He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

október 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

„Matolcsy minden szavára gyengül a forint, el kellene gondolkodnia a saját hitelességén”

2022.06.24. 20:00 guma

„Semmi sem indokolja, hogy 400 forint legyen egy euró.” Surányi György volt jegybankár szerint Matolcsy György és Nagy Márton szinte minden szavára gyengül a forint a piac szemében sem a kormánynak és a jegybanknak sincs hitele.

Surányi György volt jegybankelnök osztotta meg gondolatait a forintgyengülésről a Privátbankár.hu tegnapi beszélgetésén. Surányi kétszer is volt a Magyar Nemzeti Bank élén: 1990-91-ben még államtitkárként, majd 1995 és 2001 közt rendes elnökként vezette az intézményt. Másodjára elég nehéz helyzetben: egy napon nevezték ki őket Bokros Lajos pénzügyminiszterrel, együtt írták meg a Bokros-csomagot, ami a rendkívül szigorú költségvetési megszorítás iskolapéldájaként került be a magyar gazdaságpolitikába.

A csomag segített elkerülni az ország fizetésképtelenségét, csökkenteni a költségvetési hiányt és az államadósságot, tíz százalék környékére csökkenteni az inflációt. De a szociális kiadások lefaragása, a bérek befagyasztása, a családtámogatás megvágása miatt az átlagos életszínvonal példátlan esésével és óriási népszerűtlenséggel járt.

Surányi ha nem is jegybankárként, de szakértőként most szintén egy nehéz időszakról beszélt. A beszélgetés témája a forint és az infláció volt, szomorú aktualitás, hogy napok óta a 400-as szint környékén lebeg a forint-euró jegyzés. A forint amúgy sem vizsgázott jól az elmúlt tíz éveben, nagyjából 50 százalékos csökkenéssel a régiónk egyik legrosszabb teljesítményét mutatja fel.

Csak február óta 12-13 százalékkal gyengült, messze alulmúlta a régiós devizákat.”

Miért is gyengül a forint?

A hazai infláció a KSH szerint 10,7 százalék. A kormány is elismeri, hogy az árstopok miatt nagyjából öt-ha százaléknyi elfojtott drágulás is jelen van a gazdaságban. Az infláció nagyjából fele Surányi szerint külső hatások eredménye, különösen a járvány utóhatásai, a háború és az energiaválság.

Viszont a másik fele belső hatások miatt jelentkezett. „Az MNB vezetője arról beszélt, hogy sem a hitelkiáramlásnak, sem a laza fiskális politikának, sem a reálbér-emelkedésnek nincs inflációs hatása.

Hát akkor mi a fenének lehet inflációs hatása?”

Surányi szerint a forint nagyon szeszélyes, volatilis mozgása és trendszerű gyengülése súlyos hitelességi deficitet is mutat: a piaci szereplők nem igazán bíznak a forint stabilitásában és az infláció elleni fellépésben.

Akárhányszor megszólalt akár a miniszter, akár a jegybankelnök, mindig árfolyameséssel reagált a forint. El kellene gondolkodniuk a saját hitelességükön.”

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon szavaira pedig, hogy a forintárfolyam pont ott van, ahol lennie kell, azt mondta: „Nem tartom szerencsés megfogalmazásnak, öt forintot esett utána az árfolyam. Egy kis, nyitott gazdaságban sem a kormány, sem jegybank nem mondhatja, hogy nem érdekli az árfolyam.”

Azt ugyanakkor kiemelte, hogy nem értett egyet Matolcsy elődje, Simor András erős forint politikájával sem. „A gyenge forint és az erős forint politikája is gyenge gazdasághoz vezet.”

Eleget tett az MNB?

Szerinte egy olyan helyzetben, amikor az infláció egyre gyorsabb, és az MNB úgy tesz, mintha 30-40 bázispontos emelésekkel érdemben fel lehetne lépni vele szemben, hiteltelen. „Ha az év elején, amikor már látszott, hogy nagyon magas lesz az árindex, sokkal határozottabb emelést hajt végre a jegybank, akkor ma az árfolyam jóval erősebb lenne.

Semmi sem indokolja, hogy egy euró 400 forint legyen.”

Csehországban és Lengyelországban magasabb az infláció és alacsonyabb az irányadó kamat, mint nálunk. „De az ő monetáris és fiskális politikájukat hitelesebbnek, meggyőzőbbnek tartja a piac, ezért a korona és a złoty alig veszített az értékéből.”

Ráadásul a jegybank híján van egy fontos fegyvernek. A Forbes kérdésére azt mondta: a hazai jegybanknak 34 milliárd eurós devizatartaléka a negyede annak, amivel a cseh és a lengyel jegybank rendelkezik. „Amikor a háború elején a régiós devizák gyengülni kezdtek mindketten határozottan avatkoztak be a devizapiacon. A magyar jegybanknak nincsenek ilyen lehetőségei.”

És az elfojtott tényezők, az árstopok ideiglenesen csökkentik a mért inflációt, de közép- és hosszútávon biztosan hozzá fognak adni.

És ezt a külföld is látja, nem véletlenül nincs bizalmuk a hazai fiskális és monetáris politikában. Surányi szerint az ország makromutatói 2017 óta trendszerűen romlanak, ami már a pénzügyi körülményeinken is látszik. „Nagyjából 2,5 százalékponttal magasabb kamatért tudunk hitelt felvenni a piacról, mint amennyi a német referenciaszint. A pandémia előtt még 0,6-0,8 százalékpont volt a különbség.”

Hogy lehet ezen javítani?

Az új költségvetési csomag szerint egyértelműen inflációs hatású, az extraprofit-adó is be fog épülni az árképzésbe. Reálbér-emelkedés már alig van, a 13 százalék körüli növekményt szinte teljesen felemészti az infláció.

Hiteles, stabilitásorientált gazdaságpolitika szükségéről beszélt és arról, hogy a jelen GDP-arányos szint dupláját kellene kutatás-fejlesztésre költeni. Az uniós forrásokat pedig egyértelmű túlfinanszírozásnak hívta. „Irdatlan összegeket biztosít a költségvetés vissza nem térítendő módon a vállalkozóknak.

Aláássa a versenyképességet, ha csak ingyen pénzzel vagy rentábilis.

Ez a gyakorlat az unióban is jelen van. Fel kellene számolni, a közép- és hosszútávú versenyképességet rontja.”

A versenyképességet javítandó elemek közt említette, hogy rendezni kell a béreket a pedagógusok, az egészségügyi és szociális szférában dolgozók, a fegyveres testületek közt, javítani kell a kutatás-fejlesztésre jutó GDP-arányon. „És határozottan, rendszerszerűen kellene fellépni a széles körű korrupcióval szemben is.”

Borítóképen: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

https://forbes.hu/uzlet/suranyi-mnb-forintgyengules-matolcsy/

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr6617866413

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

taga20 2022.06.24. 21:19:15

nagymarcit meg matolcsigyurit össze kéne kötni, és bebaszni a dunába!

előtte a csutigecit és pereputtyát!

ja és!:

uploads.disquscdn.com/images/8b3df5462479c5a15af15bee3a72792d5d0cdce5840a065934d5c8e8fba940cc.gif
süti beállítások módosítása