2022. május 20. A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát, a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában. A fenntartható egyensúly és felzárkózás eredményeként – derül ki a közzétett vitairatból – 2030-ra elérhetnénk az uniós életszínvonalat. Például az egymást és önmagukat erősítő spirálok (a képen) beindításával.

A legutóbbi, igen jelentős kamatemelést követően a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szorgalmazta egy kétéves gazdasági stabilizációs program indítását. Matolcsy György kifejtette: új adóreform kell, amelynek jellemzői között a zöld, a digitális és a forgalmi adó típusú intézkedéseket említette. Beszélt arról is, hogy az egyensúly három területen bomlott meg, ebből az első infláció, amit, ugye, szerinte jól kezel az MNB, a további kettő pedig a költségvetés és a folyó fizetési mérleg. Utóbbi kettőnél is meg kell kezdeni a helyreállítást. A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy bár igen kedvezően alakul a foglalkoztatottság, közben a termelékenység nem javult úgy, mint kellett volna. 

Az MNB most letett az asztalra egy jókora csomagot (ez részletesen itt olvasható). A termelékenységet javítanák például a célzott bevándorlás ösztönzésével, a külföldön dolgozó magyarok hazavonzásával, ennek részeként kedvezményes hazatelepedési kölcsönnel. A hazai munkaerő-tartalékok kiaknázása érdekében a javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kapcsolni (ez praktikusan a nyugdíjkorhatár emelését jelentheti). A jegybank módosítaná a nyugdíjszámítás módját, emelné a korhatár utáni munka utáni „nyugdíjbónuszt”.

Tovább kellene dolgozniuk az időseknek

Mint leírták: hazánkban alacsony a korhatár betöltése után, a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozók száma, aminek egyik oka a nem megfelelő ösztönzőrendszer. Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni egy nemrégiben készített felmérést. Ebben arra jutottak, hogy nemcsak a továbbdolgozást utasítják el sokan, minden negyedik magyar egyenesen korai nyugdíjazásról álmodik.

Ebből (és egyébként más, korábbi kutatásokból is) meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy ösztönzéssel aligha, sokkal inkább kényszerítéssel lehetne változtatni a mai helyzeten. Bár természetesen semmi ilyet nem mond ki az MNB, az elég elgondolkodtató, hogy leírják: „ellátások nettó helyettesítési rátája hosszú távon elérheti a 94 százalékot, ami jelentős mértékben a korhatár betöltése utáni munkavállalás ellen ösztönöz”. A kevésbé szemfülesek számára lefordítjuk: túl magas nyugdíjat fizet az állam.

Minden fillérre igényt tart az állam?

Úgy véljük, nem csak az idősebbek kaphatnak a szívükhöz a mostani javaslatok láttán. Mint a vitairatban szerepel: „a lakossági megtakarításokat az állam mellett a nagy ellátórendszerek és a reálgazdaság-finanszírozásba is be kell vonnunk”. Konkrétabban is szerepel, hogy az MNB szerint a lakossági megtakarítások növekvő részét kellene a magánegészségügyi és a nyugdíj-megtakarításba terelni.

A magánszemélyek félretett, illetve tartalékolt forintjait nem csak az előbbiek szerint hasznosítaná az MNB. Egyenesen kimondják, hogy cél a lakossági megtakarítások állampapírpiacra terelése. Ehhez szükségesnek tartják a „készpénz megtakarítási célú felhalmozásának visszaszorítását”.

A lakossági állampapírok iránti keresletet erősítenék például azzal, hogy a kormányzati adósságleveleket fel lehetve venni a béren kívüli juttatások (cafeteria) kedvező adózású elemei közé. A javaslat amúgy addig is elmegy, hogy bizonyos állami transzfereket, juttatásokat állampapírban kellene kifizetni. A kincstári számlanyitás pedig akár automatikus is lehetne.

A gyerekteleneknek nem járhatna a Nők40

Az elmúlt évtizedben 200 ezer fővel csökkent a magyar népesség, és demográfiai fordulat nélkül 2030-ra a vitairat szerint további több mint 400 ezres csökkenés várható. Mint felvázolták, a cél, hogy évente 15–20 ezerrel több, azaz nagyságrendileg 110 ezer baba szülessen meg ebben az időszakban. A gyerekvállalás ösztönzésére is javasolnak cafeteriás változást: a SZÉP-kártyán létrehoznának egy új, család-zsebet. A családi adókedvezmény és az első házasok adókedvezményének kétszeresére emelése a vitairat szerint tartósan javítaná a gyermeket nevelő  háztartások pénzügyi helyzetét, és ezáltal növelné gyermekvállalási hajlandóságot.
 
Az szja-mentességet kiterjesztenék a 3 gyerekes anyákra (most ez legalább 4 gyerek esetén jár). Adnának a gyerekek után további pótszabadságot. A babaváró támogatást meghosszabbítanák, az életkori határt eltörölnék. Nem mellékesen pedig az MNB szerint szükséges a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben. Mint leírták, megoldást jelentene például a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj számításánál, fix összegű havi nyugdíj-kiegészítés a gyermekek száma alapján, a gyermek(ek) járulékfizetésének százalékában meghatározott mértékű nyugdíj-kiegészítés, vagy a Nők40 program demográfiai feltételekhez kapcsolása.

Szerző: B.Varga Judit

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/a-nyugdijakhoz-is-hozzanyulna-az-mnb/8597/?=hirkereso