Becslések szerint a legjobban kereső jövedelmi tized családjai Magyarországon körülbelül 6-8 százalékkal fizetnek kevesebb adót a jövedelmük után, mint a legalsó jövedelmi tizednek a tagjai, tehát egyértelműen jobban sújtja az adórendszer az alacsony jövedelműeket – mondta Krekó Judit, a Budapest Intézet vezető kutatója a G7 Podcastban. Az intézet február elején megjelent kutatása a magyar adórendszer hatásait elemezte a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyermektelen és gyermeket nevelő adózók közötti újraelosztás mértékének szempontjából.

A többgyermekes, jól keresők járnak nagyon jól a magyar adórendszerrel. „Konkrétan azt találtuk, hogy a legtöbbet kereső tíz százalék viszi el a teljes családi adókedvezménynek a több mint az egyötödét” – mondta Krekó.

A tanulmány alapján a magyar adórendszer különlegessége, hogy amíg más adórendszerekben az alacsony keresetűeket arányaiban jobban adóztató általános forgalmi adót a személyi jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza, Magyarországon a magas áfakulcs mellé olyan szja-rendszer társul, amiben nincs sem adójóváírás, sem alacsonyabb adókulcs a keveset keresők számára. Ebből származik a magyar adórendszer regresszivitása – mondta a kutató.

A családi adókedvezmény legnagyobb nyertesei tehát a legfelső jövedelmi tized három- vagy többgyermekes adófizetői: ez a 22 ezer adófizető, a gyerekkedvezményt igénylő összes adózó mindössze két százaléka kapja a teljes családi adókedvezmény 10 százalékát, a legalább három gyermek után igénybe vett kedvezmények csaknem harmadát, közel 34 milliárd forintot – olvasható a tanulmányban.

A podcastban elhangzott, hogy a régióban a kilencvenes-kétezres évektől kezdve számos országban vezették be az egykulcsos szja-t, de mára már szinte alig maradt olyan ország, ahol megmaradt volna ez a rendszer. Az EU-n belüli eredményekről először a Telexen lehetett olvasni, erről szóló cikkünket itt találja.

https://telex.hu/gazdasag/2022/02/26/gazdasag-adozas-adorendszer-csaladi-adokedvezmeny