A terv az, hogy egyrészt bővitik a szankcionált bankok körét,illetve pillanatokon belül megtörtént az, hogy Oroszország bankrendszerét levágják a SWIFT nemzetközi hálózatából.

Most a Portfolió cikke alapján megpróbáljuk röviden és tömören összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat ezzel kapcsolatban.

Mi ez, és miért ennyire fontos?

Az 1973-ban alapított SWIFT rendszer volt a válasza a bankoknak arra kérdésre, hogyan lehet az egész világra kiterjedő hálózaton keresztül pénzt mozgatni a bankszámlák között.

Maga a platform durván 2500 bank tulajdonában áll, Belgiumban, Brüsszelben van a székhelye, és évente több száz milliárd dollárt mozgatnak meg vele a bankok. A SWIFT leginkább egy 

üzenetküldő hálózat, amin keresztül a levelező banki rendszerbe csatlakozott több mint 200 országban jelen lévő 11 ezer bank fizetési kérelmeket, fizetési jóváhagyásokat, devizaváltásokat és más típusú üzeneteket küld egymásnak.

A Bloomberg szerint a SWIFT nem más, mint a bankok globális Gmail-rendszere, azaz egy telekommunikációs eszköz, melyen keresztül naponta 42 millió üzenet cserélt gazdát tavaly.

Na de ki is szabályozza a SWIFT-et?

A SWIFT nem gyűjt betéteket, nem hitelez, nem bankként működik, így a szabályozása is eltér a pénzintézetekétől. A felügyeletét a belga jegybank látja el, de a nagy jegybankok, mint a Fed, az EKB, a japán jegybank és a Bank of England is részt vesz a rendszer felügyeletében. A Bloomberg megjegyzi, hogy

Ha egy országot, pontosabban annak bankjait levágják a SWIFT rendszeréről, az komoly gazdasági károkat képes okozni azáltal, hogy a nemzetközi pénzforgalom, ha nem is szűnik meg teljesen, de rendkívül bizonytalanná és lassúvá válhat.

Ez történt meg már egyszer

Iránnal 2012-ben, amikor az iráni atomprogram lassítása és az ország gazdasági büntetése érdekében EU-s szankciókat vezettek be rájuk. 2016-ban a bankok nagy része visszatért a rendszer használatához, miután a szankciókat feloldották.

2014-ben egyszer már megfenyegették Oroszországot a SWIFT-ről való levágással, akkor ennek lehetősége a Krím annektálása miatt merült fel. Akkor a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló pénzügyminiszter

5 százalékos GDP-visszaeséssel számolt arra az esetre, ha ez bekövetkezne.

Ám az orosz pénzügyi rendszer sokkal jobban beágyazott a globális bankrendszerbe, mint az Iráni, és a kitiltás jó eséllyel komoly gondot okozna az európai bankoknak is.

Ha kiesnek a levelező banki rendszerből az orosz nagybankok, akkor új utakat kell keresni a tranzakcióknak a hálózatban. Emellett jelentős orosz kitettséggel rendelkezik több nyugati bankcsoport, és egyébként az OTP is, így valószínűleg Magyarországnak, a hazai bankoknak is fájdalmas lenne egy ilyen lépés.

Nem beszélve arról, hogy Oroszország az egyik legnagyobb energiabeszállítója az öreg kontinensnek. Az oroszoknak is a SWIFT-en keresztül fizetnek az országok a gázért, kőolajért, így ebben is biztosan fennakadásokat okozna, ha kivetnék a szankciót. Ezen kívül technikai feladatokkal is járhat a kitiltás, és jogi, ellenőrzési, pénzmosási feladatokat is hozna a bankoknak. Mindezek miatt európai szemszögből jelentős pénzügyi károkat okozhat az oroszok levágása.

Van-e alternatíva?

Megoldást jelenthetne az oroszoknak az is, ha hagyományos telekommunikációs eszközökkel, egyszerű e-mailekkel, sőt, a kőkorszakinak számító faxokkal küldenek akár SWIFT-formátumú banki üzeneteket. De ez nyilvánvalóan olyan súlyos kiberbiztonsági kockázatokat hordozhatna magában, amelyet

nem biztos, hogy bármilyen esetben felvállalnának a tranzakcióban szereplő felek.

Forrás: Portfolio

https://propeller.hu/technika/3779688-hamarosan-akkora-pofont-kaphat-putyin-hogy-minden-megvaltozhat