Nem palotát kértek, hanem több szavazópontot
Csak feltételezem, hogy a vásárló a magyar állam lehet, miután a kormánynak nincsen pénze. A kormányok jönnek és mennek, az állam marad. Én kormánytulajdonról még nem hallottam, csak állami tulajdonról. És ha már pénz, felmerül a szokásos kérdés: mennyibe kerül ez nekünk? London amúgy sem olcsó város, de hogy még azon belül is sikerült megtalálni a legdrágább részt, az igazán komoly elszántságra vall. Azért érdekelne, hogy ez a nagyszerű beruházás azoknak a magyaroknak szól, akik a legtöbb fideszes szerint Londonban mosogatnak? Már csak azért kérdem, mert ők aligha a Trafalgar tér környékén laknak.
Az az érzésem, két marokkal hinti a port a nagyszerű kormány a nép szemébe. Az Angliában élő magyarok az én tudomásom szerint több szavazópontot kértek, nem palotát a Trafalgar téren, ahol majd lesz büfé is, meg hétvégi iskola. Vagy ezzel szeretnék megvásárolni a kint élők szavazatát? Mert akkor ez tiszta pénzpocsékolás, a hülyék szerintem nem ott laknak.
A magyar kormány megvásárolta a Trafalgar tér szomszédságában levő hétemeletes épületet, amely a Londoni Magyar Ház lesz – közölte a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, a Facebookon közzétett videóbejegyzésében.
Szijjártó Péter elmondta, hétvégi magyar iskola, színházterem is lesz majd az épületben, ahol kiállításokat, előadásokat is tartanak a helyi magyarság részére.
A tárcavezető hangsúlyozta, Londonban és a környékén sok magyar él, ott dolgoznak vagy tanulnak, de eddig a városban nem volt igazán méltó otthona a magyar kultúrának, a magyar közösségnek, a magyar identitás megőrzésének.
A kabinet egy nagy, ikonikus épületet vásárolt meg “annak érdekében, hogy Magyarországhoz – ehhez az ezeréves államisággal rendelkező országhoz – méltó helyen őrizhessük és mutathassuk be a kultúránkat Londonban” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Kiemelte, az új Magyar Ház egy új találkozási pont lesz az Angliában élő magyarok számára.
“Van benne színházterem, lesz benne kávézó, kiállításokat, előadásokat fogunk rendezni” – mondta a miniszter, hozzátéve, a gyermekek számára a hétvégi iskola lehetősége, a magyar nyelv oktatása is megtalálható lesz majd a kínálatban.
“Hogy a ház igazán méltó legyen és tudja fogadni a magyar embereket, most felújításra kerül, és amint a felújítás befejeződik, néhány hónap múlva a Londonban és környékén élő magyarok birtokba vehetik majd” – jelentette ki Szijjártó Péter.
A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy “ez a ház egy új találkozási pontként, egy új közösségépítő erőként fogja majd szolgálni a Londonban és környékén élő magyarokat”. (MTI)
https://kolozsvaros.com/rovidek/nem-palotat-kertek-hanem-tobb-szavazopontot/
A kormány egy hónappal a választások előtt bejelentette: vettek egy nagy házat a londoni magyaroknak
Szijjártó Péter szerint eddig nem volt igazán méltó otthona a magyar közösségnek, kultúrának és az identitás megőrzésének Londonban, de a kormány most, a választások előtt bő egy hónappal változtat ezen.
A magyar állam megvásárolt a Trafalgar tértől nem messze egy „nagy, ikonikus, hétemeleletes épületet”, amely a néhány hónapig tartó felújítást követően majd Magyar Házként funkcionálhat Londonban.
A kormány tervei szerint a ház találkozási pont lesz az Angliában élő magyaroknak. „Van benne színházterem, lesz benne kávézó; kiállításokat, előadásokat fogunk rendezni”, a gyerekeknek pedig hétvégi iskola, és magyar nyelv oktatása is megtalálható lesz a kínálatban – mondta Facebook-videójában a külügyminiszter.
Szijjártó mai bejelentése könnyen értelmezhető a közelgő választásokkal összefüggésben is. Angliában 200-220 ezer magyar élhet a Portfolio becslése szerint, a Momentum-közeli 21 Kutatóközpont napokban megjelent felmérése szerint pedig a külföldön élő magyarok között négyszer több az ellenzi szavazó, hogy mint a kormánypárti szimpatizáns.
A kutatás szerint ezeken a szavazókon múlhat a kormányváltás, a magyar állami szervek azonban nem könnyítették meg, hogy április 3-án ők is leadhassák a szavazatukat. Angliában mindössze három külképviseleten lehet majd szavazni, és hiába indult petíció, hogy további 12 helyen voksolhassanak az angliai magyarok, a Nemzeti Választási Iroda nem tesz eleget ennek a kérésnek.
https://telex.hu/valasztas-2022/2022/02/20/szijjarto-peter-trafalgar-ter-magyar-haz-london
+
A németországi magyarok mindössze 5 helyen szavazhatnak, a románok 80 szavazóhelyiséget nyitottak
Egy Németországban élő magyar levélben kérte az ottani magyar nagykövetséget, hogy az április 3-i választáson az 5 külképviseleti szavazásra kijelölt városon kívül is legyenek szavazóhelyiségek. A berlini magyar konzul szerint a német szabályok alapján csak ott lehet szavazni, ahol magyar külképviselet is van. A Drezdában élő magyar szerint azonban ez a szabály már nem él: ha Magyarország valóban akarná, Németország több helyen is megengedné a szavazást. 2020-ban például a Németországban élő románok mintegy 50 városban, 80 helyen szavazhattak, és a franciáknak sem csak a külképviseleteik városaiban voltak szavazóhelyiségeik.
A 2018-as választásokon több külképviseleten, így például a magyarok által nagy számban lakott Londonban is hosszas sorok alakultak ki. A szavazást végül úgy zárták le, hogy rácsukták a kaput a várakozókra, és többen nem tudtak szavazni. Az akkori beszámolók szerint volt olyan magyar, aki Portugáliában 600 kilométert utazott azért, hogy Lisszabonban leadhassa a szavazát.
Ha kevés helyen lehet szavazni, akkor sokat kell sorban állni, és lesznek emberek, akiknek sokat kell utazniuk választójoguk gyakorlásához. Ez sok embert tarthat vissza a szavazástól. A hasonló helyzetek elkerülésére az Angliában élő magyarok által alapított Diaspora Aid nevű civil szervezet nemrég gyűjtésbe kezdett, hogy akár ezrével juttassanak el olyanokat szavazni április 3-án, akik már régen letettek arról, hogy voksoljanak – írta a 444.hu. Nagy-Britanniában hivatalosan 155 ezer magyar él, de az ottani magyarok (magyar állampolgárok) valós száma ennél jóval magasabb. Angliában három helyen, Londonban, Manchesterben és Edinburgh-ben lehet szavazni. A 2018-as választáson a három városban összesen 10 680 magyar szavazott, közülük a legtöbben Londonban, 8248-an.
Nem lehet levélben szavazni
A Németországban élő magyarok is hasonló problémát érzékelnek. A Nagy-Britanniánál másfélszer nagyobb területű országban 2018-ban még csak négy városban volt külképviseleti szavazás, idén már öt városban lehet személyesen bedobni a szavazólapot az urnákba, de az ott élő legalább 200 ezer magyarhoz képest ez sem túl sok. A Telex egyik Drezdában élő olvasója ezért egyéni kezdeményezésként levélben fordult a berlini magyar nagykövetséghez azzal, hogy nyissanak jóval több szavazóhelyiséget az országban, ezzel is segítve az ott élő magyarok választójogának gyakorlását.
Egyszerűbb lenne persze levélben szavazni, de a magyar választójogi törvény ezt csak azoknak a külföldön élő magyar állampolgároknak teszi lehetővé, akiknek nincsen magyarországi lakcímük (ők viszont így csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem). Márpedig a magyarországi lakcímétől sok, évek óta külföldön élő magyar nem akar és nem is tud megválni. A levélíró is azzal érvelt, hogy a hazai törvények egyáltalán nem indokolják, a lakáshitellel rendelkezők esetében pedig kifejezetten ellehetetlenítik, hogy a külföldön tartózkodó magyarok feladják a lakcímüket. Így tízezrek élnek Németországban olyanok, akik csak a konzulátusokon tudják leadni a szavazatukat, levélben nem. A levélíró ezzel rávilágít arra az Európában egyedülálló megkülönböztetésre is, hogy a külföldön élő magyarok egy része tud levélben szavazni, másik részük viszont nem.
Sokakat az tart vissza a szavazástól, hogy adott esetben 100 kilométert is kellene utazniuk az öt szavazóhelyiség valamelyikébe. A levélíró ezért azt kérte, hogy minden, legalább 1000 magyar állampolgárnak otthont adó német városban legyen szavazóhely április 3-án. Ezzel sok tízezer ember választási részvételét tehetné lehetővé.
A nagykövetség csak a törvényekhez tartja magát
A levélre érkezett is válasz a berlini magyar konzultól. E szerint egyrészt a magyar választási törvény határozza meg azokat a szabályokat, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező vagy azzal nem rendelkező magyar állampolgárok hogyan adhatják le a szavazatukat. A nagykövetség vagy általában a külképviseletek csak a jogszabályok által, illetve a Nemzeti Választási Iroda által meghatározott – jogszabályi felhatalmazáson alapuló – feladatokat hajtják végre az országgyűlési választások lebonyolításakor. A nagykövetség ezért előzékenyen azt is javasolta a levélírónak, hogy mivel a törvényt az országgyűlés tudja módosítani, tehát az ezzel kapcsolatos javaslatokkal forduljon a magyarországi lakhely szerinti országgyűlési képviselőjéhez vagy a politikai preferenciáihoz legközelebb eső párt képviselőihez.
A konzul ezután a német gyakorlatra hivatkozik. Ennek alapja pedig 2007-ből a német belügyminisztérium akkori államtitkárának, Peter Altmaiernek a válasza képviselők írásbeli kérdésére (ezt egy 2017-es német nyelvű Bundestag-összefoglalóból idézik). E szerint 1991 óta a szövetségi külügyi hivatal (külügyminisztérium), a szövetségi belügyminisztérium és a tartományi belügyminisztériumok között egyeztetett eljárás alapján a szavazatok személyes leadására csak a Németországban akkreditált külképviseletek helyiségeiben van lehetőség, és ez mindig előzetes engedélyt igényel.
A konzul arra hívja fel a figyelmet, hogy a német előírással összecseng a magyar szabályozás is. A választási törvény 269. § (4) bekezdése kimondja, hogy „a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a külképviseleten, vagy ha a külképviselet épülete nem alkalmas a szavazás lebonyolítására, a külképviselet által biztosított egyéb helyiségben szavazhat.”
Három külképviselet, két hotel
A berlini konzul szerint ez alól Németországban még a magyarnál létszámában lényegesen nagyobb közösségek esetében sem tettek kivételt. Például 2018-ban a törökországi választások idején csak a németországi török külképviseleteken (13 helyszínen) adhatta le szavazatát a Németországban élő mintegy 1,44 millió török állampolgár. Ehhez képest a Németországban hivatalosan nyilvántartott kb. 220 ezer magyar állampolgárnak idén 5 helyszínen lesz erre lehetősége.
Az NVI honlapja szerint idén a következő 5 helyen szavazhatnak a németországi magyarok:
- Berlini Magyar Nagykövetség
- München, Magyarország Főkonzulátusa
- Stuttgart, Magyarország Főkonzulátusa
- Düsseldorf, Leonardo Hotel
- Nürnberg, Mövenpick Hotel
Jól látható, hogy a listán két hotel is szerepel szavazóhelyiségként, amelyek nem külképviseleti épületek. Ezek azok a konzul által hivatkozott esetek, amikor nem oldható meg a külképviselet épületében a szavazás: Düsselfdorfban főkonzulátus, Nürnbergben pedig tiszteletbeli konzulátus működik, ahol hivatalos konzuli ügyintézés is zajlik.
2018-ban, amikor még csak négy helyen szavazhattak a Németországban élő magyarok, összesen 11 378-en szavaztak. A legtöbben, 4527-en Münchenben adták le szavazatukat.
A románok és a franciák több helyen szavazhattak
A magyar panaszos szerint azonban a nagykövetség válaszában nem állja meg a helyét a német szövetségi belügyminisztérium államtitkárának kijelentésére való hivatkozás. 2007-ben valóban még csak konzulátusokban engedélyezték szavazóhelyiségek létrehozását, de ez a gyakorlat mára már megváltozott. Épp a konzul által is hivatkozott 2017-es Bundestag-összefoglalóban olvasható ugyanis a következő mondat:
„A befogadó állam nem köteles szavazóhelyiségeket rendelkezésre bocsátani a kérelmező államhoz tartozóknak a diplomáciai/konzuli képviseleteken kívül – de természetesen megteheti ezt.”
A szövegből a levélíró szerint az derül ki, hogy ha Magyarország tényleg kezdeményezné, hogy konzulátusokon kívül is legyenek szavazóhelyiségek német felségterületen, azt Németország nagy eséllyel engedélyezné.
Ezt támasztja alá, hogy a 2020-as romániai választásokat úgy bonyolították le, hogy minden külföldön élő román szavazópolgár előre regisztrálhatott a szavazásra, és mindenhol, ahol több mint 100 regisztrált jött össze, ott nyitottak egy szavazóhelyiséget. Németországban így a román választópolgárok mintegy 50 német városban 80 szavazóhelyen járulhattak személyesen az urnákhoz (a román választás szavazóhelyiségeinek térképe). Ha a német hatóságok ezt nem engedélyezték volna, ez nyilván nem lett volna kivitelezhető, mondta a Telexnek a levélíró.
Hasonlóképpen Franciaország is létrehozott szavazóhelyiségeket Németországban a külképviseleteken kívül. Míg Franciaországnak hét konzulátusa van Németországban (Berlin, Düsseldorf, Frankfurt, Hamburg, München, Saarbrücken, Stuttgart), tíz városban lehetett szavazni a legutóbbi elnökválasztásokon (Berlin, Bréma, Hannover, Frankfurt, Mainz, Hamburg, Stuttgart, Freiburg, Karlsruhe, Tübingen). A levélíró szerint tehát ha a magyar hatóságok akarata meglenne rá, akkor Németországban is könnyűszerrel megoldható lenne, hogy ne csak öt városban szavazhassanak az ott élő magyar állampolgárok.
https://telex.hu/valasztas-2022/2022/02/18/kulkepviseleti-szavazas-nemetorszag-helyszinek-nvi-nagykovetseg-berlin-munchen-nagy-britannia
