„Ne figyeljenek arra, amit a megválasztásomért mondok” – nyugtatgatta Orbán Viktor az európai uniós országok magyarországi nagyköveteit a 2006-os kampányban a Wikileaks 2011-ben kiszivárgott dokumentumai alapján. Az állítást egyébként Orbán akkor nem is cáfolta, de szerinte nem úgy kell érteni, hogy hazudott a kampányban.

Ez azonban csak a legismertebb állítás Orbántól a több száz oldalnyi nagykövetségi jelentés alapján, amelyet az Orbán Viktorral, más fideszes és egyéb magyar vezetőkkel történt bizalmas beszélgetések után jelentett döntően April H. Foley akkori nagykövet.

A Fidesszel és Orbán Viktorral személyesen is nagyon jóban lévő nagykövet hosszú beszámolóiból számos egyéb mellett a főszereplők állításaiból kirajzolódik többek között, hogyan nem sikerült Kósa Lajoséknak leváltaniuk Orbánt, mi Orbán belföldi politizálásának egyetlen célja vagy miért kerülhetett elő olyan gyorsan Tarlós István 2006-os főpolgármesteri veresége után.

Döcögött a kormány, sokáig ingott Orbán pozíciója is

A nagyjából tizenöt évvel ezelőtti állítások megítéléséhez érdemes nagy vonalakban felidézni az akkori magyarországi környezetet. 2006 második felében a Fidesz épp sorozatban másodjára vesztett a választásokon Orbán Viktor vezetésével, noha az előzetes közvélemény-kutatások mást jósoltak.

Eközben nemzetközi partnerek és belföldi szakemberek is egybehangzóan az elavult állami intézményrendszer régóta halogatott átfogó reformját sürgették a kormánynál. Alapvető átalakítás helyett azonban ismét csak kisebb változtatásokat jelentettek be.

Ezek keretében vezették be például a háromszáz forintos vizitdíjat a felesleges orvos-páciens találkozások csökkentésére, kórházi napidíjat az indokolatlanul hosszú kórházi tartózkodás mérséklésére vagy képzési hozzájárulás néven a változó összegű tandíjat a felsőoktatás második évétől.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 őszén kiszivárgott balatonőszödi beszéde még komoly tüntetéseket hozott, de közel sem okozott jelentős népszerűségvesztést az induló megszorításokhoz képest.

A Fidesz folytatta 2002-ben indított különböző bojkottjait, a kormányt pedig változó intenzitással, de illegitimnek próbálták beállítani. Orbán Viktor stratégiáját és szervezeti átalakításait a párton belül nem övezte egyhangú támogatás, a vezetésből egyre-másra megkérdőjelezték ezek célját és eredményességét is.

Kósa Lajos egy 2006-os tévéinterjúban egyébként ki is mondta, hogy

„nem valószínű”, hogy Orbán újra miniszterelnök-jelölt lesz,

talán valami testhezállóbb feladattal tudna segíteni.

Komoly sikert végül a Fidesz 2007-es népszavazási kampánya hozott. Ennek következménye lett a 2008-as eredményes szociális népszavazás, amely után el kellett törölni a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a képzési hozzájárulást. Szétesett a kormánykoalíció, így 2008 őszére a meggyengült, kisebbségi MSZP-kormány nézett szembe a globális pénzügyi válság egyre inkább begyűrűző hatásaival.

Ingott a szék Orbán alatt

April Foley nagykövet 2006 október közepén találkozott egy vacsorán mások mellett Stumpf Istvánnal (jelenlegi alkotmánybíróval) egy kiszivárgott beszámoló szerint. Stumpf Orbán Viktor elmozdításáról beszélt akkor.

Stumpf szerint Orbán jobb lenne köztársasági elnöknek, ahol sokat szónokolhat, de kevésbé kell praktikus feladatokat megoldania.

Szerinte még jobb ötlet lenne Brüsszelben folytatnia politikai karrierjét. Stumpf István azt is hozzátette, hogy ideálisabb időpont lett volna az önkormányzati választások után, még október elején azonnal lemondania. Ő is elmondta, hogy Orbán talán soha többé nem lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje.

Nem egyértelmű, hogy Kósa Lajos is ott volt-e az eseményen, de Foley leírása szerint ő szívesen átvette volna Orbán pozícióját. De nem mint ellenfele, hanem mint egyfajta örököse, Kósa szavai szerint úgy, „ahogy John Major leváltotta Margaret Thatchert”. Kósa szerint ez utóbbi az Orbánt övező személyi kultusz miatt fontos.

A nagykövet megjegyzi, hogy a Fidesz belső köreiből származó információ szerint a pártból sokan nem szimpatizálnak Orbánnal, miután komoly ellentétek vannak a pártvezetésen belül, hogy tényleg a minél nagyobb utcai tüntetések irányába kell-e hangolni a stratégiát.

A nagykövet szerint például az sem tetszett sok fideszes vezetőnek, hogy Orbán egy titkos adományozó révén német rendszámú, páncélozott terepjáróval kezdett közlekedni.

A leírás szerint ott volt az eseményen Orbán Anita, akkoriban fajsúlyos, Fidesz-közeli szakember. Szerinte előbb-utóbb inkább alulról felépülő, sok központtal bíró párt lesz a Fidesz, mint felülről irányított. Ez a jóslata később egyébként épp fordítva igazolódott be.

Többek között arról is beszélt, hogy a nem sokkal korábbi nagy tüntetésükre csalódást keltően kevesen mentek el, háromszázezer helyett csak hetvenezren.

„Le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy négyévenkénti szavazásokkal mindent meg lehet oldani. Megtanultuk, hogy minden hatalommal, még a közakaratból eredő hatalommal is vissza lehet élni. A legtökéletesebben szervezett politikai élet sem pótolhatja a vezetők felelősségét, nem vethet gátat az erkölcstelenségnek, nem védhet bennünket a hazugságoktól” – érvelt egyébként Orbán Viktor az október 6-i Fidesz-tüntetésen amellett, hogy a törvényesen megválasztott helyett miért kell új, szakértői kormány, és miért kell „kiközösíteni” azokat, akik „nem tartják tiszteletben a demokráciát”.

Stumpf István elmondta a nagykövetnek, hogy az égvilágon semmilyen alkotmányos alapja nincs ennek a szakértői kormányos követelésnek. Ezt egy másik bizalmas beszélgetésen Németh Zsolt fideszes képviselő is megerősítette.

Ő még azt is hozzátette, hogy pillanatnyilag nem túl hihető ígéret az sem, hogy a Fidesz jobban tudna kormányozni, tekintve hogy ígérgetésben messze túltettek mindenkin a 2006-os választások előtt. A Magyar Narancs gyűjtése alapján akkor a Fidesz 3700, az MSZP 1400, az SZDSZ 500, az MDF pedig 230 milliárd forintnyi ígérettel próbálta megnyerni választók szavazatait.

A nagykövet jelentései szerint egyébként a Fidesz alapítói közül is sokan gondolták, hogy itt az ideje a párt visszafordításának Orbán Viktor személyi kultuszától. A mérsékeltebb irányba húzó vezetők között Pokorni Zoltánt, Kósa Lajost, Navracsics Tibort és Németh Zsoltot említette. A nagykövet azt is megjegyzi, hogy a Fidesz azon túl, hogy keményen szapulja Gyurcsányékat, nem nagyon kínál konstruktív tervet az ország problémáinak megoldására.

A politika kizárólag annyi jelentett neki, hogy megnyerje a választásokat

April H. Foley szerint 2006 októberében, egy G7-es nagyköveti találkozón rá is kérdeztek Orbánnál, miért nem kínál a Fidesz érdemi reformtervet a parlamentben.

Orbán Viktor azt válaszolta, hogy azzal csak a jó ötleteiket adnák oda a kormánynak, és egyébként sem mehet úgy tovább minden, ahogy eddig. Hozzátette, lehet, hogy máshol ilyesmi működne, de szerinte Magyarországon

„a politika kizárólag a választások megnyeréséről szól”.

Mi lesz, ha elbukik a népszavazás?

Jó néhány hónappal később, 2007 nyarán Varga Mihállyal és Pokorni Zoltánnal, „a jó és a rossz zsaruval” beszélgetett el külön-külön Foley nagykövet.

Varga Mihály homályos válaszokat adott a kérdésekre, vagy lényegében megismételte Orbán Viktor véleményét. Orbán Viktor akkori helyetteséről a nagykövet azt is megjegyezte, hogy próbál angolul beszélni, csak nem elég jól, nem volt mindig érthető, mit akar mondani. Egyébként higgadt embernek írta le, aki kifejezetten hűséges Orbánhoz, ritkán tér el a párt megadott irányvonalától.

Pokornit jó humorú, de sztoikus embernek ismerte meg a nagykövet, akinek talán a múltjából adódóan is fontos, hogy a magyarok ne csak kommunistázzák és fasisztázzák egymást.

A Fidesz egykori elnöke viszont érezhető ellenszenvvel beszélt az aktuális pártvezetőről, a neve helyett tisztségein emlegetve Orbán Viktort. Külön kiemelte, hogy egynél több lehetőség közül kéne tudnia választania a Fidesznek, amikor a párt vezetőjéről döntenek. Sőt kereken kimondta, hogy Orbán nem képzelheti, hogy

„teljesen központosítja a pártot, és elkerülheti a felelősséget tettei következményeiért”.

Pokorni meggyőzte a nagykövetet arról, hogy neki nincsenek miniszterelnök-jelölti ambíciói. Pokorni szerint ugyanis egyrészt egyáltalán nem tud angolul, másrészt először is akarnia kéne a pozíciót és szeretnie a konfliktusokat, és ő egyiknek sem felel meg.

Külön mesélt arról a dilemmáról is, amelyet a küszöbönálló szociális népszavazás jelentett Orbán Viktornak. Egyáltalán nem volt ugyanis biztos, hogy érvényes lesz. Egy másik akkori vezető fideszes, Navracsics Tibor egy bizalmas beszélgetés során, pár hónappal korábban még arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy szerinte minimális az esély a népszavazás sikerére.

Mindenesetre így Pokorni szerint Orbán Viktor nem akar majd a népszavazási kampány élére állni, mert egy egyáltalán nem kizárható újabb bukás után szinte biztosan nem lehetne már miniszterelnök-jelölt. Viszont ha Orbán „megijed a harctól”, akkor a Fidesz bukhatja a kampánya központi témájává tett ügyet.

Pokorni Zoltán szerint az előbbi lesz az erősebb szempont Orbánnál, eltávolítja magától az egész népszavazást, és végül valaki mást fog megkérni a kampányra. Ő maga biztosan nem fogja vállalni, és a népszerű Kósa Lajos sem fog beleállni.

Tarlós István érvel 2007-ben a népszavazási kampány legfontosabb célcsoportjának: az MSZP-szavazóknak. A kampány fő üzenete számukra az volt, hogy becsapták őket, az MSZP nem ezt ígérte választási programjában

Pokorni nem volt elégedett a pártjával amiatt sem, hogy a Fideszben sem volt egyértelmű, hogy az eredeti cél miatt fut-e a népszavazás, és tényleg el akarják-e mozdítani a miniszterelnököt legfontosabb szakpolitikái visszavonatásával, vagy inkább csak mobilizálni akarják a saját választóikat. Cserébe szerinte az MSZP sem tudta, hogy érdemi ellenérvekkel akarnak-e fellépni, vagy arra játszanak majd, hogy érvénytelen legyen a szavazás.

A spirituális vezető márpedig pótolhatatlan

Leváltásának veszélyét Orbán Viktor is érezhette, hiszen 2006–2008 között többször is átszervezte a párt működését. A HVG információi szerint sok fideszest megriasztó cikket íratott 2007 elején a Magyar Nemzetbe arról, hogy a jobboldalon vannak olyan csoportok, akik elégedetlenek a „spirituális vezetővel”, de ők a baloldal, a nagytőke vagy mindkettő érdekében dolgoznak.

2007. január 30-án egy vacsorán Orbán bejelentette Foley nagykövetnek, hogy

kizárólag ő tudja összefogni a Fidesz sokféle irányvonalát.

Ingatag helyzetét annyival próbálta védeni, hogy „kritikák mindig lesznek”. Azt is elmondta, hogy a Fidesz mindenkor ragaszkodni fog „az emberi méltóság, a keresztény értékek és magyar nemzeti identitás" védelméhez, csak „könnyen lehet”, hogy nem maradnak egyben, és mindezt végül két-három párt fogja képviselni.

A nagykövet jelentése szerint Orbán Viktor elmondta, hogy sajnos nem tehet semmit az ellen, hogy a Fideszhez kötődő sajtóban USA-ellenes hangvétel uralkodik, neki nincs befolyása erre.

Orbán Viktor arról is beszélt a nagykövetnek, hogy nagyon aggódik Oroszország jelentős befolyása miatt, és az Európai Néppártban hasonlóan gondolkozó politikusokkal megpróbálnak uniós szinten fellépni mindez ellen.

Ráadásul szerinte Gyurcsány Ferenc annyira jóban volt Putyinnal, hogy Oroszországgal mesterségesen magasan tartotta a forint árfolyamát, hogy a megszorítások ne legyenek még fájdalmasabbak a választóknak. A jelentésből nem derült ki, hogy Oroszország miért és milyen időtávon vállalt volna ilyen költséges erőfeszítéseket a puszta barátságon túl. Azt viszont egy másik jelentésből lehet tudni, hogy Orbán hónapokkal korábban még azzal számolt, hogy az infláció gyorsan tíz százalék fölé fog emelkedni az országban.

Ezzel együtt az energiabiztonságért is aggódott, csak fordított előjellel. Szerinte ugyanis az új orosz gázvezetékek elkerülhetik majd Magyarországot, mert Putyin feltételezett jóindulata ott már elillan. April H. Foley egy másik jelentésében megjegyzi, hogy a magyar politikusok gondolkodása nagyon gyakran csak odáig terjed a magyar energiabiztonsági kérdésekben, hogy megkérdezik tőle, hogy

„Amerika miért nem csinál valamit ez ügyben?”

A nagykövet jelentésében leírta még, hogy Orbán elmondása szerint belföldön egyfajta populista-atlantista mixet próbál majd ki a választóknál új kampánytémaként.

A nagykövet azt a megjegyzést fűzte ehhez, hogy nem kizárt, hogy Orbán utoljára próbálkozhat új kampánytémát gyúrni magának.

Nagyot fordult a széljárás

Az eredmény ismert: a 2008-as, végül sikeres népszavazás után soha többé nem merült fel Orbán Viktor lecserélése, ő maga pár éve már arról beszélt, hogy 2030-ig kíván miniszterelnök maradni. A párt párbeszédre nyitottabb irányvonalát képviselő, egykor vezető fideszesek pedig még inkább a partvonalra szorultak.

Orbán Viktor belföldön teljesen szakított a nyugati irányultsággal, évek óta nyíltan illiberális országot akar, mintaként bemutatva Oroszországot, Kínát vagy Törökországot.

Az elmúlt időszakban ez alól egy markáns kivétel volt, amikor a kormányfő tavaly nyáron az amerikai Tucker Carlsonnak, az egyik legmeghatározóbb republikánus tévésztárnak adott interjút. Neki ugyanis azzal érvelt, hogy a kormány elkötelezetten Nyugat-orientált.

Ehhez kapcsolódóan:

Orbán szerint minden magyart sért, ha őt legengszterezik

Következő cikkünk a Gyurcsány-kormány összeomlását fogja felidézni a nagykövetségi jelentések segítségével.