He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Megkezdődtek a bank(fel)vásárlások

2022.01.07. 06:45 guma

Tiborcz István az év utolsó napjaiban megvásárolta a Gránit Bankot, a választások előtt felszívódik a Budapest Bank Mészáros Lőrinc portfóliójában, több kis bank pedig megszűnhet a következő hónapokban.

A miniszterelnöki vő befektetőcége, a BDPST Zrt. megvásárolta a Gránit Bank 57 százalékát – jelentette be cége honlapján Tiborc István. BDPST Group célja, hogy a befektetéssel tovább szélesítse a cégcsoport tevékenységét - írták. "Hiszünk a Magyarországon, de globálisan is átalakuló pénzügyi szektor üzleti lehetőségeiben, ezért is kerestünk olyan befektetést, ahol a jövő sikereinek zálogát jelentő digitális szemlélet már adott” – emelte ki Tiborcz István, a BDPST Group tulajdonosa. A bankot még Demján Sándor magyar milliárdos-üzletember alapította 2010-ben, majd a kisbank többségi részesedését Hegedűs Éva, a bank jelenlegi elnök-vezérigazgatója birtokolta. Tiborcz tervei szerint a bankot továbbra is  Hegedűs Éva irányítja. A Gránit Bank egyik kisebbségi tulajdonosa a magyar állam a Széchenyi Alapkezelőn keresztül, amely jelenleg a részvények közel 6 százalékát birtokolja. A következő hónapokban további  mozgások várhatóak magyar bankok között, mert a piac méretéhez képest még mindig sok pénzintézet van Magyarországon – vélekednek a Deloitte Magyarország szakértői. Jelenleg itthon 24 kisebb-nagyobb bank van jelen, indokolatlanul töredezett a piac. A tőkeösszevonási folyamatba illeszkedik a Magyar Bankholding megalakulása is - mondta Bíró Balázs, a Deloitte Magyarország vezérigazgatója a bankfúziókról tartott ajtótájékoztatón. Bár a vezérigazgató nem tért ki a részletekre, és a Magyar Bankholding megalakulása beleillik az üzleti folyamatokba, ám az ügylet mégsem teljesen piaci alapon jött létre. A bankholding egy évvel ezelőtt kezdte meg működését, két Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó pénzintézet, az MKB és a Takarékbank, valamint az akkor még száz százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bank (BB) összeolvadását tűzve ki célul. A BB eladása már évek óta napirenden volt, ám a nyílt értékesítés helyett a kormány úgy döntött, hogy azt a bankholdingba olvasztja. A kormányzati döntés értelmében a magyar állam a BB felett elveszti ellenőrzését, cserébe megkapja az alakuló szuperbank részvényeinek bő 30 százalékát, míg a bank többségi irányítása a NER-oligarchák kezébe kerül. Így gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül kapta meg a NER a 200 milliárd forint értékű BB-t, cserébe az állam a majdan létrejövő szuperbank kisebbségi részével vigasztalódhat, annak minden kockázatával együtt, miközben az érdemi folyamatokba nemigen lesz beleszólása. De nem csak a nagybankok olvadnak össze, a bankrendszer konszolidációjának egyértelmű jele a kis bankok felszívódása is. Ez történik a német Commerzbank magyar leányával, amelyet az osztrák Erste magyarországi bankja, az Erste Bank Hungary Zrt.  olvaszt magába. A tervek szerint a már bejelentett ügylet lezárására valamikor 2022 második felében kerülhet sor.

A Commerzbank 2021 elején meghirdetett stratégia részeként kivonul azon országokból, ahol nem ért el megfelelő méretet. Idén a Sopron Bankon már túladott a tulajdonosa, a Hypo-Bank Burgenland AG, a vevő a MagNet-Bank volt.  Az orosz Sberbank is a kivonulásról döntött, a tulajdonjog egy szerb üzletemberhez Miodrag Kostichoz került, bár piaci pletykát szerint a szerb cukorbáró csak közbeeső állomás. A piaci várakozások szerint a Sberbank magyar fiókcége előbb-utóbb egy hazai nagybankhoz, akár a Magyar Bankholdinghoz kerülhet. Kétségtelen, hogy szakmai és politikai szempontok alapján is a legnagyobb érdeklődést a NER-bankok egyesülése váltotta ki. Az eredeti tervek arról szóltak, hogy a három pénzintézetet egy lépésben egyetlen bankká gyúrják össze, ám idén ősszel a tulajdonosok új stratégiával álltak elő: először a két jobb karban lévő pénzintézet, az MKB és a BB összeolvadásával indítják a fúziót, és erre még a választások előtt, 2022. március 31-éig sort kerítenek. Technikailag ezt úgy tervezi a bankvezetés, hogy az egykor állami tulajdonú BB-t nyom nélkül beolvasztják az MKB-ba, így ha az új kormány vétót emelne BB sajátos privatizációja ellen, utólag már nem tudna mit tenni, hisz az már jogilag az MKB része lesz. A Takarék-csoport beolvasztására pedig 2023 nyaráig lenne idő.

Nem ez az egyetlen változás a bankholding környékén: január elsejével távozik a bankholding vezérigazgatói posztjáról Vida József, aki névleg a Takarékbank tulajdonosaként került a bankcsoport élére, helyére az ex OTP-s Barna Zsoltot nevezték ki a bankholding elnök-vezérigazgatójának. Vida hozta létre - jelentős kormányzati segítséggel - a jelenlegi Takarék-csoportot, miután takarékszövetkezetek egy részét kicsavarták a kistulajdonosok kezéből. Vida lelépése teljes, ugyanis az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját Szabó Levente, a Bankholding egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, az MTB Zrt. és a Takarékbank Zrt. jelenlegi vezérigazgató-helyettese veszi át.

A Bankholding szerint a cél az, hogy 2023-re létrejöjjön az ország - az OTP után második - legnagyobb bankja. A Magyar Bankholding stratégiájában foglalt hosszú távú célok közé tartozik a hazai tulajdonú szuperbank felépítése, amely 2023-ra magyarországi és külföldi felvásárlások (akvizíciók) végrehajtására is képes lesz, és amely idővel a régió más országaiban is megjelenhet. A menedzsment célja továbbá a bankcsoport tőzsdei jelenlétének kiterjesztése, támaszkodva az MKB Bank Nyrt. meglévő tőkepiaci tapasztalataira. A szuper bank elsődleges nyilvános részvénykibocsátására a jelenlegi tervek szerint leghamarabb 2025-ben kerülhet sor.

OTP az egyik legaktívabb bank a régióban

 Miközben a Magyar Bankholding tulajdonosai az OTP utolérésére gyúrnak, a legnagyobb magyar bank tovább terjeszkedik a nemzetközi térben. A Deloitte már idézet felmérése szerint az OTP az ötödik legnagyobb bank a régióban, a Erste, a KBC, az Unicredit illetve a Raiffeisen után. (Ugyanebben a listában a három bankból összegyúrt Magyar Bankholding a 15. lenne, vagyis valóban egy jelentős vállalkozásról van szó.) Az öt bank közül az Erste, a KBC és az OTP „szuperaktív” régiós bankvásárlásokban, minden szóba a jöhető eladó bankot megnéznek. Az OTP 2016 óta hét bankot vásárolt meg a régióban, s jelenleg is három ügyleten dolgoznak: a nyáron jelentette be szlovén Nova KBM megvásárlását, amely az ország második legnagyobb bankja. Mivel az OTP-nek Szlovéniában is volt érdekeltsége, ezzel piacvezetővő válik a szomszédban is. December elején jelentették be az Alpha Bank Albánia megvásárlását, az ügyelt lezárása 2022 második negyedére várható. A két európia ügyletnél is érdekesebb az OTP üzbegisztáni terjeszkedése: a tervek szerint az OTP első külföldi bankként lépne be az ázsiai ország piacára, ami jelentős hasznot hozhat banknak. Üzbegisztán egy 34 milliós piac  alacsony pénzügyi fejlettséggel, ahol még a bankkártya sem egy elterjedt fizetőeszköz. Ezek miatt hatalmas növekedési potenciál van a piacban, és azzal a nemzetközi tapasztalattal, amivel az OTP bír, nagyon komoly eredményeket lehet elérni, s ez lehetett a terjeszkedés fő hajtóereje a szakértők szerint. 

https://www.nepszava.hu/3142125_megkezdodtek-a-bank-fel-vasarlasok 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7016802912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása