He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

január 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

EP-delegáció: Annyit lopnak Magyarországon, hogy párhuzamos állam jöhetett létre

2021.12.02. 05:15 guma

Varga Judit igazságügyi miniszter csapatát hallgatja meg az EP-delegációja 2021. szeptember 30-án

Az EP nemrég Magyarországon járó tényfeltáró delegációja komoly aggodalmakról számolt be a jogállam működése kapcsán. Igaz, arról is, hogy személyükben kezdte el őket támadni a magyar média, vagy hogy az igazságügy-miniszter szerint a Pegasus-botránynak nincs köze semmilyen uniós törvényhez.

„Továbbra is jelentős aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság. Úgy tűnik, hogy a széles körben elterjedt korrupció egy párhuzamos állam kialakulásához vezetett, ennek kezelése viszont a független igazságszolgáltatás hiányában majdnem lehetetlen” – áll többek közt a LIBE (az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága) delegációjának friss, Magyarországról szóló jelentésében.

Az EP tényfeltáró delegációja szeptember végén járt Magyarországon a helyszínen is tájékozódni a jogállam működéséről, személyesen is megkérdezni minél több releváns szereplőt. Erről alább olvashat bővebben.

A tényfeltáró küldöttség vezetője, a francia zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield budapesti sajtótájékoztatóján 2021. október elsején
Ehhez kapcsolódóan:

Belekóstolhattak a magyar jogállamba az EU-s tényfeltárók, szerintük romlott a helyzet

A látogatást még a Sargentini-jelentés után, 2018-ban elindított hetes cikkely szerinti eljárás részeként tervezték 2020 elejére, de a világjárvány miatt későbbre csúszott. A hetes cikkely szerinti eljárás leegyszerűsítve amiatt a gyanú miatt indult, hogy jogállami működés súlyosan és rendszerszinten sérülhetett Magyarországon.

A tényfeltáró delegációba minden európai parlamenti frakció jelölt tagot. A hét képviselő közül öt támogatta a jelentést, ketten ellenezték, utóbbiak a szélsőjobboldali (ID) és a kisebbik konzervatív frakció (ECR) tagjai.

Ha jönnek, akkor az a baj

2018-ban Orbán Viktor még azt kritizálta, hogy az uniós képviselők anélkül alkotnak ítéletet a magyar demokrácia állapotáról, hogy a helyszínre küldtek volna egy tényfeltáró delegációt.

„(…) elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni” érvelt akkor a miniszterelnök. Most viszont az volt több kormánypárti szereplő problémája, hogy miért jönnek.

Már a jelentésük előtt össztűz alá kerültek az állami és kormánypárti médiában: „félőrültek" és hazudni fognak, érvelt például Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, emellett csúnyák, a választásokba akarnak beavatkozni, Molotov–Ribbentrop-paktumhoz akarnak „elvtársi segítséget” nyújtani, vádjaik koholtak lesznek, Magyarországot gyalázni fogják, jelent meg többek között.

A jelentésben ki is térnek rá, hogy a magyar médiában személyükben támadták a bizottság egyes tagjait, ami nem segíti a nyílt párbeszédet és az együttműködést. Ahogy arra is kitérnek, hogy Varga Judit igazságügy-miniszter csapata kétségbe vonta, hogy jogszerűen van-e itt a delegáció. De biztosították őket, hogy igen, és elmagyarázták az Európai Parlament szerepét az eljárásban.

Találkozók kormányzati, ellenzéki és független szereplőkkel

A jelentésben a delegáció találkozóiról számoltak be eggyel részletesebben. Adott idő alatt a lehető legtöbb releváns érintettet próbálták meghallgatni, így Varga Judit vagy Pintér Sándor miniszter mellett Lánczi Andrással, Stumpf István kormánybiztossal és a közmédia képviselőivel is találkoztak.

Ahogy többek között ellenzéki politikusokkal, az RTL Klub, a Political Capital, a Magyar Helsinki Bizottság vagy a Magyar LMBT Szövetség képviselőivel.

Minden magyar érintett szóba állt velük, kivéve valaki, aki bejelentette, hogy a munkájuk vicc, ez egy színház, majd faképnél hagyta őket. Róla csak annyit árultak el, hogy a médiában dolgozik.

A megkérdezett civilek többek között arról beszéltek, hogy Magyarországon extrém módon központosított a korrupció, ami ellen nem lép fel az ügyészség, mert teljesen foglyul ejtette a kormány. A korrupció döntő része egyébként legalizált lopás Magyarországon, különösen a közbeszerzési korrupció esetében.

A megkérdezett újságírók arról számoltak be, hogy egyre nehezebb releváns adatokhoz jutni, és az is valódi veszély, ha az állam az oligarchák vagyonosodásával foglalkozó újságírókat kezdi el lehallgattatni.

Áder János, Orbán Viktor, Pintér Sándor és Varga Mihály az Országházban 2018. május 22-én
Ehhez kapcsolódóan:

Kósa Lajos beismerte, hogy a kormány megvette a Pegasus kémszoftvert

Említették még, hogy a legfőbb médiapiaci szabályozó, az elvileg független Médiatanács mind az öt tagját a kormánypárt adta, vagy hogy nem vizsgálja senki az állami pénzjuttatások vagy a KESMA létének piactorzító hatásait.

Ahogy azt is, hogy komoly gyűlöletkampányok indulnak bárki ellen, aki nem a kormányzati narratívát ismétli.

Kvíz: Milyenek vagyunk "mi, magyarok" Csurka és Orbán szerint?

Kvíz: Milyenek vagyunk "mi, magyarok" Csurka és Orbán szerint?

Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni

Ezeket a meglátásokat egyébként a KESMA képviselője nem osztotta. Szerinte nemcsak hogy „teljesen szabadon” működik Magyarországon a média, de „sokkal függetlenebb”, mint számos európai ország.

Azt nem tudta pontosan, hogy a KESMA bevételeinek mekkora része jön az államtól, de szerinte legfeljebb húsz százaléka. Szerinte emellett a balliberális média folyamatosan növekszik, Magyarországon pedig mindenki könnyen jut információhoz. Ezek mellé egy statisztikát is csatolt, amely szerint a lakosság 81 százaléka fogyaszt naponta híreket, és ugyanilyen arányban olvasnak az emberek „ellenzéki médiát”.

A pártos propagandakiadványok ellentéte nem az ellenzéki média
Itt hozzá kell tenni, hogy egy jól működő médiapiacon nem kormánypárti, ellenzéki vagy más, különböző politikai célok vagy csoportok mellett elkötelezett kiadványok, hanem a pártatlanságra törekvő újságok, tévék jelentik a piac döntő részét. Az emberek többsége ugyanis a fair, egyik oldalhoz sem húzó tájékoztatásban érdekelt. Magyarországon ez súlyosan felborult az utóbbi évtizedben, a kormány ugyanis folyamatos és erős beavatkozásaival eredményesen tudta torzítani a tisztességes médiapiaci versenyt. Ez a stratégia döntően a független szerkesztőségek ellen irányult, a jelenségről itt vagy itt vagy itt olvashat közelmúltbeli elemzéseket. A jelenleg működő ellenzéki propagandakiadványokról pedig itt vagy itt.

 

A Médiatanács akkori elnöke, Karas Monika azzal érvelt a delegációnak, hogy darabra nagyon sok, több mint tízezer szervezet foglalkozik valamilyen módon a médiával Magyarországon.

Arra a felvetésre, hogy miként támogatják a kiegyensúlyozott tájékoztatást, hogy minden politikai oldal arányosan eljuthasson a választókhoz Karas Monika azt reagálta, hogy szerkesztői szabadság van, és ők egyébként is csak panaszokat vizsgálnak.

Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Karas Monikának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megválasztott elnökének az Országgyűlés plenáris ülésén 2013. szeptember 9-én.
Ehhez kapcsolódóan:

Önkényes döntések a Médiatanácsban

A médiához tartozik még, hogy Varga Juditéknál rákérdeztek a Klubrádió adminisztratív ellehetetlenítésének ügyére is. Az igazságügyi miniszter szerint teljesen független szerv döntött erről, nekik ehhez nincs közük.

Varga Judit szerint egyébként abszolút sokszínű a magyar média, nincs itt semmi relevanciája az uniós vizsgálódásnak. Ahogy abszolút nem releváns a Pegasus-botrány, hiszen meglátása szerint az állami lehallgatási célpontok ügye szerinte semmilyen uniós jogot nem érint. Hasonlóan oktalannak tartja, hogy a magyar állami egyetemek magánalapítványokba történő átszervezésével foglalkozzon az EP-delegáció.

Diákok, tanárok és támogatók gyűltek az SZFE épülete előtt Budapesten, a Vas utcában 2020. október 16-án
Ehhez kapcsolódóan:

SZFE-ügy – „Hogy mennyire látunk előre? Nagyon sarkítva: a következő óráig”

Pintér Sándor belügyminisztert is meghallgatták, aki egyebek mellett elmondta, hogy más uniós országok is használtak a Pegasushoz hasonló kiberfegyvereket, mégis a kritika szerinte egyedül Magyarország ellen irányult.

Magyarország egyedülálló volt az EU-ban
Egyetlen más uniós országnál sem merült még fel a gyanú, hogy ellenzéki szereplőket, független civileket újságírókat, ügyvédeket próbált volna az állam lehallgatni a Pegasus nevű szoftverrel.

 

Elárulta azt is, hogy aktív parlamenti képviselőket nem hallgattak le ezzel a szoftverrel. Egyébként pedig megismételte, hogy minden lehallgatás jogszerű volt az aktuális magyar törvények szerint. További részletek a beszámolóban (angolul).

Hasonló tényfeltáró misszió és jelentés készült egyébként a szlovén, a bolgár és a szlovák jogállami működésről is. A beszámolók nyomán fogja kialakítani állásfoglalását az Európai Parlament (EP).

A hetes cikkely szerinti eljárás most a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnál folyik, de az EP is jogosult ajánlásokat tenni, illetve ha majd határozatot hoznak Magyarországról, azt el kell fogadniuk az érvényességhez.

https://www.szabadeuropa.hu/a/ep-libe-jogallam-felmeres-eu/31585335.html

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1616769512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása