Nem állítom, hogy pontosan ismerem az egymáshoz kapcsolódó tervek, döntések és azok következményeinek minden részletét, de talán segíthetek az elfogulatlan érdeklődőknek kihámozni a lényeget ebből a hangzavarból. Vegyük sorra az egymáshoz kapcsolódó terveket és döntéseket.

1./ A budapesti atlétikai stadion felépítése és a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokság megrendezése.

Ez a terv és döntés pozitív, támogatható és negatív, elvetendő elemeket egyaránt tartalmaz.

Miután a Népstadion ledózerolása és futball stadionná építése után Budapesten nincs olyan atlétikai stadion, amely alkalmas lenne nagy nemzetközi versenyek megrendezésére, a kormány úgy döntött, hogy felépít egy korszerű, új atlétikai stadiont. (Az utóbbi évek beruházásai, rekonstrukciói után több olyan atlétikai pálya is van a fővárosban, ami alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére, de ezek helyszűke és a kiszolgáló infrastruktúra hiánya miatt nem alkalmasak több ezer néző elhelyezésére és a versenyek megfelelő színvonalú televíziós közvetítésére.)

Az új atlétikai stadion felépítésének elhatározásával a kormány több legyet akar ütni egy csapásra.

Egyrészt demonstrálja, hogy nemcsak kedvencét, a labdarúgást, valamint az úgynevezett „látványsportágakat" támogatja bőkezűen, hanem a sport kiemelt kezelése kiterjed az alapsportágak, így például az atlétika fejlesztésére is.

Az új stadion felépítésével folytatni tudja a „lopakodó olimpiai beruházásokat." Olyan stadiont építtet, ami nemcsak egy nemzetközi atlétikai verseny rendezésére és a magyar atlétika igényeinek kielégítésére, hanem egy későbbi olimpia megnyitó ünnepségének, valamint az olimpia atlétikai versenyeinek megrendezésére is alkalmas. Ennek alátámasztására pedig szükség van egy nagy világverseny, konkrétan a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. Enélkül egy sokkal szerényebb, kisebb létesítmény is kielégítené a reális igényeket.

Végül, de nem utolsó sorban a giga beruházás és a hatalmas világverseny megrendezése olimpia nélkül is lehetőséget ad a rezsim klientúrájának arra, hogy busás haszonra tegyen szert, magyarul mindent ellopjon, ami ilyenkor ellopható. (Lásd a stadion- és sportcsarnok-építések, vagy a vizes világbajnokság rendezésének  brutális költség-túllépéseit, túlárazásait, korrupt eljárásait.)

A kormány döntése alátámasztásául minden manipulációt és hibát elkövet. A beruházás és a rendezés költségeit messze alátervezi, közvetlen és közvetett gazdasági előnyeit pedig irreálisan túlméretezi. Nagyságrendileg a stadion és a kapcsolódó  létesítmények beruházása a tervek szerint 200, a világbajnokság megrendezése pedig nettó 90 milliárd forintba kerülne.

Ezek a befektetések soha, semmilyen módon nem térülnek meg, sőt, a létesítmények fenntartása további állandó terheket ró az államháztartásra és/vagy a fővárosra.

Azok a manipulált kalkulációk, amelyek a beruházás és a rendezés költségeinek megtérülését az áttételes és tovagyűrűző hatásoktól várják – idegenforgalom fellendülése, az építőipar teljesítményének növekedése, a szolgáltató szektorok bővülése –, vagy nem kvantifikálható hozadékról álmodoznak – országimázs javulása, Budapest vonzerejének növekedése, stb. – többnyire irreálisak, megalapozatlanok. Az is hamis érv, hogy a terület fejlesztéséhez szükséges közművek, közlekedés, szolgáltató hálózat azért épül meg, mert épül az új stadion és vb-t rendezünk. A sorrend éppen fordított: a terület fejlesztését akkor is végre kell hajtani, ha nincs új stadion és vb. Legfeljebb az időzítést befolyásolja a vb rendezése. Minden konkrét tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy világversenyek rendezése – bárhol bonyolítják is le azokat – masszívan veszteségesek, a rendező országra, városra hosszú évekre komoly terheket rónak. (Ezt tapasztalhattuk a vizes vb megrendezésekor is.)

Ami pedig a magyar atlétika állapotát és fejlődési esélyeit illeti, be kellene végre fejezni az álmodozást és a rózsaszínű ígéretek mantrázását. A magyar élvonal színvonala fényévekre van a világ élvonalától. A tokiói olimpia, az U20-as világbajnokság, az idei válogatott viadalok és magyar bajnokságok eredményei egyaránt azt igazolták, hogy alig van olyan tudásszintű és fejlődőképes versenyzőnk, aki 2023-ban esélyes lehet dobogós helyezésre.

A vonzó cél és a kiemelt felkészülési támogatások hatására talán néhány atlétánk döntőbe juthat 2023-ban, de a túlnyomó többség legfeljebb statiszta szerepet játszhat a vb-n.

Ezzel együtt nem becsülöm le azt a rendkívüli motivációt, amit a hazai vb rendezése a versenyzőkre és a szakemberekre gyakorol. Megértem, hogy a VB-n való részvétel élménye, a hazai közönség támogatása és az eseménnyel járó rivaldafény az atléta-világ számára vonzó. Ennek a közegnek a lelkesedése és a rendezés feltétel nélküli támogatása tökéletesen érthető. A program közvetlen, vagy közvetett haszonélvezőitől nem várható el az objektív értékítélet és véleményalkotás. A mocsarak lecsapolásakor sem a békák véleménye a meghatározó...

Összegezve: új atlétikai stadion építésére szükség van Budapesten, de nincs szükség az atlétikai világbajnokság megrendezésére és a vele járó terhek elviselésére.

2./ A diákváros koncepciója és programja.

Budapesten a közeljövő legfontosabb és legnagyobb volumenű fejlesztési és beruházási programja a dél-ferencvárosi rehabilitációra váró területen felépítendő Diákváros.

Ez a program oktatási és kulturális létesítmények – iskolai, egyetemi épületek, laboratóriumok, könyvtárak – valamint kollégiumok, diákszállások és a kiszolgáló létesítmények összehangolt megvalósítását tűzi ki célul. Mindezt a kiválasztott terület zöldövezeti jellegét megerősítve, parkokkal, ligetekkel, séta- és játszóterekkel.

A program társadalompolitikai, városfejlesztési és gazdálkodási, humán beruházási, kutatás-fejlesztési és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos.

A terv megvalósítása sem terület-, sem városfejlesztési szempontból nem ütközik az új stadion felépítésével. Mindkét beruházás támaszkodhat a terület közmű, közlekedési, logisztikai fejlesztésére és a szolgáltató hálózat kapacitásaira.

Ez a komplex beruházás is hatalmas, több százmilliárd forintos beruházás megvalósítását jelenti.

A főváros számára a Diákváros projekt megvalósítása a perdöntő.

Miután erre saját erejéből nem képes, szüksége van a kormány anyagi támogatására is. Hogy ezt elérje, a számára nem kívánatos, de a kormánynak presztízs értékű atlétikai világbajnokság megrendezését támogatta. Hasonló megfontolások vezették a nélkülözhetetlen fővárosi egészségügyi berendezések beszerzésének 50 milliárd forintos támogatási igényének előterjesztésekor is.

Úgy tűnt, hogy a kompromisszumos megállapodás a kormány és a főváros igényeit egyaránt kielégíti, így megvalósulhat a Diákváros, valamint az új atlétikai stadion és a világbajnokság megrendezése egyaránt. (Az elfogadott kompromisszum természetesen nem tehermentesíti az országot a programok megvalósításának anyagi terhei alól!)

3./ A kínai Fudan Egyetem letelepítése és létesítményeinek beruházása Budapesten.

A kormány elhatározta, hogy a kínai Fundan Egyetemet letelepíti Magyarországon. Az egyetem létesítményeinek beruházására a dél-ferencvárosi rehabilitációs területet jelölte ki, lehetetlenné téve ezzel a Diákváros létesítményei többségének megvalósítását.

A Fundan-program nem támogatható sem politikai, sem gazdaságpolitikai, sem külpolitikai, sem biztonságpolitikai, sem oktatás- és tudománypolitikai szempontból – ellenkezőleg az ország érdekeire nézve, valamennyi területen káros. (Ehelyütt nincs módom ennek részleteit kifejteni, de a program körül kialakult vita érv-anyaga nyilvános, széles körben ismert.)

Miután a kormány a Fudan projektet a főváros véleményének megkérdezése nélkül, támogatásának hiányában határozta el, veszélyeztetve, sőt lényegében meghiúsítva a Diákváros-program megvalósítását, Budapest vezetése joggal tekinti az egyoldalú döntést az eddigi megállapodás felrúgásának.

Más eszköze nem lévén, a politikában oly gyakran alkalmazott, soha sem elegáns zsarolás fegyveréhez nyúlt.

Azaz: ha a Fudan-projekt miatt lehetetlenné válik a Diákváros-program megvalósítása, akkor a főváros visszavonja támogatását az atlétikai világbajnokság megrendezésétől, ami súlyos presztizsveszteség lenne az Orbán-kormány számára. (Az atlétikai stadion felépítését már ebben az esetben sem lehet félbehagyni, hiszen lassan elkészül.)

Summa summárum: a jelenlegi konfliktus egyik félnek sem jó, az ország számára pedig káros.

A megoldás világos és lehetséges:

– a kormány lemond a Fudan projekt megvalósításáról;

– felépül a diákváros és az atlétikai stadion az eredeti terveknek megfelelően;

– Budapesten 2023-ban megrendezik az atlétikai világbajnokságot.

Mi kell ehhez?! Önfegyelem, politikai realitás érzék, kompromisszumkészség és némi bölcsesség mindkét oldalról. Ezek nem teljesíthetetlen feltételek.

Első lépésként azonnal abba kellene hagyni a konfliktus körüli habverést, a társadalom egyébként is mély megosztottságának további fokozását, a gyűlölködés eszkalációját, a „hadd látom, uramisten, mire megyünk ketten" önsorsrontó, ostoba magatartását. Sajnos az egyre élesedő és durvuló választási kampány nem javítja a mindkét fél számára elfogadható kompromisszum esélyeit.

Naiv jóhiszeműségem még mindig nem gátol meg abban, hogy reménykedjem az észszerű megoldásban..."