Sem támogatásokat, sem hiteleket nem folyósítanak a koronavírus alapból, és ezt a jogállamisággal kapcsolatos aggályokkal indokolta a bizottság – erről számos sajtóorgánum beszámolt azt követően, hogy az uniós tagállamok pénzügyminiszterei hétfői videókonferenciájukon elfogadták Csehország és Írország benyújtott terveit a felhasználásra, és felszabadította a két országnak szánt összegeket.
A Kurier című bécsi lap szerint az EU teljes konfrontációs kurzust választott Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Valdis Dombrovskis illetékes uniós biztos hétfőn sajtóértekezleten közölte:
a két országnak szánt összegeket továbbra sem szabadítják fel.
Lengyelország esetében a felhasználásra vonatkozó programban még mindig akadnak pontok, amelyekkel foglalkozni kell. Nevezetesen az uniós jog felülírására irányuló lengyel törekvéssel kapcsolatban van probléma, és azt vizsgálják, hogy ez a törekvés mennyiben befolyásolja az uniós pénzek felhasználását. Dombrovskis hozzátette, hogy tárgyalnak a lengyel kormánnyal. A lap hozzátette: egész Európát megrengetheti, amennyiben a lengyel Alkotmánybíróság a kormány óhaja szerint dönt az uniós és a nemzeti jog közötti viszonyról.
Magyarországról Dombrovskis kifejtette, hogy a jogállamisággal kapcsolatos magyarországi problémákat is vizsgálják, de konkrétumot nem mondott. Uniós körökből legutóbb az hangzott el, hogy az uniós pénzekkel való visszaélés megelőzésére kell intézkedéseket tenni. A magyar kormány azzal vádolja a bizottságot, hogy a pénz folyósítását az erősen vitatott úgynevezett „pedofil törvény” visszavonásához köti.
A két ország LGBTQ embereket érintő rendelkezések dühöt váltottak ki Brüsszelben, és a bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított – írta a szerző, és ismertette az érintett magyar jogszabályt. A cikk rámutatott: a két ország májusban nyújtotta be a pandémia utáni újjáépítésre vonatkozó terveit. Ezeket minden tagállamnak be kellett nyújtania, és a bizottság átlagosan két hónap alatt hozza meg a vonatkozó döntéseit. Lengyelország és Magyarország esetében azonban a tervek elfogadását elhalasztották. A jelen számítások szerint Magyarország 7,2 milliárd euró támogatást, míg Lengyelország összesen 40 milliárd euró támogatást és hitelt kapna.
Úgy tűnik, a csehek még Babissal megterhelve is jobban állnak. A Süddeutsche Zeitung arról írt, hogy Csehország esetében kényes tárgyalások voltak szükségesek. A lap ismertette az Andrej Babis miniszterelnököt érő vádakat, amelyek lényege, hogy Babis hivatalba lépésekor alapítványban helyezte el Agrofert elnevezésű vállalkozását, amely uniós támogatásokban részesül, de a bizottság vizsgálata arra jutott, hogy változatlanul Babis ellenőrzi a céget. Valdis Dombrovskis biztos hétfőn kifejtette: konkrétan nyolc olyan intézkedés meghozatalát szabták feltételül, amelyek elősegítik az uniós pénzek felhasználásának jobb ellenőrzését.
A bizottsághoz benyújtott tervek elfogadásához bizonyos kritériumokat kell teljesíteni. Nem csupán szép beruházásokról szóló elképzeléseket kell tartalmazniuk a terveknek, és nem elég, ha megfelelő előirányzatok szerepelnek a klímavédelemre és például a lakóházak szigetelésére, hanem a kormányoknak gazdasági és társadalmi reformokat is kilátásba kell helyezni, és ebben azokhoz az ajánlásokhoz kell igazodniuk, amelyeket a bizottság tesz minden évben az egyes tagállamoknak, és amelyeket elég gyakran figyelmen kívül hagynak az országok.
A bizottság a nyári szünet előtt már 16 tagállam terveit hagyta jóvá, most hozzájött a cseh és az ír doksi, hét dokumentációt még vizsgálnak – Bulgária, valamint Hollandia a belpolitikai nehézségek miatt még nem adott be tervet.
Szerző: Huppa-értesülésForrás: Huppa