Békén hagynám én Orbán Viktort, csak épp ő nem nyugszik. Sőt, mint be fogom mutatni, egy rá igen jellemző, gyerekes viselkedési spirálba kezd csúszni, rántja is magával az egész kormányt, pártot, kormánymédiát, szóval kifejezetten tematizált, kellemetlen időknek nézünk elébe és nem látok belőlük kiutat.

Tegnap is megszólalt, ma is, ugyanabban a tárgykörben, így elmondhatjuk, hogy megvan a kampány új témája.

Korábban a migráció körül forgott Orbán Viktor világa, Soros körül, Juncker körül, Timmermans körül, a koronavírus körül, és most csak a legfőbb tengelyeket soroltam, mert emlékszünk még arra is, mikor a filozófusok, a rokkantnyugdíjasok vagy a romkocsmákban merengő bölcsészek voltak a középpontban. Neki vannak ilyen becsípődései, beragad nála egy személy, egy csoport vagy egy téma (ahogy öregszik, egyre tartósabbak ezek a beragadások), elkezd csakis azzal foglalkozni, és a nyomában lihegők követik.

Azt nem állíthatjuk, hogy a korábbi témáit feladta, a mai rádiós megszólalásában is kiosztotta az Uniót, beszélt a migrációról és méltatta kedvenc koronavírusát is, azonban őt most leginkább mégis a homo- és transzszexualitás érdekli.

Van ilyen, kérem, hogy valaki felfedezi magában az ilyen irányú, mindent elsöprő érdeklődést, és ez gyökeres változást hoz, főként magánéletébe, nem is ítélhetjük el a dolgot, de ez most nem az az eset.

Tekintetbe véve tegnapi irományát, mely a csodás „Szamizdat 10.” címet viseli (a szerző arra utal ezzel, hogy neki az írásai az elviselhetetlen véleménydiktatúra miatt sehol sem jelenhetnek meg, csakis magánkiadásában, a saját honlapján, annyira bátor és merész dolgokat tartalmaznak, mármint őszerinte), azt látjuk, hogy Európában példátlan módon a nemiséget kívánja központi kampánytémává tenni. Nem találom jó ötletnek, bár mondjuk ez őt kicsit sem érdekli.

Lássuk, mit mond?

„A liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen.”

Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára ezek szerint, hiszen Kanizsa Magyarországon van. Nagy kár, hogy szerzőnk, mielőtt felfedezte volna magában az elkötelezett konzervatívot, nyolc évig, 1992 és 2000 között a Liberális Internacionálé alelnöke volt, szóval eléggé elöl ült azon a gőzösön, mondhatni ő maga volt az egyik fő masiniszta. De manapság már a kéményt igazítja.

„Most a pedofilokat radikálisan büntető, a gyermekeinket pedig radikálisan védelmező új törvények miatt verik félre az európai harangokat. Hiába, a mozgalom örök, már nem a „világ proletárjai egyesüljetek”, hanem a „világ liberálisai egyesüljetek” az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista.”

Zavaros a helyzet, kérem, Orbán, mint említettem, volt már liberális, nem is kicsit, van diplomája is, ha ezt az állítást matematikai egyenletnek fogjuk fel akárhogy csoportosítom a dolgokat jobbra-balra, mindenképp az jön ki, hogy kommunista is kell legyen. Ő tudja, én ezért nem fogom kárhoztatni, főleg, hogy van rá ezer egyéb, nyomósabb ok is. Majd beszélje meg az alapszervezeti párttitkárával a lelkiismereti ügyeit.

„A mostani baloldali kampány Magyarország ellen újabb bizonyíték arra, hogy ma a baloldal a szabadság ellensége, mert szólásszabadság helyett általuk definiált politikai korrektséget, véleménypluralizmus helyett pedig véleményhegemóniát akarnak a maguk számára.”

Orbán úr, maga egy roppant fárasztó ember. Maguk írtak törvényt, maguk módosították, maguk verték keresztül az Országgyűlés nevű gittegyleten, és ez a törvény mindenkire vonatkozik – mint a törvények általában. A mindenki között sok olyan ember is van, akiknek nem tetszik a döntésük, ezek részint demonstráció, részint sajtó útján kinyilvánították a véleményüket. Ez magának annyira nem tetszik, hogy a vélemény kinyilvánítását véleményhegemóniára való törekvésnek nevezi. Ez sértődöttség, dac és gyerekes hisztéria: értem én, hogy az sokkal kellemesebb lenne, ha ráadásul még mindenki tapsikolna is örömében és spontán szimpátiatüntetéseket rendezne az istenadta nép, de ez nem megy, túl vagyunk már a gyermeknapon. Nem kaphat meg mindent, amit akar. „Olyan nincs, fiam, hogy mindenki szeressen”, mondja a viccben a csodarabbi, és igaza van.

„Az új magyar törvény csak világosan rögzíti, hogy a gyermekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet. Az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni.

A szülők joggal várják el azt is, hogy olyan felületeken, amelyeket gyermekeink korlátozás nélkül használnak, se pornográfia, se öncélú szexualitás, se homoszexualitás, se nemváltoztató programok ne legyenek elérhetőek. Ezeket a korlátozásokat is sebészi pontossággal meg kell határozni.

Magyarországon senki sem szól bele abba, hogy a felnőttek miként élnek. Felfogásunk szerint a felnőtt szabad embernek nem valamiféle világi hatóság előtt kell számot adnia az életéről, hanem a Jóisten ítélőszéke előtt, ha annak eljön az ideje.”

Végre egy érdekes hír: ezek szerint, ha az iskolai nevelést „a szülők egyetértéséhez kell kötni”, akkor nincs többet tanterv. És nem csak biológiából nincs, hanem történelemből vagy irodalomból sem: akkor a kis Kovácsnak Kovács apuka egyetértése és követelése alapján a magyar nép türk eredetét kell tanítani, a kis Szabónak a finnugort, de lesz olyan is, akinek a szíriuszit. Akkor a kis Kovács majd Wass Albertből érettségizik, a kis Szabó Karácsony Benőből vagy Tamási Áronból.

Az online felületek „sebészi pontosságú” szabályozásához sok türelmet, jó egészséget és nagyon hosszú életet kívánok, ugyanis még mindig nem tetszett felfogni, hogy az online térben semmi értelme a nemzetállami alapú törvénykezésnek, csak akkor volna, ha maga az online tér volna nemzetállamokhoz kötött, és ha át akarnék írni egy üzenetet a Kedvesnek Nagyváradra, ahhoz útlevél, de legalábbis személyi kéne. Fizikai szempontból persze léteznek gazdasági-politikai-jogi-területi egységként a nemzetállamok, de az online térből nézve ezek csak olyan dombocskák, amik azért vannak, hogy a sok kiskakasnak legyen min kukorékolni (és kikaparni a gyémánt félkrajcárokat). Ahhoz kellhetett némi önbizalom, hogy leírja: „Magyarországon senki sem szól bele abba, hogy a felnőttek miként élnek”, ugyanis épp most szól bele mindenki, magával az élen. A Jóistent ebből hagyjuk ki, nem vagyok teológus, de nem hinném, hogy pont ez érdekelné a legjobban Őt.

„Ezért a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra.”

Na, akkor vegyük át még egyszer. Dehogynem. Pont rájuk vonatkozik. Elvileg, ugyebár, a gyermekeket védi a pedofiloktól, csakhogy, mivel ezzel a kategóriával összemossa a homo- és transzszexualitást is (semmi közük egymáshoz), épp a homo- és transzszexuális polgárok életét szabályozza oly módon, hogy ha vannak gyermekeik – és gyakran vannak, akár sajátok, akár örökbe fogadottak, ők is családban szeretnek élni – akkor még egy szülői értekezlet meglátogatása is megoldhatatlan feladat elé állítja őket. A pedofilokat felőlem egyék meg mustárral vagy anélkül, velük nem lehet mit kezdeni, de azokat, akik szexuálisan sosem közelednek kiskorúakhoz, minek?

Olyan ez, mintha én megtiltanám a macskámnak, hogy ugasson. Spárga macska sosem ugatott, ezen túl sem lesz hozzá kedve, ki sem fogja próbálni: de ha emiatt szájkosarat kényszerítek rá, hiszen van szája, nem kizárt, hogy egyszer majd, esetleg ugathatna, tudom, hogy nem csak utálná, de alaposan össze is karmolna.

„A magyar szabadság nemcsak a politikai szabadságot, választást, szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot jelent, hanem jogot, hogy saját belátásunk szerint védjük a családjainkat, és neveljük a gyermekeinket. Törvényünk méltó folytatása az európai szabadsághagyományoknak. Éppen most indult a vita Európa, vagyis gyermekeink jövőjéről. Itt vagyunk, állunk a viták elébe.”

A szexuális orientáció nem nevelés kérdése, bonyolult, de spontán módon alakul ki, vagy az is lehet, hogy született és nem tanult viselkedésforma: azonban a saját belátásunk szerinti nevelés felvet még egy érdekes, általános kérdést. Nevezetesen azt, hogy taníthat-e a szülő többet, mást a gyermekének, mint amennyit ő maga tud?

Sokan látják úgy: épp eleget tudnak a világról ahhoz, hogy legyen véleményük róla, a gyereknek is fölösleges több tudomány. Igen, hát körülbelül ez a világlátás konzerválta Magyarországon évszázadokra az analfabetizmust is, olyan időkben, amikor Nyugat-Európában már alig akadt, aki nem tudott írni-olvasni. Azt írja, készen áll a vitákra? Itt a vita, és ez nem is annyira a szexuális viselkedésformákról szól, hanem általában véve a nevelésről. Szóval: nagy bátorság kell ahhoz, hogy kezünkbe vegyük a Tudás összességét és eldöntsük, mi hasznos belőle, mi nem az. Ha 1933-ban lennénk, azt mondhatná: az atommaghasadás teljesen értelmetlen, lila, elvont elmélet, foglalkozni is felesleges vele, ellenben az elektroncsövek a gyakorlatban is nagyon hasznosak. Aztán jött a Manhattan-terv, jött a tranzisztor, és huszonöt év múlva már csak adott területeken használták az elektroncsöveket, ahol muszáj volt, később már ott sem. De ha a szülő a mai tudása alapján határozza meg, mit kell tudni és mit nem a gyermekének, az maximum ma vagy holnap lesz hasznos. És ennek a fejlődéshez van köze, nem a szexualitáshoz.

Ma is mondott pár szépet a rádióban, ahogy mindig szokott. Az MTI összefoglalásában:

„A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy melegellenes-e a parlamentben kedden megszavazott, pedofilokkal kapcsolatos törvény, úgy reagált: először is legyenek annyiban megengedők, hogy ebben leginkább a melegek véleménye számít. „Nekünk nem tűnik annak. Valamilyen okból nekik annak tűnik.” – tette hozzá. Szerinte a melegeknek érdemes elolvasniuk a törvényt, és ha ezt megteszik, akkor az első dolog, ami feltűnik majd nekik, hogy a 18 év fölöttiekre nem vonatkozik, hanem a „gyermekeink védelméről” szól. Megjegyezte: nem is akarnak olyan hasonló jogszabályt elfogadni, amely a 18 év felettiekre vonatkozik.”

Nem, nem engedi el a témát, hiszen úgy tűnik, múlóban a járvány – bár azzal is riogat még, hárommillió potenciális beteget emlegetett – valami köré fel kell építeni azt a nyüves kampányt, a koronavírus nem bizonyult elég kitartónak. Akkor elő a migránsokkal:

„Magyarországnak négy migrációs védvonala van: keleti irányban Afganisztánban, déli irányban Malinál, a második védvonal a Földközi-tenger, illetve Törökország, a harmadik Szerbia déli határai, a negyedik pedig a szerb–magyar határ.”

és a melegekkel. Túl azon, hogy a mali védvonalat valószínűleg Potrien őrmester vezeti, abban biztosak lehetünk, hogy mostantól napi rendszerességgel fog előkerülni a melegezés, a homofóbia, a transzfóbia.

Lesz olyan holnap is, holnapután is, a választásokig egyfolytában halljuk majd.

Hogy én ezt mennyire unom…

Tudom, hogy maguk is unják.

Nem kellett volna olyan zongoristát felvenni a bárba, aki csak egy nótát ismer, de mindig tud neki más címet adni.

Szele Tamás

Motorcsónakról zaklatták a szivárványzászlós családot, kigyulladt a csónakjuk, a család kimentette őket

A washingtoni Mózes-tavon kigyulladt egy motorcsónak azt követően, hogy utasai egy másik, szivárványszínű zászlóval felszerelt csónak körül körözve homofób ordibálással zaklattak az azon utazókat.

A magát transzneműként és queerként definiáló @retro_ushi_ nevű felhasználó a Twitteren azt írta, a családját gyalázó három ember hajója szó szerint felrobbant, amiben ő a karma megnyilvánulását látja. Szerinte a zaklatóik annyira durva tempóban köröztek körülöttük, hogy ezzel kinyírták a saját motorjukat.

Az esetről közzétett videón az látszik, hogy a zaklatók csónakjában ülő nő a középső ujját mutatja a szivárványzászlós társaságnak, majd a következő képen már mindhárman a vízben vannak. Állítólag égési sérüléseket szenvedtek, segítségért kiáltoztak, sőt @retro_ushi_ szerint a csónak vezetője jól láthatóan a nadrágjába is belecsinált.

A meleg büszkeséget hirdető család haladéktalanul kisegítette a vízből pórul járt inzultálóikat, akiknek járműve teljesen kiégett, mire megérkeztek a vízirendőrök.

Az egyik kommentelő tudni szerette volna, hogyan zajlott a beszélgetés, miután mindannyian egy fedélzetre kerültek, amire @retro_ushi_ így felelt: „Arra a sikoltozásra és sírásra gondolsz, amit az áldozatok csapnak, amikor egy eldobott szikla visszapattan rájuk?” Hozzátette, a megsérült, „hisztérikusan visító” társaság nem köszönte meg a segítségüket.

https://24.hu/kulfold/2021/06/19/kigyulladt-motorcsonak-zaklatas-homofobia/