He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Felcsuti Péter szerint a magyar állam kockázatvállalása Fudan-ügyben vagy ostobaság, vagy gyalázat

2021.06.16. 05:00 guma

Abban, hogy egy kínai egyetem Magyarországra jöjjön, és ez a kormánynak fontos, nem lát kivetnivalót Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke.

Szerinte nem is ez a kérdés, hanem az, hogy miért kell ilyen horribilis összegeket felemésztő, megaméretű egyetemet Magyarországon létrehozni, és ami ennél is fontosabb, miért kell ennek a költségeit és főleg a kockázatát a magyar államnak vállalnia, azaz miért nem a Fudan vállalja ezeket.  Ez példa nélkül álló. A kérdésre egyelőre nincs válasz. Viszont így olyan aránytalanságok vannak a beruházási költségek és a kockázatmegosztás tekintetében, amiket pusztán politikai vagy stratégiai érdekekkel biztosan nem lehet megmagyarázni. Ez vagy ostobaság, vagy gyalázat, vagy a kettőnek valamilyen kombinációja. S hogy lesz-e Fudan Budapesten? Felcsuti Péter szerint, ha a miniszterelnök úgy látja, hogy a Fudan bármilyen formában veszélyezteti az ő hatalmon maradását, semeddig nem fog tartani, hogy visszalépjen és elálljon tőle. Ez lesz a fő szempont, és nem az, hogy valóban kell-e nekünk a Fudan, vagy nem. 

– Ön szerint egy egyetem megalapításának ügye felsőoktatási szakmai, vagy politikai kérdés.

– Leginkább az első, de azért, ha külföldi, pláne, ha egy kínai egyetemről van szó, akkor természetesen nem rosszallanám, hogy valamilyen politikai szempontok is közre játsszanak benne. De az biztos, hogy nem fordítva. Elsősorban egyetemi kérdés, de természetesen a két ország közötti politikai kapcsolatokat is érinti.

– A csütörtöki Kormányinfón Orbán Viktor a Fudan Egyetemmel kapcsolatban kifejtette: egy egyetem megalapításának ügye felsőoktatási szakmai kérdés, de a baloldal ebből politikai kérdést csinált, és az ilyet nem lehet szakmai megoldással rendezni…

– A miniszterelnök szómágiájával senki nem tud versenyre kelni. Ebben a kérdésben nem lehet felülmúlni. Természetesen lehetne ez felsőoktatási kérdés, de, ha az lenne, az államnak nem kellett volna két lábbal beleugrania, és úgy foglalkozni vele, ahogy teszi azt. A kormány láthatóan államközi kérdésként kezeli, hiszen eredetileg is úgy indult a dolog, hogy a kínai külügyminiszter vetette föl a magyar kormányfőnek ezt a kérdést. Láttuk is a fényképeket, ahol mosolyogva kezet fognak aztán a közleményből is megtudhattuk, hogy a Fudan Egyetem napirenden volt. Úgyhogy azt mondani, hogy a magyar állam számára ennek semmi politikai összetevője nincs, finoman szólva is távol esik a realitásoktól. 

– Miért olyan fontos a Fudan a kormánynak?

– Azt, hogy egy kínai egyetem Magyarországra jöjjön, és hogy ez a kormánynak fontos, be tudom látni. Magyarország szeretne jó kapcsolatokat létesíteni Kínával. Ki tudná figyelmen kívül hagyni Kínát, mint feltörekvő nagyhatalmat, amely már most is, de a jövőben még inkább globális szerepet fog játszani. Abban, hogy ilyen körülmények között az ország szeretne szívélyes viszonyban lenni ezzel a nagy, mindenfajta potenciával rendelkező hatalommal, én semmi rosszat nem látok. A kérdés az, hogy miért kell olyan körülményeket, olyan feltételrendszert teremteni, amik szinte garantáltan – nagyon nagy valószínűséggel – óriási anyagi veszteséget jelentenek a magyar állam, azaz az adófizető számára.

– Mert?

– Biztos lesz valamennyi tudományos és oktatási haszna, ha létrejön ez az egyetem, bár, hogy ez mekkora lesz, nehezen megmondható. Vannak komoly aggályok abban a tekintetben is, hogy nem kerülnek-e a magyar egyetemek eleve versenyhátrányba egy ilyen privilegizált, erős kormányzati hátszéllel induló versenytárssal szemben. De pusztán a beruházási költség tekintetében és különösen, hogy ki vállalja a kockázatát annak, hogy sikerül ennek az egyetemnek elég bevételre szert tennie, már olyan súlyos aránytalanságok vannak, amiket nem lehet megmagyarázni politikai meg stratégiai érdekekkel. 

– Milyen trükköket és hazugságokat vetett be eddig az ügyben a kormány erről? 2018. október 31-én jelent meg a Magyar Közlönyben egy miniszterelnöki határozat, amely szerint Orbán Viktor a kínai Fudan Egyetem magyarországi felsőoktatási tevékenységének támogatásáról szóló megállapodás létrehozására adott felhatalmazást az innovációért és technológiáért felelős miniszter, valamint a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján.

– Az egyetem kérdése már korábban napirenden volt, nem 2018-ban pottyant a közvélemény nyakába a semmiből. Valamennyire voltak ennek előzményei. Ez is csak azt mutatja, hogy kormányközi, politikai dologról beszélünk. Mi köze ennek a felsőoktatáshoz? Pontosabban a sorrend: elsősorban politikai kérdés, másodsorban felsőoktatási kérdés. Az igazán izgalmas kérdés azonban az, hogy miért kell ilyen horribilis összegű, mega méretű egyetemet hatalmas összeggel Magyarországon létrehozni, miért kell ennek a költségeit a magyar államnak vállalnia, és, ha már itt tartunk, miért nem a Fudan vállalja. Amikor a CEU létrejött, senki nem kérdezte meg, hogy az állam vállalja-e a létesítésének költségeit. Fel sem merült ez a kérdés. Nyilván a CEU vállalta, és főleg vállalta annak a kockázatát, hogy ha nincs elegendő diák, nincs megfelelő bevétel, amiből a beruházás költségeit ki lehet fizetni. Hogy ezt a kockázatot a magyar állam átvállalja a Fudantól, példa nélkül áll. 

– Ez lenne a trükk?

– Ezt én nem is trükknek nevezném, ez vagy ostobaság, vagy gyalázat, vagy a kettőnek valamilyen kombinációja. Ez az első. A második, hogy eleve olyan alapítványi, vagy jogi struktúrában mozogtak, hogy ne kelljen közbeszerzésre kiírni magát a beruházást. Itt hatalmas építkezés lesz, és miután a magyar állam kisebbségben van az alapítványban – hiszen alapítványi formát választottak –, ezért nem kötelező a közbeszerzés kiírása, tehát egyből oda lehet adni egy kínai fővállalkozónak ezt a hatalmas összegű beruházást. Ha pedig nincs verseny, akkor az ár sem ellenőrizhető, azaz semmi garancia nincs arra, hogy a beruházás a lehető legköltséghatékonyabb lesz. Harmadszor pedig azt gondolom, hogy egy egyetem nem betonról, acélról meg a cementről szól – ami úgy tűnik, mintha ennek a beruházásnak központi része lenne –, hanem a tudásról. Miért kell 500 milliárd forintot betonra, acélra, telekre meg földre, egyébre elkölteni, ha egyébként ezt a pénzt szellemi befektetésre fordítanák, akkor nagyságrendekkel hatékonyabban el lehetne költeni. 500 milliárd forintért Nobel-díjas tudósok sokaságát lehetne vendégelőadóként meghívni magyar egyetemekre – hogy csak egyet említsek. Szóval, itt nagyon sok kérdés merül föl, amikre jelen pillanatban semmilyen válasz nincs. És akkor még arról a kínos politikai összefüggésről nem is beszéltünk, hogy a Fudan Egyetem alapító okiratában valóban benne van a Kínai Kommunista Párt iránti feltétlen hűség. Ez egy további ok, ami miatt az embernek rossz érzései vannak.

– Azt el tudja képzelni, hogy már a Lex CEU is azért született, hogy idejöhessen a Fudan?

– Én nem hiszem. Az az igazság, hogy gyakran föltételezzük, hogy a rezsim ilyen hosszú távú, nagyívű, konzisztensen egymásba kapcsolódó stratégiákkal dolgozik, holott szerintem az Orbán-kormány tevékenysége rögtönzések sorozata. Nem nagyon látok itt hosszú távú, konzisztens stratégiákat, leszámítva azt az egyet, hogy a hatalmat mindenáron meg kell tartani. Sokkal inkább azt látom, ha valamilyen helyzet fölmerül, akkor arra a kormány improvizatív módon reagál. Ráadásul az Orbán-rezsimnek – mint minden autoriter rezsimnek – az egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem átlátható. Nem ismerjük a döntések hátterét, az okait, nem ismerjük, hogy milyen számítások vagy megfontolások állnak a döntés mögött. Vagyis teljes a transzparencia hiánya. Ilyen körülmények között az ember csak spekulálni tud. Az én spekulációm történetesen az, hogy nincs kapcsolat a Lex CEU és a Fudan között.

– A Fudan magyarországi története meglehetősen eklektikusan alakult. Amikor Karácsony Gergely főpolgármester kijelentette, ha nem lesz Diákváros, nem lesz atlétikai bajnokság sem, Baranyi Krisztina polgármester „belengette” a helyi népszavazást, akkor a kormány visszakozni látszott, nem felejtett el ígérgetni, majd jött a június 10-i Kormányinfo, amin Orbán Viktor azt mondta, „nem lát más megoldást, mint hogy ha megvannak a tervek, népszavazáson döntsenek az emberek.” Ön szerint akármilyen népszavazás is lesz, akár a fővárosé, akár a kormányé, lehet-e még bármilyen hatása az egyetem idejöttére? Ráadásul ma, a zárónapon, dönt az Országgyűlés a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról, a Budapest Diákváros megvalósításáról és a nemzeti adatvagyonról szóló új jogszabályról is, amit valószínűleg meg is fognak szavazni… 

– Ez klasszikusan olyan kérdés, amit a politika fog eldönteni. Ha a miniszterelnök úgy látja, hogy a Fudan bármilyen formában veszélyezteti az ő hatalmon maradását – ebben az értelemben a kormányfő nagyon rugalmas, emlékezzünk az olimpia ügyére, amit egy erős népi mozgalom állított meg, a vasárnapi nyitva tartásra, vagy az internetadóra –, semeddig nem fog neki tartani visszalépni és elállni tőle. Ez lesz a fő szempont, és nem az, hogy kell-e nekünk a Fudan, vagy sem. 

– Én azt is hallottam, hogy azért nincs neki olyan szabad mozgástere ebben, mert Kínának nagy szüksége lenne az Európai Unióban egy egyetemre, mert neki ilyen nincs, és tulajdonképpen ezt kínálja az Orbán-kormány…

– Ezt nem tudjuk, spekuláció, ami lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Én azonban személy szerint nem szeretek a spekulálni.

– Végül is lesz Fudan Budapesten, vagy nem?

– Mark Twainnek tulajdonítják a mondást: jósolni nehéz, különösen, ami a jövőt illeti, és ez a jóslatok világába tartozik. Láthatóan elég nagy erők feszülnek egymásnak, egyfelől a kormány, másfelől az ellenzéki szavazók és a budapestiek. Természetesen nem tudom megmondani, mi lesz ennek a kimenetele. Csak remélni tudom, hogy nem lesz Fudan.

https://hirklikk.hu/kozelet/felcsuti-peter-szerint-a-magyar-allam-kockazatvallalasa-fudan-ugyben-vagy-ostobasag-vagy-gyalazat/382853/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr4516594798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása