He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

A "rossz" forinttal és az elszabadult inflációval tudja a magyarokat rabszolgamelosként kezelni, eladni a kormány?

2021.05.15. 07:30 guma

A magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttad

Mindenki tudja, hogy Európában nyugatabbra többet lehet keresni, de amikor pontosan be szeretnénk lőni, hogy mennyivel, nehézségekbe ütközünk. Persze sorba lehet rakni az országokat, hogy hol mennyi az átlagkereset vagy a medián nettó jövedelem egyszerűen euróban vagy a vásárlóerővel kiigazítva. Mondjuk így:

Különösen euróban nézve elég sokkolóak a különbségek, de ez messze nem minden. (A fenti ábrán azt látjuk, hogy mennyi az egy főre jutó havi jövedelem egy háztartásban – tehát a háztartás összes jövedelmét elosztjuk a háztartásban élők létszámával – a társadalom közepén.)

Ez a középső, medián jövedelem nem mond sokat arról, hogy egyébként mennyit keresnek az adott országon belül. És arról sem tudni meg belőle sokat, ami tényleg sokakat érdekelhet:

ha egy ország lenne az Európai Unió, akkor hol lennének az egyes országok szegényebb és gazdagabb részei, ha egy közös rangsorban néznénk őket?

Valójában ugyanis az országokon belüli jövedelemkülönbségek miatt egy csomó átfedés van az országok jövedelmi rétegei között. Például Nagy-Britanniát gazdagabb országnak gondoljuk, mint Magyarországot – így is van -, mégis van hat és fél millió brit, akik átlagosan szegényebbek, mint egy átlagos magyar család. Románia pedig hiába a legszegényebb európai ország, már két éve is volt négymillió román, akik gazdagabbak, mint az átlagos magyar.

.................................................

Érdemes megfigyelni, hogy a magyar társadalom alsó fele (tehát a legszegényebb ötmillió ember) egészen pontosan ugyanott van az európai jövedelmi rangsorban, ahol hat évvel korábban. Viszont ahogy feljebb haladunk a jövedelmi ranglétrán, egyre nagyobbat sikerült előrelépni.

A legnagyobb jövedelmű egymillió magyar például azzal, hogy 50 százalékról 65 százalékra jutott előre rangsorban, leelőzte az európaiak 15 százalékát, több mint 75 millió embert.

A magyar 9. tized is sokat haladt előre, de csak feleakkorát, mint a leggazdagabb egymillió.

Az 5. magyar tized átlagához egyébként 2010-ben nettó 66 ezer, 2016-ben pedig nettó 83 ezer forintos háztartási havi jövedelemmel kellett rendelkezni a KSH szerint. A felső egymilliónál 2010-ben 182 ezer, és 2016-ban pedig 240 ezer forint volt ez az átlag. (Azért tűnnek ezek a számok ilyen alacsonynak a bérekhez képest, mert el kell osztani a jövedelmet a háztartás létszámával, ahol gyakran több inaktív tag is van.)

folytatás és ábrák: https://g7.hu/kozelet/20180402/a-magyar-vergodes-europa-aljan-ahogy-meg-sosem-lattad/

A béremelkedés ellenére a magyarok háromnegyede nem lépett feljebb Európában

Mire elég Európában az a pénz, amiből a magyarok élnek? Három éve készítettünk egy adatbázist, amivel meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést. A válasz természetesen az, hogy nem mindegy, melyik magyarokról beszélünk a hazai jövedelmi rangsorban:

  • a medián magyar háztartás
  • az európai jövedelemeloszlás 18. százalékánál volt az utóbbi években (a társadalom náluk is szegényebb fele értelemszerűen ennél is lejjebb),
  • az európai mediánt pedig a magyarok 92.-94. százalékánál lévők érték csak el.

És mindez a megengedőbb számítás szerint, tehát ha kiigazítjuk a jövedelmeket a megélhetés költségével, vagyis az országonként eltérő árszínvonallal. Ha csak nominálisan, euróban mérjük a jövedelmeket – márpedig a nemzetközi piaccal rendelkező áruknál ennek is nagy jelentősége van, az Iphone-tól az ananászon át a benzinig -, akkor az európai 13 százaléknál van a magyar medián, az európai mediánt pedig csak a 99. százaléknál lévő magyar háztartások érik el.

Lehetett abban reménykedni, hogy a Magyarországon 2015-től kezdve elindult jelentősebb béremelkedés változtatni fog ezen a helyzeten. Érdemes ezért megnézni, mi történt az utóbbi két évben, amióta először megcsináltuk ezt az összevetést. Nemrég megjelentek a 2019-re vonatkozó adatok is az Eurostat honlapján a háztartások jövedelmi helyzetéről, ezért megnézhetjük, hogy a Covid-19 előtti utolsó évben hogyan alakultak az itthoni folyamatok a többi európai országhoz képest (a koronavírus-járvány várhatóan rendesen meg fogja kavarni a statisztikát, ezért egy ideig kevésbé fogunk tisztán látni ebben).

.............................................

A magyar jövedelemeloszlás 80. százalékánál lévők például euróban számolt jövedelemben 2011-ben az európai eloszlás kereken 23. százalékánál voltak, ez 2019-ben 23,89 százalékra javult. A másik oldalon viszont már a lecsúszás látszik: 2011-ben a magyar 20. százalék az európai 7,67 százaléknak felelt meg, ez 2019-re 6,27 százalékra romlott. Az ábrán látható, hogy a legszegényebb európaiak között is még lejjebb csúszott a magyar társadalom alsó 60 százaléka.

Könnyen megérthető ennek a magyarázata, ha ránézünk az euró-forint árfolyam utóbbi tíz évére. A forint 2008 nyara óta szinte töretlenül gyengül az euróval szemben. Ez segített kiigazítani a magyar gazdaságot, azaz olcsóbbá tette az itthoni bérköltségeket az európai országokhoz képest, ami azonban azt is jelenti, hogy jelentősen leértékelte az itthoni, forintalapú kereseteket az európai magországokhoz képest.

tovább: https://g7.hu/adat/20210511/a-beremelkedes-ellenere-a-magyarok-haromnegyede-nem-lepett-feljebb-europaban/

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr8616560632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

habakuk000 2021.05.15. 08:56:21

Szép szombat reggelt mindenkinek!

Szerintem téves a fölvezetés.
A rossz forint nem ok, következmény.

A kormány az oktatás hiányával, és a gazdaságba történő súlyos belepofázással - a szabad versenyes piac törvényeinek megsértésével - tud olyan helyzetet létrehozni, hogy a magyar munkás egyre inkább csak rabszolgának legyen jó.

Szörnyű lehet most zsidónak és palesztínnak lenni.
www.youtube.com/watch?v=BYOdr6b1GaU
süti beállítások módosítása