He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Whiskey Jazz • Best Soft Jazz for Cocktails and Dinner

2020.10.11. 07:30 guma

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr8816205572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2020.10.11. 18:24:38

Eszti! :-)

karantén?

eszti..... 2020.10.16. 21:38:42

@guma:

szia! hála az égnek nem, csak másra figyelek. :)

eszti..... 2020.10.17. 15:56:08

@gazoló:

:)

Bokraink közt

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Arcod haván bogyók bíbor vére –
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.

Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.

Amikor a háztetőn a hajnal
macska módra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.

Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.

Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.

Rab Zsuzsa

boborján20 2020.10.17. 16:14:59

@eszti.....:

cica, most mond aszt, hogy nem hiányoztam/hiányoztunk!:)))

zenét szoktál? tessék!:)))

www.youtube.com/watch?v=NJqQaVgouw8&list=RDEFeh8TGOVrQ&index=17

gazoló 2020.10.17. 17:01:48

@eszti.....: DDD

tökéletes vissza(hazatérés))

hiányoztál

.....

cserébe egy dal

m.youtube.com/watch?feature=youtu.be&v=RPPQ5GJN0mk

gazoló 2020.10.17. 17:05:07

@boborján20:

kijafacnak hiányoznál csíra?))))

nekem példul)))

youtu.be/ipG76zhaq6o

boborján20 2020.10.17. 17:17:52

@gazoló: vidéki suttyó, a zenéd érdekes, de egy fos!:)))

zenét szoktál néha, nesze barátom!:)))

www.youtube.com/watch?v=Ec6JHXc93h4&list=RDEc6JHXc93h4&start_radio=1

eszti..... 2020.10.18. 10:44:45

@gazoló:

Ismered a régi törvényt: Hagyd magad, hamarabb szabadulsz!
Különben nagy a felzúdulás miatta.
Nem igazán értem az embereket. Eddig azért nyöszörögtek, mert nem teszteltek eleget. Most az ellenkezőjéért.
Ki érti ezt??? :))))

eszti..... 2020.10.18. 10:55:32

Torild Wardenær

Talán átaludtuk az életet

Talán átaludtuk az életet
alvajáróként sodródtunk szerelemtől szerelemig
elmotyogtuk magunkat a nyelv mindenhatóságáig
elálmodoztunk a valóság határáig
kicsúsztunk a mindennapokból, az évtizedből.

Talán azúrszemekkel ébredünk majd a halál küszöbén
szánkban nyaraink arany ostyáival
ajándékként adjuk magunkat vissza a földnek
igen, most már biztosan tudjuk: a jövő megkap minket
a néma birkák és a meleget szerető kabócák lesznek tanúink és
az áldozati hely legmagasabb pontjáról
a bűntől érintetlen fekete rigó majd
énekel, énekel.

Gógl Réka fordítása

látjátok feleim szümtükkel 2020.10.18. 11:20:42

Mi ez a nagy búbánat? Fel a fejjel!

www.youtube.com/watch?v=AjP6I0uLcUo

Jó, tudom, ez van akinek nyálas, de attól még igaz. Egyébként a régi mondás szerint is, az öregasszony nem vén asszony, ha férjhez megy csak menyasszony. Az idős férfi pedig vőlegény.

guma 2020.10.20. 19:39:56

@eszti.....:

szia! :-)

akkor figyelem elterelésképpen vagy álmodozásra... :. D

Radnóti Miklós: Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, -
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagyok más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.
süti beállítások módosítása