He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

A járványgörbe alakulása térképeken

2020.09.20. 07:35 guma

Orbán azonnal félbeszakította az orvost, amikor az elkezdte mondani, hogy mi a gond a lélegeztetőkkel

Sosem látott magasságban jár a járványgörbe

Továbbra is meredeken emelkedik a Magyarországon regisztrált aktív koronavírus-fertőzöttek száma, és hasonlóan a csehekhez, itthon is átléptük a 100 fős esetszámot százezer főre vetítve.

Feltűnő viszont, hogy nálunk kevesebbet a régióban csak a horvátok, az ukránok és az albánok teszteltek eddig – még Moldáviában vagy Bosznia-Hercegovinában is több tesztet végeztek el lakosságarányosan a járvány kitörése óta.

A járványgörbe néhány ország kivételével (Lengyelország, Belarusz, Észak-Macedónia) mindenfelé ismét emelkedőben, keleten, a Balkánon vagy éppen nálunk pedig sosem látott magasságban jár.

A szerb adatok szinte értelmezhetetlenek, mert egy ideje nem közlik az aktív fertőzöttek számát, csak a kórházi kezelésre szorulókét. Azaz nincsenek köztük a fertőző, de tünetmentesen karanténba kényszerülők, mint minden más ország adatában.

Az április közepi járványcsúcs számaival összehasonlítva a szeptember közepi adatokat jól látszik, hogy a régióban délkelet-keletre vonult át a gócpont.

Ugyanebben az öt hónapos távlatban az összes igazolt fertőzöttre vetített halálozási arány némileg csökkent.

Az előbbivel összefüggésben a gyógyultak száma meredeken emelkedett, kivéve azokban a keleti, délkeleti országokban, ahol most tetőzik a járvány.

https://qubit.hu/2020/09/17/sosem-latott-magassagban-jar-a-jarvanygorbe?_ga=2.175459748.76435881.1600275509-1567827581.1594971960

Lehet, hogy van egy rakás lélegeztetőgépünk, de kevés a szakápoló az intenzíves ágyakhoz

„Ma Magyarországon teljesen mindegy, hogy mennyi lélegeztetőgép áll rendelkezésre, nagyjából 3000 intenzíves ágy fölött kalkulálni teljesen irreális a betegellátásban” - mondta egy múlt heti videókonferencián a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke, Hegyi Péter. A kapacitás felső határát ugyanis leginkább az inzenzíves szakápolók száma határozza meg.

Hegyi előadása itt látható:

A videókonferenciát szervező csapat tavasszal az operatív törzs számára készített szakmai anyagokat a járványról. A fenti megállapítást is leírták és elküldték a döntéshozóknak áprilisban. 

Ennyi ágyra kevés a nővér 

Hegyi azt mondja, hogy januárban 1000 körül lehetett az intenzíves ágyak száma Magyarországon, ezer nővér jutott erre a kapacitásra. Az ideális az lenne, ha két nővér jutna egy ágyra, ez az év elején darabra még megvolt. Áprilisban az intenzíves ágykapacitás felment 2000-re, de a szakápolók száma nemhogy nem duplázódott meg, de valójában 2000 körül maradt. A sajtóhírek szerint később már 8000 intenzíves ágy volt, továbbra is változatlan számú, 2000 speciális tudású nővérre. 

Valójában ennél is rosszabb az arány. Már tavasz előtt sem volt ideális az arányszám, ugyanis a műszakok és az azt követő pihenőnapok miatt csak 1,6 nővér jutott egy intenzíves ágyra. Ami azt jelenti, hogy inkább három nővér lenne az ideális egy ágyra. Vagyis a 2000 ágyhoz 6000 szakápoló kellene ideális esetben. (Az Orbán által legutóbb említett 10 ezer bekészített ágyhoz ezen számítás szerint pedig 30 ezer szakápolót kellene csatasorba állítani, miközben 2000 van.) Hegyi szerint ha az ideális arány felborult, az óriási minőségveszteség az ellátásban. 

De még ennél is rosszabb a helyzet, mert a koronavírus elleni védőfelszerelésben, FFP-s maszkokban 8 óránál többet nem lehet eltölteni, mert az már a dolgozók egészségét veszélyezteti. Ha ezt is figyelembe vennék, akkor koronavírusos betegek intenzíves ápolásához ideális esetben 6 nővér kellene ágyanként. 

Ugyan ezt április 9-én jelezték az operatív törzsnek, de a végeredmény mégis az lett, hogy a külügy vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet, biztos, ami biztos alapon, 300 milliárd forintért, és a kórházellátó is cirka 2500-at, 26,7 milliárdért. A meglévő 2000 mellé.

Nincsenek gyors kormányzati intézkedések

Hegyi kitér arra a bizonyos R számra, ami azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány embernek adja tovább a vírust. Ha semmilyen intézkedés nincs, akkor 2,5-nek. A kontaktusok számának visszaszorításával ez csökkenthető. Azzal, hogy tavasszal a kormány gyorsan lépett, és bezárta az iskolákat, majd több korlátozó intézkedést hozott, az egészségügy elbírta a terhelést.

Most ilyen gyors intézkedéseket Hegyi nem lát, komolyabb kormányzati döntések nem voltak, amik csökkentenék a kontaktokat. Márpedig tavasszal Olaszországban látható volt, hogy ha a járvány terjedése elér egy pontot, az ezt követően, későn meghozott megszorító intézkedések nem tudnak igazán eredményesek lenni.

Ha elszabadul a vírus, akkor nagyon hamar el lehet érni, ami Olaszországban vagy New Yorkban történt, hogy egy időben rengeteg beteget kellene ellátni. Ha ez bekövetik, akkor rendkívül rövid idő, akár három hét alatt elfogyhat a 2500 körül ágylétszám, és onnantól kezdve sajnos a betegek halálozása az intenzívágy kapacitástól függ majd. 

Hegyi szerint a megszorító intézkedések döntőek. A kormányzatnak meg kell hozni azokat a lépéseket, amelyek csökkentik a kontaktszámokat. Ha nem történik semmi, akkor az intenzíves ágy kapacitás elfogy. Amíg nem lesz vakcina, márpedig az nem most lesz, addig megállítani nem lehet a vírust, csak lassítani. Szerinte addig még több hulláma lesz a járványnak.

Tesztelni, tesztelni, tesztelni

A kontaktusszám csökkentése mellett még egy dologgal lehet nagyon csökkenti az új fertőzöttek számát, és a vírus terjedését. Ez a tesztelés. Hegyiék elemzése szerint a tesztelések száma egyértelmű összefüggésben van a halálozások számával. Amelyik országban nem volt elég tesztelés, ott a halálozás lényegesen magasabb volt. „Tavasszal is lehetett látni, jeleztük is, hogy többszörösére kell növelni a mérési kapacitást. Ennek egy része megtörtént, de azért lehet látni most a második hullám idején is, hogy bizony a mérési kapacitások növekedése még mindig egy fennálló probléma” - mondta a professzor. 

Mit lehet tenni? Viseljünk maszkot zárt térben. A munkahelyeken amennyire lehet, a kontaktközösségeket el kell választani, ne egy időpontban dolgozzanak a munkatársak, lehetőleg minél kevéské keveredjenek. És tesztelni, tesztelni és tesztelni - javasolta Hegyi.

Most már nem kérdezik őket

Az is kiderült az előadásból, hogy amíg tavasszal volt egy külön járványügyi bizottság, ami az operatív törzs mellett összeült, „nagyon komoly szakemberekkel.”, addig - legalábbis szeptember 8-áig - „ilyen típusú tudományos adatokra nem jelezték igényüket a döntéshozók. ennek az okát nem tudjuk, lehet, hogy most mások végzik az adatanalíziseket. Mi nagy örömmel várjuk azt, hogy amennyiben kérdés érkezik, hasonlóan, mint korábban, akár 24 órán belül, éjszaka dolgozva is próbáljuk segíteni a döntéshozókat. Jelenleg számunkra nem ismet most a második hullámban a döntéshozási mechanizmus. Valószínűleg míg tavasszal az egészségügy volt az elsődleges kérdés, és utána jött az oktatás és a gazdaság, a prioritások megváltozhattak, és elsősorban az utóbbiak azok, amik szerepet játszanak”. 

https://444.hu/2020/09/16/lehet-hogy-van-egy-rakas-lelegeztetogepunk-de-keves-a-szakapolo-az-intenzives-agyakhoz

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr5916205364

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása