Emlékszel még a 300ft-os vizitdíjas népszavazásra? Sorold fel a szólamokat, amit hirdettek, amivel a népet hülyítették! Most meg a felelőtlen, kusza, ellentmondó rendelkezéseik szerint a COVID este 11-kor ébred fel és kezd fertőzni, ezért be kell zárni a szórakozóhelyeket. Mivel nappal alszik a foci meccsek még tömegekkel is megtarthatóak és az ünnepi hangulatban senki nem ellenőrizte (mint pl a tömegközlekedésen), BÜNTETTE (pl bolt, utazás, stb), hogy maszk sincs, de távolságtartás sem vonatkozik rájuk:
A tegnapi foci örömünnep képei, ahol kormány döntésének a felelőssége szerintem tökéletesen látszik miként terjeszti kontról nélkül a vírust...
Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést
Az elmúlt hetekben a koronavírus körüli vitákban elég gyakran előkerülő magyarázat volt, hogy a járvány második hullámában azért tapasztalunk sokkal magasabb fertőzésszámot, mint tavasszal, „mert elkezdtek tesztelni”. Amellett, hogy ezt a száz mintavételre eső azonosított fertőzöttek számának megugrása önmagában is cáfolja, valójában állami szinten maga az alapállítás sem állja meg a helyét. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is nőtt, a megugrás jelentős részben azonban nem ennek, hanem a magánszolgáltatóknál saját zsebből finanszírozott vizsgálatoknak köszönhető. Az operatív törzs által közölt adatokba ugyanis – bár ezt eddig nem hangsúlyozták – elvileg ezek is bekerülnek.
Az operatív törzs mindent lát
Biztosat azért nem lehet mondani, mert hiába ez a legellentmondásosabb statisztikája a kormányzati tájokoztató oldalnak, az illetékes hatóságok a járvánnyal kapcsolatos más kérdéseinkhez hasonlóan a tesztekre vonatkozóakra sem reagálnak semmit. Pedig itt tényleg rengeteg kérdés merül fel már csak azzal kapcsolatba is, hogy mit takar maga a napról napra közzétett, a járványügyi szakemberek számára tényleg fontos szám.
Az elmúlt napokban számos piaci és állami szereplőt kerestünk meg a rendszer különböző szintjein, és a beszélgetések, illetve a kapott információk alapján a – teljes mértékben kevesek által átlátott – rendszer valahogy így működik:
- Az első lépés mindig a mintavétel, amelyre alapvetően négy helyen kerülhet sor. A hivatalos központi protokoll szerint a fertőzötteket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) teszteli. Ha valaki tüneteket észlel magán, akkor ezt jelzi a háziorvosának, aki elvileg megrendeli a tesztet az OMSZ-től. A mentő kimegy, a mintát leveszik, mehet a laborba, a költségeket pedig az állam állja. A mentősökön kívül azonban kórházakban, egyetemeken és magán egészségügyi szolgáltatóknál is történhet a mintavétel. Ezeknél pedig már nem feltétlenül közfinanszírozású a dolog. A magánszolgáltatóknál adott, hogy a páciens maga fizeti a procedúrát, de van ilyen fizetős szolgáltatása számos állami kórháznak, és például a Semmelweis Egyetemnek (SOTE) is. A mintavételi helyekről a Nemzeti Népegészségügyi Központ elég részletes listát vezet, amelyen már több mint 250 intézmény szerepel.
- Ha megtörtént a mintavétel, akkor a mintát kiértékelik, ez ugye maga a tesztelés. Ez történhet a mintavétel helyén, ha a szolgáltatónak van laboratóriuma, ha nincs, akkor szerződés alapján valamelyik akkreditációval rendelkező laboratóriumban végzik el.
- Ha megvan a teszt eredménye, akkor függetlenül attól, hogy hol vették le a mintát, és ki értékelte ki, feltöltik az adatokat az állami fenntartású Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe, azaz az eeszt-be. Arról, hogy az infó hogyan kerül be az eeszt-be, több verziót is hallottunk, a lényeg, hogy a magyar állam minden koronavírusteszt eredményéről értesül.
- Az eeszt-ből pedig állítólag ezeket az adatokat nagyon egyszerűen le lehet hívni, így már nem nagy kunszt naponta összesíteni őket az operatív törzs számára.
Rákérdeztünk az operatív törzsnél és az eeszt-ért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központnál is, hogy ez a folyamat valóban így zajlik-e, illetve, hogy milyen adatok szerepelnek a statisztikákban, válaszokat azonban egyik helyről sem kaptunk. A rendszer működésének ezeket a sarokpontjait azonban a lapunknak nyilatkozó magánszolgáltatók és laborok is megerősítették, akárcsak a folyamatra állami részről rálátó forrásunk.
A kormányzati tanácsadók ezerrel tesztelnének
Ezen a ponton válik érdekessé, hogy mi is történt az elmúlt néhány hétben Magyarországon a koronavírus-tesztelés területén. A napi adatokból ugyanis csak annyi látszik, hogy hirtelen emelkedni kezdett a mintavételek száma, ami első ránézésre arra utal, hogy a kormányzat ezúttal is megfogadta saját szakértői tanácsait, és elkezdett nagyobb számban tesztelni. A tesztelés kiterjesztését augusztus végén ugyanis több olyan szakember is elég határozottan sürgette, aki tavasszal aktívan segített a kormánynak a járványkezelési stratégia kidolgozásában.
Azt követően, hogy március-áprilisban csak nagyon korlátozottan jutottak el információk a lakossághoz a kormányzati döntések hátteréről, április végén egy minisztériumi konferencián
elég sok mindent helyretettek az ott előadó, a kabinet felkérésére dolgozó szakértők.
Közülük Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa augusztus legvégén tartott egy konferenciát a SOTE-n (pdf). Ezen az újabb leállás elkerülése érdekében egy olyan négyszintű megelőzési stratégiát javasolt, amelyben kiemelt szerepet kapott az egyéni tesztelések azonnali bővítése és az ingyenes tesztek elérhetővé tétele az ország minden területén. Egy egy héttel későbbi keltezésű, szintén Oroszi Beatrix neve alatt futó diasorban – amely a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének honlapján érhető el (pdf) – pedig szó szerint az szerepel, hogy
a laboratóriumi tesztelések a nemzetközileg elfogadott indikátorok alapján a minimálisan elégséges szint alatt vannak jelenleg. Az aluldetektálás nagysága becsléseink szerint jelentős, és növekvő tendenciát mutat (tehát a fertőzötteknek csak kicsi, sőt egyre kisebb hányadát találják meg ténylegesen – a szerk.);
Nagyon hasonló gondolatokat fogalmazott meg a már említett tavaszi konferencián szintén előadó Röst Gergely is a Portfóliónak adott augusztus végi interjújában. A Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora tulajdonképpen az aktuális tesztelési protokoll felülvizsgálatát sürgette a fertőzöttek mielőbbi megtalálása és elkülönítése érdekében.
Nem az történt, amit elsőre gondolnánk
Mivel ezek időben nagyon közel voltak a tesztelés felpörgéséhez, így tényleg elég könnyű közöttük ok-okozati kapcsolatot feltételezni, pedig valószínűleg nincs ilyen. Már az is eléggé árulkodó, hogy a „minimálisan elégséges szint alatti” tesztelést emlegető előadás idején már viszonylag magas volt a mintavételek napi száma. Az előadás napján konkrétan több mint 11 ezer tesztet jelentett le az operatív törzs, ami addigi rekordnak számított, de már a megelőző néhány napban is 7 és 10 ezer között alakult a közölt adat.
Az ellentmondás egész biztosan nem véletlen, ugyanis minden jel arra utal, hogy az állam nem pörgette fel érdemben a tesztelést. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is nőtt, a protokoll – a szakértők határozott javaslatai ellenére – nem változott, így a cél továbbra sem a megelőzés és a fertőzöttek felderítése, hanem az esetkövetés. Azaz állami részről a tesztek és a fertőzöttek számának emelkedése között az általánosan feltételezettel épp ellentétes ok-okozati összefüggés van:
nem azért van több fertőzött, mert több a teszt, hanem azért van több teszt, mert több a fertőzött.
Az biztos, hogy a mentőszolgálat (akiket ugye a háziorvosok küldenek ki az őket tünetekkel megkereső betegekhez, tehát az esetek lekövetését végzik) a korábbi hetekhez képest sokkal több megkeresést kap. Az OMSZ-nél a hét elején lapunk kérdésére azt írták, hogy
július és augusztus hónapokban országosan napi mintegy 400-500 mintavételezést végeztek el, azonban az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a mintavételi megrendelések száma, ami akár napi 2500 mintavételezést is jelent.
A munkához jelenleg a mentési kapacitáson felül 80 plusz egységet vontak be, és statikus mintavételi pontokat is működtetnek, illetve a jövőbeli további bővítés lehetőségét is megteremtették.
Ennek ellenére valószínűleg teljesen nem sikerül lefedni az igényeket. Legalábbis több háziorvostól is azt hallottuk, hogy ha nem veszélyeztetett korosztályba tartozó beteg jelentkezik, akkor még tipikus covid-tünetekkel esetén sem feltétlenül küldenek mentőt, mert nem akarják ezzel is terhelni a rendszert. Inkább azt kérik az érintettektől, hogy maradjanak otthon 10 napig, és naponta-kétnaponta adjanak helyzetjelentést magukról.
Magunknak fizetjük a teszteket
Mindenesetre az OMSZ által végzett 2500 mintavétel, ha a nyári szintnél több is, az elmúlt napokra jellemző 8-12 ezer teszthez képest egyáltalán nem sok, és azt jelenti, hogy
jelenleg az összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül.
A többit– ahogy ezt korábban említettük – kórházakban, egyetemeken vagy magánszolgáltatóknál végzik. Az első két kör esetében nehéz visszafejteni, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakultak a számok, de a rendszer szereplőinek elbeszélése alapján sokkal többet ezek az állami intézmények sem tesztelhetnek, mint az OMSZ.
A magánszolgáltatóknál viszont teljesen egyértelműen megugrott az elmúlt hetekben a mintavételek száma. Több szereplő is azt mondta lapunknak, hogy a korábbinál sokkal többen jelentkeznek tesztelésre, és hasonló trendekről számoltak be (a feldolgozást végző) laboros körökben is. Ez egyébként valószínűleg nem független a szeptember elsejétől életbe lépő beutazási szabályoktól, amelyek szerint a külföldről hazatérők csak úgy kerülhetik el a kéthetes karantént, ha produkálnak két negatív tesztet. A mintavételek száma pedig pont szeptember legelején lőtt ki.
Magyarul nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra.
Ezeknek a magánszolgáltatóknál végzett teszteket ugyanis nem közfinanszírozásban végzik, sőt – ahogy erről korábban szintén volt már szó -, még az egyetemeken és a kórházakban levett mintákért is sokszor a páciens fizet.
Sokkal kevesebb embert teszteltek a hivatalos adatnál
Ezzel egyébként furcsa mód épp az az előfelderítés valósult meg magánfinanszírozásban, amit a szakértők az államnak javasoltak. A magánszolgáltatók ugyanis csak tünetmentes embereket fogadnak, azaz olyan fertőzötteket lehet így kiszűrni és elkülöníteni – meggátolva ezzel a kór terjedését -, akik amúgy az adott pillanatban nem jelennének meg a rendszerben. Ebből a szempontból érdekes adalék, hogy Székely Tamás, a Kelen Kórházat vezetője szerint náluk az elmúlt időszakban a napi 150 mintavételből négy és nyolc közötti volt a pozitív esetek aránya, ami nagyjából összhangban van a szakértői becslésekből Budapestre számítható 3-4 százalékos átfertőzöttséggel
A kialakult helyzet ugyanakkor egy elég nehezen feloldható ellentmondást is eredményez:
azok a betegek ugyanis, akik tüneteket produkálnak, és szeretnék tudni, hogy koronavírus-fertőzöttek-e, jelenleg az esetek nagy részében egyszerűen nem tudják leteszteltetni magukat.
A háziorvos sok esetben a rendszer túlterheltsége miatt ugye nem küld mentőt, magánintézménybe pedig nem mehetnek, mert ott tünetekkel nem fogadják őket. Elvileg néhány magánszolgáltató házhoz is kimegy mintát venni, de itt elég korlátozottak a kapacitások, és a betegség ebben az esetben is bezavarhat.
Ha viszont valakit letesztelnek, az többször is bekerül a statisztikákba. Oroszi Beatrix egy korábbi előadásában legalábbis az szerepelt, hogy augusztus végéig nagyjából 434 ezer mintavételt végeztek (ami megfelel az operatív törzs által közölt adatoknak), ténylegesen azonban csak 269 ezer embert vizsgáltak. Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a számok hogyan jönnek ki, hiszen korábban a gyógyulttá nyilvánításhoz is két negatív teszt kellett, de az biztos, hogy a mintavételek száma nem azonos a tesztelt személyekével.
Ez pedig a hazautazók számára előírt kettős mintavétel miatt szintén elég fontos az elmúlt hetek számainak értelmezésében, hiszen azt jelenti, hogy a közölt adatokból láthatónál valójában csak jóval kisebb mértékben nőtt a szűrések száma. A kevesebb érintett ember pedig a járványügyi szakemberek által kiemelten követett teszt/eset mutatónál nagyon fontos információ, és arra utal, hogy a tényleges adatok még a jelenlegi kiugróan magas hányadosoknál is nagyobbak.
https://g7.hu/kozelet/20200917/hiaba-javasoltak-sajat-szakertoi-az-allam-nem-porgette-fel-igazan-a-tesztelest/
Orbán Viktor új taktikája mellett nem lehet bevezetni ősszel a rendeleti kormányzást
A parlamenti képviselők rögtön egy méretes gazdaságvédelmi csomaggal kezdhetik a munkát.
Terv szerint jövő héten indul a magyar parlament őszi ülésszaka, melynek során számos törvényjavaslatról fognak szavazni a képviselők. Kérdés, hogy mennyire lesz zavartalan a munka a járvány alatt. Arról lapunk írt elsőként, hogy a beléptetés szeptember 9. óta új rendben történik: az épület kapuinál testhőmérsékletet mér az őrség, és akinek magasabb a testhőfoka 37,2 foknál, nem engedik be az épületbe.
Továbbá a belső terekben is kötelező a maszk viselése és a távolságtartási szabályok betartása, kivéve a parlamenti munkára szolgáló képviselőházi üléstermet, illetve a bizottsági ülések helyszíneit. Valamint kézfertőtlenítőket is elhelyeztek a kapuknál és az épület más pontjain.
A szigorú szabályok alól azonban mentességet élveznek az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók - tájékoztatta korábban laptársunkat az Országgyűlés Hivatala.
Mindenesetre az intézkedések jelzik, hogy a koronavírus magától nem marad a parlament falain kívül, az Országházban is védekezni kell ellene. Augusztus végén derült ki, hogy a kormány több tagja (Varga Judit igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter), továbbá a kormányzatban dolgozók közül is többen karanténba kényszerültek, mert olyan eseményen vettek részt, ahol olyanok is megfordultak, akik később fertőzöttnek bizonyultak.
Lehet ebből megint rendeleti kormányzás?
Vagyis semmi garancia nincs arra, hogy a járvány elkerülje a képviselői padsorokban ülőket, ennek ellenére várhatóan napokon belül elkezdődik az országgyűlési munka. A hivatal ugyanis arról is tájékoztatta lapunkat, hogy terv szerint a szeptember 21.-i héten startol az ülésszak - azaz jövő héten. Erről a házbizottságnak kell döntenie, de az ülésük időpontja a hivatali válasz érkezésekor még nem volt ismert. Azóta kiderült, hogy a Házbizottság szeptember 18-án, pénteken délelőtt ül össze. Ott tehát véglegessé válik az ülésszak menetrendje, amelyet vélhetően a járványügyi megfontolások is befolyásolnak majd.
Kérdés, hogy a törvényhozási munka helyét megint átveszi-e a rendeleti kormányzás. Elsőként az Mfor írt arról még kora tavasszal, hogy amennyiben elfajul a járványhelyzet, és nem gondoskodnak megfelelően a parlamenti képviselők védelméről a vírussal szemben, a kormány hamar olyan helyzetbe találhatja magát, hogy csak rendeleti úton lehet jogszabályokat alkotni. Akkor ezzel kapcsolatos kérdéseinket feltettük Gulyás Gergelynek a Kormányinfók alkalmával, de a miniszter nem osztotta aggodalmunkat. Később mégis ehhez a módszerhez folyamodtak: rendkívüli - és határidő nélküli - felhatalmazást adtak a kormánynak a rendeleti kormányzásra. Az indok pedig az volt, hogy nem lehet tudni, meddig lehet fenntartani a parlament működőképességét - vagyis mégis magukra vették lapunk figyelmeztetését. (Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy milyen járványügyi intézkedésekkel igyekeznek mérsékelni az egészségügyi kockázatokat a parlamenti képviselők körében.)
Ilyen helyzet megítélésünk szerint most is előállhat. Azon még folyik a vita, hogy már elértük-e a második hullámot - van, aki az aktív fertőzések esetszámához köti ezt, mások szerint azonban a halálozási statisztika még nem indokolja ezt - de azért a tendencia elég jól kirajzolódik: soha nem látott mértékű napi esetszámokat regisztrálnak, ami - tesztek száma ide, tesztek száma oda - azt bizonyítja, hogy nagy a kockázat. A fertőzés most ugyan még a fiatalokat éri el, de nem kérdés, hogy előbb-utóbb a magas rizikófaktorú időseket és krónikus betegségben szenvedőket is megtalálja. Ezért figyelmeztet arra minden szakértő, hogy ne becsüljük alá a veszélyt.
Ha lesz, az a védekezés kudarca lenne
Szóval minden adott ahhoz, hogy a tavaszihoz hasonló, vagy annál is rosszabb legyen a járványhelyzet.
A kormány ugyanakkor más védekezést akar alkalmazni, mint fél éve. Akkor a bezárkózás, a társadalmi kapcsolatok, érintkezések minimalizálása tűnt célravezetőnek - ám ennek súlyos ára volt a gazdaságban. Ebből okulva most hibrid védekezésre készülünk, amely a járvány terjedését fogja figyelemmel kísérni, követni lokálisan, a helyi beavatkozásokra helyezve a hangsúlyt (például nem lesz általános iskolabezárás, viszont ahol felüti a fejét a vírus, ott áttérnek a digitális oktatásra).
Azt egyelőre nem lehet megbecsülni, mennyire lesz hatékony ez a védekezési forma (a legfrissebb miniszterelnöki bejelentésről itt számoltunk be, de ezek az intézkedések - köztük a tesztek hatósági ára, a szórakozóhelyek bezárása - sem vethetők össze a tavaszi intézkedésekkel, mint a vásárlási idősáv vagy a vendéglátóhelyek bezárása, kivéve a kiszállítást - amelyek jóval erősebb korlátozást jelentettek), mindenesetre a kormányzati nyilatkozók mostanában egyenértékűnek mondják az egészségügyi és a gazdasági szempontokat, ha a járvány elleni küzdelemről van szó.
Mindebből pedig az következik, hogy a rendeleti kormányzásnak nem állnak elő a feltételei: nem tud annyira leállni az ország (ideértve a vállalkozásokat, közintézményeket, társadalmi érintkezéseket), hogy annak ismételt bevezetésére szükség legyen - amennyiben elfogadjuk Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagjának elmúlt napokban közölt helyzetértékelését. Ha mégis ehhez az eszközhöz nyúlnának, az nyílt beismerése lenne annak, hogy kudarcot vallott a második hullám elleni védekezés.
Visszatérve a parlamenti munkára, az eddigiek alapján a képviselőknek elvileg zavartalanul kellene folytatniuk a munkájukat, a teljes felhatalmazásuk birtokában. Vagyis a törvényeknek a parlamentben, a rendeleteknek, határozatoknak alsóbb szinteken kell megszületniük. Emlékezhetünk, tavasszal a kormány rendeleti úton kormányzott, majd a veszélyhelyzet lefújása után, nyár elején megszűnt ez a mandátum (a parlament "visszavette" azt, a kormány javaslatára), és az addig rendeletekbe foglalt intézkedések egy széles körét törvénybe foglalták, amelyet a parlament hagyott jóvá.
Kiindulva tehát abból, hogy ősszel végig ülésezni fog a parlament, érdemes áttekinteni, milyen javaslatok kerülnek a képviselők elé. Erről található egy lista a parlament honlapján, de azon kívül is látszik már, milyen előterjesztések kerülhetnek még a parlament elé.
Nézzük először a listát. Törvényjavaslat készül:
- az állami projektértékelő jogviszonyról
- a felsőoktatási törvény módosításáról
- egyes klíma- és energiapolitikai céllal
- az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról
- a közbeszerzési törvény módosításáról
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállásáról
- a 2019-es zárszámadásról
- a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény módosításáról
- a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításáról
- egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvény módosításáról
- a szőlészetről és borászatról
- a termőföldről szóló törvény módosításáról
- egyes nyilvántartások korszerűsítéséről
- a polgári perrendtartásról szóló törvény módosításáról
- a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával összefüggő törvények módosításáról
- egyes közúti infrastruktúra tárgykörökkel összefüggő törvények módosításáról
- egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról
- egyes adminisztratív tehercsökkentéssel összefüggő törvények módosításáról
- a közigazgatási szabályszegések szankcióival összefüggésben
- az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról
- az országos kereskedelmi nyilvántartás létrehozásával összefüggésben
- egyes adótörvények módosításáról
- a pénzügyi közvetítő rendszer egyes elemeinek jogharmonizációs célú módosításáról.
Ez tehát 23 törvényjavaslat, amelyekről a listát még június közepén állította össze a Miniszterelnökség képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A felsorolás nem tartalmazza a nemzetközi szerződésekkel összefüggő törvényalkotási feladatokat - derül ki Semjén Zsolt leveléből.
És ami kimaradt...
Az előterjesztések közül mindenképpen érdemes kiemelni az őszi adócsomagot, amelyet bár az uniós jogharmonizációnak szentelnek a leírás szerint, de azért "egyes gyakorlati problémák kezelésére" is szolgálni fog a javaslat. Komoly összeget tennénk fel arra, hogy ezek között lesz majd a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) újraszabályozása. Az erről szóló törvényt az előző ülésszak során fogadták el, így ha nem változik a jogszabály, akkor januártól egy sor szigorítás lép hatályba - köztük az, amelyik egy megrendelővel összefüggésben évi 3 millió forint kifizetés felett belépteti a 40 százalékos büntetőadót (amit jelenleg évi 12 milliós össz-bevételnél kell megfizetni). De az is korlátozást jelent majd, hogy egy személy csak egy vállalkozásán keresztül lehet a kata alanya. Mindezek miatt számos szakmai szervezet, érdekképviselet protestált már a kormánynál, hogy tekintettel a járványhelyzetre ne most álljon neki a katások megszűrésének.
Fontos csomag lesz az egyes adminisztratív tehercsökkentéssel összefüggő törvények módosításáról szóló is. A leírás szerint egy olyan komplex előterjesztés készül, amely kifejezetten azokra a felesleges adatszolgáltatásokra, bejelentési kötelezettségekre fókuszál, amelyek terheket jelentenek a mindennapokban. A javaslat célja ezen tehertételek megszüntetése, gyakoriságuk csökkentése. A csomag része lesz a vállalkozások életének megkönnyítése is (ideértve az alapítást, a foglalkoztatásra, felszerelésre vonatkozó előírásokat is).
A közbeszerzési törvény módosításáról csak annyit árul el a tájékoztató, hogy annak egyik célja az eljárások egyszerűsítése - ami rögtön megszólaltatja a vészcsengőt az egyszeri állampolgár fejében, hogy vajon megint valamelyik kormánybarát csoport érdekében van-e szükség a változtatásra?
És akkor térjünk rá azokra az intézkedésekre, amelyeket nem tartalmaz a lista, de amelyekről jó eséllyel a parlamentnek kell majd döntenie. Mindjárt itt van az újabb gazdaságösztönző csomag, melynek részleteiről eddig semmit nem akartak elárulni a kormányban - Gulyás Gergelyt is kérdeztük ez ügyben - de amelyről azért sejthető, hogy a tavaszi csomaghoz hasonlóan a foglalkoztatást (bértámogatás) és a vállalkozás működésének könnyítését célzó intézkedések (adómentességek, kedvezmények) lesznek benne.
Ezeket az intézkedéseket tavasszal rendeletekbe foglalták, de mint jeleztük, az új védekezési taktika mellett erre elvileg nem kerülhet sor, így a gazdasági csomagról a parlamenti képviselőknek kellene dönteniük. Mégpedig hamarosan, mert minden hét csúszás kitolja a csomag hatásának érvényesülését.
Legközelebb pénteken, a házbizottsági ülést követően érkezhet jelzés arról, hogy mikor tűzhetik napirendre például ezt az előterjesztést. De az sem lenne meglepetés, ha a napokban egy új őszi törvényalkotási programmal állna elő a Miniszterelnökség, annyi minden változott június közepe óta.
Gulyás Gergely
Valamint olyanok, amelyek a beruházások indítását, végrehajtását könnyítik meg - derült ki a Pénzügyminisztérium minapi közleményéből.
A második negyedéves gazdasági adatok alapján egyértelműen szükség van erre a csomagra, de ha nem lenne elég a 14 százalékhoz közelítő negyedéves gazdasági visszaesés, akkor az éledező járványveszély épp elég érv a beavatkozás mellett: ha megint leáll az ország, akkor könnyen lehet, hogy nem ússzuk meg egyszámjegyű recesszióval idén. Ennek pedig a cégek leállása, elbocsátások lennének a következményei, amit másfél évvel a választások előtt nem fog bevállalni a kormány.
https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-uj-taktikaja-mellett-nem-lehet-bevezetni-osszel-a-rendeleti-kormanyzast.html
Orbán: A szórakozóhelyeknek 11 órakor be kell zárni, 19 500 forintnál nem lehetnek drágábbak a tesztek
Orbán Viktor délután a Facebook-oldalán tájékoztatott a szerdai kormányülés döntéseiről.
Mint mondta, az első hullám idején csatát nyertünk, a másodikat pedig már felkészültebben és tapasztaltabban várjuk, „felvértezve egy nemzeti konzultációval”.
A járványügyi szakemberek úgy vélik, hogy a második hullám valamikor december-január tájékán éri el a csúcspontját. (…) Van egy haditervünk, amely arról szól, hogy hogyan védjük az időseket, hogyan gyógyítsuk a betegeket, és ezzel egy időben hogyan tartsuk fenn az ország működőképességét. Az egészségügyet felkészítettük, a védekezéshez szükséges felszerelések, kórházi ágyak, lélegeztetőkészülékek és az ezek működtetéséhez szükséges orvosok, ápolók megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak
– mondta a miniszterelnök.
Az ágyak számát a jelenleg tízezerről a két-háromszorosára is növelni tudják. A kormányfő mindenkit megnyugtatott:
ha valaki elkapja a betegséget, meg fogjuk gyógyítani.
Ami a konkrét döntéseket illeti: a kormány fenntartja a szeptember 1-jétől érvényes beutazási korlátozásokat, emellett kötelező lesz a tömegközlekedés és az üzletek mellett a mozikban, a színházakban, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint az ügyfélfogadási irodákban is maszkot viselni. (Budapesten már péntektől szigorítottak a maszkviselési szabályokon.)
A kórházakban és az idősotthonokban a látogatási tilalmat fenntartják, október 1-jétől pedig csak testhőmérésklet-mérés után léphetnek be a diákok és a tanárok az iskolákba.
A tesztek hatósági árát megállapítottuk, 19 500 forintnál több pénzt nem lehet elkérni értük. A szórakozóhelyeket pedig este 11 órakor be kell zárni
– jelentett be végül két új intézkedést a miniszterelnök, aki azt is mondta: utasította a rendőrséget, hogy szigorúan tartassák be a szabályokat.
https://24.hu/belfold/2020/09/16/koronavirus-masodik-hullam-kormanydontesek-orban-viktor/
Kunetz Zsombor: Nem igaz, hogy a kormány a WHO előírásai szerint tesztel
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő élesen bírálta a kormány járványügyi intézkedésit az ATV Egyenes beszéd című műsorában.
Mint elmondta, jó irány, hogy a kormány végre megpróbálja határozottabban rávenni az embereket a maszk viselésére, de ezt már nyár elején meg kellett volna tennie, ennek a mulasztásnak tudható be, hogy a jelenlegi helyzetbe kerültünk, ami szerinte minden bizonnyal még tovább fog romlani.
Bár rendszeresen kritizálják a kormányt amiatt, mert nem végez a jelenleginél jóval szélesebb körben szűrővizsgálatokat, erre rendszerint az a kormány válasza, hogy Magyarországon a WHO protokollja szerint folyik a tesztelés.
Kunetz Zsombor szerint azonban ez nem igaz, mert ha így lenne, nem csúsznának el hat-hét nappal a budapesti tesztek. Az államilag finanszírozott tesztelést a mentősök végzik, ám a szakértő úgy látja, egy olyan rendszerre toltak rá ezt pluszfeladatot, ami amúgy sem működik jól.
„Ez egy szemléletbeli probléma. Amikor elfogadjuk azt, hogy a vírus este 11 után kel föl és akkor kezd el fertőzni, akkor látjuk, hogy egy ostobaság az egész kormánykommunikáció” – utalt a miniszterelnök mai bejelentésére, mely szerint a szórakozóhelyeknek 23 órakor be kell zárniuk.
„Tessék szíves lenni elkezdeni szűrni” – kérte a kormánytól Kunetz, aki szerint létre kellene hozni egy programot, aminek keretein belül az iskolákban rendszeresen tesztelik a diákokat és tanárokat. Példaként a Lauder saját kezdeményezését említette: a budai iskola elkezdett tömegesen szűrni, és találtak is 30 fertőzöttet. „Tökéletesen működött a dolog, így az ebben a gócpontpontban lévő, egyébként tünetmentes diák nem fog a nagymamával vacsorázni két hétig, és a nagymama így nem fog meghalni, ez viszonylag ilyen egyszerű.”
A szakértő a szociális és egészségügyi intézményekben is állandóvá tenné a tesztelést, a magukon tüneteket észlelő betegek számára pedig több nyugat-európai ország mintájára drive-in pontokat hozna létre, ahova az autóval rendelkezők behajthatnának, és ott az ablakon keresztül ingyenesen letesztelhetnék őket.
https://24.hu/belfold/2020/09/16/kunetz-zsombor-koronavirus-teszt/
