He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Aljasul a luxust, a dívatot, a milliárdosok szállodáit, a kegyenceket, stb kell pénzzel tömni a munkájukat, bérüket elvesztő családok helyett? - téma gyűjtemény

2020.08.29. 05:04 guma

 Éveken, évtizedeken át fizethette valaki a béréből a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (2020. július 1-jétől egységesen 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék) éa a munkáltató is fizette ez alatt a 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) 2020. június 30-ig, ami 2020. július 1-től a szocho mértéke 15,5 százalékra* mérséklődik. Ezek után, hogy besöpörték a közös kalapba ezeket a pénzeket, megszüntetve a járulék jellegét, már vígan költheti akár luxus jachtozásra, nyaralóhelyek, focimeccsek látogatására luxus repcsivel az emberek jogos ellátása helyett? Remélem lesz idő amikor jegyzőkönyvekkel, kormányülések hangfelvételeiből kiderül majd, hogy miért kellett az embereket kisemmizni? Ja, olyan gyávák, hogy nem rögzítenek semmit csak mesés összefoglalókat szülnek - később?

 Nincs még egy ilyen szűkmarkú kormány, mint a magyar

Az ITM április elején azt ígérte, hogy 1200 milliárd forinttal támogatják a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén, kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak. Ehhez képest a számok azt mutatják, hogy nincs még egy ilyen szűkmarkú kormány, mint a magyar, amikor a munkavállalók megtartásának támogatásáról van szó. Közben az is kiderült, hogy ma már minden második álláskereső támogatás nélkül maradt.

Nem fukarkodott az ígéretekkel a magyar kormány a koronavírus-járvány kezdetén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) április eleji közleménye szerint 1200 milliárd forinttal támogatják a munkahelyek megtartását és újak teremtését idén, kifejezetten az előbbi célra 220 milliárdot szántak.

Erre a kormány két támogatási formát alakított ki:

  • A csökkentett munkaidős munkahelyvédelmi bértámogatás, ezt a német Kurzarbeit megfelelőjeként képzelték, de a szabályai nagyon bonyolultra és korlátozóra sikeredett: csak 3 hónapig jár, a 15-75 százalékos munkaidő-kiesés 70 százalékát fizeti az állam, a minimálbér kétszeresének megfelelő bérig. Az elérhető maximális támogatás 112 ezer forint, ez havi 322 ezer forintos bruttó esetén járhat.
  • A kutatási, fejlesztési és innovációs szektor bértámogatása, amely szerint bármely kutató fizetésének jelentős részét átvállalja a kormány, ha érintette a járvány, függetlenül attól, hogy visszaesett-e a bevétel és/vagy a munkaidő. 670 ezer forintos havi bruttó fizetés mellett lehet elérni a havi 319 ezer forintos maximális támogatást, a kormány a kutatói bérek felét vállalata át maximum három hónapra.

Elszámolta magát a kormány?

A G7.hu megnézte, hogy az elmúlt hónapok adatai alapján, mennyire teljesültek a kormány ígéretei. Ezek alapján a gazdasági portál úgy látja, a kabinet alaposan elszámolta magát, a rendkívül szűkre szabott feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a támogatásokat. Augusztus pedig az igénylés utolsó hónapja, erősítette meg György László, az ITM államtitkára hétfőn. A politikus arról is beszélt a távirati irodának, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében a kormány "több mint 226 ezer" munkavállalónak nyújtott támogatást.

A portál által vizsgált számok alapján úgy tűnik, a kormány idén a veszélybe került munkahelyek megmentésére jó eséllyel 50 milliárd forintot sem fog költeni, ami a tervezett összeg alig több mint ötöde. Sőt bizonyos értelemben már ez a szám is túlzás, hiszen egy kalap alá veszi a kétféle bértámogatást, miközben a kutatói bérek átvállalásánál csak annyi feltétel volt, hogy legalább a támogatás időtartamával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni a k+f munkatársakat.

A támogatás értelmetlenségét talán az mutatja a legjobban, hogy úgy kapott összesen 16 ezer kutató bértámogatást, hogy összesen 35 ezer kutatói munkahely volt tavaly vállalkozásoknál a KSH adatai szerint - és ebben feltételezhetően több ezer fő lehet az olyan vállalkozás, ami állami és/vagy egyetemi tulajdonban van - jegyzi meg a G7.hu. Ez pedig így leginkább az innovációval foglalkozó cégek állami támogatásának tekinthető, és nem kármentésnek. A portálnak nem sikerült egyelőre a támogatott cégek listáját elérni, de mivel a vállalati innováció nagyrészt a multik itt végzett - vagy sok esetben csak Magyarországra lekönyvelt - k+f tevékenységéről szól, ez a külföldi vállalkozások állami támogatása lehetett leginkább.

Csak minden 20. munkavállalót támogatott a kormány

Ez utóbbi támogatást is figyelembe véve, és elfogadva a György László-féle 226 ezres számot, akkor ez az első negyedévben még 4,5 millió foglalkoztatott számához viszonyítva azt jelenti, hogy csupán minden 20. magyar munkavállalót támogatott a kormány, ami nemzetközi összehasonlításban igen alacsony. Németországban ugyanis minden ötödik munkavállaló részesült a Kurzarbeitból, míg Ausztriában minden harmadik munkavállaló kapott.

Főként a tehetősebb észak- és nyugat-dunántúli megyékben és a fővárosban volt jelentős a támogatottak aránya, míg a szegényebb megyékben alacsony. Ez a portál szerint azzal lehet összefüggésben, hogy a legnagyobb járműipari cégek főként ezekben a megyékben vannak jelen, illetve a turizmus szerepe is nagyobb ezek többségben.

Minden második álláskereső a semmiből él

Az már csak hab a tortán, hogy az Mfor.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján azt találta, hogy mára minden második regisztrált álláskereső maradt bármiféle anyagi támogatás nélkül. Az szolgálta júliusra vonatkozó adatai ugyanis azt mutatták, hogy 6 hónap után először csökkent a regisztrált álláskeresők száma, azaz 10 500 álláskereső tudott elhelyezkedni, aminek eredményeként 365 755 volt a regisztráltak száma az előző havi 376 290 után.

Az ellátás nélküliek száma ugyanakkor 190 982 fő volt júliusban, ami 15 ezerrel magasabb az előző havinál, az előző évi létszámot pedig majdnem 80 ezerrel haladja meg. Arányuk a regisztrált álláskeresőkön belül 52,2 százalék lett a korábbi 46,7 százalék után. Ez azt is jelenti, hogy minden második álláskereső anyagi segítség nélkül marad - mutat rá az mfor.hu. A portál szerint legutóbb ennél magasabb arányra 2015. áprilisában volt példa, amikor is az ellátás nélküliek aránya a regisztrált álláskeresők 53,6 százalékát tette ki.

Emellett csökkent a szociális segélyben (74 504 fő) részesülők száma is, a tartósan álláskeresőké ugyanakkor néhány száz fővel 79 429-re emelkedett júliusban. Az álláskeresési járadékban (ami gyakorlatilag a munkanélküli segélynek felel meg) részesülők száma 25 ezerrel 100 ezer főre mérséklődött a hetedik hónapban.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/magyar-kormany-munkahely-megatartas-tamogatas-koronavirus-itm-vallalat-allaskereso.712232.html

A járvány vesztesei: így hullottak ki a munkanélküli ellátásból a magyarok

Kollégánk, Székely Sarolta a Millásreggeli műsorában foglalta össze, mire számíthatnak azok, akik a vírus miatt maradtak munka nélkül és miben reménykedhetnek azok, akiknek még sikerült megmenteniük az állásukat.

A pandémia miatt egész gazdasági ágazatok álltak le, ezrek kerültek az utcára. A kormány azt ígérte segít a munkanélkülieken és támogatja a munkaadókat a munkahelyek megőrzésében. Utóbbi Kurzarbeit néven emlegetett támogatási forma. Az eltelt néhány hónapban azonban a költségvetési adatokból kiderült, hogy az álláskeresők támogatására szánt összeg tíz éve nem volt ilyen kevés, mint most. És nem azért, mert a munkaerőpiaci helyzet rendeződött volna… De mi lehet akkor az oka? Mi fog történni, ha e hónap végén – ahogy azt a kormány előre jelezte – kifutnak a vírushelyzet okán bevezetett támogatások? Kollégánk, Székely Sarolta, a Millásreggeli vendégeként foglalta össze, mi van a számok mögött?

A beszélgetést itt hallgathatja meg!

https://piacesprofit.hu/tarsadalom/a-jarvany-vesztesei-igy-hullottak-ki-a-munkanelkuli-ellatasbol-a-magyarok/

Ennyit a munkanélküli segélyről: mire utalják, éhen is halhatnak a kirúgott dolgozók

Az elmúlt hónapokban magyarok százezrei veszítették el állásukat. Sokak számára az egyetlen bevételi forrást az álláskeresési járadék jelenti, amelyet elvileg az igénylés napjától folyósítanak. A folyósítás kezdetének azért is van jelentősége, mert az álláskeresési járadék folyósítási idejére az álláskereső jogosult TB ellátásra is. A rendszer túlterhelődött, a kérelmek elbírálása jelentősen lelassult. Volt, akit február 27-én vettek nyilvántartásba, de az álláskeresési járadékot május első hetében utalták: ez elvileg beleférhet a hivatalos, 60 napos határidőbe, azonban a munkájukat elvesztőknek minden nap számít.

Az Ipsos május elején publikál felmérése szerint a munkavállalók 9%-a veszítette el a munkáját vagy szűnt meg a cége, a Publicus felmérése alapján pedig az emberek 10%-a veszítette el az állását a koronavírus-válság kirobbanása óta Magyarországon.

Ha a felmérések helytállóak, akkor az azt jelenti, hogy 400-450 ezer fővel növekedett a munkanélkülieknek a száma Magyarországon az elmúlt alig két hónapban, így mostanra 550-600 ezer munkanélküli lehet az országban - írta a Portfolio. Sokak számára tehát az egyetlen bevételi forrást az álláskeresési járadék jelentené, csakhogy csúsznak a kifizetések.

"Múlt héten kellett volna megkapnom az első havi álláskeresési járadékot"

Kriszta március 20-án veszítette el az állását. Taxis diszpécserként dolgozott egy taxitársaságnál. Már márciusban jelentős volt a forgalomcsökkenés, a szektort már akkor súlyosan érintette a járvány. A 47 éves nő éppen szabadságon volt, amikor a főnöke megkérte, ugorjon be a céghez. Kriszta azt hitte, az otthoni munkavégzésre való átállás miatt van erre szükség, és hogy laptopot fog kapni, amivel otthon folytathatja a munkát.

Három diszpécser helyett kettő dolgozott, ez már furcsa volt. Mikor behívtak a tárgyalóba, tudtam, hogy vége

 - mondta. Márciusban összesen 12 embert küldtek el a cégtől, az ott maradó dolgozók fizetését pedig 30 százalékkal csökkentették. Áprilisban még 8 embert bocsátottak el.

Kriszta április 2-án regisztrált online a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elektronikus ügyintézési felületén. Pár napon belül megkereste e-mailen a területileg illetékes foglalkoztatási osztály ügyintézője, és felhívta a figyelmét, hogy az álláskeresési járadék iránti kérelem elbíráláshoz szükség van néhány további dokumentumra. Beszkennelve, online elküldte a hiányzó iratokat, és arra számított, hogy május elején utalják is majd az első havi járadékot. Csakhogy erre nem került sor.

A hiánypótlást követően hetekig nem történt semmi. Többször hívta a területileg illetékes munkaügyi központot ügyfélfogadási időben, ám hiába.

Aztán egy héttel ezelőtt, amikor már 48. alkalommal hívta őket, végül sikerrel járt és kapcsolták is az ő ügyével foglalkozó ügyintézőt.

Rájuk szakadt ez a rengeteg ember, egyszerűen nem győzik a munkát, ezt mondta nekem. Nagyon kedves és segítőkész volt, de elmondta azt is, hogy ne számítsak májusban utalásra, ugyanis még a március közepén hozzájuk beérkező kérelmek elbírálásával sem végeztek

 - mondta Kriszta, aki nagyon bízik benne, hogy júniusban már utalni fogják a neki járó járadékot, mert ha nem, nagy bajban lesz.

Albérletben élek. Jeleztem a főbérlőnek, mi történt, de nem merült fel, hogy csökkentené a lakbért. Még a májusi bérleti díjat ki tudom fizetni, de nem tudom, mi lesz velem júniusban, ha nem kapom meg addig a járadékot

 - mondta. Az elbocsátása után szinte azonnal elkezdett új munkát keresni. Csakhogy cukorbeteg és magas vérnyomása van, vagyis a koronavírus szempontjából veszélyeztetettnek minősül, így például nem szeretne a kereskedelemben dolgozni, noha van kereskedelmi végzettsége.

Több száz álláshirdetésre jelentkeztem, de válaszra sem méltatnak. Legalább annyit írnának, hogy sajnos már nem aktuális, vagy nem feleltem meg a követelményeknek. Csak azt nem értem, akkor minek hirdetnek egyáltalán, ha úgysem foglalkoznak a jelentkezőkkel. Mert több olyan is volt, ahol az összes kritériumnak megfeleltem volna

 - mondta a Pénzcentrumnak.

Mennyi az álláskeresési járadék és meddig jár?
Az álláskeresési járadék megállapításának és későbbi folyósításának előfeltétele regisztráció a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályán.
Már meglévő regisztráció esetén az ellátás iránti kérelmet kell benyújtania, ugyanis az álláskeresési járadék igénylése kérelem benyújtásával indul, amely lehetséges az alábbi módokon:
- személyesen,
- e-mailben
- ügyfélkapun keresztül
-online (elektronikus ügyintézés).
Az NFSZ honlapján ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy 2020. március 18-tól - a koronavírus terjedésének lassítása érdekében - az elektronikus ügyintézés igénybevételét javasolják mindenkinek.
Az álláskeresési járadék összege, a kiszámított járulékalap kiszámított 60%-a, amely nem lehet magasabb a legkisebb minimálbér összegénél. Az álláskeresési járadék maximum összege: legfeljebb - a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 100%-a - bruttó: 161 000,- Ft/hó vagy 5 367- Ft/nap.
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

Február végén regisztráltam, május elején érkezett a járadék

Olívia, akinek nevét kérésére a cikkben megváltoztattuk, február végén veszítette el az állását. Mint mondta, ez nincs összefüggésben a koronavírus-járvánnyal. Több mint 20 éve dolgozott bérszámfejtőként a cégnél, voltak már arra utaló jelek, hogy esetleg megválnak tőle, de azért sokként érte a döntés.

Már február 27-én regisztrálta Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat elektronikus ügyintézési felületén, mielőbb szerette volna elindítani az ügyintézést, hogy a biztosítási jogviszonya megmaradjon, és ne kelljen neki fizetnie a TB-t.

Lassan haladnak a dolgok, az első kifizetésre május elején került sor

 - mondta.

Ráadásul miután megkapta a határozatot az álláskeresési eljárás elbírálásáról, április végén kiderült, hogy a jogviszonya nem rendezett, piros volt a TAJ száma.

Miután ezt az orvosa közölte vele, Olívia azonnal írt az ügyintézőnek,  aki megnyugtatta és azt mondta, intézkedik. Még április utolsó hetében is fennállt a probléma, május első hetében aztán, amikor Olívia ellenőrizte az Ügyfélkapun, már zöld volt, és május első hetében megkapta az álláskeresési járadék első havi összegét is.

Vannak döccenők, például a hiánypótlás során a területileg illetékes központ központi e-mail címére küldtem a beszkennelt dokumentumokat, de a tárgyban jeleztem az ügyintézőm nevét. Azért így küldtem, mert az ügyintéző e-mail címét nem tudtam.  A mail valahogy elkallódott. Elvárják, hogy aki elveszítette az állását, az a határidőket betartva járjon el és küldje el a szükséges iratokat elektronikus úton, de ha mi szeretnénk valamiben segítséget kérni, várnunk kell

- mondta Olívia, hozzátéve, ő nagyon szerencsésnek érzi magát, mert az ügyintéző, akihez került, az egész folyamat során nagyon kedves és segítőkész volt, és véleménye szerint végülis az ügyintézés viszonylag gördülékenyen ment.

Megkerestük a kifizetésekkel, illetve a határidőkkel kapcsolatban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot, rákérdeztünk arra, hogy aki április elején nyújtotta be a kérelmét, mikor számíthat a járadék összegének számlájára való érkezésére, valamint, hogy érkezett-e panasz hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy a telefonos ügyfélszolgálat, valamint a munkaügyi központok sem telefonon, sem e-mailen keresztül nem elérhetőek. Gyorsan megérkezett a válasz, miszerint ezek a kérdések nem az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartoznak, forduljunk a Miniszterelnökség sajtóosztályához, amely a következő választ küldte a kérdéseinkre:

"Az elektronikus úton benyújtott kérelmek sok esetben hiányosak, ezért a döntés meghozatalához szükséges adatok vonatkozásában a hatóságnak hiánypótlási felhívást kell kiadnia. A kérelmek elbírálása így teljes eljárásban történik, amelynek határideje 60 nap.

Az álláskeresési járadék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja, tehát a foglalkoztatási osztályok a fentiek szerinti elektronikus jelentkezés vagy akár a telefonos időpontkérés időpontját veszik figyelembe, így a bejelentkezés és a tényleges ügyintézés között eltelő időszakra is folyósítják a támogatást, amennyiben az ügyfél a jelentkezéskor arra jogosult. A kifizetés az álláskeresési ellátást megállapító döntés közlését követően történik meg" - írták, hozzátéve, a Miniszterelnökséghez 2020. március 16-tól a mai napig a megkeresésében foglalt témában ügyfélpanasz, megkeresés nem érkezett.

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ennyit-a-munkanelkuli-segelyrol-mire-utaljak-ehen-is-halhatnak-a-kirugott-dolgozok.1095094.html

Magyarok százezrei veszítették el munkájukat – Segítséget jelenthet az álláskeresési járadék

Különböző felmérések szerint a magyarok nagyjából 10%-a elveszítette a munkáját a koronavírus-válság kirobbanása után. Ez azt jelenti, hogy becslések szerint több mint félmillióan maradtak állás nélkül. Számukra az egyetlen bevételi forrást a munkanélküli segély, hivatalos nevén az álláskeresési járadék jelentheti. De mégis ki jogosult az ellátásra? Hogyan zajlik az ügyintézés, és mekkora összegről is van szó? Ennek jártunk utána.

A koronavírus okozta gazdasági válság következtében magyarok százezrei veszíthették el munkájukat. A munkanélküliséggel kapcsolatos becslést nehezíti, hogy az utóbbi időben a regisztrált munkanélküliségre vonatkozó adatok csak jelentős késéssel kerülnek nyilvánosságra hazánkban.

Különböző felmérések szerint a magyarok 10%-a maradhatott állás nélkül, akik számára az egyetlen bevételi forrást a munkanélküli segély, vagyis hivatalos nevén az álláskeresési járadék jelentené. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igényléssel, az ahhoz szükséges dokumentumokkal és a járadék folyósításának időtartamával kapcsolatban.

Első lépés: regisztráció

Ahhoz, hogy az álláskeresőket megillessék az egyes támogatások, regisztrálniuk kell magukat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat bejelentett lakcím alapján illetékes foglalkoztatási osztályán. Ez percek alatt elvégezhető az NFSZ honlapján.

Már meglévő regisztráció esetén az ellátás iránti kérelmet kell benyújtani az igénylőnek

  • személyesen,
  • e-mailben
  • ügyfélkapun keresztül, vagy
  • online (elektronikus ügyintézés).

A kormányablak oldala szerint azok, akik az elektronikus ügyintézést nem tudják megoldani, postán is eljuttathatják a szükséges dokumentumokat az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályára. Aki csak személyes megjelenéssel tudja teljesíteni a kérelem és a szükséges dokumentumok leadását, azt a foglalkoztatási osztályok előtereiben elhelyezett gyűjtődobozok útján teheti meg.

Ki kaphat álláskeresési támogatást?

Munkanélküli segélyt az kaphat, aki álláskereső és igényli az az ellátást. Álláskeresőként pedig a következő feltételeknek kell megfelelni:

  • rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel,
  • nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán,
  • nem jogosult öregségi nyugdíjra, rehabilitációs járadékra, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátására,
  • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével nem áll munkaviszonyban,
  • egyéb kereső tevékenységet sem folytat, valamint
  • elhelyezkedése érdekében a járási hivatalban álláskeresőként regisztráltatja magát, az illetékes járási hivatallal együttműködik.

Ha a fentiek közül bármelyik kritérium nem teljesül, akkor az igénylő nem minősül álláskeresőnek, így álláskeresési támogatást sem kaphat.

Ahhoz, hogy valaki igényelhesse a munkanélküli segélyt, fontos, hogy:

  1. az álláskereső a munkanélkülivé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezzen. Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.
  2. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
az álláskeresési járadék igénylése iránti kérelmet online is be lehet nyújani
Az álláskeresési járadék igénylése iránti kérelmet online is be lehet nyújtani.

Bizonyos dokumentumok elengedhetetlenek a munkanélküli támogatás megállapításához. Ezek az NFSZ honlapja alapján a következők:

  • "TB kiskönyv"/OEP igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (a munkáltató adja ki),
  • bankszámlaszám, amennyiben az igénylő endelkezik vele és a folyósítást arra kéri,
  • munkáltatói igazolás (egyszerűsített foglalkoztatás esetén),
  • igazolólap az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához, amelyet a munkáltató állít ki,
  • adatlap a bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségről, amelyet a munkáltató állít ki,
  • jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor, amelyet a munkaáltató állít ki,
  • külföldről hazaérkező munkavállaló esetében U1 munkaviszony igazolás az utolsó munkavégzés tagállamából.

A vállalkozói tevékenység megszüntetéséről nem szükséges igazolás, mivel annak bejelentését követően a közhiteles nyilvántartásból ez az információ lekérdezhető.

Mennyi az álláskeresési járadék összege 2020-ban és meddig kaphatja az, aki munka nélkül maradt?

A munkanélküli ellátást a korábbi kereset, illetve az álláskeresővé válást megelőző 3 évben szerzett jogosultsági idő figyelembe vételével alapján határozzák meg. 10 nap jogosító idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A munkanélküli segély összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapjának, vagyis a bruttó fizetésnek alapulvételével kell kiszámítani.  Az álláskeresési járadék összege a kiszámított járulékalap 60%-a, amely nem lehet magasabb a legkisebb minimálbér összegénél.

2020-ban a munkanélküli járadék maximum összege az NFSZ honlapja alapján legfeljebb - a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegének 100%-a - havi bruttó 161000 forint, vagy napi 5367 forint.

A támogatás legalább 36 napra járhat, teljes jogosultsággal pedig legfeljebb 90 napig kaphatják a rászorulók az ellátást. Érdemes tudni, hogy a járadék folyósítási idejére az álláskereső jogosult TB ellátásra.

A Porfolio is írt róla, hogy előfordult, hogy a kérelmek elbírálása lelassult. Az ügyintézés sommás eljárás esetén elvileg 8 nap, úgynevezett teljes eljárás (azaz uniós munkavállaló esetén) 60 nap. A Pénzcentrum megkereste a Miniszterelnökség sajtóosztályát, ahol közölték, az elektronikus úton benyújtott kérelmek sok esetben hiányosak, ezért a döntés meghozatalához szükséges adatok vonatkozásában a hatóságnak hiánypótlási felhívást kell kiadnia. A kérelmek elbírálása így teljes eljárásban történik, amelynek határideje 60 nap. A kifizetés az álláskeresési ellátást megállapító döntés közlését követően történik meg.

Ha valakinek a munkanélküli segély folyósítási idejének kimerítése előtt sikerül elhelyezkednie, és határozatlan időtartamú, legalább négyórás munkaviszonyt létesít, akkor kérelmezheti, hogy a még hátralévő járadék meghatározott összegét egy összegben kifizessék. Ennek részleteivel kapcsolatban érdemes a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási (kerületi) hivatal foglalkoztatási osztályánál érdeklődni, de fontos tudni, hogy amennyiben pozitívan bírálják el a kérelmét, akkor is csak a hátralévő összeg 80 százalékát fizetik ki.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200523/magyarok-szazezrei-veszitettek-el-munkajukat-segitseget-jelenthet-az-allaskeresesi-jaradek-432820

A járvány alatt is lelkesen szórta a pénzt a kormány az egyházaknak

Milliárdokat adtak egy olyan eseményre, amit egy évvel elhalasztottak, de kapott pénzt Balog Zoltán Németajkú Református Egyháza is.

Előre be nem tervezett csatornákon ömlik a közpénz a magyar egyházak költségvetésébe 2010 óta. Az alkalmi juttatásokat mindig változatos jogcímeken ítélte oda a kormány, és nem volt ez másképp a koronavírus-járvány alatt sem: a járványt ürügyként használva a vészhelyzet kihirdetése után egy nappal 2 milliárdot adott a “Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendelésével összefüggő feladatokra”, miközben ekkor már valószínű volt, hogy Ferenc pápa elhalasztja az eseményt.

Márciusban a határozatlan időre szóló rendeleti kormányzást lehetővé tevő törvény mellett a kertek alatt utaltak ki 1,6 milliárdot a “győri római katolikus hitéleti és oktatási célú épületek felújítása és fejlesztése” címén, nem sokkal később 2,7 milliárdról döntöttek, amit az egyházak az “épített örökség” védelmére használhatják. Az utóbbihoz hasonló jogcím a kormány egyik kedvence, ugyanis azóta már kétszer is bedobták.

Arról, hogy hogyan pörgették fel az építkezéseket, illetve mi lett a lelkészek jövedelempótlékával az e heti HVG-ben és a HVG360-on olvashat további információkat.

https://hvg.hu/gazdasag/20200826_A_jarvany_alatt_is_lelkesen_szorta_a_penzt_a_kormany_az_egyhazaknak

Túl Orbán Viktor vörös vonalán: 4200 milliárdos lyuk is lehet az idei büdzsében

Hétfőn közölte a Pénzügyminisztérium, hogy az idei költségvetési hiány gyakorlatilag minden eddigi várakozásnál is nagyobb lehet. Orbán Viktor vörös vonalát ezzel jócskán túllépi a kormány.

Amikor a koronavírus-járvány berobbant Magyarországra, nagyon sokáig optimista várakozásokkal tekintett a makrogazdasági számokra Orbán Viktor és kormánya. Még akkor is, amikor már más uniós tagállamokból is az idei költségvetési hiánycélok elengedéséről érkeztek a hírek. A járvány okozta gazdasági nehézségek megoldására, a kialakult feszültségek enyhítésére óriási mentőcsomagokat állítottak össze a kormányok, ami önmagában is rontotta a költségvetési egyenleget.

Az óriási mentőcsomagot a magyar kormány is összeállította április első napjaira, melynek mérete a kormányfő szerint a GDP 18-20 százalékát is elérheti, vagyis értékében a 9200 milliárd forintot. Ennek ellenére Orbán Viktor szigorúan ragaszkodott a maastrichti 3 százalékos hiányszám tartásához. Az elképzelése nem volt teljesen megalapozatlan. Egyrészt a csomag nagyrészt csak átcsoportosításokat tartalmazott, melynek nincs egyenlegrontó hatása, és a jegybank intézkedéseket is magukba foglalták. Másrészt az elmúlt években a magyar gazdaság és költségvetés is rendkívül kedvező állapotba került. Így az idei évre úgy fordult rá a kormány, hogy a büdzsé deficitje a GDP 1 százaléka lehet. Vagyis az uniós kritériumként is meghatározott 3 százalékhoz képest bőven volt mozgástere a kormánynak. A gazdaságmentésnek jóval kedvezőbb költségvetéssel vághatott neki, mint sok más uniós tagállam, bár a teljes mozgásteret sem állt szándékában a miniszterelnöknek kihasználni. A mentőcsomag ismertetésekor közölte: az idei büdzsétől el kell térni, így a költségvetési hiány 1 százalékról 2,7 százalékra módosul. Ez nominálisan 487 milliárd mínusz helyett 990 milliárdot jelent.

Fotó: MTI Fotó: MTI

 

A magyar miniszterelnök annak ellenére ragaszkodott vaskalaposan a maastrichti kritériumnak való megfeleléshez, hogy Brüsszel idejében közölte: az idei évben gyakorlatilag elengedi ennek figyelését. Azokat az államokat, akik a járvány és a miatta kialakult válság miatt túllépik a 3 százalékos hiányt, nem "büntetik" kötelezettségszegési eljárással. Orbán Viktor április elején azonban nem dőlt be ennek a brüsszeli álláspontnak. Akkori véleménye szerint ugyanis "később majd fellógatják azokat, akik most elengedik a hiányt. Aki most nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (...) az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámán, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok." Orbán Viktor nyomatékosította:

neki a 3 százalékos költségvetési hiány a "vörös vonal", nem szabad afölé menni, mert a "végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát".

Igaz, néhány héttel később, a konvergencia programban rögzített előrejelzés arra engedett következtetni, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter győzött ebben a kérdésben. Ő a miniszterelnök nyilatkozatai után jelezte: nem szabad vaskalaposan ragaszkodni a 3 százalékos deficithez. A kormányfő által korábban kommunikált 2,7 százalék helyett ugyanis elmentek addig a bizonyos vörös vonalig. A jövő évi költségvetést is ezzel a várakozással fogadták el és építették fel, így a mai napig a 3 százalékos költségvetési hiány a hivatalos várakozás.

A koronavírus-járvány azonban Orbán Viktor bizakodása ellenére is sokkal nagyobbat ütött a gazdaságon - és a költségvetésen is. A július végi államháztartási mérleg szerint a deficit már a 2100 milliárd forintot is meghaladhatja, és kormányzati nyilatkozatok alapján ősszel újabb gazdaságmentő intézkedések következhetnek. Ám a helyzet azóta csak romlott, hiszen a tárca minap kiadott közleménye szerint

"a gazdaság vártnál lassabb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a költségvetési hiány - hasonlóan az európai országok átlagához - a bruttó hazai termék 7-9 százaléka lehet."

Többezer milliárdos lyuk lesz az idei büdzsében

Hogy nominálisan mekkora összeg fog hiányozni év végén a költségvetésben, nagyban függ attól, hogy végül milyen teljesítményt nyújt a magyar gazdaság is, mellyel kapcsolatban nagy a bizonytalanság, széles spektrumon szórnak a prognózisok. Olyannyira, hogy jelen állás szerint a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint kisebb (0,3-2 százalék közötti) növekedés lehet idén - bár ezt a szeptemberi inflációs jelentésben módosítani fogják a jegybanki szakemberek. A legpesszimistább várakozások szerint pedig akár 7 százalékkal is zuhanhat idén a GDP. Az biztos egyelőre, hogy az első félévben 6,1 százalékkal csökkent a gazdasági teljesítmény, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunk kérdésére elárulta: várakozásaik szerint még a harmadik negyedévben is recesszió várható, növekedésre pedig jelen állás szerint a negyedik negyedévben lehet számítani.

Hivatalosan - a jövő évi büdzsében rögzített adat alapján - a magyar kormány álláspontja szerint 2020-ban 3 százalékos lehet a recesszió mértéke.

Abban az esetben, ha bejön a kormány számítása és a tényleges adat ezzel egyező lesz, akkor az eredetileg tervezettnek majdnem hétszerese hiányozhat év végén a költségvetésből. A 487 milliárd forintos mínusz helyett 3294 milliárd forint lehet a deficit. És ez még a kedvezőbb forgatókönyvek egyike.

Mivel július végéig már 2100 milliárd forint hiány halmozódott fel a költségvetésben, ha ezt a nominális értéket vesszük figyelembe, még közel 1200 milliárd forinttal romlik az egyenleg az előttünk álló hónapokban. Vagyis havi 238 milliárd forinttal költhetnek többet, mint amennyi bevételhez jut az állam.

Abban az esetben (változatlan GDP-deflátort feltételezve), ha 7 százalékos hiány mellé 5 százalékos gazdasági visszaesés társul, akkor 3226 milliárdos, ha pedig 7 százalékkal zsugorodik a gazdaság, akkor 3158 milliárdos lesz a költségvetés hiánya forintosítva.

A Pénzügyminisztérium közlésében szereplő felső hiányérték számításaink szerint egy újabb ezermilliárdos többletköltést jelent. Ha 3 százalékos gazdasági visszaesés mellett jön össze a 9 százalékos mínusz, az 4235 milliárd forintos deficitet jelentene. Nagyobb gazdasági visszaesés mellett - a nominális GDP csökkenése miatt - alacsonyabb hiányokat kapunk, ám minden esetben felette marad az érték a 4000 milliárd forintnak. 5 százalékos recessziónál 4148, 7 százalékosnál pedig 4060 milliárd forint hiányozhat év végén az államkasszából.

Nem fogunk kilógni az unióból

A Pénzügyminisztérium a közleményéhez csatolt egy táblázatot is, mely a legutóbbi ismert hiánycélokat tartalmazza uniós tagállami bontásban. Ez alapján Bulgária úszhatná meg a legszerencsésebben, 2,9 százalékos költségvetési deficittel, bár ma már ez az adat vélhetően nem állja meg a helyét, mivel március végi hivatalos kormányzati közlésen alapul. Ami már közelebb állhat majd a tényadathoz, az Lengyelország hiányszáma. Egy július végi tájékoztatás szerint a lengyel büdzsé a GDP 4,6 százalékának megfelelő deficittel zárhat idén. Ami sokkal kedvezőbbnek tűnik nemcsak a magyar helyzethez képest, de az unió többi tagállamának várakozásánál is sokkal jobb. A környékbeli országokat nézve

  • Románia 6,7 százalékos (június 22-i közlés),
  • Horvátország 7 (május eleji adat),
  • Ausztria 8 (szintén májusi adat),
  • Szlovénia 8,1 (július végi közlés),
  • Szlovákia 8,4 (májusi adat),
  • Csehország 9 százalékos (június végi adat) költségvetési hiánnyal zárhatja 2020-at.

A legrosszabb helyzetbe várhatóan az olasz költségvetés kerül, mely 11,9 százalékos GDP-arányos deficitet halmozhat fel év végére. 

https://mfor.hu/cikkek/makro/tul-orban-viktor-voros-vonalan-4200-milliardos-lyuk-is-lehet-az-idei-budzseben.html?fbclid=IwAR2bcxUUHP2To9I5nvSlJ66aye31ZX-Oa5VaPmVuaiEzownEMk9oS1wZD_U

Policy Agenda: a nyugdíjak egyértelműen veszítenek értékükből

Magyarországon érdemi anyagi támogatás hiányában a tömeges munkanélküliség miatt kialakult jövedelemhiány miatt eddig relatív biztonságban élő családok élete ellehetetlenülhet. A járvány kitörése óta több mint kétszázezren nagyrészben vagy teljesen elvesztették a munkajövedelmüket, és csekély megtakarításaikat is felélték, így elvesztették az anyagi biztonságukat - vélik a Policy Agenda kutatói.

A kutatók friss prognózisa szerint idén mérséklődik az utóbbi évek jelentős fogyasztás-bővülése, ugyanis az ezt eddig kiváltó dinamikus béremelkedés, hitelezési expanzió, a családvédelmi programmal megalapozott magas fogyasztói bizalom hatása csökken. A növekedést már fékezik a magas lakásépítési-, karbantartási költségek, a lakásbérlés magas szintje és a megindult inflációs folyamat is. Mindenképpen szükséges a vállalati szektor állami támogatása mellett a háztartások megélhetési körülményeit javító intézkedések, pénzügyi segítség is. Különösen fontos annak alkalmazása, hogy az állami segítség munkahely megőrző támogatás formájában segítse a családokat.

A csökkenő foglalkoztatás miatti 2020-ban éves átlagban az átlagkereset 5 százalék körüli mértékben emelkedhet ugyan, de a reálkeresetek csupán 1-2 százalékkal. A nyugdíjak egyértelműen veszítenek reálértékükből, hiszen a nyugdíjprémium elmarad és a nyugdíjas árindex magasabb a növekvő átlagos fogyasztói árindexnél. 2020 végére bár csökkenő mértékű, 3 százalék körüli, de éves átlagban akár az 5 százalékot is meghaladó infláció várható. Így a lakossági fogyasztás mintegy 2,5 százalékkal csökkenhet idén.

A Policy Agenda (PA) által számított 2020 második negyedévi gazdasági fejlődés index (gfi) 0,88 százalékos értéke is jelzi, hogy a bővülés eddigi kiugró növekedése jelentősen visszaesett, szinte valamennyi ágazat, így az exportban alapvető fontosságú ipar teljesítménye zuhant. Az egyensúly további romlására utal, hogy gyorsult a fogyasztói áremelkedés üteme, tovább gyengült a forint. A foglalkoztatottság csökkenése mellett a családi jövedelmek szűkülése is óriási gondokat okozhat.

A most publikált előrejelzés szerint 2020 egészében 8-9 százalékkal eshet a magyar GDP és a 2019-es szint feltehetően csak 2022-re érheti el a gazdaság. A gfi szerint a vállalati gazdálkodás mutatói jelentősen romlottak. Az ipari termelés éves szinten 12-15 százalék közötti csökkenést szenvedhet el, de hasonló lesz az építőipar zuhanása is.

A beruházások a járvány következtében a GDP-nél nagyobb ütemben, mintegy 10 százalékkal eshetnek vissza, ez egy 27 százalék körüli GDP-arányos beruházási rátát valószínűsít. A vállalkozások jelentős része halasztja korábban tervezett beruházását. Az állami beruházások út- és vasútépítése és a Paks-2 beruházás előkészítése mellett a turisztikai beruházások-fejlesztések, a sportlétesítmények építése, valamint a hadsereg korszerűsítési folyamata számít biztos projektnek.

A válsághelyzet alatt jelentős változások történtek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás konkrét munkahelyi feltételei módosultak, a home office, a csökkentett munkaidő, a fizetés nélküli szabadság, a kényszerelbocsátások következtében jelenleg még nem mérhető módon alakultak a tényleges jövedelmi folyamatok. Idén mintegy 3 százalék körüli foglalkoztatáscsökkenésre és ezzel 6 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak a PA kutatói.

Az államháztartási hiány elérheti akár a GDP 10 százalékát is. Az MNB júliusban 0,6 százalékra csökkentette az alapkamatot, azaz tovább lazított monetáris politikáján. A forint árfolyama hosszú ideje gyengül, a 2010-es 275,4 forintos átlagárfolyamtól számítva 2020 végére már 25 százalékos leértékelődést jelent a várható 350 forintos (a járvány újabb hulláma esetén még gyengébb) árfolyam. Az alapkamatot a hosszú évek óta tartó alacsony szintjéről a kutatók szerint emelni kezdi a jegybank, bár a monetáris szigorítás feltehetően nem a forint erősödését segíti. A gyengülő forint pedig hátrányosan érinti az emelkedő infláció miatt reálértékéből veszítő magyar fizetéseket is.

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/koronavirus-jarvany-valsag-policy-agenda-nyugdijas-csalad.712304.html

„A kormány szembenézett a valósággal” – a tavasszal elvárt hiány többszörösével számolnak

Sokkoló hírt közölt az Államadósság Kezelő Központ szerdán, amikor bejelentette, hogy jelentősen, 1710 milliárd forinttal, 3600 milliárd forintra emelte az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányára vonatkozó előrejelzését.

Az intézkedésre azt követően került sor, hogy a Pénzügyminisztérium közlése szerint, a korábban tervezett 3,8 százalékról 7-9 százalékra emeli a kormány az éves GDP-arányos költségvetési hiányra vonatkozó becslését. 

Ez a szám nagyon messze van attól az értéktől, amit Orbán Viktor vörös vonalként határozott meg tavasszal, miután elérte hazánkat a koronavírus-járvány. Az eredetileg egy százalékra tervezett költségvetési hiányt ekkor emelte a kormány 2,7 százalékra.

Az Mfor.hu számításai szerint így az eredetileg tervezett 487 milliárd forint mínusz helyett akkor 990 milliárd forinttal kellett számolni. A miniszterelnök – bár az Európai Bizottság áldását adta a 3 százalékos hiány túllépésére minden ország esetében – ragaszkodott a három százalék alatti GDP-arányos hiányhoz. Szavai szerint „később majd fellógatják azokat, akik most elengedik a hiányt. Aki most nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (…) az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámán, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok.” Akkor arról is beszélt, hogy a 3 százalékos költségvetési hiány a vörös vonal, mert ha azt túllépjük, akkor a „végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát”.

– Elkerülhetetlen volt, hogy elfusson a hiány mértéke, hiszen egy válság kellős közepén vagyunk. Egyszerűen arról van szó, hogy a kormány szembenézett a valósággal – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a helyzetet elemezve. – S bár úgy tűnhet, mintha a növekvő költségvetési hiány összefüggésben lenne a múlt pénteki miniszterelnöki rádióinterjúban említett kétéves gazdaságösztönző tervvel, azért ne legyenek illúzióink. Nem arról van szó, hogy elkezdtük a gazdaságélénkítést, sokkal inkább arról, hogy tisztáztuk a jelenlegi helyzetet. Amikor az év első hét hónapját követően 3,8 százalékra emelkedett a hiány mértéke, akkor az is világossá vált, hogy lépni kell – tette hozzá.

Az elemző szerint a kormány ezt felismerve ma már azzal számol, hogy valahol 7-9 százalék közötti értéken várható a hiány nagysága. Több tényező is magyarázza ennek szükségességét. Egyrészt jelentősen megnőttek a válság miatti kiadások, komoly összeget jelentenek a gazdaság támogatására költött összegek, másrészt a vártnál jobban zuhanó gazdaság miatt csökkentek az állam bevételei, hiszen az eredetileg tervezettnél kisebb volt a befolyt forgalmi és egyéb típusú adók összege.

– A legnagyobb kérdés, hogy ennek az igen jelentős hiánynak mekkora részét okozzák a gyengén teljesítő gazdaság miatt kieső bevételek, és mekkora a strukturális problémákból fakadó hiány. Ha ugyanis az első tényező miatt alakult ki az extra magas hiány, akkor semmi gond, hiszen a gazdaság kilábalásával a hiánynak ez a része el fog tűnni – emelte ki Virovácz Péter. – Ezzel a hiány mértékkel egyébként nem lógunk ki az unió országainak sorából. Úgy tűnik, a kormány adunk is meg nem is gazdasági válságkezelése arra jó, hogy nem hagyja indokolatlanul elfutni a hiányt, gondolva arra, hogy azt valamikor vissza is kell majd fizetni.

Az elemző arról is beszélt, hogy a hiány finanszírozásának legnagyobb forrása az intézményi befektetőknek értékesített hosszú lejáratú állampapírok lehetnek, illetve a jegybanki minapi bejelentését követően, az a heti negyven milliárd forintos összeg, amit az MNB állampapír vásárlásra fordít. Újabb devizakötvényt már legfeljebb félmilliárd euró értékben bocsátanak ki az eddig ismert információk szerint, mert nem akarják a külföld felé eladósítani az országot. A hiány finanszírozásának tekintetében az is kedvező, hogy a lakossági állampapír állomány a korábbifélelmekkel szemben nem csökken jelentősen: az ÁKK várakozásai szerint ezer milliárd forint helyett csak mintegy 120 milliárd forinttal lesz kisebb. Azaz továbbra is részt vesz a lakosság a hiány finanszírozásában.

https://hang.hu/gazdasag/2020/08/26/a-kormany-szembenezett-a-valosaggal-a-tavasszal-elvart-hiany-tobbszorosevel-szamolnak/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1416177942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.