He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

Vass Judit: VOLTAIRE - CANDIDE

2020.08.05. 04:30 guma

CANDIDE

A Candide témája, műfaja, elbeszélője

Témája: A regény cselekménye Candide kalandos utazása valóságos és fantasztikus világokon keresztül. Fő témája a korabeli világ bemutatása, kegyetlen társadalomkritika. Utazásai során a hős különböző társadalmakat ismer meg, s elkeserítő tapasztalatokat szerez a kialakult civilizációról, az emberi természetről, akárcsak Gulliver Swift regényében.

Műfaja: A Candide próba tételes kalandregény, tézisregény és társadalom szatíra is.

Elbeszélője: Az író világlátását a groteszk1, keserű humor jellemzi. Ahogyan Swift, Voltaire is objektív, tárgyilagos hangon meséli el a legabszurdabb történéseket, humora ezért mindig ironikus.

Filozófiai háttere

Voltaire jól ismeri korának filozófiáit, melyek közül legnagyobb hatással Locke elmélete volt rá.

Candide útján Locke filozófiája testesül meg: a hős tabula rasával indul: a regény elején még tudatlan ifjú, majd bejárja a megismerés útját, gondolkodni, kételkedni tanul. Ismereteit tehát személyes tapasztalatok útján szerzi. Három másik filozófia hatása is kimutatható a regényben.

Az egyik Leibnizé, aki szerint a világon mindennek megvan a maga ésszerű oka, semmi sem véletlen. Ezt a nézetet figurázza ki Voltaire Pangloss optimizmusában, amely szerint ez a világ „a legeslegjobb világ”. Pangloss tehát a leibnizi filozófia paródiája2.

1groteszk: esztétikai minőség, ábrázolási mód és hangnem, amelyben a kisszerű, torz és nevetséges keveredik a pátosszal, a tragikummal

2paródia: egy szerző vagy nézet kifigurázása azáltal, hogy kisszerű, nevetséges és eltúlzott formában jelenítjük meg

Vele szemben áll Martin, akiben a manicheista tanok paródiája testesül meg. A manicheizmus azt vallja, hogy a világot két erő mozgatja: a Jó és a Rossz. Martin a regényben Pangloss ellenpontja, szerinte minden a lehető legrosszabb ezen a világon.

Voltaire Rousseau természetkultuszát is kifigurázza a fülesek országában, ahol lányok majmokkal szeretkeznek. Voltaire nem hisz „a romlatlan természet” rousseau-i elméletében. A természeti népeket és a civilizáltakat is kritikus szemmel ítéli meg, mindegyikben meglátja a rosszat, a nevetségeset.

Candide külső-belső útja

Külső útja kalandok sorozata, melyek során bejárja az egész világot, keresi Kunigundát, hogy végre egymáséi lehessenek. Ez az út remények és csalódások sorozata, mire övé lehet Kunigunda, a nagy szerelem, amiért annyi szenvedést állt ki, már elmúlt. Kunigundában az emberi álmok testesülnek meg mire elérjük őket, gyakran semmivé foszlanak. A mesék happy endje így válik kiábrándító valósággá.

Az utazás során Candide hosszú belsőutat tesz meg: a naiv, tudatlan fiúból tapasztalt, érett férfi lesz. (Neve beszélőnév, egyszerre jelenti azt, hogy jámbor, naiv, illetve kíváncsi.) Ez a felnőtté válás azonban az illúzióvesztés útja is.

Szellemi útja első fázisában nevelője, Pangloss életfilozófiáját hiszi, miszerint a világon minden a legeslegjobban van. (A Pangloss is beszélőnév: pangless = kínok nélküli. ’the pangs of despised love” mondja Hamlet a nagy monológban. ) Ezt az optimizmust rombolja le a világ megismerése. Candide kiábrándító tapasztalatai örök emberi élmények,amelyeket mindannyian átélünk felnőtté válásunk során.

1.A Paradicsomból (Vesztfáliából) való kiűzése során szerzett első rossz tapasztalata, hogy nem egyenlő.

2.Amikor erőszakkal besorozzák katonának, meg kell tanulnia, hogy nem szabad.

3.A háborúban szembesül az ember vadállati kegyetlenségeivel.

4.A lisszaboni földrengés során az emberi tudatlansággal és babonával. Itt következik be az első jelentős fordulat Candide gondolataiban, mert itt kezd kételkedni Pangloss filozófiájában, azaz már önállóan gondolkodik.

Felteszi az ironikus kérdést: „Ha ilyen a legeslegjobb világ, milyenek a többiek?”

5.Keserű tapasztalatait felerősíti Kunigunda és az öregasszony története, kegyetlen élményeik. Közben Candide kétszer is öl, először önvédelemből, másodszor már előre megfontoltan, azaz elveszíti ártatlanságát, bűnössé válik.

6.Utazása során egy utópisztikus világba csöppennek, Eldorádóba. Ez a hely a világtól hermetikusan elzárt, ahol ideális állapotok uralkodnak. Candide mégis elkívánkozik Eldorádóból, mert hiányolja Kunigundát. A voltaire-i kritika tehát azt sugallja: a puszta gazdagság és gondtalan élet nem elég a boldogsághoz.Eldorádóból hiányzik az élet lüktető gazdagsága, izgalma. Leszámol az utópiákkal, azaz a tökéletes államokról szóló képzetekkel.

7.Eldorádó antitézise(ellentéte) a regényben Szurinam, ahol minden rossz,ez az ellen utópia. Új tanítója Martin, a manicheista filozófus, aki szerint a világon minden rossz. Ez a mű gondolati mélypontja, a pesszimizmus eluralkodása.

8.Franciaországban Voltaire iróniája kegyetlen gúnyba csap át, Martin cinikus szavai éles kritikát adnak a jelen korról: „(Párizsban) alegelső foglalkozás a szerelem, a második a rágalmazás, a harmadik az üres locsogás.Itt teszi fel Candide a létfilozófiai kérdést először:De hát akkor mondta Candide mi végből teremtették a világot?Később meg is válaszolja: Hejh, kedves Martin, de igaza van! Minden csak balhit és nyomorúság.”Már csak egy boldogságot tud elképzelni, ha megtalálja Kunigundát, vagyis már csak a szerelem marad meg értékként az életben. A regény végén Konstantinápolyban találkoznak újra a szereplők. Candide már csak becsületből veszi feleségül Kunigundát, aki csúnya,házsártos vénasszony lett, így már a szerelem sem jelenthet örömet. Mivel sem Pangloss optimizmusa, sem Martin pesszimizmusa nem elégítette ki, Candide egy dervistől kérdezi meg, mi értelme az emberi életnek.

9.A dervis fatalista3választ ad: „Olyan mindegy felelte a dervis -, jól vagy rosszul élünk-e a földön.”Candide-nak azonban ez a válasz sem tetszik.

3Fatalista az, aki nem hisz a szabad akaratban, s abban, hogy az ember maga irányíthatja sorsát. A fatalista szerint az emberi életen a végzet uralkodik, nem tudja azt megváltoztatni. (fátum : lat., jelentése: végzet)

10.Végül egy öreg török élet filozófiája nyugtatja meg, aki az élet értelmét a munkában, azaz a teremtő életben találta meg: „a munka pedig jó arra, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.”Candide és barátai e szerint az elv szerint folytatják életüket, a meddő filozofálás helyett a tevékeny életet választva.A regény utolsó mondata De vár ám a munka a kertben.”egyszerre optimista és pesszimista befejezést ad a műnek.

A kertaz értékteremtő, alkotó élet metaforája, de egyben a világtól való elkülönülésé is. Candidesok illúziót elveszített, de megmaradt számára az a hit, hogy saját kis világán belül (a kertjében) értelmes életet élhet.

https://vassjudit.hu/wp-content/uploads/2019/02/VOLTAIRE-CANDIDE.pdf

Részlet a könyvből:

“Westphaliában, Thunder-ten-tronckh báró ur kastélyában élt egy fiatal ember, kit a természet a legszelidebb erkölcsökkel áldott meg. Arcvonásai hiven tükrözték vissza jóságos lelkét. Elég józan itélőképessége a legegyszerübb szellemmel párosult, és ugy hiszem ezért nevezték Candide-nak. A ház régi cselédei ugy sejtették, hogy Candide a báró ur nővérének és egy környékbeli derék és tisztességes nemesnek a fia, akihez a kisasszony semmikép sem akart feleségül menni, mert a szerencsétlen férfi csak hetvenegy családfát tudott felmutatni s családfájának többi ágazatát elpusztitották az idő viharai.

A báró ur Westphalia leghatalmasabb urai közé számitott, mert kastélyának egy kapuja és néhány ablaka volt; sőt a nagy termet még szőnyeg is ékesitette. Házőrző komondorai szükség esetén kopófalkául szolgáltak; lovászai egyben vadászai is voltak, a falu vikáriusa volt egyszersmind a nagy alamizsna-osztogató; mindnyájan nagyméltóságodnak szólitották és nevettek az elmésségein.

A báróné asszony, ki körülbelül háromszázötven fontot nyomott, már ennek révén is nagy tekintélynek örvendett és még tiszteletre-méltóbbá tette őt az a méltóságos magatartás, mivel a ház ügyeit igazgatta. Leánya, Kunigunda, tizenhét éves, üde arcu, élénk, telt idomu, kivánatos leány volt. A báró fia pedig minden tekintetben méltónak látszott atyjához. Pangloss, a házi tanitó valóságos orákuluma volt a családnak és a kis Candide korához és jelleméhez illő lelkesedéssel hallgatta tanitásait.

Pangloss a metafizikai-theologiai-kozmolo-nigologiát tanitotta. Bámulatra méltóan be tudta bizonyitani, hogy semmiféle hatás nincs ok nélkül és hogy ebben az elképzelhető legjobb világban a báró ur őméltóságának kastélya minden kastélyok közt a legszebb, valamint hogy az összes bárónők között is legjobb a méltóságos asszony.”

A CANDIDE KÖNYV LETÖLTÉSE

 

https://konyvespolc.com/szepirodalom/voltaire-candide/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1415423088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.