Orbán kék levelei

A nemzetközi sajtó nehezen tér napirendre Orbán Viktor/Kovács Zoltán „kék levelein”, amelyben világszerte számos sajtóorgánumot és személyiséget szólított fel arra, hogy kérjenek bocsánatot a Magyarországgal szemben kifejtett bírálatokért.

A FAZ arról írt, hogy osztrák lapokat és egy finn tudóst szólítottak fel a bocsánatkérésre.

„Orbán bécsi nagykövetének nem tetszik a magyar kormány koronavírussal kapcsolatos intézkedéseiről szóló bíráló tájékoztatás, de Nagy Andor első pillantásra leereszkedően jó szándékúnak mutatja magát. Azt írja, „szeretné megadni a szerkesztőségeknek a lehetőséget, hogy bocsánatot kérjenek ezeknek az állításoknak a többszöri ismétléséért”.

Hozzátette, hogy a – írják a számos osztrák orgánumnak elküldött levélben – szerkesztőségek nem tudják, mit tesznek. Ám a nagykövet abból indul ki, hogy „a magyarországi helyzet félreértelmezése” nem szándékos volt, hanem hiányos és egyoldalú tájékozódás alapján történt, mert az újságírók az információkat „jóhiszeműen más forrásokból kapták”. Ezzel a nagykövet a szerző szerint Orbán kormányának bírálóira utalt.

Bernhard Odehnal Kelet-Európára szakosodott, svájci orgánumoknak dolgozó osztrák újságíró a Twitteren gúnyolódott, amikor azt írta: „Kéretik-e olyan szerkesztőség, amely elutasítaná ezt a lehetőséget?” Odehnal azt mondja, már sokszor volt rá példa, hogy egyes országok kifogást emeltek egy-egy cikk ellen, de a média általános bírálata és a nagyképű hangvétel új.

„Mindenekelőtt egy dolgot mutat meg az a tény, hogy egy ország nagykövete átfogóan egy ország minden sajtótermékét felajánlja a bocsánatkérés lehetőségét: azt, hogy a nagykövet mértéktelenül túlbecsüli önmagát” – mondta.

De a magyar hivatalosságok nem csak Ausztriában küldözgetnek dühös leveleket: az Ilta-Sanomat című finn lap beszámolt arról, hogy a magyar kormány Heino Nyyssönennel, a turkui egyetem politológia-tanárával is közölte, hogy ez jó időpont lenne a bocsánatkérésre.

A politológus egy interjúban azt mondta, hogy Magyarország a vészhelyzet-törvényekkel kezd úgy kinézni, mint egy diktatúra. A finn közlések szerint a levél egyenesen a magyar kormánytól érkezett. A szerző beszámolt arról is, hogy Lengyelország is támadni kezdte a Varsót bíráló német újságírókat. Végük megállapította: a bécsi magyar nagykövetség demonstrálta, hogyan kell festenie a kormánynak kedves tájékoztatásnak. A nagykövet ugyanabban a hírlevélben, amelyben bocsánatkérésre szólította fel a teljes osztrák sajtót, közölt több link et is. Az egyik a nagykövet egy a Wiener Zeitungban közölt interjújához vezet, amelyben egyebek között azt mondta: „Magyarországon nem néznek negatívan egy olyan erős vezetőt, mint Orbán Viktor”.

Az amerikai közszolgálati rádió híradása szerint a magyar kormány az amerikai médiát is felszólította a bocsánatkérésére. A felszólítás az amerikai magyar nagykövetség kedden este érkezett emailjében jutott el a rádióhoz. A rádió honlapján közölt cikk szerzője ismertette, hogy miért is érték világszerte bírálatok a magyar kormányt a vészhelyzeti felhatalmazás miatt.

A mailben Kovács Zoltán rámutatott: most, hogy a kormány felkéri a parlamentet, hogy szavazzon a kormányfő felhatalmazásainak felfüggesztéséről, „felkínálja az alkalmat az amerikai médiának a bocsánatkérésére”, amellyel azok Kovács szerint

„nem csak Magyarország megválasztott kormányának jár, hanem a magyar emberek nagy többségének, akik az elmúlt hónapokban pártszimpátiáktól függetlenül támogatásukról biztosították a kormány intézkedéseit, és akik példamutató egységet és erőt mutattak az előírások betartásában”.

Ugyancsak Kovács szerint a média tartozik a bocsánatkéréssel „az olvasóinak, nézőinek és hallgatóinak azért, mert a félrevezetés eszközeivé váltak a magyar kormány tevékenységét illetően”.

A mail végén felsorolnak áprilisban és májusban megjelent 82 cikket és egyéb beszámolót, amelyeket egyebek között az NPR, a CNN, a Bloomberg, a The Washington Post, valamint más amerikai orgánumok, továbbá jogvédő szervezetek és különböző intézetek közöltek.

A szerző Végh Zsuzsát, az Európai Külügyi Tanács kutatóját idézte, aki kifejtette: „a felhatalmazási törvény körüli vita, és most a bocsánatkérés követelése afféle ködfüggöny”, mert a magyar demokrácia enélkül is válságban van. A kormány lényegében bármilyen törvényt és módosítást keresztül tud vinni, megváltoztathatja az alkotmányt is, az Alkotmánybíróság már nem működik fékként – mondta a kutató.

Az NPR hozzátette: a bocsánatkérésre irányuló követelés nem korlátozódott az amerikai médiára, hanem ilyen értelmű levelet kaptak május elején az Európai Parlament képviselői is, továbbá a hírek szerint Kovács hasonló felszólítást intézett több finn professzortól, újságírótól és politikustól is.

Az NPR szóvivője kérdésre leszögezte:

„Az NPR vállalja a kiegyensúlyozott tájékoztatását ebben a nemzetközi témában. Amerikaiak milliói bíznak bennünk, mint forrásban, és mi nagyon komolyan vesszük ezt a felelősséget, amit ezzel a beszámolóval is tesszük”.