He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

"A magyar állapotok veszélyesebbek, mint a koronavírus" - vélemények, adatok

2020.04.19. 04:45 guma

Révész: Koronátlan halott nem számít

Évente átlagosan kétharmaddal többen haltak meg fertőző és élősdiek okozta betegségekben 2011 és 2018 között, mint 2003 és 2010 között. A magyar állapotok veszélyesebbek, mint a koronavírus.

Húsvét hétfő reggelén tájékozódom a koronás halálozás állásáról. Tízen haltak meg tegnap óta. Ennyi az új koronás halottak száma. A koronátlanoké nem érdekel senkit.

Az éves adatokat ismerjük (utolsóként a 2018-ast látjuk a KSH honlapján). Aszerint egy átlagos napon 360 honfitársunk halálozik el. Azóta sem váltották meg a magyar egészségügyet, ha jól látjuk, tehát egy koronás halottra harmincöt koronátlan jut. Ha abból a harmincötből csak kettő hunyt el annak következtében, hogy az egészségügyi ellátást totálisan a koronásokra koncentrálták, akkor máris kétszer annyian halnak bele vírus elleni védekezésbe, mint a vírusba.

Ezt persze nem lehet így nézni. Egyrészt azért nem, mert a járvány nagyja még csak ezután jön, és ezután szedi majd áldozatainak többségét. Másrészt pedig majd csak a jövőben vesztik el az egyetlen életüket azok a nem koronás áldozatok, akik azért halnak meg szükségtelenül vagy időnek előtte, mert a vírus elleni védekezés miatt nem kapták meg idejében a szükséges kezelést, nem végezték el rajtuk azokat a vizsgálatokat, műtéteket, amelyeket kellett volna, mert több tízezer sorstársukkal együtt egyik napról a másikra kidobták őket a kórházakból.

A KSH honlapjáról azt is megtudjuk, hányan haltak meg egy-egy évben fertőző és élősdiek okozta betegségekben. Nos, a második Orbán-kormány színrelépését megelőző nyolc évben, 2003–2010 között 3839-en. Évente átlagosan 480-an. 2011–2018 között 6355-en. Évente 794-en. Évente 314 plusz halott. Majdnem kétharmadával több. Csak az évi többlet háromszorosan meghaladja a koronavírus eddigi áldozatainak a számát. Nagyon reméljük, hogy a járvány végén sem lesz több áldozat, mondjuk, kétévi többletnél.

Amikor Garai István Levente MSZP-s képviselő az Országgyűlésben feltette a kérdést, mitől nőtt a kétszeresére a halálos kórházi fertőzések száma 2010 és 2012 között, azt a választ kapta az emberügyi minisztérium államtitkárától, hogy nem a helyzet rossz, hanem az adatok. És akkor az adatokat egy időre el is tüntették a szakhatóság oldalairól. Az ÁNTSZ törvénytelenül tagadja meg a nyilvánosságtól a kórházi fertőzésekre vonatkozó adatokat, s amikor a TASZ több éves procedúrával kiperelte ezeket tőlük, akkor értelmezhetetlen adattömeget kapott.

Különböző orvoscsoportok éveken át írogatták a leveleiket, miszerint a kórházi fertőzések jóval több áldozatot követelnek, mint a közlekedési balesetek, hogy ez ellen sikerrel csak azokban az országokban tudnak küzdeni, ahol a növekvő veszéllyel nyíltan és nyilvánosan szembenéznek. Vannak olyan kórházak, ahol a sterilizáló leállt, ahol a WC-t nem lehet lehúzni, a fertőző beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut elég tiszta pelenka, sok helyen nincs klíma, és még a takarításra sem jut elég pénz.

Sok éves késlekedés után 2018-ban hoztak egy rendeletet, amely tartalmazott bizonyos előírásokat a kórházi fertőzések visszaszorítására. Az egyik éppen az volt, hogy a gépi lélegeztetés szükségességét minden betegnél naponta felül kell vizsgálni. Foglalkozik valaki azzal, hogy miként növeli a kórházi fertőzések veszélyét az, hogy a járvány miatt a gépi lélegeztetések száma a többszörösére nő?

Az OECD 34 tagállama közül Magyarországon a legrosszabb a rákosok halálozási aránya. A méhnyakrák okozta halálozás is iszonyúan magas, nagyjából az uniós átlag háromszorosa. Többszörös a különbség más keringési és daganatos betegségek esetében is, és a különbség nő.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet jelentése szerint a születéskor várható élettartamunk négy évvel lenne hosszabb, az elkerülhető halálesetek száma pedig 60 százalékkal csökkenhetne, ha a magyar egészségügy olyan lenne, mint az EU ebből a szempontból legjobban teljesítő országaiban. A 65 évnél fiatalabb nők halálozási arányszáma kétszer akkora, mint az Unió legfejlettebb országaiban.

Mindennek egy részéről az egészségügy tehet, más részéről az életmódunk, de az utóbbi sem változhat az állam célirányos aktivitása nélkül.

Nem az a kérdés, hogy miért nem tartunk ott, ahol az EU legfejlettebb országai, hanem az, hogy miért távolodunk tőlünk.

Miután az egészségügyből kivontak egy csomó pénzt, miután az egészségügybe befolyó uniós pénzek jelentős részét ellopták, miután prociklikus gazdaságpolitikával, rossz hatékonysággal elköltött ezermilliárdokkal fűtötték túl szükségtelenül a gazdaságot, miután amúgy is tömérdek pénzt elloptak és évvégeken ezermilliárdjával szórták el a közpénzt és százmilliárdjával számolták fel közpénz jellegét az MNB alapítványaival, most, amikor beüt a krach, és a gazdaság föltámasztásához szükségesnél kisebb „mentőcsomagok” is sokkal nagyobb adósságválságba és csődveszélybe viszik majd az országot, mint vinnék jobb kormányzás esetében, mennyi pénz jut majd az egészségügyre? Az évtizedek óta következetesen elhanyagolt megelőzésre? Az életmódunkat befolyásoló projektekre? Akkor, amikor a válság közvetlen és közvetett hatásai amúgy is tovább rontják a polgárok jelentős részének egészségi állapotát?

Mi ennek a koronás vírusnak az ölőképessége a magyarországi közállapotok ölőképességéhez képest?!

https://hvg.hu/elet/20200414_Revesz_Koronatlan_halott_nem_szamit

Kérdések, amikre hetek óta nem kapunk választ az Operatív Törzstől

Hetek óta küldözgetünk kérdéseket az Operatív Törzs sajtótájékoztatóira, kérdéslistánk egyre bővül. Íme, azok a kérdéseink, amelyek hetek óta kínoznak minket.

A katasztrófavédelmi törvény szerint polgári védelmi feladatokra behívhatók 18 és 62 év közötti belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, amennyiben nem élveznek mentességet. Előfordulhat, hogy amennyiben fokozódik a helyzet és több gócpont is kialakul Magyarországon, akkor behívnak civileket, hogy védelmi feladatokat lássanak el?

Jelenleg hány állampolgár hívható be polgári védelmi feladatok ellátására?

A polgári védelem egy törvény által meghatározott össztársadalmi intézkedési rendszer, amiben érintettek az állami szervek, az önkormányzatok, a gazdasági és civil szervezetek, valamint az állampolgárok is. Keretein belül többek között olyan feladatokat kell lebonyolítani a veszélyhelyzettől függően, mint a lakosság felkészítése a magatartási szabályokra, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak (víz-, élelmiszer-, takarmány-, gyógyszerkészletek, állatállomány) védelmének a biztosítása, valamint a halálos áldozatokkal járó halaszthatatlan intézkedések lebonyolítása.

Arról vannak információk, hogy az állami szervek, az önkormányzatok, illetve egyes cégek miképpen veszik ki a részüket a védekezésből, viszont kérdéses, hogy elegendő emberi erőforrás áll rendelkezésre, ha mondjuk több megyében kialakulnak gócpontok – ebben az esetben elképzelhető, hogy állampolgárokat kell bevonni. Ezért fordultunk az operatív törzshöz, eddig eredménytelenül.

Mikor fognak nemre és korra vonatkozó statisztikát közölni a megbetegedettekről? Hányan szorulnak kórházi kezelésre az igazolt fertőzöttek közül?

Amíg az Operatív Törzs újságírók előtt tartotta a sajtótájékoztatóit, rendszeresen kérdeztek rá újságírók arra, hogy miért nem közölnek területi adatokat, vagy egyáltalán bármilyen statisztikákat a fertőzöttekről, illetve az elhunytakról. Az érv akkor az volt, hogy a betegek személyiségi jogait tartják szem előtt, ehhez képest március 31-én felkerültek a koronavírussal foglalkozó kormányzati oldalra az elhunytak adatai alapbetegségükkel együtt gyakorlatilag beazonosítható módon, illetve a területi adatok is megyénként – ezt akkor már Kovács Zoltán is fontosnak tartotta, holott korábban ő is kiosztotta az újságírókat a kérdéseik miatt.

A fertőzöttekről azonban ezen túlmenően elvétve kapunk csak információkat, a hivatalos kormányzati honlapon csak az érhető el, hogy melyik megyében hány fertőzött van, és bár Müller Cecília országos tisztifőorvos csütörtökön azt is elmondta, hogy az 1652 fertőzött közül 722 felnőttet és 7 gyereket ápolnak kórházban, összesen 60-an vannak lélegeztetőgépen, illetve hogy a fertőzötteknek milyen a korosztályos megoszlása, nem rendszeres az ezzel kapcsolatos tájékoztatás, holott ezek mind a járvány megítélésében segíthetnék az embereket.

Sajtóhírek szerint már március elején több fertőzött is lehetett Magyarország területén, akiket csak később igazoltak. A betegség lappangási ideje alapján mikor érkezhetett meg az első valós fertőzött az ország területére?

A hivatalos verzió szerint a magyarországi koronavírus első két igazolt betege két, Budapesten tanuló iráni egyetemista volt, akik egy hazalátogatás után tértek vissza Magyarországra február végén. A megbetegedésüket március 4-én jelentették be. Bár a járványügyisek elvileg nekiálltak felkutatni a kontaktjaikat, már az első hetekben megjelentek a sajtóban olyan történetek, amelyeknél egyértelmű volt, hogy az újabb fertőzöttek Magyarországon kapták el a vírust, és feltehetőleg semmi közük nem volt az irániakhoz, illetve a többi elsőként jelentett beteghez sem.

Ez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar járványügynek nem sikerült felkutatnia az úgynevezett zéró páciensek egy részét, vagyis azokat, akik behozták a vírust az országba; másrészt azt is, hogy gyakorlatilag már az első napokban szabadon engedték a járványt, mert nem kutatták fel az összes lehetséges esetet. Mindezt nehezítette az is, hogy az akkori eljárásrend szerint csak az számított gyanús betegnek, aki járt külföldön, vagy köze volt olyanhoz, aki járt, így pedig a magyarországi terjedést egyáltalán nem tudták feltérképezni.

Ha tudhatnánk, hogy mikor kezdődött valójában a járvány, akkor egyrészt jobban lehetne kalkulálni annak lefolyási idejével is, másrészt az egyes emberekben is jobban rögzülne, hogy már március elején is elkaphatták a vírust jártukban-keltükben, egyes tüneteik pedig ehhez kapcsolódnak. Persze érthető, hogy erre a kérdésünkre miért nem válaszol az Operatív Törzs – ezzel ugyanis saját hibáit ismernék be.

Hány új, előzmény nélküli esetről van szó, és hányan voltak közülük eddig is karanténban?

Ha erre a kérdésre válaszolnának, az ismét csak a járvány terjedéséről adna információkat. Az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóin rendre elhangzik, hogy hányan vannak karanténban, és hogy őket rendszeresen ellenőrzik is a rendőrség munkatársai. Ez jó és helyes intézkedés, ha valakinél felmerül a gyanú, valóban érdemes elkülöníteni és ellenőrizni, de a naponta bejelentett újabb és újabb fertőzöttek vajon közülük kerülnek ki, vagy teljesen új fertőzöttekről van szó? Ha nem a karanténban lévőknél mutatják ki a tesztek a pozitivitást, akkor ugyanis továbbra is arról van szó, hogy nem sikerült megfogni a járvány terjedését, és számos további fertőző vírushordozó mászkál az országban.

Hány magyar állampolgár fertőződött meg külföldön igazoltan koronavírustól?

Februárban még számos ilyen hírről hallottunk, de azóta egyáltalán nem közöltek erre vonatkozó adatokat, holott a Külügyminisztérium hazahozatali akciói ellenére továbbra is rengeteg magyar állampolgár él külföldön – ám róluk semmit nem tudunk.

Hány egészségügyi dolgozó van jelenleg karanténban? Hány egészségügyi dolgozó fertőződött meg igazoltan koronavírussal? Hány egészségügyi dolgozót teszteltek már le koronavírusra? Fogják-e rendszeresen tesztelni a koronavírusos betegeket ellátó egészségügyi dolgozókat?

Az egészségügyi dolgozók karanténba helyezése, illetve fertőzöttsége kardinális kérdés, az orvoshiánytól sújtott magyar egészségügyben ugyanis orvosok és nővérek kiesése hamar súlyos problémákat szülhet. A fertőzöttségük már csak azért is különösen kérdéses, mert az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel ellátottsága továbbra is hiányos, megfelelő védekezési szintű (FFP2-es és FFP3-as) szájmaszkok, védőruhák még mindig nem biztosítottak mindenki számára, a háziorvosok például még mindig csak sebészi maszkokat kaptak, amely nem nyújt védelmet a fertőzéstől, az esetlegesen megfertőződött orvosok pedig ezután tovább is fertőzhetnek.

Ezeket a kérdéseket is hetek óta elküldjük az Operatív Törzsnek, ugyanis úgy gondoljuk, hogy a hiteles tájékoztatás kedvéért rendszeresen be kellene számolniuk erről is. Eddig azonban mindössze egyetlen adatot kaptunk ebben a témában, és azt is Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől, aki egy Kormányinfón ismerte el, hogy már 85 egészségügyi dolgozó is megfertőződött az országban. Arra azonban továbbra sem kaptunk megnyugtató választ, hogy fogják-e tesztelni az egészségügyi dolgozókat, így ugyanis maga az egészségügy válhat a legfontosabb fertőzési forrássá.

Mennyibe kerül egy koronavírus-teszt? Hány tesztet lehet elvégezni egy nap alatt az országban? Volt arra példa, hogy több mint 40 órát vártak egy gyanús betegnél a teszt eredményére. Mennyi idő egy teszt elvégzése? Mennyi idő telik el a mintavétel és a teszteredmény kézhezvétele között?

Az eljárásrend kezdeti nehézkessége, a tesztek alacsony száma miatt merült fel bennünk, hogy talán az lehet a probléma, hogy túl sokba kerül egy koronavírus-teszt elvégzése. A Magyar Orvosi Kamara egy korábbi kérdésünkre azonban azt válaszolta, hogy a jelenleg itthon alkalmazott teszt ára 10 ezer forint körül mozog, de ennél olcsóbb alternatívák is elérhetőek már a nemzetközi piacon.

A másik gondolatunk ezért az volt, hogy kapacitáshiány miatt nem végeznek több tesztet, de míg korábban egyetlen laboratóriumban végezték el a vírus örökítőanyagának kimutatását, ma már kibővítették ezt a kört is, de azt soha nem közölték, hogy valójában hány teszt elvégzésére van kapacitás.

Haramadszor az is megfordult a fejünkben, hogy talán túl sokáig tart egy tesztnek az elvégzése, és valamelyest erre enged következtetni az is, hogy egyes betegek napokat várnak az állami laborokban elvégzett tesztjük eredményére. Sajnos ezt a kérdést sem sikerült érdemben tisztázni.

A kormány közlése szerint Kínából is érkeztek tesztek. Van különbség ezek és a korábban elvégzett tesztek között?

Március 24-én Orbán Viktor személyesen várt egy Kínából érkezett repülőgépet Ferihegyen, a kormány közlése szerint a gép szállítmánya „3 millió szájmaszkot, 100 ezer védőruhát, 100 ezer pár kesztyűt, 100 ezer koronavírus-tesztet és 86 lélegeztetőgépet is tartalmazott”. Mivel korábban arról volt szó, hogy laboratóriumban kell kimutatni a mintákból a vírus örökítőanyagát, és nagyjából ez az NNK által elfogadott egyetlen helyes módszer a fertőzés kimutatására, felmerül a kérdés, hogy mégis milyen tesztek érkezhettek Kínából a laboratóriumi vizsgálatokhoz? Sajnos, az Operatív Törzs nem segített megérteni.

Milyen eljárásrend alapján tesztelték le a tünetmentes Pintér Sándort? Számos külföldi példa van arra, hogy miniszterek is karanténba vonulnak. Pintér Sándor nem tudta volna karanténból ellátni feladatait?

A belügyminiszter március elején tárgyalt a Magyarországon járt Abdelkader Amara marokkói közlekedési és vízügyi miniszterrel, kezet is fogtak, Amaráról azonban nem sokkal később kiderült, hogy koronavírusos. Pintér Sándort ezután letesztelték koronavírusra, de azóta is rejtély, hogy milyen protokoll alapján, ugyanis a belügyminiszternek a Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint nem voltak tünetei, és ekkor még mindig olyan eljárásrend volt érvényben, amely szerint csak az számított gyanús betegnek (vagyis tesztelhetőnek), aki kapcsolatba került koronavírusos beteggel ÉS tünetei is voltak.

„Minden magyar állampolgárra egyformán érvényesek a szabályok, ezért Pintér Sándor belügyminiszter esetében is elkezdődtek a járványügyi vizsgálatok. A miniszternek tünetei nincsenek, ennek ellenére az egészségügyi előírásoknak megfelelően az ő esetében is elvégezték a szükséges vizsgálatokat, melyeknek eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatni fogjuk” – közölte akkor a tájékoztatási központ, holott a koronavírusos beteget védőfelszerelés nélkül ellátó egészségügyi dolgozókat ugyanekkor még nem tesztelték le.

Az üggyel kapcsolatban a másik kérdés, hogy míg a hivatalos protokoll szerint a tünetmentes kontaktoknak 14 napra karanténba kell vonulni, Pintér ezt nem tette meg, mivel rögtön letesztelték – holott több példa is van arra, hogy miniszterek, vagy akár miniszterelnökök karanténból látják el feladataikat.

Hány ITO-ágy van országosan és a fővárosban? Ezeknek jelenleg milyen a kihasználtsága?

Az intenzív osztályok felkészültsége továbbra is kérdés, a kormány úgy dobálózott heteken át a lélegeztetőgépek számával és a kapacitásokkal, mintha minden rendelkezésre állna, most mégis ott tartunk, hogy a kórházi ágyak 60 százalékát kiüríttetik, és továbbra sem tudjuk, hogy – bár ez sok tényezőtől függ – összesen hány ellátásra szoruló beteget képes fogadni a magyar egészségügy.

Milyen maszkokat adományozott a kormány más országoknak? Honnan voltak adományozásra való maszkok, ha a háziorvosok sem kaptak eleget?

Bár korábban Orbán Viktor kijelentette, hogy nem tudja „garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni”, Szijjártó Péter külügyminiszter április 6-án mégis azt jelentette be, hogy Magyarország maszkokat és védőruhákat adományoz Észak-Macedóniának, mert nálunk úgyis lesz elég, a kormány ugyanis vett egy maszkgyártó gépet Kínából. Hogy milyen maszkokat küldött Szijjártó ajándékba – saját közlése szerint egyébként azért, hogy Észak-Macedónia a továbbiakban is megállítsa a migránsokat –, azt nem tudni, de tény, hogy a háziorvosok egyelőre legfeljebb sebészi maszkot kaptak az államtól.

Tervben van a megfelelő védekezési szintű szájmaszkok biztosítása a patikusoknak? Tekintettel arra, hogy akár a dolgozók is bevihetik a szociális otthonokba a vírust, tervezik, hogy a szociális ágazatban dolgozóknak megfelelő védőfelszerelést biztosítanak?

Az egészségügyi dolgozókon kívül a patikusok is sűrűbben találkozhatnak esetleges fertőzöttekkel, így talán lenne értelme nekik is támogatást adni a maszkokhoz. Ugyanígy logikus lépés lenne a szociális ágazatban dolgozóknak is előírni és biztosítani is a védőfelszerelések használatát – a Pesti úti idősek otthonában történtek megmutatták, milyen hatásai lehetnek annak, ha egy zárt közösségbe bekerül a vírus, amelyet nem csak a kórházból hazatérő bentlakók vihetnek be, de akár a bejáró dolgozók is.

Nemzetközi kutatásokban és a külföldi gyakorlatban több helyen már felmerült, hogy egyes gyógyszerek javíthatnak a koronavírusos betegek állapotán (remdesivir, lopinavir/ritonavir, klorokin). Van lehetőség ezek alkalmazására Magyarországon? Van engedélyük? Bár elrendelték a hidroxi-klorokin-szulfát hatóanyag kivitelének tilalmát, van kapacitás arra, hogy ebből gyógyszert gyártsanak? Mikor engedélyezik ennek használatát?

Március 25.én megtiltotta a kormány a hydroxychloroquine-sulfate, vagyis a hirdoxi-klorokin-szulfát nevű hatóanyag kivitelét az országból, ugyanis ez az a szer, amellyel egyes koronavírusos betegeket már sikerrel kezeltek. Bár egyelőre kérdéses mind ennek, mind a kérdéseinkben említett többi hatóanyagnak a hatása, kérdés, hogy ezeket mennyire lehetne itthon használni. Amennyire tudni lehet, a válasz egyelőre az, hogy a klorokint – hiába tartják itthon – semennyire, ugyanis nem engedélyezett, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) még dolgozik az engedélyezésén. A remdesivir használatát az Európai Gyógyszerügynkség ajánlja ugyan az engedélyezés előtt is, egyelőre nem tudni, mennyire lehet itthon alkalmazni.

Egy poszt megosztása közösségi oldalon már rémhírterjesztésnek minősül? Meglehetősen rugalmasan kezelhető a rémhírterjesztés tényállása, így felmerül a kérdés, hogy mi számít annak?

Azt már biztosan tudjuk, hogy ha valaki egy kamera előtt azt állítja, hogy nincs is járvány, majd ez felkerül a YouTube-ra, az az. Sőt, rémhírterjesztés már az is, ha valaki csak fogja azt a kamerát, majd feltölti a YouTube-ra a felvételt. De ha valaki csak a Facebookra ír ki valamit, az már rémhírterjesztés? Számít az, hogy hányan látták? Ha megosztom a rémhírterjesztő videóról szóló posztot, az is annak számít? Ezeket egyelőre nem sikerült tisztázni.

https://magyarnarancs.hu/belpol/kerdesek-amikre-hetek-ota-nem-kapunk-valaszt-az-operativ-torzstol-128887

És mindeközben a képviselők megkapták a jelentősen emelt fizetésüket

Miközben más országok vezetői a járványra való tekintettel lemondanak fizetésük egy bizonyos hányadáról, Magyarországon emelt fizetések érkeztek a honatyák és -anyák számláira.

Még a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt vezettük fel, hogy változik majd a parlamenti képviselők fizetése márciustól. 2018-ban a közszféra egyes ágazatának dolgozói után a képviselők saját fizetésük felzárkóztatását és rendezését is időszerűnek látták. Ezért egy egyszeri augusztusi emelést követően az országos bruttó átlagbér éves változásához rögzítették a fizetést. Mivel tavaly jelentős mértékű emelkedés történt Magyarországon, a honatyák és -anyák fizetése sem elhanyagolható értékkel és mértékben nőtt. 

Aztán beütött a koronavírus, ami teljesen felbolygatta nemcsak a magyar gazdaságot, de más nemzetekét is. A pandémia miatti válság ellensúlyozására a nemzeti kormányok sorra rendkívüli intézkedésekről döntöttek, ami nem minden esetben csak a gazdasági élet szereplőire és a magánszemélyekre vonatkozott. Néhány országban a vezetők saját juttatásaikat is megvágták a rendkívüli helyzetre való tekinttel. A képviselői fizetések - helyesebben tiszteletdíjak - rendre bőven meghaladják az országos átlagokat, pongyola kifejezéssel élve ez lehetőséget ad arra, hogy az állam a képviselőkön is spóroljon a juttatások megvágásával.

Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése, Új-Zélandon pedig a 6 hónapig a fizetés 20 százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők. 

Arról, hogy a magyar kormány tagjai és a képviselők terveznek-e hasonló lépést, egyelőre nincs információ. Így hát a szlovén és az új-zélandi példával párhuzamosan Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők. Nominális ez jelentős havi pluszt jelent esetükben. 

A korábbi számításainkat megerősítették a parlament honlapján frissült adatok. Így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761 forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.

  • Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324 080 forint szerepel a bérlapján, 
  • aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres. 
  • A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó juttatás 2 206 800 forint lett, 
  • helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek. 

Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap meg, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150. Ez egyik hónapról a másik 200 ezer forinttal több keresetet jelent. 

Vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselős, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást. Összesen így havi 3 308 600 forintért végzi a munkáját, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihet haza. A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban. 

A magyar települések vezetői közül azonban többen nem követik a magyar kormány példáját, inkább lemondanak a tiszteletdíjukról a válságra való tekintettel. A fideszes vezetésű Berettyóújfalu például a felére csökkentették a képviselői tiszteletdíjakat, Komáromban is 50 százalékos vágásról határozott a testület. Mezőberényben kétlépcsőben vágják meg a tiszteletdíjakat: április elsejétől 50, majd május elsejétől 75 százalékkal csökkentik a juttatásokat. Eger alpolgármestere pedig a teljes tiszteletdíjáról mondott le a kialakult helyzet miatt. 

https://mfor.hu/cikkek/makro/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket.html

Az ORF műsorában szerepelt a Pesti úti idősotthon is

Az osztrák közszolgálati műsorszóró honlapján a tudományos rovatban összeállítást közölt a koronavírus-járvány kapcsán több európai idősotthonról.

Ebben szerepelt a budapesti Pesti úti otthon. A hír a tiszti főorvos közlését idézte, és hozzátette: más magyarországi otthonokban is sok már a fertőzött.

Folyamatosan zajlik az idősotthonok ellenőrzése. 11 ilyen intézményben vannak betegek, két nagyszámú fertőzést regisztráltak, az egyiket a Pesti úti idősotthonban, a másikat a Rózsa utcai idősek otthonában: itt 80 pozitív esetet regisztráltak a lakók, ápoltak és a dolgozók körében. Müller elmondta, ha egy idősotthonban lakó személynél koronavírus-fertőzést találnak, de jó a közérzete, akkor elegendő lehet az elkülönítés, nem szükséges a kórházi kezelés. Ha egy kórháznak sürgősen felszabadítható ágyakra van szüksége, vagy történt olyan beavatkozás, ami miatt az ápoltnak nem kell az intézményben maradnia, akkor elbocsájtható.(Magyar Narancs)

Debrecenben két idősotthon ellátottjainak és dolgozóinak – 636 embernek – a teljes körű szűrése kezdődött meg kedden és jelenleg is tart. A zalaegerszegi intézményrendszerben jelenleg nincs fertőzött, de az a cél, hogy a 650 dolgozónál a gyorsteszttel kiszűrjék, ha valaki esetleg tünetmentes hordozó. Az orvosoknál, ápolóknál, asszisztenseknél a tesztelést egy helyi magánklinika közreműködésével pénteken kezdik el. A jászárokszállási idősotthonba négy kórházi betegágyat vásároltak és három férőhelyes krízisszobát alakítottak ki. Külön figyelnek a kórházból hazakerülő idősekre, megoldották az intézményen belüli elkülönítésüket. A Szekszárdi Szociális Központ négy bentlakásos idősek otthonában állandó orvosi ügyelet van, így a fővárosi, Pesti úti otthonhoz hasonló eset nem következhet be. (MTI)

Olaszországot tekintve a cikk arról számolt be, hogy a rendőrség kutatja át a Pio Albergo Trivulzio otthont Lombardiában, ahol feltehetően mintegy száz ember halt meg a vírus következtében, de a régió többi hasonló otthonában is vizsgálódnak. A Pio Albergo Trivulzio Olaszország egyik legnagyobb ilyen intézménye. Feltételezik, hogy figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat. Azt is vizsgálják, hogy

hogyan szállíthattak vissza időseket kórházakból fertőzötten, tesztelés nélkül. (Ismerős? – aszerk.)

A milánói ügyészség szerint ezzel veszélyeztették az otthon többi lakóinak egészségét és életét. A vírus mintegy tízezer lombardiai halálos áldozatából 1822 ember halt meg különböző idősek otthonában – mondta el egy illetékes. A lombardiai egészségügyi biztos tagadta, hogy veszélyeztették volna az idősek életét. Kifejtette: mintegy kétezer embert szállítottak a kórházakból más struktúrákba, köztük az említett otthonba, mert nem volt más elhelyezési mód. A kórházból érkezőket külön épületben helyezték el külön ápoló személyzettel – mondta.

A cikk arra is kitért, hogy Ausztriában az egészségügyi miniszter közlése szerint nincsenek külön adatok arról, hogy a koronavírus halálos áldozatai közül hányan hunytak el idősek otthonaiban. A vonatkozó statisztikák ugyanis csak az elhunyt nemét és korát tartalmazzák, utolsó lakhelyét nem. A miniszter azonban rámutatott, hogy már megrendeltek egy vonatkozó tanulmányt. Az összeállítás hozzátette: az idősek otthonaiban élőket különösen erősen sújtja a járvány. Egy vonatkozó tanulmány azt mutatta ki, hogy öt európai országban – amelyeket a szerző nem nevezett meg –, a vírus minden második halálos áldozata idősek otthonában élt.

***

Szlovéniában a koronavírus-járvány eddigi halálos áldozatainak 80 százaléka 75 évesnél idősebb volt – derült ki azokból a részletes adatokból, amelyeket szerdán először hozott nyilvánosságra a szlovén népegészségügyi intézet újságírók többszöri megkeresésére. A közszolgálati rádió szerint a halálos áldozatok háromnegyede az idősotthonok lakói közül került ki, és egyenlő arányban voltak közöttük férfiak és nők.

A szlovén hatóságok eddig nem közöltek adatokat az elhunytak koráról, neméről és a fertőzés előtti egészségügyi állapotáráról. A hivatalos közlés szerint Szlovéniában egy nap alatt 28-cal, 1248-ra emelkedett az ismert koronavírus-fertőzöttek száma. Az előző naphoz képest öt újabb beteg hunyt el, ezzel 61-re nőtt a járvány halálos áldozatainak száma. A járvány megjelenése óta több mint 37 ezer koronavírustesztet végeztek az országban, a diagnosztizált betegek közül 34-et ápolnak intenzív osztályon.

Szlovénia a jövő héttől egy több mint ezer mintán alapuló, úgynevezett nemzeti koronavírus-tesztelést indít az ország különböző területein, hogy világosabb képet kapjon a járvány kiterjedéséről és a Covid-19 megbetegedések valós számáról.

Miroslav Petrovec, a ljubljanai orvosi egyetem mikrobiológiai és immunológiai intézetének igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: a reprezentatív teszteredmények alapján tanulmány készül majd, amely megmutathatja, mekkora lehet a fertőzöttek valós száma az országban, azt, hogy hányan szerezhettek immunitást a vírussal szemben, hányan lehetnek a vírushordozók, továbbá, hogy milyen egészségügyi állapotban lehetnek azok, akik számára házi karantént rendeltek el, de fertőzés enyhe tünetei miatt nem vettek tőlük mintát. (M 

Szerző: Huppa-értesülés

Focista mentő

Mert a focistának enni kell, stadionnak lenni kell

Sok embernek megütötte a szemét az a két hír, hogy mennyit keresnek a “profi” futballisták 0 perc elvégzett munkával, illetve az, hogy kisegítik azokat a másod, harmadvonalbeli futballistákat, akik labdarúgásból élnek.

Szép is ez az állami bőkezűség, ami a futballistáinkat illeti és bizony egy hangom se lenne, ha ez azokra is vonatkozna, akik a koronavírus miatt veszítették el állásukat, vagy ülnek otthon tétlen, kényszer, fizetetlen szabadságon.

De, nem! Aki nem futballista, vagy országgyűlési képviselő, annak bizony nem jár semmilyen jövedelem, segély, stb. ettől a nyomorult, tetves fasiszta kormánytól, ha a koronavírus miatt elveszíti a munkából való megélhetés lehetőségét.

“MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM” – hirdeti a Fidesz fasiszta párt avagy “Arbeit macht frei”, hogy egy klasszikus mondatot idézzek, csak éppen a kormány holdudvarára nem vonatkozik a munka szó.

“LOPÁSALAPÚ TÁRSADALOM” – sokkal jobban illene ez a szó Mutyilandhoz, vagy ahogy büszkén verdesve mellecskénket nemzetiszín féltéglával, nevezzük – MAGYARORSZÁGHOZ!

“Okosba megoldjuk” – mondja a kínai maszkot, kézfertőtlenítőt hirdető és nagy tételben értékesítő celebhős, akinek rokoni és baráti kapcsolatait böngészve kapásból belefut a kíváncsi ember egy fideszes minisztériumi alkalmazottba és annak fideszes államtitkár nagynénjébe az egykori Playboy címlaplány Szabó Tündébe.

– Jaj, de érdekes! – kiállt fel a meglepett olvasó, bár annyira nem is meglepett, mint amennyire mutatja, mert valójában jól tudja, hogy hová kerülnek azok a maszkok, amire Orbán ráteszi az enyves kis kacsóit.

– Erdélybe! – ordítja az elvakult Fidesz hívő, mi meg bólogatunk, hogy ja, meg Macedóniába ahonnét drága Gruevszki télakolt Magyarországra, azaz Mutyilandba, Orbánhoz a diktátor cimborájához.

Szóval erre a két helyre biztos jutott maszk, meg védőruha, meg fertőtlenítő, de az egészségügyi intézményekben még mindig keresik a megérkezett felszerelést.

Apropó egészségügy!

Van ez a koszos körmű Kásler, akinek a kezébe egy darab sz@rt nem mernék adni, most, hogy felgyógyult, aktívabb, mint valaha. Az, hogy meneszti a kórház-igazgatókat, az egy dolog, nem tudjuk a valós okokat, bár Kásler okait azért sejtem és nem hiszem, hogy szakmai…

…de ennél van egy szörnyűbb, aljasabb lépése is!

Ez pedig a húsvét pénteken elrendelt 36.000 ágyszám felszabadítása!

…és akkor most képzelj el egy szitut.

Ülsz otthon pénteken az anyád lakásában, mert te már elbuktad a saját svájci frankos hitelezésű kéglidet. Azon filozol, hogy mi a f@szt vegyél a húsvétra, mert pénzed nincs sok, de gyerekek vannak, meg enni is kell, meg rezsi is van. Te is, meg a párod is két hete otthon fizetetlen kényszerszabin a vírus miatt, bármelyik ujjadat harapod fáj!

Most jön a csavar!

Cseng a telefon és közlik veled, hogy anyádat kedden hazaszállítják a kórházból, ahol rákos betegként fekszik infúzióra kötve!

Van cirka 3 napod, hogy a gyerekeket kiköltöztesd anyád szobájából, bevásárolj valamit a 3 napra, tarts húsvétot, utána pedig old meg egy kórházi kezelésre szoruló ember napi ellátását.

Buli?

Káslerék szerint igen!

... és olyan apróságot, mint a rabszolgatörvény módosítása, már észre sem veszel (persze nem a javadra)

Ülök itt a békés Ausztriában, ahol mától apró lazításokkal oldják a vírus miatti szankciókat, miközben azt olvasom, hogy jelenleg 608 000 munkavállaló részére biztosítják a “kurz arbeit” (csökkentett munkaidő) lehetőségét és az eddigi 3 milliárd eurós keretet most emelik 5 milliárdra. Magyarul Ausztria tényleg igyekszik senkit nem hagyni az út szélén.

Amikor pedig a magyarországi eseményeket elmesélem osztrák ismerőseimnek, nem értik!
– Hol vannak a szakszervezetek, a civil érdekvédő szervezetek, az ellenzéki pártok? – kérdezik. – Hol vannak az emberek az utcákról, miért nem zavarják el akkor Orbánt?

Tényleg nem értik, én sem értem, vagyis én igen – “Ej, ráérünk arra még!”

Lang Alex

http://kanadaihirlap.com/2020/04/15/focista-mento/ 

Orbán Viktor üzent a katonáknak: önkéntes nem szerelhet le önként

Heti 60 óra is lehet a katonák szolgálatteljesítési ideje, miközben a pszichikai alkalmasságukat nem vizsgálják. Az önkéntes katona pedig nem szerelhet le - döntött Orbán Viktor.

"Egy nagyon nagy katonai akció kellős közepén vagyunk" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjúban. Ennek megfelelően a Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent kormányrendelet szerint pedig a mostani veszélyhelyzetben például a katonák heti szolgálatteljesítési ideje heti hatvan óra lehet. Ez nagy ugrás, hiszen a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint általános szolgálati rendben heti 40 óra, készenléti jellegű beosztásban pedig heti 54 óra volt eddig a szolgálatteljesítési idő.

Számos egyéb szigorítást is kaptak a kormánytól a katonák.

  • a napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb is lehet, de 24 órát nem haladhatja meg;
  • a napi pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható (ez főleg azért érdekes, mert egy katonát az országon belül bárhova vezényelhetnek);
  • túlszolgálat nem számít bele az éves túlszolgálat időtartamába;
  • valamint az elrendelt laktanyán kívüli készenléti szolgálat után fokozott igénybevételi illetménypótlék nem jár.

Pedig most gyakran laktanyán kívül vannak a katonák: március 20-a óta jelenlétfokozó katonai rendész járőrök teljesítenek szolgálatot több nagyvárosban, kiszálltak katonák kulcsfontosságú cégekhez és segítenek a védőfelszerelések logisztikájában is.

A kormányrendelet ugyanakkor némi lazítást is tartalmaz: az éves kötelező honvédelmi továbbképzést felfüggesztették; a szolgálati viszony pedig nem szűnik meg a képzési, kiképzési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt. Kicsit viszont aggasztó, hogy a veszélyhelyzet alatt a katonák esetében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság rendszeres ellenőrzési kötelezettségétől el lehet tekinteni.

Az önkéntes katonákra is gondolt Orbán Viktor kormányfő: önkéntes katona a veszélyhelyzet ideje alatt nem szüntetheti meg szolgálati viszonyát egyoldalú nyilatkozattal.

Eddig ezt indoklás nélkül megtehették. Több tucat olyan polgárőr van, aki tartalékos katona is. Jelenleg már több mint kilencezer önkéntes tartalékos katonája van a honvédségnek. Önkéntes tartalékos szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározottak szerint határozott vagy határozatlan időre létesíthető. A törvényi szabályozás szerint az önkéntes tartalékosok esetében háromévente hat hónap igénybevételt tesz lehetővé a kiképzésen túl.

Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot támogató munkáltató a munkavállalójának tényleges katonai szolgálatteljesítési időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult. Az önkéntesek civil munkahelyeken dolgoznak, ezért a kormány arra törekedett, hogy motiválja a munkáltatókat az önkéntes katonai szolgálat tagjainak növelése érdekében. Tényleges szolgálatra történő behívásukra azonban különleges jogrendben is sor kerülhet. Így rájuk is vonatkozik a heti 60 órás munka, ha behívják őket.

A volt közalkalmazottkra is gondoltak

Szinén rosszul jártak a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alatt álló munkavállalók is: az általános teljes napi munkaidő tizenkét óra, a heti munkaidő hatvan óra is lehet, valamint a  veszélyhelyzet ideje alatt a heti pihenőnapok havonta összevontan is kiadhatók. A honvédelmi alkalmazotti státuszt 2018-ban vezették be. A törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló előírásokon alapul, figyelembe veszi azonban a honvédelmi ágazat sajátosságait.

Konkrétan honvédelmi alkalmazott a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott polgári, azaz civil alkalmazott, aki vállalja, hogy közszolgáltatásokat nyújt a honvédség számára. Automatikusan honvédelmi alkalmazottá vált az, aki 2019 január 1-jén honvédelmi szervezetnél közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott. Botrány is volt belőle, mert az újonnan létrehozott jogviszony számos dolgozói csoport, például a honvédelmi tárca civil dolgozói mellett a Honvédkórház alkalmazottaira - orvosokra, ápolókra és adminisztratív dolgozókra - is vonatkozik.

https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-uzent-a-katonaknak-onkentes-nem-szerelhet-le-onkent.html

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr10015622664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.04.19. 13:15:39

Valahol olvastam? hallottam? hogy az eü-s kiadások 8o%-a a 6o év felettiekre fordítódik. :-( Amúgy sajnos logikus. :-(

Innen nézve a kórházi fertőzésben elhaltak miatt csökken a költségvetés eü-s és nyugdíj kiadása. :-( 1o év alatt nem sikerült emelni a született gyermekek számát? Akkor más módját választja túl kedves vezetőnk az ország fiatalításának. :-(

Amúgy meg elsikkadt hír hogy a vuhani bestia mortalitása csak o,34%. :-)

ipon.hu/magazin/cikk/tizennegy-szazalek-a-sars-cov-2-n-atesettek-aranya-a-heinsbergi-jarasban

guma 2020.04.19. 23:34:55

@rdos:

nem igaz ez az adat...

de majd, ha Marian idetalál, akkor megcáfol engem, vagy nem....

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.04.20. 12:35:22

@guma: Több számot is mondtam, a o,34%, az pl o,37% (elnéztem, bocsika), szóval nem tudom melyik számom nem igaz, de én jobban bízom gazolóban, mint Mariannban (elismerve hogy Ő is igaz forrás). Miért?

Igazolót csonkoljuk! Az eredmény? Hát nem más mint:

gazoló! :-)

Nyilván ez gazolónak nem fog tetszeni, de szerintem túléli a nevével - nickével elkövetett idétlen szójátékom. :-)

guma 2020.04.20. 17:24:17

@rdos:

az a 80% sántít...

gazoló 2020.04.21. 07:58:31

@rdos:

jó reggelt)

ha mégegyszer visszaélnél a nickemmel,gázt adok és igazoltan el foglak gázolni a gazban.:-)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.04.21. 16:44:00

@gazoló: Tudtam hogy rád számíthatok (ki)gazolásom témájában. :-) Csak hogy ne mardosson a kétség. :-)

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2020.04.21. 16:48:06

@guma: Lehet hogy nem nyolcban százalék volt, és lehet hogy nem 6o, hanem a 65 év felettiekre vonatkozóan volt ez a számomra nagynak, bár végül is logikusnak tekinthető százalékos érték.

Arra emlékszem drága jó megboldogult ídsapám az utolsó öt évéből szinte többet volt kórházban mint otthon. :-( Nyilván ez csak egy eset de a beteg látogatásokkor jobbára korosztálya volt az odabent ápolt és a látogatók voltak a fiatalabbak.