Tudja ez a jó ember, hogy mit mondott? Idézzük csak fel gondolatát, hogyan döntenek életről, halálról: politikai értékrend alapján?

„Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.”

„Jelenleg egy adott mozgástér van, ezen belül mozog a magyar kormány is, egy politikai értékrend alapján dönti el, hogy kiket támogat.”

Parragh László: Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, hogy ezzel nem tudunk mit kezden

Kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki részt vett a kormány válságkezelő csomagjának létrehozásában is. 

Parragh elmondta, hogy arra számít, szükség lehet további csomagokra is majd, mivel ma még a károkat sem látni tisztán. A műsorvezető Rónai Egon ezután arra kérdezett rá, hogy úgy tűnik, mintha csak azok kapnának most segítséget, akikben megvan a potenciál arra, hogy gyorsan pénzt tudnak termelni az országnak, gyorsan fel tudják pörgetni a saját területüket, és sokakkal nem foglalkozik az állam.

Az iparkamara elnöke szerint nem ez a helyzet, mert két fő sodrása van a válságnak, ami az egész gazdaságot lelassította, így szinte mindenkit érinteni fog, csak van akit gyorsabban, míg másokat mondjuk csak hónapok múlva. De ez így van szerinte most az egész világon. Parragh kérdésre elmondta azt is, hogy a kedden Palkovics László miniszter által bejelentett rövidített munkaidőről szóló rendelkezések részletszabályozása még hátravan, ezért az alkalmazásának nem feltétlen lehet már ismerni minden részletét.

Rónai azon kérdésére, hogy mi lesz azokkal, akik most kényszerszabadságon vannak, mert semmilyen munkájuk nem maradt, Parragh így válaszolt: 

„Most erre mit mondjak? Annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és most is megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni.”

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a munkanélküliekkel, Parragh elmondta, hogy 15 ezer cég visszajelzései alapján látják, hogy erős kereslet is megjelent azért a munkaerőpiacon, például a mezőgazdaságban vagy az élelmiszeriparban. Valaki szakács volt, most péket keresnek, elmehetne péknek, mondta erről Parragh, míg arra a közbevetésre, hogy az azért egy másik szakma, az iparkamara elnöke elmondta, át kell magát képeznie. 

Hogy ez az átképzés egyáltalán most reális-e, Parragh elmondta, hogy van egy felnőttképzési rendszerünk, ami „több-kevesebb sikerrel, de működik”. 

A műsorvezető ezután az ellenzéki javaslatokat vetette fel, melyek szerint legalább kilenc hónapra kéne kiterjeszteni azt az időszakot, míg jár valakinek a munkanélküli ellátás (a jelenlegi három hónapról), és emelni kéne a juttatás összegén is. Arra a kérdésre, hogy ez teljesen kilátástalan javaslat-e, Parragh így válaszolt:

„Tételezzük fel, hogy ez így van. És ki fogja fizetni?”, mire Rónai azzal jött, hogy például turizmusra, szállodafelújításra ad pénzt az állam. 

Parragh ezután arról kezdett el beszélni, hogy az állam költségvetése mi vagyunk, az állam attól működik, hogy mi befizetjük az adót, és aztán eldönthetjük, hogy mire költjük, helyes vagy rossz irányba, de pénzt nyomtatni csak úgy nem lehet, mert idővel attól elszáll az infláció és államadósság. 

Rónai visszakérdezett, hogy nem lehetne-e mondjuk kiszámolni, hogy mennyibe kerülne ez a megnövelt munkanélküli ellátás, és mellé rakni, hogy most adnak 600 milliárd forintot a turizmusnak. 

Parragh szerint ebben a képletben sok ismeretlen van, nem tudni, mikor ér véget a válság és hogy hányan fogják elveszíteni a munkájukat, míg a beruházások előrehozása a gazdaság fűtésének eszköze, legyen szó szállodafelújításról, útépítésről vagy vasútépítésről. 

Rónai erre visszakérdezett, hogy egy felelős kormányzat elengedheti-e a polgárai kezét akik tőlük független okokból közben állás és jövedelem nélkül maradtak, mire Parragh azzal válaszolt, hogy nem ért egyet az állítással, hogy elengedték volna a polgárok kezét, majd azzal folytatta, hogy az a mozgástér, amiben ma a magyar kormány van, hasonlóan mondjuk a német, osztrák vagy francia kormányhoz, az egy adott mozgástér. 

Arra a kérdésre, hogy mi alapján dönti el a kormány, hogy az adott mozgástérben mit támogat és mit nem, merre mozog, Parragh azt mondta, hogy ezt nem tőle kell kérdezni, 

ez nyilván egy politikai értékrend kérdése. 

Az interjú végén még röviden kitért arra is, hogy ő sem a diplomák nyelvvizsga nélküli kiadásával, sem a 13. havi nyugdíj visszavezetésével nem ért egyet, és hogy arra számít, hogy a közmunkát meg fogja erősíteni a kormányzat, mivel sokan, akik elveszítik az állásukat, valószínűleg oda fognak menni, de reménykednek benne, hogy minél előbb visszatalálnak majd onnan a reálgazdaságba. 

A beszélgetés az ATV oldalán nézhető meg. 

https://444.hu/2020/04/08/parragh-laszlo-annyi-ember-ment-tonkre-az-elmult-napokban-hogy-ezzel-nem-tudunk-mit-kezdeni

„A gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával említés szintjén sem foglalkozik”

15 közgazdász foglalja össze véleményét az Orbán-kormány válságkezelő programjáról Mellár Tamás, a párbeszéd országgyűlési képviselője blogján.

A többek között Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Király Júlia, Felcsuti Péter és Scharle Ágota nevével fémjelzett értékelés lényege röviden összefoglalva:

A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával említés szintjén sem foglalkozik, és nem sarkallja egymás iránti szolidaritásra a társadalom különböző csoportjait.

Konkrét észrevételeik:

• A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei, ami bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat.
• A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A szakértők szerint ezek nem nevezhetők többletforrásoknak, ráadásul a társadalmi bizalmat is rombolják. 

„Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az  önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában.”

- írják.

• A kormány szerintük nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, hiszen a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A Magyar Nemzeti Bankkal közösen olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, amelyek nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. 

„Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék.”

• Végül a közgazdászok szerint a kormány terve nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira.

„A »munkaalapú társadalom« félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben”

- fogalmaznak. Javasolják többek között, hogy a kormány „speciális magyar kiegészítések nélkül” egy az egyben a német mintára alapozva alakítson ki átfogó bérgarancia programot a munkahelyek megőrzése érdekében, és azoknak a munkavállalóknak a jövedelempótlásáról is gondoskodjon, akik helyzete ezzel a programmal nem kezelhető.

Fontos lenne szerintük a munkanélküli segély jogosultsági idejének meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére. És nagyobb központi támogatás az önkormányzatoknak és civileknek szociális feladatok ellátására.

Végül a közgazdászok szerint a kormánynak fel kéne adnia a költségvetési hiány alacsonyan tartását, és jelentősen növelnie a költségvetési kiadásokat a hatékony válságkezeléshez.

 https://444.hu/2020/04/10/15-kozgazdasz-nevezi-elegtelennek-a-kormany-gazdasagmento-csomagjat-a-bekoszonto-valsag-kezelesere