He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Békesi László: "Az u.n. koronavírus törvény a piacok számára is elrettentő példa, ami hatalmas gazdasági veszteségeket okoz az országnak!" + ez meg az a témában...

2020.04.03. 05:30 guma

Békesi László profilképe, A képen a következők lehetnek: 1 személy, belső térTegnap az euro forint árfolyama megközelítette a 370, a dolláré a 340, a svájci franké a 350 forintot.
A forint árfolyama egy év alatt az euróhoz képest 13, a dollárhoz képest 16, a svájci frankhoz képest 20 %-kal romlott - miközben a kormány propaganda szerint száguld, a régióban, sőt az EU-ban éllovas és éltanuló a magyar gazdaság na és annak irányítói.
Fél évvel ezelőtt a magyar kormány 2020 évi gazdasági programját, államháztartását és valamennyi makro mutatóját 320 forintos euro, 280 Ft-os dollár és 290 Ft-os frank árfolyamon tervezte - többek között az inflációs pályát is.

A forint árfolyam vesztesége 6 hónap alatt az euróhoz képest 50, a dollárhoz és a frankhoz képest 60 Ft!
Mi történt?
A drasztikus árfolyamromlás mögött három markáns tényező húzódik meg:
1./ A gyorsan terjedő, súlyos és bizonytalan átfutási idejű világjárvány gazdasági következményei miatt a pénzpiacok szereplői a biztonságot és likviditást jelentő kulcs valutákba - euróba, dollárba és svájci frankba menekülnek.

A növekvő kockázatok miatt eszközeiket kivonják a sérülékeny piacokról, vállalva az esetenként jelentős hozam veszteségeket is. Ezzel növelik a sérülékeny valuták kínálatát, így rontják árfolyamukat.
Ennyiben a magyar tendencia a nemzetközi trendbe illeszkedik.
Azonos előjelű változás mellett azonban az árfolyamromlás mértéke egy nagyságrenddel nagyobb a forint, mint más régiós valuták esetében. (Egy év alatt a forint 5-7%-kal nagyobb mértékben romlott mint a lengyel zloty, vagy a cseh korona. Az árfolyamromlás mértéke megközelíti az összeomlás határán táncoló török líráét!)
2./ Az elmúlt évek elhibázott magyar gazdaságpolitikája - a jelenlegi és részben a jövőbeni erőforrások maximális és alacsony hatékonyságú, sokszor pazarló felhasználása, a növekedést erőltető, szélsőségesen prociklikus gazdaságpolitika, a rekord alacsonyságú reálkamathoz vezető monetáris politika, az általános korrupció, a piac hatásainak kikapcsolása ill. eltorzítása, a protekcionista állami beavatkozás elterjedése, stb. - a magyar gazdaságot az átlagosnál sokkal sérülékenyebbé tették egy külső sokkal szemben - amilyen a koronavírus járvány is -, mint a régió többi gazdaságát.

Lényegében tartalékok nélkül, szerény eszköztár birtokában kell felvenni a küzdelmet a világjárvány gazdasági következményeivel, ráadásul a késlekedés és az eddigi elégtelen, vagy hibás döntések is fokozzák a bizalmatlanságot.
A felelőtlen hazardírozást, a közgazdaság tudomány törvényeit, a piacok értékítéletét nem lehet hosszú távon büntetlenül negligálni, a speciális viszonyok között alkalmazható nem konvencionális eszközök nem azonosak a szélhámossággal, a szabad rablással, vagy a nagyképű, fellengzős propagandával!
3./ A magyar kormány a járvány miatti válságot hatalmának korlátlan mértékű és idejű kiterjesztésére, az ellenvélemények elhallgattatására, nyílt erőszak bevezetésére akarja felhasználni.
Az u.n. koronavírus törvény a piacok számára is elrettentő példa, ami hatalmas gazdasági veszteségeket okoz az országnak!

Hazug és hamis tehát minden olyan állítás, amely a forint drámai árfolyamromlását kizárólag a járvány miatti gazdasági válság következményének próbálja beállítani, vagy pláne valamelyen ellenséges, spekulációs összeesküvésnek tekinti.
Durva hazugság az is, hogy az árfolyam összeomlását az átlagemberek meg sem érzik, hisz a kereslet csökkenése miatt az infláció nem gyorsul, külföldre utazni mostanában meg úgysem lehet.
Az import drágulásán keresztül a romló árfolyam beépül az árakba, leértékeli a forint jövedelmeket, megtakarításokat, vagyonokat - s a járvány elmúltával normalizálódó piaci viszonyok között romboló inflációhoz vezet!

Mindezt sokan és sokszor elmondtuk már - hasztalanul.
A járványon túl is hatalmas árat fogunk fizetni mindannyian az Orbán rezsim bűneiért.

https://www.facebook.com/laszlo.bekesi.18/posts/3087475301330751

BEKIÁLTÁS: Orbán páriái

Nem elég a társadalom felső ötödödét–harmadát segítve kormányozni!

Zsiday Viktor a forint összeomlásáról: csak politikai magyarázata van

Az elmúlt napokban látványosan elvált a forint árfolyama a régiós devizáktól, aminek látszólag semmi oka: míg máshol kamatot vágtak, nálunk nem, tehát a forintnak a cseh koronához vagy lengyel zloty-hoz képest pont, hogy erősödnie kellett volna.

És valójában ez így is történt egy ideig, a válság első fázisában. A mellékelt képen ennek ábrázolására a lengyel zloty forinthoz viszonyított árfolyamát mutatom, és az első fázist 1. -el jelölöm, ekkor a zloty gyengült a forinthoz képest, tehát a forint régiós viszonylatban erősödött. És ekkor jött a 2. számú fázis, amikor a forint hirtelen mindenhez képest összeomlott. Ennek valós gazdasági magyarázata nincs, csupán politikai.

 

A nemzetközi sajtó tele van a felhatalmazási törvénnyel, és úgy tekintenek erre, mint amikor Palpatine szenátor a klón-háborús válságot kihasználva magához ragadta a hatalmat. A narratíva szerint Orbán Viktor a vírusválságot kihasználva örökkétartó diktatúrává változtatja Magyarországot - napok óta tele van ezzel a világsajtó. Habár a parlamenti kétharmad birtokában eddig is azt tett, amit akart, tehát szerintem ennek sok alapja nincs, de ez lényegtelen. A piaci árfolyamokat nem az objektív valóság, hanem a valóságról alkotott kép, a percepció, vagy még inkább annak változása vezérli. És ha hirtelen sok külföldi befektető gondolja azt, hogy Magyarországon diktatórikus rendszernek ágyaznak meg a válság örve alatt, akkor e szerint fognak cselekedni, és elkezdik kivonni a tőkét, ami elkerülhetetlenül a forint gyengüléséhez vezet.

 

Amennyiben a fentiek igazak, akkor viszont a kamatok mai följebb peckelése ezen tartósan nem biztos, hogy segíteni fog. Amíg a befektetők palpatinizálódástól tartanak, addig félni fognak, és ha félnek, akkor pakolnak, és mennek. Emiatt könnyen lehet, hogy a mini-forintválság valódi megoldását nem a jegybanktól, hanem a kormányzati kommunikációtól, és változásoktól lehet csak várni...

https://mfor.hu/cikkek/befektetes/zsiday-viktor-a-forint-osszeomlasarol-csak-politikai-magyarazata-van.html

Orbán Viktor felhatalmazási törvénye jobban visszaüthet, mint gondolta

Már 17 uniós tagállam, köztük Szlovákia is csatlakozott ahhoz a levélhez, melyben a rendkívüli vészhelyzeti intézkedések miatt aggódnak a demokráciáért. Az Európai Bizottság elnöke néven nevezte Magyarországot, az EP újabb hetes cikkely szerinti eljárást akar, a Fideszt pedig már csak hajszál választja el attól, hogy tényleg kizárják a Néppártból. Nehéz megmagyarázni, Orbán Viktornak miért éri meg kockáztatni az elszigetelődést, az elemző szerint ha a kormány a járványhelyzetet a saját hatalmi céljainak a megvalósítására használja, annak gazdasági és nemzetközi politikai következményei lehetnek.

folytatás: itt

Az EU kifizetné a kieső béreket, csak ne rúgjanak ki senkit – Magyarország is hozzáférhet a forrásokhoz

Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít hitelből a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében – a forrásból kérhet Magyarország is.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Brüsszelben jelentette be az unió válságkezelő csomagját, amelynek célja, hogy megszüntesse a járvány okozta gazdasági szakadékot az uniós tagállamok között.

A járvány hatása pusztító a munkaerőpiacon

A legfőbb gond, hogy bizonyos gazdasági szektorok leállása miatt több száz ezer ember került és kerülhet utcára. A járvány miatt Olaszország után a leginkább sújtott Spanyolország ma hozta ki a friss számokat: a szigorítások és korlátozások bő két hetes időtartama alatt 900 ezren vesztették el az állásukat (az alapján ahányan segélyért folyamodtak márciusban). Éves alapon is látszik, mennyire pusztítóan hat a bezárkózás a munkaerőpiacra, a mostani visszaesés szinte semmi a 2009-ben regisztrálthoz képest.

Foglalkoztatottak számának változása Spanyolországban (2020: március végéig regisztrált adatok alapján). Forrás: szociális ügyekért felelős spanyol szaktárca/El País

„Az uniós költségvetésében rendelkezésre álló összes eurót átirányítjuk a válság kezelésére, és lehetővé tesszük, hogy a finanszírozás gyors és hatékony legyen. Az európai szolidaritás jegyében mindent megteszünk az nemcsak az életek, de a megélhetések megmentésért” – idézte az MTI az elnököt.

A program legfőbb célja a munkahelyek megmentése, az alapból a tagállamok bértámogatást fizethetnek a cégeknek, hogy azok ne küldjék el munkavállalóikat. Az EB kedvező feltételek mellett juthat hitelhez a pénzügyi piacokon, így szintén kedvező feltétellel tudja kisegíteni azt az Olasz- és Spanyolországot, aki most nem nagyon tudna olcsón forrást szerezni. A költségvetési hiány pedig elszállhat, arról már korábban döntöttek Brüsszelben, hogy a válságkezelés felülírja az államháztartási fegyelemre vonatkozó EU-s szabályokat.

A kölcsönök a válság által legjobban sújtott tagállomokat kívánják elsősorban támogatni, de minden tagállamnak lehetősége van arra, hogy pénzügyi garancia ellenében, a támogatáshoz folyamodjon.

A bizottság által „szolidaritási pénzügyi eszköznek” (az angol betűszó alapján SURE, ami biztosat jelent magyarul) nevezett csomag azt hivatott biztosítani, hogy a tagállami munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe, a vállalkozásokban alkalmazottak rövidített munkaidőben dolgozhassanak és továbbra is fizetni tudják bérleti díjaikat, számláikat elősegítve ezáltal a gazdaság stabilizálását.

https://forbes.hu/uzlet/az-eu-kifizetne-a-kieso-bereket-csak-ne-rugjanak-ki-senkit-magyarorszag-is-hozzaferhet-a-forrasokhoz/

Összeszedtük, milyen segítséget kaphatnának a bérből élők

Számos, munkavállalók anyagi helyzetét is érintő javaslat került a kormány elé a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által összeállított javaslatcsomagban. Ám még ezeken kívül is hatalmas mozgástere van a kormánynak a támogatásokat illetően. Nagy kérdés, hogy a számos ötlet és példa közül melyiket ülteti át a hazai gyakorlatba a kormány, arra viszont jó esély mutatkozik véleményünk szerint, hogy valamilyen keretek között a bérekhez érkezhet állami támogatás.

Jelenleg Magyarországon minden ágazat, vállalkozás, munkavállaló és egyben magánszemély is azt várja, milyen intézkedéseket fog tartalmazni a jövő hét elején bemutatásra kerülő gigamentőcsomag. Ennek két fő oka van. Egyrészt látva más nemzeti kormányok intézkedéseit, talán joggal vetődik fel kritika az Orbán-kormány kivárása, késlekedése miatt. Míg ugyanis máshol sorra jelentették be a különféle gazdaságvédelmi és -élénkítő intézkedéseket (az EU csütörtökön már a második nagyszabású csomagot jelentette be, melynek részleteiről brüsszeli tudósítónk számolt be), a magyar kormány egyelőre alig a GDP 0,5 százalékának megfelelő összértékű intézkedést jelentett be. Ezek leginkább sürgősségi jelleggel meghozott lépések voltak:

A külföldi kormányok gyors intézkedései másrészt kiváló összehasonlítási alapot nyújtanak a magyar gazdaság szereplői és a kormány számára is. Orbán Viktor egyik nyilatkozatában maga is bevallotta, hogy folyamatosan monitorozzák más kormányok intézkedéseit, közülük is az osztrák kabineten van nagyobb fókusz.  

Fotó: MTI Fotó: MTI

 

Mindezek fényében nagy várakozások övezik a napok múlva érkező mentőcsomagot. Jelenleg ugyanis szinte nincs a magyar gazdaságnak és társadalomnak olyan szeglete, mely ne reménykedne könnyítésben. A vállalkozások és ágazati támogatások mellett azonban talán a legnagyobb kérdés a munkavállalók helyzete, őket érintően pedig a bérköltség átvállalás, mint lehetséges intézkedés.

Mint azt korábbi összesítésünkben kifejtettük: érdemi segítséget jelentene a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt, ráadásul a legtöbb európai állam már jelentős mértékű hozzájárulásról döntött. Becslésünk szerint a költségvetési forrásigénye sem lenne elképzelhetetlenül sok. 500 ezer munkavállaló ilyen formán történtő támogatása és egyben ugyanennyi munkahely megtartása 275 milliárd forintot igényelne egy három hónapos időszakot tekintve. A bérköltségekhez való hozzájárulás különböző formákban ugyan, de minden ágazat javaslatai között feltűnik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány számára összeállított javaslatcsomagja szerint. 

Mire számíthatnak a munkavállalók? 

A munkavállalók helyzetére vonatkozó támogatási lehetőségekről leginkább csak a munkaadói felvetésekből lehet tájékozódni. Jóslatokba ugyan nem bocsátkoznánk, de ezek alapján jó esély mutatkozik arra, hogy valamilyen formában a kormány hozzájárul a bérköltségekhez. Ennek keretei egészen tág határok között mozoghatnak a javaslatok alapján. 

Az élelmiszergazdaság területén működő vállalkozások a technikai munkanélküliség bevezetését javasolják. Ez azt jelentené, hogy csak nettó bért fizet a munkaadó, teljesen adó- és járulékmentesen. Az ágazatra jellemző, hogy az üzemek itt nem állhatnak le, még átmenetileg sem, a működés szempontjából pedig vannak kritikus munkakörök, minden körülmények között ellátandó feladatokkal. Azok számára, akik ilyen munkát látnak el, veszélyhelyzet idejére pótlékot javasolnak fizetni, amit az államnak kellene állnia. Ezen munkaadók ugyanis szigorított munkarendben dolgoznának, ami azt is jelentheti, hogy az üzem területén karanténba kerülnek. 

A járvány okozta gazdasági sokk által leginkább érintett turizmusban egy Válság Kiegészítő Béralap felállítását javasolják, melyből az állam bérköltség-hozzájárulást fedezne. A javaslat értelmében, ha a munkáltató a garantált bérminimum 20-60 százalékát kifizeti, akkor ebből az alapból az állam a fizetést 60 százalékra egészítené ki. Ez azt jelenti, hogy a területen állami segítséggel mintegy 84 ezer forintos nettó fizetés lenne elérhető. 

Több ágazat is szorgalmazza, hogy azon munkavállalókról se feledkezzen el az állam, akik rendes vagy fizetés nélküli szabadságra mentek. Jelen állás szerint ugyanis - főleg a gyermekesek esetében - gyakorlatilag vagy az éves szabadságkeretüket fogyasztják otthonmaradva, vagy fizetés nélkülire mennek el. Az élelmiszergazdaságban működő cégek javaslata, hogy rendes szabadság esetén az állam vállalja át a munkabért, vagy a dolgozó táppénzre legyen jogosult. Az ipari vállalkozások fizetés nélküli szabadság esetén szeretnék, ha az állam fizetné a dolgozó után az egészségügyi járulékot, ezzel biztosítva jogosultságot. Szintén az ágazatból érkező javaslat, hogy azok, akik otthonról nem tudnak dolgozni, az alapbérük 50-70 százalékát kapják meg, melynek 40-50 százalékát az állam fedezze. Általánosan azonban az osztrák, holland, német bértámogatást pártolná az ágazat, vagyis a bevétel jelentős csökkenése esetén fix támogatásként havi 120-150 ezer forintot kapjanak az államtól a nettó bérre, a személyi jövedelemadót és a fizetendő járulékokat pedig részben vagy teljes egészében engedjék el. 

A fentiek mellett javaslatként szerepel még a munkavállaló által felvehető munkahelymegtartó személyi hitel, valamint a korai nyugdíjazási lehetőség átmeneti megteremtése. 

Az MKIK pénzügyi javaslatai között felvetődik még, hogy a dolgozóknak adott természetbeni juttatások után fizetendő munkáltatói adókat csökkentsék minimálisra, vagy teljesen töröljék el. Javasolják még a SZÉP kártya kedvezményes összeghatárának megemelését, illetve a közmunkaprogramok kiszélesítését is. 

Hatalmas mozgástere van még ezen kívül a kormánynak

Összegyűjtve a hazai véleményeket és a külföldi példákat, a munkavállalók, a lakosság megsegítésére számos más lehetősége lesz a kormánynak. A Szakszervezetek Együttműködő Fóruma a nemzetközi példák alapján több új lehetséges intézkedést is javasol:

  • Rezsitámogatás, amire Romániában jelenleg 3 hónapra jogosulnak az érintettek. 
  • Spanyol minta alapján a lakhatási költségek átvállalása is szóba jöhetne. 
  • A rászorulók adósságának elengedése. 
  • Moratórium a munkáltatói kölcsönökre. 
  • Görög példa alapján a karanténban lévők adómentességet is kaphatnak. 
  • Mint az már itthon is többször felmerült, fontos lenne a munkanélküli segély jogosultsági idejének 3-ról 9 vagy 12 hónapra történő meghosszabbítása, emellett legalább a minimálbér szintjére kellene emelni a segély összegét, vagy alapjövedelemmel kombinált segítséget nyújtani erre az időszakra. 
  • Differenciáltan a rászorulók esetében drasztikusan emelni kellene a családi pótlékot. 

Megfontolandó nemzetközi példa lehet az egyik német intézkedés is. A munkájukat elveszítők ugyanis az eddig jellemzőnél kedvezőtlenebb anyagi helyzetbe kerülhetnek, miközben a kötelező kiadásaik nem fognak változni. Németországban éppen ezért a lakhatással kapcsolatban is átmeneti rendelkezésekről döntöttek: áprilistól szeptemberig nem lehet felmondani a lakásbérlőknek lakbérhátralék miatt. Igaz, a németek sokkal nagyobb arányban élnek bérelt ingatlanokban, mint saját tulajdonúban. Magyarországon ez kevésbé elterjedt, viszont a lakhatás biztonsága egy kulcsfontosságú tényező.

Csehországban is találni követendő példát: itt az iskolai oktatás szüneteltetésének egész idejére a 13 évnél fiatalabb gyerekekre felügyelő szülők az átlagfizetésük 60 százalékának megfelelő térítésben részesülnek. 

Összefoglalva tehát az rajzolódik ki, hogy a munkavállalók helyzetét illetően számos megoldandó és orvosolandó problémát kell kezelnie a magyar kormánynak. Ezek a kérdések messze túlmutatnak a bérhez nyújtott támogatásokon: bele kell nyúlni a munkanélküliség idején elérhető juttatások rendszerébe, a munkájukat elvesztő, albérletben élő személyek számára is szükség lenne átmeneti támogatásra, valamint a szabadságok rendszerét is igazítani kellene a jelenleg kialakult helyzethez. 

https://mfor.hu/cikkek/makro/osszeszedtuk-milyen-segitsegre-szamithatnak-a-berbol-elok.html 

Katasztrofális hatása lehet a munkanélküliségi hullámnak, 10-ből 9 magyarnak nincs elég tartaléka

Csak a felső vagyoni tizednek van elég megtakarítása, hogy átvészeljen egy tartós munka nélküli időszakot, állítja Karagich István privátbanki tanácsadócége, a Blochamps. A magyar kormány mégsem tervez bértámogatást adni azoknak, akik a járvány miatt vesztik el állásukat, és ezzel lassan egyedül maradnak az EU-ban.

„Nincs elég pénzügyi vagyontartaléka a magyar társadalomnak 2020-ban, hogy egy tartós jövedelemkiesést kezelni tudjon” – jutott erre a megállapításra a Blochamps privátbanki tanácsadócég legfrissebb elemzésében, melyet először exkluzívan a Forbesnak küldtek. A tanácsadócég alapító-ügyvezetője, Karagich István (képünkön) juttatta el az anyagot szerkesztőségünkhöz a háttérszámításokkal együtt.

Az elemzéshez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hazai jövedelmi és vagyondeciliseiből indultak ki. Ezekben az adattáblákban a teljes magyar lakosság tíz egyenlő méretű csoportra van osztva, az egyes vagyoni csoportokhoz pedig olyan jellemző adatok szerepelnek, mint a munkából származó bér, társadalmi jövedelem (segélyek, támogatások). Majd ezt kombinálták a Blochamps saját adatbázisával a lakosság pénzügyi megtakarításairól, bruttó és nettó (hitelekkel korrigált) vagyoni helyzetéről.

A csoportokat összehasonlítva kitűnt, hogy a legfelső vagyontizedhez képest már a következő, kilencedik decilis is jelentősen le van maradva.

Míg a lakosság leggazdagabb 10 százalékának összesen 61 ezer milliárd forintos nettó vagyona van, addig a következő 10 százalék ennek mindössze a negyedével, 15 ezer milliárd forinttal rendelkezik.

Ezekből és az éves jövedelmi számokból pedig arra jutottak, hogy csak a legfelső tíz százaléknak van elég felhalmozott megtakarítása egy hat hónapos munkanélküli időszak átvészelésére.

https://forbes.hu/penz/katasztrofalis-hatasa-lehet-a-munkanelkulisegi-hullamnak-10-bol-9-magyarnak-nincs-eleg-tartaleka/

Nagyon súlyos és hosszú válság jön – Telefoninterjú karantén idején Róna Péterrel

A koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztéséig nem tud kilábalni a gazdaság – mondja a közgazdász.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr8815585638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása