„A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak" – mondta Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott exkluzív interjújában, 2004-ben, amit még 2014-ben - mikor tartósan 310 fölé emelkedett a forint-euró árfolyam - Zsiday Viktor befektetései szakértő talált meg. Annak idején a mai miniszterelnök hosszan fejtegette: a forint gyengítésével tulajdonképpen „ellopják a pénzt az emberek zsebéből",mivel a bérből, fizetésből és egyéb járulékokból élők gyengébb forint esetén kevesebb árut tudnak megvásárolni a boltokban, a nyugdíjasok juttatása is kevesebbet ér.
A Fidesz elnökének akkori véleménye szerint a kormánynak a forint gyengítését célzó utalásai és kísérletei a középkori királyok módszeréhez hasonlíthatóak, amikor is az uralkodók a pénzek nemesfémtartalmát próbálták meg minimálisan csökkenteni, elcsalva azok értékéből.
Csúcson vannak az élelmiszerárak, de főleg egy dolog borít ki mindenkit igazán
A Privátbankár Árkosár-felmérése újabb évfordulóhoz érkezett: már 13 éve követjük az élelmiszerárak alakulását a hazai hipermarketekben. Februárban történelmi csúccsal "ünnepelünk", de a kedélyeket leginkább az borzolta fel, hogy a parizer kilójáért már több mint kétezer forintot kell kifizetni. A hét sztorija az áremelkedés - Gáspár András beszélt a háttérről.
Váratlanul nagyot ugrott az infláció, elszálltak az árak
A drágulást az üzemanyagok, az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk dobták meg.
2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál-tette közzé a KSH. Decemberben még 4 százalék volt az infláció, az előzetes elemzői konszenzus 4,4 százalék volt.
Az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben a jelentés szerint.
Egy év alatt az élelmiszerek ára 6,9%-kal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,6, a párizsi, kolbászé 17,4, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 10,8, a cukoré 8,4, a házon kívüli étkezésé 7,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,4, ezen belül a dohányáruké 11,3%-kal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,6%-kal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3%-kal nőtt. A járműüzemanyagok 13,5%-kal drágultak. A KSH pókháló-ábrájáról kiderül: csökkenést egyedül a tartós fogyasztási cikkeknél mért a hivatal:
Egy hónap alatt is nagyot ugrott az élelmiszerek ára
Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal emelkedtek, az élelmiszerek ára átlagosan 2,0%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5%-kal lett magasabb.
Történelmi csúcson a családi nagybevásárlás ára
Sosem került még olyan sokba a nagybevásárlás, mint azt a Privátbankár.hu Árkosár-felmérésének februári eredményei mutatják. Hajszál híján 21 ezer forint lett a bevásárlás átlagos végösszege, miközben az is kiderült: a párizsi már egyáltalán nem egy olcsó felvágott, de talán már tetőzik a sertéshús áremelkedése. Részletek >>
Csak átmeneti a helyzet, nem kell mozdulnia az MNB-nek?
Mindent összevetve a januári infláció legnagyobb része szezonális és egyszeri árváltozások, valamint az alacsony bázis következtében alakult ki, így átmenetinek tekinthető - írja gyorselemzésében az ING.
"A következő hónapokban az emelkedő bázis miatt az infláció jelentős mérséklődésére számítunk és április-májusra ismét 3 százalék közelébe süllyedhet a mutató. Mindeközben a maginfláció és az adószűrt maginfláció mutatója a jelenlegi szintek környékén tartózkodik majd, mielőtt a második félévben lassulás következik be. Mindezek alapján hiába ért el nyolcéves rekordot az infláció, a jegybanknak nem kell a monetáris politika megváltoztatásával reagálnia. Előrejelzésünk változatlan kamatkörnyezet mellett is 3,5 százalék körüli átlagos inflációt számszerűsít 2020 egészére nézve"
- írja Virovácz Péter, az ING senior elemzője.
https://mfor.hu/cikkek/makro/varatlanul-nagyot-ugrott-az-inflacio-elszalltak-az-arak.html
Azonnali nyugdíj- és béremelést követelnek a magyar árrobbanás miatt
Béremelési korrekciót, legalább 1,2 százalékos visszamenőleges nyugdíjkiegészítést, a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetését, valamint a közszolgáltatók számára mielőbbi bérajánlatot követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ ezt a KSH inflációadatai és a GDP-növekedés alapján nemcsak indokoltnak tartja, de el is várja. A szövetség a VKF összehívását szorgalmazza.
A MASZSZ is örömmel üdvözli, hogy a „magyar gazdaság Európa élmezőnyében van”, s a GDP a vártnál jobban, 4,9 százalékkal növekedett, hiszen ezek alapján teljesen egyértelmű kell legyen, hogy a „haszonból” a munkavállalók is részesüljenek – írja közleményében a mintegy 120 ezer tagot képviselő szövetség. A MASZSZ elnöke, Kordás László emlékeztet: a kormány tavaly év végén egyoldalúan, a szakszervezeteknek beígért egyeztetés nélkül 8 százalékos minimálbér-emelésről döntött, miközben a gazdasági növekedés ennél jóval többet, mindenképpen kétszámjegyű mértéket is elbír. A MASZSZ ebbe az igazságtalanságba továbbra sem hajlandó beletörődni, s most, a GDP növekedési mértéket ismerve mielőbbi újabb egyeztetést és béremelési korrekciót szorgalmaz. A szövetség elvárja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mielőbb egyeztessen a bérkiegészítésről.
A Portfolio éppen ma foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nyugdíjak lassabban nőttek, mint az infláció:
Mint az köztudott, a nyugdíjak emelésével is végtelenül elégedetlen a szövetség, hiszen az érdekvédők és a nyugdíjasokat képviselő szervezetek – így a MASZSZ nyugdíjas tagozata is – már a kormány által tavaly év végén jóváhagyott 2,8 százalékot is méltatlanul kevésnek tartotta. Most viszont, hogy kiderült, az éves infláció 4,7 százalék volt januárban – amelyből vélhetően 4 körüli százalék éves adat realizálódik majd – a szövetség 1,2 százalékos azonnali nyugdíjkiegészítést szorgalmaz. Ezt az elnök az élelmiszerárak drasztikus növekedésével is indokolja. Az árakhoz, a megélhetési költségekhez viszonyítva egyre több idős ember számít kisnyugdíjasnak, százezrek nyomorognak már így is, de mostantól még többen lesznek, akiknek havonta dönteniük kell: rezsit fizessenek, kiváltsák a gyógyszereiket vagy ennivalót vegyenek. Kordás hangsúlyozza: egyértelműen embertelenség lenne nem eleget tenni a nyugdíjkiegészítési igénynek. Amennyiben erre a kormány nem reagál, idős emberek tömegeit fogja szándékosan nyomorba taszítani – szögezte le Kordás.
A MASZSZ elnöke a nemek közötti, a nők hátrányára továbbra is fennálló jelentős bérkülönbségre is felhívja a figyelmet, mert úgy látja, a kormány az uniós ajánlás ellenére sem hajlandó ezzel a súlyos problémával érdemben foglalkozni. Ezt támasztja alá a KSH legfrissebb jelentése is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy egy átmeneti közelítés után újból mélyült a férfiak és a nők közötti bérszakadék. A Magyar Szakszervezeti Szövetség mielőbb tárgyalna a kormány illetékeseivel a helyzet rendezéséről.
Kordás László felhívja a figyelmet a közszolgáltatásban egyre forrósodó hangulatra is, amelynek oka a kormány bérajánlatának halogatása. A közlekedési ágazatban dolgozók és a vízszolgáltatók körében is egyre nagyobb az elégedetlenség. A MASZSZ várhatóan a jövő héten egyeztet a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának résztvevőivel, s arról, hogy milyen közös fellépéssel lehet a kormányból ajánlatot kikényszeríteni. Elképzelhető – monda az elnök –, hogy az érintett szakszervezetek egységesen fognak kollektív munkaügyi vitát kezdeményezni a kormánynál.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200215/azonnali-nyugdij-es-beremelest-kovetelnek-a-magyar-arrobbanas-miatt-416015?fbclid=IwAR16RJ5ofjNlDIduPgrnO1JGyQq4mPkAnztYN9P7sWgI6O26g6zfPnzTRGc
Nyugdíj- és béremelést kérnek a szakszervezetek, ha már ennyire jól teljesít a gazdaság
A GDP növekedése a várakozásokon felüli, az infláció pedig 2012 vége óta nem volt olyan magas mint most, tehát lehet és kell is emelni a béreken és a nyugdíjakon - állítja a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A munkavállalóknak is részesülniük kell a jobb gazdasági teljesítmény hasznából – erről adott ki közleményt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ). Az érdekképviselet szerint ha már a vártnál jobban, 4,9 százalékkal nőtt a magyar GDP, akkor kell, hogy legyen pénz az egyeztetés nélkül bevezetett 8 százalékosnál nagyobb minimálbér-emelésre. Főleg úgy, hogy eközben az infláció több, mint hét éves csúcsra, 4,7 százalékra ugrott.
A szövetség 1,2 százalékos azonnali nyugdíjkiegészítést is kér, mert az infláció jóval nagyobb, mint a 2,8 százalékos nyugdíjemelés.
A Portfolio arról írt: MASZSZ várhatóan a jövő héten egyeztet a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának résztvevőivel, arról, hogy milyen közös fellépéssel lehet a kormányból ajánlatot kikényszeríteni.
https://hvg.hu/kkv/20200215_Nyugdij_es_beremelest_kernek_a_szakszervezetek_ha_mar_ennyire_jol_teljesit_a_gazdasag
Gazdaságpolitikánk hat alapszínből áll össze
„Hat alapszín, több mint 43 trillió változat és 20 tekerésből mindig ki lehet rakni az eredeti állapotot. A Rubik kocka a világot meghódította, mert tükrözi a modern élet, technológia, politika, pénz és sport működését. Minden ellentét igaz rá: egyszerre játék és tanulás, egyszerű és bonyolult, egyéni és közösségi.
Mint a magyar gazdaságpolitika, mint a magyar modell, mint mi magyarok.
Gazdaságpolitikánk szintén hat alapszínből áll össze, ezeket keverjük, arányuk pillanatról pillanatra változik, rugalmasan változtatható, szinte végtelen a régi és új ötletek kombinációja.
Milyen is?
Nyersen piaci: munkára épül és nem szociális hálóra. Minden eszközzel ösztönöz a munkavállalásra, munkahelyteremtésre és a tudás megszerzésére. Az utóbbi a jövőbeli munkavállalás és munkahelyteremtés számára kulcskérdés.
Államkapitalista: nem hisz az önszabályozó piacban, él az állami szabályozás és tulajdon piacot teremtő, irányító és ellenőrző eszközeivel.
Nemzeti: nem fogadja el, hogy a külföldi fontosabb, mint a magyar, nem hiszi el, hogy a pénznek nincs szaga és tudja, hogy a nagyok és erősek mindig monopóliumra törnek, ami ellensége a versenynek, így a sikernek, ezért támogatja a kicsit és a gyengét.
Globális: tudja, hogy a későn jövők előnyét úgy nyeri meg, hogy nem próbál meg mindent saját maga kitalálni és kifejleszteni. Épít a globális tőkére, innovációra és a máshol már sikeres mintákra.
Döntésképes és pragmatikus: mer nagy célokat az ország elé tűzni és ezek elérésére bátor döntéseket hozni. Ilyenek a gazdasági felzárkózás, egy belső demográfiai fordulat, a gyarapodó középosztály, a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér, a Visegrádi együttműködés és az Eurázsiai integráció megteremtése. Elhagyja a régi tankönyveket és kudarcot vallott recepteket. Tudja, hogy egyszerre kell egyensúly és növekedés a fenntartható felzárkózáshoz. Egyszerre kell belső és külső innováció, tőke és piac a növekedéshez, olcsó és könnyen hozzáférhető pénz a beruházásokhoz, erős fogyasztás és magas megtakarítás. Felismerte, hogy minden más területre érvényes, hogy nem vagy/vagy, hanem és/is a megoldás. Változtat, ha valami nem vált be: alapelvekhez ragaszkodik és nem megoldásokhoz.
Hosszú távú fenntarthatóságban gondolkodik: céljai eleve hosszú távra szólnak, megoldásaiban egyre inkább kerüli a rövid távú gondolkodás csapdáit. A sokszínűség és sokféleség, a sokféle munkaerő sokrétű felhasználása mind ezt célozzák. Zöld, mert környezetünk, életünk és lakóhelyünk, a Föld csak így őrizhető meg hosszú távon, az utánunk jövők számára.
Ezért kívülről időnként érdesnek, hegyesnek és önfejűnek látszunk, de a jövő reméljük a költőt igazolja:
»A düh tigrisei bölcsebbek a betanított paripáknál.« William Blake”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A nyugdíjasoknak 43 milliárdot kéne azonnal kapniuk
2020. február 16. Legalább 1,2 százalékos visszamenőleges nyugdíj-kiegészítést követel a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a legfrissebb növekedési és inflációs adatok alapján. A közszolgáltatásban a szakszervezetek egységesen kezdeményezhetnek majd kollektív munkaügyi vitát a kormánynál.
Hatpontos követeléscsomagban szedte össze a MASZSZ azokat a feltételeket, amelyeket szerintük mindenképpen teljesítenie kell a kormánynak a nyugdíjasok érdekében. Felszólították a kabinetet, hogy márciusig részletesen és tényszerűen mérje fel az idősek helyzetét, s kezdődjön el a felzárkóztatásuk, a nyomor felszámolása. Személyes találkozót is kezdeményeztek a miniszterelnökkel és két miniszterrel is.
A szakszervezeti szövetség most azért hallatja ismét a hangját, mert a GDP a vártnál jobban, 4,9 százalékkal növekedett, az árak viszont szintén a várakozások feletti ütemben emelkedtek. Januárban az egy évvel korábbit 4,7 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak, az élelmiszerek ára átlagosan majdnem 7 százalékkal ugrott meg. A nyugdíjasok pedig januárban az inflációt kompenzálandóan mindössze 2,8 százalékos emelést kaptak.
Az élelmiszerek drasztikus drágulása miatt a MASZSZ elnöke, Kordás László 1,2 százalékos azonnali nyugdíj-kiegészítést szorgalmaz. Az Azénpénzem.hu számításai szerint ez (ha minden nyugdíjszerű ellátásban részesülőre is kiterjedne) mintegy 43 milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthetne. Amennyiben erre a követelésre a kormány nem reagál, idős emberek tömegeit fogja szándékosan nyomorba taszítani – szögezte le Kordás.
A MASZSZ a dolgozók kezelésével sem elégedett. Kordás László emlékeztet: a kormány tavaly év végén egyoldalúan, a szakszervezeteknek beígért egyeztetés nélkül 8 százalékos minimálbér-emelésről döntött, miközben a gazdasági növekedés ennél jóval többet, mindenképpen kétszámjegyű mértéket is elbír. A MASZSZ ebbe az igazságtalanságba továbbra sem hajlandó beletörődni, s most, a GDP növekedési mértéket ismerve mielőbbi újabb egyeztetést és béremelési korrekciót szorgalmaz. A szövetség elvárja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mielőbb egyeztessen a bérkiegészítésről.
Kordás László felhívja a figyelmet a közszolgáltatásban egyre forrósodó hangulatra is, aminek oka a kormány bérajánlatának halogatása. A közlekedési ágazatban dolgozók és a vízszolgáltatók körében is egyre nagyobb az elégedetlenség. A MASZSZ várhatóan a jövő héten egyeztet a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának résztvevőivel, s arról, hogy milyen közös fellépéssel lehet a kormányból ajánlatot kikényszeríteni. Elképzelhető – mondta az elnök –, hogy az érintett szakszervezetek egységesen fognak kollektív munkaügyi vitát kezdeményezni a kormánynál.
Szerző: Az Én Pénzem
https://www.azenpenzem.hu/cikkek/a-nyugdijasoknak-43-milliardot-kene-azonnal-kapniuk/6559/?=hirkereso
Nem fogják a nyugdíjasokon elverni a port
„A Pénzügyminisztérium gyakorlatilag elismerte, hogy a nyugdíjak vegyes indexálására irányuló igény reális... Remélem, még azt is látják, tudják, hogy emellett szükség lenne egy nyugdíjkorrekciós program kidolgozására, végrehajtására, alapos, sokrétű elemzés után” – szögezi le Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója, aki a csütörtökön kijött brutális inflációs adat nyugdíjasokat érintő hatásairól is beszélt. Mint leszögezte: „a kiegészítő és januárig visszamenőleges nyugdíj-kiegészítést (-korrekciót) jóval előbbre kell hozni. Reális lenne, ha az intézkedésre már tavasszal sor kerülne.... mértéke, véleményem szerint minimum egy százalék körül tűnik reálisnak”. Egyébként pedig „olvasatomban a PM gyakorlatilag elismerte, hogy a vegyes indexálásra irányuló igény reális, mondta.
Kezdjük a legfrissebb, a nyugdíjasok „bőrére” menő, januári inflációs adattal. Bár egy hónap adatából még nem lehet általános következtetéseket levonni, de a trend látható, s a szakértők is egyetértenek abban, hogy a fogyasztói árak dinamikus növekedésének fékeződése egyelőre nem nagyon várható – már csak a gyenge forint miatt sem. Januárban az egy éves infláció 4,7, a nyugdíjas infláció 4,6 százalék volt, ami közel 2 százalékponttal meghaladja az idei évi 2,8 százalékos nyugdíjemelést. Hogyan érinti ez a nyugdíjasokat, mit kellene ön szerint tenni?
Egyetértek, nagy merészség lenne egy hónapra irányadó adatot, mint tárgyévre várható adatot egész évre kivetíteni, nem is akarok jósolni. Azonban megerősítve látom, amit már a tavaly nyáron, a tervezési szempontból igen korán elfogadott 2020 évi költségvetés kapcsán mondtam. Nevezetesen, hogy durván alulbecsült az államháztartási szinten tervezett 2,8 százalékos infláció, amely egyben a 2020 januári nyugdíjemelés mértéke is. A kormány optimizmusát a hozzáértők, az elemzők nem osztották, sőt, még a Magyar Nemzeti Bank sem. Visszaigazolni látom azt a korábbi felvetésemet, amely szerint, az lett volna eleve a reális, ha 2020 januárban már 3 százalékot meghaladó emelést kaptak volna a nyugdíjasok. A korai tervezés, illetve a következő évi költségvetés kora nyári elfogadása, eleve magában hordja a tervezési nehézséget, de attól még illene jobban tervezni. A nyugdíjasoknak – főleg az átlagnyugdíjnál alacsonyabb összeget kapóknak – nem mindegy, hogy milyen összegből kell kijönniük a hó végéig. Tarthatatlan, ami az elmúlt években kialakult a nyugdíjak évenkénti emelésénél. Ezt a kormánynak is látnia, tudnia kell. De ez kevés! Lépnie kellene!.
Konkrétan mire gondol?
Arra, hogy nem szabadna várni novemberig, amikor a nyugdíjasok visszamenőleg megkapják a tervezett és a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint meghatározott, akkor várható éves infláció közötti különbséget. Vagyis, szerintem a kiegészítő és januárig visszamenőleges nyugdíj-kiegészítést (-korrekciót) jóval előbbre kell hozni. Reális lenne, ha az intézkedésre már tavasszal sor kerülne. Ha jól emlékszem, volt már példa olyan lépésre, hogy a novemberi intézkedést a kormány saját hatáskörben előbbre hozta. Most az összes körülmény még inkább ezt igényli. A kiegészítő emelés mértéke – véleményem szerint – minimium 1 százalék körül tűnik reálisnak. Ennek finanszírozása sem okozhat problémát. A kormánynak is érdeke, hogy a nyugdíjasok biztonságérzete, a tervezés „sajátossága” miatt ne rendüljön meg. Nem is beszélve arról, hogy „aki gyorsan ad, az kétszer ad”.
Akkor a csak az inflációt követő nyugdíjemelés rendszere bukott meg?
Két külön, de a nyugdíjas szempontjából összefüggő problémáról van szó. Egy nyugdíjpolitikai és egy tervezési, gyakorlati problémáról. Arról már sokan és sokat írtak, hogy főleg a 2015 utáni nagymértékű bérnövekedés mellett, erősen megkérdőjelezhető az inflációt követő nyugdíjindexálás. Ez ugyanis azzal jár, hogy a nyugdíjak leszakadnak a bérektől és a régebben megállapított nyugdíjakat nagyon „beelőzik” az újonnan megállapított nyugdíjak. Sőt, a nyugdíj-megállapítás eltérő időpontja miatti – akár csak két éves – eltérés, sok ezer forint különbséget okoz az utóbbi években. A nyugdíjak ilyen erős szóródása, szerintem nyugdíj-szakmailag sem korrekt, de nem is igazságos. A nyugdíj-megállapításból következő különbségeket a tisztán árkövető indexálás felerősíti. Ezért már egy-két éve át kellett volna térni a vegyes, bérnövekedést is számításba vevő nyugdíjindexálásra. Társadalompolitikai szempontból is tarthatatlannak érzem, hogy a nyugdíjasok nem részesednek a gazdaság növekedéséből származó eredményekből.
Mára már bebizonyosodott , hogy a költségvetés – és a nyugdíjemelés – tervezése során alapul vett 2,8 százalékos idei infláció téves volt, amire már akkor is sokan figyelmeztettek. Ez szándékos vagy szakmaiatlan okokra vezethető vissza?
Normális, kiegyensúlyozott körülmények között, a nyugdíj értékét közel megtartó, árkövető nyugdíjemelési szisztémát is lehetne, sőt kellene jobban, megalapozottabb, akár „nagyvonalúbb” tervezéssel működtetni. Sajnos tavaly és az idén ez tervezési szinten nem tűnik annak. Sőt, inkább úgy fogalmaznék, hogy „elszabták a nadrágot”, ezzel jogos elégedetlenséget váltottak, váltanak ki a nyugdíjas társadalom többségéből.
Mi lenne a korrekt viselkedés a kormány részéről ebben az esetben?
Késő őszi korrekcióval nem lehet letudni a kialakult körülmények, megélhetési nehézségek miatti tervezési hibát. Addig ugyanis a januárban kapott nyugdíjból kell vásárolni. Egyébként a nem tényadatokon alapuló rendszer mindig magában hordoz problémát, főleg, ha rendszeresen a „nyugdíjasok kárára” tévednek, illetve kétlépcsős (január-november) a rendszer. A bizalmatlanságot erősíti még akkor is – bár jogilag nincs következménye –, ha a tárgyévben végrehajtott nyugdíjemelés(ek) érzékelhetően elmarad(nak) a később kimutatott tényszámoktól. Ez persze „oda -vissza” igaz lehet, de mostanában a nyugdíjasok csak egy irányt érzékelnek. Ez a nyugdíjprémiumra is igaz.
Ami a nyugdíjasok érzéseit, helyzetük megítélését illeti: ebben milyen hatást gyakorol a Pénzügyminisztérium 2019-re vonatkozó, előzetes államháztartási mérlegében, a Nyugdíjbiztosítási Alapban kimutatott, az elmúlt hosszú évekre nem jellemző, kiugróan magas hiány? Fennáll-e annak a veszélye, hogy ezt a nyugdíjasokon verik majd le?
Szeretném megnyugtatni a nyugdíjasokat, az előzetesen kimutatott költségvetési hiány államháztartási szinten simán rendezhető. Másként fogalmazva: a nyugdíjak törvény szerint járó összegben történő folyósításában annak semmilyen negatív hatása nem lehet. Nem tartom reális félelemnek tehát, hogy „a nyugdíjasokon verik el a port”.
Milyen problémákra világít rá ez az elszaladó hiány?
Ami a hiányt, különösen annak nagyságát illeti, annak vannak tanulságai, akkor is, ha több tényező okozta. A hiány meghatározó oka a bevételi oldalon keresendő, ez egyelőre a kevés rendelkezésre álló információból is egyértelműen levezethető. Ennek is több oka van. Az egyik, hogy a társadalombiztosítási járulékot felváltó szociális hozzájárulási adóból a nyugdíjkassza részesedése durván tíz százalék ponttal csökkent 2018-hoz képest, úgy, hogy magát a részesedés alapjául szolgáló, említett bevételi forrás mértékét is mérsékelte a kormány, illetve az Országgyűlés. Páran – ezt látva – már akkor erős aggályokat fogalmaztunk meg, de kiemelném Simonovits András bevételi-kiadási oldal összefüggéseit bemutató príma levezetéseit. Ebből következően, nem okozott meglepetést a közzétett előzetes mérleg azok számára, akik figyelemmel kísérték a gazdaság- és a nyugdíjjogi változásokat, bár talán annak a mértéke igen, hiszen hosszú évek óta, még a 2010 előtti pénzügyi válság idején sem jött össze a most előzetesen 2019-re kimutatott 127 milliárd forintos hiány. Csak zárójelben: a 2009-es évben a 2010 őszén elfogadott zárszámadási törvény szerint, a nyugdíjalap hiánya alig haladta meg a 7 milliárd forintot. Na, ennyit arról, hogy egyes politikusok szerint, csődközeli állapotban vették át a nyugdíjalapot!
Van-e szerepe az elszaladó hiánynak a béremelkedésekre visszavezethető, egyre növekvő kezdő nyugdíjakhoz? A nyugdíjas szervezetek és a szakértők már régóta mondják, hogy az elszakadó nyugdíjak ügyével kell valamit kezdeni (indexálás), a kormány ezzel eddig szemmel láthatóan nem törődött, de most a Pénzügyminisztérium fent említett jelentésében arra is kitér, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak jelentős emelkedése a novemberi rendkívüli kifizetésen (a nyugdíj-kiegészítés és a nyugdíjprémium) túl, a létszámnövekedés és a létszámösszetétel-változás (vagyis cserélődési hatás) együttes következménye.
Valóban, a kimutatott hiányt növelő, ellentétes folyamatok játszódtak le. Ugyanis a járulék (szociális hozzájárulási adó) bevételi oldal forrását csökkentették, a bérnövekedés pedig kiadást növelő hatással járt. Ami azt jelentette, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak összege jóval magasabb volt, mint a nyugdíjas állományból kikerülő (elhunyt) nyugdíjasok nyugdíja. Ezt a PM is jelezte, vagyis olvasatomban, gyakorlatilag elismerte, hogy a vegyes indexálásra irányuló igény reális. Remélem, még azt is látják, tudják, hogy emellett szükség lenne egy nyugdíj korrekciós program kidolgozására, végrehajtására – alapos, sokrétű elemzés után.
https://hirklikk.hu/kozelet/nem-fogjak-a-nyugdijasokon-elverni-a-port/360144/
