Véleményem: Ha az ország és lakosságának vagyona is 250 vagy 300%-al gyarapodott volna, talán nem lógna ki ennyire a lóláb... De amíg a nép, még az elértéktelenített forintjaihoz sem jut hozzá tranzakciós illeték nélkül, miközben 27%-os ÁFA-t fizet még az alapvető élelmiszereknél is, akkor azt gondolom, hogy a törvényeink nem a közérdeket szolgálják, hiszen még a közösből igényt tartanak mindenféle/fajta ingyenes VIP ellátásra is.
fotó:MTI
Sokkoló: 637 százalékkal nőtt a képviselők vagyona
Egy 2010 óta a parlamentben ülő képviselő átlagos pénzügyi vagyona 3,1 millió forintról 23 millióra nőtt az elmúlt 9 évben. Míg egyeseknél elképesztő mértékű gyarapodásról árulkodnak a számok, másoknak csak az eladósodottsága nőtt.
A parlamenti képviselőink vagyona a háztartások vagyonát jócskán meghaladó mértékben gyarapodott 2010 és 2019 között - derül ki a 2010-re vonatkozó és a legfrissebb vagyonnyilatkozatokból készített összegzésünkből. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az elmúlt 9 év anyagilag mit jelentett az országgyűlési képviselőknek. A pontos összehasonlíthatóság érdekében azoknak a honatyáknak a vagyonát néztük meg, akiknek már 2010-ben is helyük volt a parlamenti patkóban. A fő hangsúly pedig a pénzügyeken és megtakarításokon volt: számba vettük az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is. Utóbbi tétel nélkül beszélhetünk pénzügyi eszközállományról, amiből ha levonjuk a kötelezettségeket, akkor megkapjuk a nettó pénzügyi vagyont.
Meghétszereződött a képviselők vagyona
Összesítésünk alapján a lassan 10 éve parlamenti hellyel rendelkező 129 képviselő pénzügyi eszközei - vagyis a befektetései, értékpapírjai, készpénze és követelése - 4,6 milliárd forintot tett ki. Ez 216 százalékos növekedés eredménye a 2010-es állapothoz képest, amikor még "csak" 1,47 milliárd forinton csücsültek.
Ezzel szemben tartozásuk 1 milliárd forintról 1,7 milliárd forintra emelkedett 2010-hez képest. Az eszközök és az adósság egyenlegeként elképesztő összeget és változást kaptunk eredményül. A 129 képviselő össz pénzügyi vagyona 401 millió forintot tett ki 2010-ben, vagyis ha minden tartozásukat kiegyenlítik, még akkor is ennyi pénzük maradt volna. Ez az állomány 2019-re meghétszereződött: már 2,9 milliárd forinton csücsültek a képviselőink.
Az országot vezetők vagyona így valami egészen brutális mértékben, 637(!!!) százalékkal gyarapodott, amit csak még súlyosabbá tesz az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint ugyanezen idő alatt a háztartások vagyona mindössze 159 százalékkal növekedett.
Mfor-kommentár: A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban gyakori kritika, hogy a képviselők családtagjainak nyilatkozatát is közzé kellene tenni. Nem ördögtől való gondolat ugyanis, hogy egyes vagyontárgyakat a honatyák családtagjaik nevére íratnak, így titkolva vagyonosodásuk valós mértékét a nyilvánosság elől - az elmúlt években találni ilyenre példát. Ennek fényében pedig különösen megdöbbentő, hogy a bevallott és felvállalt vagyon is milyen hatalmas mértékben emelkedett.
A valóságban még ennél is nagyobb - látni engedett - gyarapodás mehetett végbe: nem számoltunk ugyanis az ingatlanvagyonnal (és az ingóságokkal, autókkal, műtárgyakkal), sem annak átértékelődésével. Az egyrészt biztos, hogy ma már 673 ingatlan tüntettek fel a vagyonnyilatkozatban a 2010-es 517 után. A mennyiség növekedése mellett az elmúlt szűk egy évtizedben az árak emelkedése határozta meg az ingatlanpiacot, tehát nem tévedhetünk nagyot, ha azt mondjuk ezen a téren is jelentős mértékben emelkedhetett a képviselői portfólió értéke.
Hogy pontosan minek köszönhető a vagyon látványos gyarapodása, arra csak tippjeink lehetnek: egyrészt 2010-ben még semmi nem tiltotta az álláshalmozást. Vagyis a képviselői poszt mellett nyugodtan lehettek polgármesterek, szerepet vállalhattak az önkormányzati és a megyei közgyűlésekben is. Minden tisztségért külön fizetés járt természetesen. Többeknek a gazdasági életben vállalt tulajdonosi szerepük (az operatív munkavégzés ugyanis tilos a számukra) biztosított plusz jövedelemforrást a képviselői - akkoriban még alacsony - fizetés mellett, amihez 2018-ban nyúlt hozzá a kormány, jelentősen megemelve annak mértékét.
Nézzük részleteiben a pénzügyeket!
1) Megtriplázódtak a pénzek
Az egyes eszköztípusokat nézve egyetlen esetben csökkent az állomány a 2010-es képest: készpénzben 31 százalékkal kisebb összeget tartanak, ami még így sem jelentéktelen tétel.
235 millió forint után a képviselőknek 163,1 milliója volt a leglikvidebb formában.
Arányaiban jelentősen nőttek a honatyák kintlevőségei is, ami egyaránt lehet pénzintézeti számlakövetelés, illetve egyéb szerződésen alapuló követelés is, például - mint arra néhány esetben van példa - magánszemélynek, vagy családnak adott kölcsön. Ebből összesen 1,48 milliárd forintot tartanak nyilván a képviselők a 9 évvel korábbi 573 millió forint után. Az országunkat vezetők a hozzájuk befolyó fizetésekből és egyéb jövedelmekből - természetesen a megélhetés költségeinek fedezése után - értékpapír-megtakarításaikat gyarapították a legnagyobb mértékben.
Míg 2010-ben 522 millió forintjuk volt kötvényekben, részvényekben, állampapírokban vagy épp életbiztosítás formájában, tavaly ez az állomány már meghaladta a 2 milliárd forintot. A növekedés mértéke 290 százalékos.
Ezeknél is jóval nagyobb mértékben nőtt azonban a takarékbetétben tartott pénz, ami mégsem jelenti azt, hogy a parlament falain belül öreg rókának számító képviselők körében nagyobb népszerűségnek örvende ez a pénztartási forma. A kvázi egyszeri hatástól megtiszított állomány ugyanis mindössze 22 százalékkal emelkedett, miközben a gyűjtésünk eredményeként összesített adat 579(!!!) százalékos növekedést mutat.
Takarékbetétben a korábbi 145 millió után 986 millió forint pihent tavaly év végén.
A nominálisan vett 841 millió forintos növekedésből azonban 809 millió egyetlen személynek, Rogán Antalnak köszönhető, aki vélhetően a válása miatt eladott, átcsoportosított, illetve vagyonnyilatkozatban megjelenő vagyont a takarékbetétben tartott pénz soron tüntette fel. Ha őt és a tetemes megtakarítását kivesszük a képből, az rögtön árnyaltabbnak hat és kiderül: a takarékbetét nem éli újabb fénykorát, mindössze 31 millió forinttal nőtt az itt tárolt pénz állománya.
2) Sokan csak még jobban eladósodtak
A mintegy 4,6 milliárdos teljes pénzügyi eszközállománnyal szemben tavaly 1,7 milliárd forintnyi tartozása volt a képviselőknek, ami más tételekkel szemben jóval szerényebb mértékben, 59 százalékkal növekedett 2010-hez viszonyítva. Bár gyarapodott az adósság, mégis kevesebben vannak azok, akiknek házi büdzséjét valamilyen függőség terhelné. Míg 2010-ben a 129 képviselő közül 86-an írtak be valamilyen tartozást, tavaly ez a létszám 65-re csökkent.
Az 1,7 milliárdos tartozásállomány zömét egyébként 4 képviselő hozta össze:
- a fideszes Bánki Erik legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint 284 millió forinttal tartozik,
- L. Simon László 226,3 millióval,
- a DK-s Gyurcsány Ferenc 206,5 milliót görget maga előtt,
- a szintén fideszes Győrffy Balázs pedig 172,4 milliót.
Esetükben a 2010-es állapothoz viszonyítva óriási adóssághalmozódás történt:
- Bánki Erik tartozása 11,5 millióról hízott ekkorára, ez 2370 (!!!) százalékos növekedés,
- L. Simon Lászlóé 805 százalékkal nőtt a korábbi 25 millióról,
- Gyurcsány Ferenc tartozása nőtt a legkisebb mértékben, 196 százalékkal,
- Győrffy Balázsé pedig 5649(!!!) százalékkal.
A tartozások összetételét tekintve jellemzően valamely pénzintézet felé, lakáshitel miatt adósodtak el képviselők, de többüknek vannak elszámolásra váró pénzügyeik magánszemélyekkel szemben is. Bánki Erik például 213 millió forinttal tartozik pénzintézetnek, 71 millió forinttal pedig magánszemélyeknek.
2010-hez képest egyébként nagyot változott a rangsor, hiszen akkoriban a legtöbb, 69 millió forintos tartozás Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődött, mögötte a második helyen 59,2 millióval Rogán Antal állt - ő egyébként 2019-re 18 millióra apasztotta elmaradásait. A harmadik legnagyobb adóssága pedig Kósa Lajosnak volt, 46,9 millió, aki Rogánhoz hasonlóan az elmúlt szűk egy évtizedben apasztotta adósságát, 2019-ben 18 milliót tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában.
3) Elképesztő pénzügyi vagyonok halmozódtak fel
Mint azt cikkünk elején említettük, a pénzeszközök és a tartozások egyenlege adja ki a nettó pénzügyi vagyont, mely alapján nagyjából fele-fele arányban oszlik ketté a képviselői kör. Van, aki tetemes vagyont halmozott fel az elmúlt évek során, míg mások nem kicsit eladósodtak. De jöjjenek is a toplisták!
Akik óriási pénzügyi vagyonra tettek szert:
- az élen Rogán Antal áll 791,2 millió forintos pénzügyi vagyonnal, miközben 2010-ben még az eladósodottak táborát gyarapította. Tartozásai akkoriban 46,8 millió forinttal haladták meg a pénzügyi eszközeit, megtakarításait.
- A dobogó második foka Gyurcsány Ferencé lett, akinél a Rogánéval megegyező folyamatot tapasztaltunk 2010 óta. Akkor még a nettó vagyona -69,7 millió forint volt, ami 2019-re 769 milliós többletre hízott.
- A dobogó harmadik fokára a KDNP-s Seszták Miklós került, akinek vagyonosodásához nagyban hozzájárulhat az ügyvédi irodája, melyből jelentős összegekhez jut hozzá. Vagyona a 2010-es 139 millió forintról 409,3 millióra emelkedett, vagyis közel a triplájára nőtt.
Kiemelkedő - még hat számjegyű -, de nem dobogót érő vagyont tudhat magáénak az MSZP-s Tóth Csaba is, 244,4 millió forintot. Esetében külön érdekesség, hogy anyagilag már 2010-ben is kiugró volt a vagyona, 147 millió forint. Ez akkor a dobogó legfelső fokára volt elég, most már csak a negyedik legtöbb vagyonnal rendelkezik a képviselő.
Akik többel tartoznak annál, amijük van:
- leginkább a fideszes L. Simon László nyújtozkodott tovább, mint ameddig a takarója ért, hiszen 200 millió forinttal több tartozást halmozott fel a megtakarításainál. Számára ez a helyzet nem lehet újdonság vagy ismeretlen, hiszen 2010-ben is több volt a tartozása, de csak 13,6 millió forinttal.
- Szintén kiemelkedik a mezőnyből Győrffy Balázs, akinek eladósodottsága 163 millió forintra nőtt, miközben 2010-ben még volt egy szerény 5,5 millió forintos vagyona.
- A költségvetési csalással vádolt Simonka György 2010-es 893 ezres vagyona mostanra 95 milliós mínuszba fordult. Ám a körülötte kialakult kétes ügyek tükrében ez kivételesen nem lehet nagy meglepetés. Vagyonnyilatkozata szerint egyébként a vagyonelemeit terhelő kezesség tesz ki több mint 80 millió forintot, ami lényegében az eladósodottságot eredményezte.
A sorból érdemes kiemelni még a KDNP-s Soltész Miklóst, akinek vagyonnyilatkozata szerint 2010-ben egy forintnyi megtakarítása, befektetése nem volt, a 2019-es állapot viszont némi túlköltekezésről árulkodik. Eladósodottságának mértéke ugyanis 5,1 millióra rúgott.
Mi a helyzet Orbán Viktorral?
A miniszterelnök ahogy 2010-ben, úgy 2019-ben is az eladósodott képviselők táborát gyarapította. Nettó pénzügyi vagyona az évtized legelején -10,4 millió forintot tett ki, eladósodottságának mértékét 2019-re sikerült jelentősebben csökkenteni. A megtakarítások nélküli kormányfő vagyona már csak 2,2 millió forintos mínuszban volt.
4) Szépen gyarapodott az ingatlanvagyon is
Mint azt cikkünk elején említettük, értékét tekintve nem vizsgáltuk a képviselők ingatlanvagyonát, a mennyiségek alapján felállított rangsor és összegzés azonban még így is érdekes. A 129 képviselő harmadával több ingatlant, 673-at birtokol ma már, mint 2010-ben.
A legtöbb ingatlannal rendelkezők toplistája azonban érdemben nem változott:
- a fideszes Varga Gábor 42 ingatlant tüntetett fel vagyonnyilatkozatában a korábbi 26 után,
- Lázár János 34 ingatlannal került a második helyre (2010-ben még csak 12 tulajdoni lapon szerepelt a neve),
- a dobogó harmadik fokát pedig L. Simon László szerezte meg 30 ingatlannal. Ő az elmúlt 9 évben 5 új ingatlannal gyarapodott.
A már 2010-ben is a patkóban ülő képviselők közül többen voltak olyanok, akik a mai napig nem rendelkeznek saját tulajdonú ingatlannal a dokumentumok szerint:
- Farkas Gergely (Jobbik)
- Szilágyi György (Jobbik)
- Volner János (Jobbik)
- Z. Kárpát Dániel (Jobbik)
- és Szászfalvi László (KDNP)
- https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/sokkolo-637-szazalekkal-nott-a-kepviselok-vagyona.html?fbclid=IwAR3HYf2xNBZrfjBvjEAerGUQDNGIj36-YA6M5u3XiKgPM71EWEnUmVzQtaE
Jó sok készpénzen ülnek egyes képviselők
Köztük neves fideszes politikusok – Kocsis Máté, Kubatov Gábor, Lázár János – is tízmilliós összegeket tartanak a párnacihában, noha a kormány programot is hirdetett a rekordokat döntögető készpénzállomány csökkentése érdekében.
Újabb csúcsot döntött 2019 végén a hazai készpénzállomány, annak mértéke a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint elérte a 6627 milliárd forintot. Ennek négyötöde, azaz mintegy 5300 milliárdnyi a lakosságnál van. Sokan váratlan helyzetre gyűjtik és tartják otthon pénzüket, például, ha leállna a fűtési rendszer és szerelőt kellene hívni, de nem kevesen vannak, akik úgy gondolják, a félretett pénzük túl kevés ahhoz, hogy azt bankba vigyék, vagy befektessék, ráadásul az ezzel kapcsolatos macera is elrettenti őket – ad lehetséges magyarázatokat az OTP Öngondoskodási Index friss kutatása.
Valószínűleg e szempontok nem játszanak közre a parlamenti képviselőknél, mégis több mint a negyedük töltötte ki a múlt szombat éjfélig kötelezően leadott 2019-es vagyonnyilatkozatának azon rubrikáját, amely a mindenkori képviselői alapdíj féléves összegét meghaladó készpénz feltüntetésére szolgál.
Ezek szerint messze a legtöbb cash-t, 60 millió forintot a német nemzetiségi képviselő, Ritter Imre tartotta „befőttesüvegben”, s ami az igazán érdekes, hogy ez pont a duplája a 2018-as állományának. E lista második helyén a KDNP-s Seszták Miklós szerepel, 22 millió forinttal, ami meg azért lehet meglepő, mert ő volt a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere. Márpedig a kabinet hadat üzent a magas, az országnak szerinte mintegy 400-450 milliárd forintos többletkiadást okozó készpénzállomány ellen. Seszták egykori kormányzati „padtársa”, Varga Mihály 6 pontból álló javaslatát tavaly novemberben fogadta el a Versenyképességi Tanács, ami a pénzügyminiszter szerint 150 milliárdos csökkenést idézhetne elő. (A tranzakciós illeték eltörlése valószínűleg még ennél is többet, ám ez most nem szerepel a kormány napirendjén).
De akadnak fideszes potentátok is a magas készpénzállományon ülők között: Kocsis Máté, a kormánypárt parlamenti frakcióvezetője 11,5 millió, frakcióvezető-helyettese, Kubatov Gábor 10,5 millió, a Miniszterelnökséget a harmadik Orbán-kormányban miniszterként vezető Lázár János pedig 10 millió forintnyi szabadon lévő pénzről vallott. Igaz, Lázárnak legalább volt további 48 milliója bankszámlán, Kubatovnak és Kocsisnak viszont nem, s befektetéseket sem eszközöltek.
Mint például párttársuk, Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, aki ugyancsak tetemes, 5,1 milliós készpénzt tartott magánál a múlt év végén, emellett azonban 18,3 millió forintot állampapírban. Vagy a már említett Seszták, igaz, az ő esetében csaknem fordított volt az arány, 22 milliónyi készpénzén túl szunnyadt 3,16 millió állampapírban. A Seszták mögött 14 milliós készpénzállományával e listán harmadik fideszes Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje pedig közel 68 millió forintot tartott bankszámlán 2019 végén, 23 millióval többet, mint egy évvel korábban.
A kormány nem parlamenti képviselő tagjai közül az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós 20 millió forint készpénzen ült a tavalyi év végén, 5,5 millióval kevesebben, mint 2018 végén, mellette azonban 6,3 millió forintot tartott befektetési jegyekben, ezek egy év alatt alig néhány százezer forintnyi hasznot hoztak neki. Pintér Sándor belügyminiszter pedig 2019 végén 6,5 milliót parkoltatott „párnacihában”, miközben 2018 végén még 1,8 milliót.
Megmutatjuk, mennyire keveset ér a magyar minimálbér
Az egy dolog, hogy a magyar bruttó minimálbér leszakadó pályára állt a régiós országokhoz képest. Ez azonban nem zárja ki, hogy az országokban kialakult árszínvonalhoz viszonyítva a nettó minimálbér sokat érjen. Így hát utána jártunk, mire is futja a kötelező legkisebb keresetből.
Az elmúlt évek nagy mértékű minimálbér-emelései ellenére a gyenge forint miatt régiós viszonylatban is leszakadó pályára került a magyar juttatás - írtuk néhány nappal ezelőtt. Az idei - forintban eszközölt - 8 százalékos emelés előző évhez képest euróban már csak 5 százalékos növekedést jelent a gyengülő hazai fizetőeszköz miatt. Más országokban ugyanekkor akár 15 százalékkal is nőtt euróban számolva a minimálbér.
Bár ez a gazdasággal foglalkozók és a beruházást tervező nagyvállalatok számára releváns információ lehet, egy másik megközelítésből sokkal szembeötlőbben megmutatkozik a magyar minimálbér valós értéke. Mégpedig akkor, ha megvizsgáljuk, mire futja a nettó minimálbérből nálunk és a többi régiós országban. De kezdjük a legelején!
Nemzeti viszonylatban nem rossz a minimálbér
A bruttó minimálbér hagyományosan jócskán elmarad az országos bruttó átlagkeresettől - nem véletlenül erősödnek Európában azok a hangok, hogy annak nagyságát az átlagbér 60 százalékához kellene rögzíteni. Ha ebből a szempontból nézzük a legkisebb bért, akkor régiós összehasonlításban a középmezőnybe sorolható Magyarország. Míg nálunk az Eurostat adatai szerint a bruttó átlagbér 44 százaléka a minimálbér, addig a cseheknél csupán 38,5, a szlovákoknál pedig 39,7 százaléka. A horvátoknál csak egy hajszállal nagyobb ez az arány, 44,8 százalék, a legjobban pedig a lengyel érintettek örülhetnek, hiszen az átlagbér 46,2 százalékáért végzik a munkájukat.
Az arányok ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy ha az európai egységes minimálbér az átlagbér 60 százalékához kötve kerülne bevezetésre, az a legtöbb országban jókora bérnövekedést eredményezne. Igaz, ezzel párhuzamosan a munkaadók terhei is nagymértékben emelkednének, aminek ellensúlyozását nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Kiemelkedő a magyar adóztatás
Nem elhanyagolható tényező a valós, kézhez kapott fizetés szempontjából, hogy a minimálbért milyen mértékben adóztatják a nemzeti kormányok. Ebből az aspektusból a magyar dolgozók - részben az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt - rettentően kedvezőtlen helyzetben vannak. Magyarországon ugyanis arányaiban pont ugyanannyi adót kell fizetnie egy minimálbéres dolgozónak, mint annak, aki bruttó 800-900 ezer vagy akár egymillió forintos bérért végzi el a munkáját. A bruttó bérből így összesen 33,5 százalékos adó kerül levonásra hazánkban a járulékokkal együttvéve.
A régiós országokban azonban jóval kisebb ez az arány:
- Szlovákiában a bruttó bér 17,1,
- Csehországban 18,2,
- Horvátországban 20,
- Lengyelországban 23,7 százalékát fizetik be az érintettek az államkasszába.
A magyar adóterhelésnél egyedül a román magasabb egy kicsit, ott a dolgozók béréből ugyanis 34,6 százalékot vonnak le adók és járulékok formájában. Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni azt is, hogy Románia egészen speciális adózási környezetet alakított ki 2018-ban: a bruttó bérre rakódó, a munkaadók által fizetendő terhek javát átterhelték a munkavállalókra. Részben ennek is köszönhető a kimagasló adókulcs. A román munkaadók a dolgozóval ellentétben mindössze 2 százalékot fizetnek be az államnak a bruttó bérre vetítve.
Mire futja a minimálbérből?
Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy az adatok megerősítik azokat a feltételezéseket, miszerint a magyar minimálbér régiós viszonylatban nemcsak alacsony, de a magas árak miatt, nem is ér túlságosan sokat. Abból csak szűkösen lehet megélni, mint arra a Központi Statisztikai Hivatal adatsora is rávilágít.
A Numbeo internetes adatbázis segítségével megvizsgáltuk, nemzeti valutában mérve mennyibe kerül néhány alapélelmiszer a különböző országokban, ehhez hozzávettük még egy havi bérlet, a rezsiköltség, egy egyszobás külvárosi albérlet árát. Majd megnéztük, ez az összkiadás, hogyan viszony a nettó minimálbérekhez.
Fiktív fogyasztói kosarunk ára Magyarországon 157 732 forintra jött ki, amivel szemben a jelenleg érvényes nettó minimálbér 107 065 forint.
Vagyis az alapkiadások 47 százalékkal többe kerülnek, mint amennyit egy minimálbéres dolgozó havi munkája után kézhez kap. Ezzel az aránnyal pedig a vizsgált országok sorában a legutolsó helyre kerültünk, ami azt jelenti, hogy nálunk fedezi a legkevésbé a vizsgált termékek és szolgáltatások köré a legkisebb kereset.
Előttünk 36 százalékkal magasabb kiadással állnak a csehek, a rangsor élén pedig - talán némi meglepetésre - Románia került, ahol csupán 9 százalékkal haladja meg a kiadás a nettó minimálbért. Mindez azért lehet meglepő egyébként, mert mint azt korábban is említettük, régiós szinten kiemelkedő mértékben terheli az állam a minimálbért, ám ehhez a jelek szerint olyan alacsony árak párosulnak, hogy valójában az alacsonyabb nominális fizetés ellenére is több mindenre futja a minimálbérből, mint Magyarországon.
Ez a megállapítás azonban némiképp csalóka. Ha a képből kivesszük a lakhatással és közlekedéssel összefüggő tételeket és csak az élelmiszerek költségét nézzük, érdekes megállapításra juthatunk. A román minimálbérrel kapcsolatban tett iménti tény ugyanis annak köszönhető, hogy a lakhatási és közlekedési költségek régiós viszonylatban alacsonynak tekinthetők, ezáltal tűnik úgy, hogy a román minimálbérből futja lényegében a legtöbb dologra.
Csak az élelmiszerek árát nézve ugyanis kiderül, a román minimálbérből összesen 26-szor lehetne megvásárolni az általunk vizsgálatba vont termékeket. Pont ugyanannyiszor, mint amit a horvát minimálbér enged. A magyar minimálbérre ebből az aspektusból sem lehetünk büszkék, hiszen az alapvető élelmiszerek körét "mindössze" 27-szer lehet megvásárolni. Ellenben a cseh minimálbérből 32, a szlovákból 33, a lengyelből pedig 42 bevásárlásra futja.
Mi a helyzet az autóval és lakással?
Ha arra szeretnénk választ találni, hogy hány havi/évi minimálbérből juthat saját autóhoz egy dolgozó, illetve egy lakás négyzetmétere hány hónap alatt jöhet össze, akkor sem állunk túlságosan fényesen.
A Numbeo az adatbázisában minden ország esetében ugyanannak a teljesen átlagos, hétköznapi autómárkára vonatkozó árat rögzíti: egy 1.4-es Volkswagen Golf típusú autó teszi lehetővé az összehasonlítást. Ahhoz, hogy ennek az ára összejöjjön, Magyarországon 52 havi (vagyis több mint 4 évnyi) minimálbérre van szükség. Pont annyira, mint amennyire Romániában.
Horvátországban és Lengyelországban azonban nagyjából egy évvel korábban összegyűlhet az új autó ára: előbbi esetben 45, utóbbinál pedig 40 havi kereset szükséges hozzá. Még ennél is gyorsabban, 38, illetve 33 hónapnyi minimálbér kell a Golf megvásárlásához Csehországban és Szlovákiában.
Ami a lakás négyzetméterárát illeti, az adatok sejtetik, hogy Magyarországon régiós összevetésben is elszálltak az ingatlanárak. Egy négyzetméter árát idehaza ugyanis félévnyi minimálbér fedezi. Pont ugyanannyi, mint Horvátországban, és ennél is több fizetés kell a cseh lakáspiacon, ahol 8 havi minimálbérből jön össze egy négyzetméter ára. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában az adatok alapján azonban könnyebb lakáshoz jutni, hiszen előbbi két országban 5, északi szomszédunknál pedig 4 havi minimálbér fedez egyetlen négyeztmétert a lakásvásárlás esetén.
Összefoglalva tehát nem alaptalanok a magyar minimálbér túlzóan alacsony szintjére és a régiós leszakadására vonatkozó megállapítások. A hazai juttatás ugyanis bruttóban, nettó és vásárlóerejét tekintve is sokkal inkább tartozik a régió sereghajtói közé, mint az élvonalába. Legyen szó az élelmiszerek termékköréről, legyen szó egy kibővített fogyasztói kosárról, nagyon kevés dologra futja a magyar minimálbérből. Ha pedig nagyobb értékű beruházásról - lakásról vagy autóról - van szó, Magyarországon jóval több havi minimálbér fedezné a beszerzést, mint a régió többi vizsgált országában.
https://mfor.hu/cikkek/makro/megmutatjuk-mennyire-keveset-er-a-magyar-minimalber.html?utm_source=projectagora&utm_medium=contentdiscovery
