He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Magyarország jobban teljesít, csak a kormány számolja el magát mindenben mindig miközben szórja pénzt, sőt Szaud-Arábiának hitelt adunk? - gyűjtemény

2020.01.27. 16:25 guma

fotó: MTI

Ekkora hiány még nem volt a TB-kasszában az Orbán-kormány alatt

A jelek szerint komoly következményekkel járt a kormány újítása a munkáltatói befizetések költségvetési elosztását illetően.

A napokban tette közzé a Pénzügyminisztérium az államháztartás előzetes mérlegét, mely szerint meglehetősen kedvezőtlen helyzetbe sodródhattak a társadalombiztosítási alapok tavaly. Lapunk 2009-ig visszamenőleg gyűjtötte le az államháztartási tájékoztatókból a társadalombiztosítási alapok éves egyenlegét, mely alapján a 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány regnálása alatt még egyszer sem volt példa ilyen mértékű hiányra. Bár az előfordult a korábbi években, hogy az egészségbiztosítási alap a mostaninál rosszabb évet zárjon, a nyugdíjalap tavalyi mínusza az összképet nagyon elrontotta.

A kormany.hu-n elérhető előzetes mérleg szerint a társadalombiztosítási alap 243 milliárd forintos deficittel zárta 2019-et. Ezt a mínuszt legutóbb 2009-ben közelítette meg a TB-alap, akkor a két kassza összesen 157,3 milliárdos deficittel zárt. 

Ha külön-külön nézzük a két alapot, akkor az látszik, hogy a hiány zöme a nyugdíjkasszában keletkezett, 127 milliárd forint. Mindezt úgy sikerült összehozni, hogy a korábbi évek legnagyobb mínusza 7,8 milliárd forint volt, a tavalyi deficit ennek tükrében tehát joggal nevezhető tetemesnek. Ez azonban nem mondható el az egészségbiztosítási alapról. Tavaly itt is jelentős, 107 milliárd forintos hiány halmozódott fel, ez nem tekinthető rekordnak, ennél nagyobbra ugyanis 2017-ben (137,5 milliárd) és 2009-ben is volt példa (149,5 milliárd forint).

A két alap bevételei és kiadásai alapján jól kirajzolódik, hogy a 2018-as szinthez képest a nyugdíjkassza kiadásai a bevételeknél nagyobb mértékben emelkedtek. Az előirányzatok pedig arra utalnak, hogy a két kassza bevételei a kormányzati várakozásoktól elmaradó mértékben alakultak, ellenben a kiadások mindkét kassza esetében meghaladták azt a szintet, amire a kormány számított a költségvetés összeállításakor.

Nem véletlen a hatalmas deficit

A mérleghez csatolt tájékoztató szerint a nyugdíjkassza esetében a kiadások jelentős emelkedése a novemberi rendkívüli kifizetésen (a nyugdíjkiegészítés és a nyugdíjprémium) túl a létszámnövekedés és a létszámösszetétel-változás (vagyis cserélődési hatás) együttes következménye. Mint olvasható:

"a nettó átlagkeresetek növekedésével összhangban az új ellátások magasabb összegben kerülnek megállapításra az újonnan megállapított magasabb összegű nyugellátással rendelkezők aránya pedig nő az állományon belül."

Ez a magyarázat egyben egy kormányzati megerősítés arra, hogy a nyugdíjak egyre inkább elszakadnak egymástól. Egyszerűen megfogalmazva azok, akik az elmúlt években mentek nyugdíjba a lendületes béremelkedés miatt sokkal kedvezőbb helyzetbe kerültek azokhoz képest, akik a bérboom előtt vonultak nyugdíjba. Utóbbiak esetében az ellátások számításánál alacsonyabb béreket vettek figyelembe. Az egyébként, hogy ezt a folyamatot a nyugdíjkiadások nagyfokú növekedésének indokaként említi a tárca, arra enged következtetni, hogy bár ezt a tényezőt a költségvetési tervezés során figyelembe veszi a kormány, a kiadásokra gyakorolt hatását alulbecsüli. Így nem kizárt, hogy idén is megismétlődik ez a helyzet.

Az egészségbiztosítási alapon belül a legnagyobb kiadási előirányzatot a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg jelenti, ez tavaly 1340,7 milliárd forint volt, ami 34,4 milliárddal magasabb az előző évinél. A növekedés meghatározó részben "az összevont szakellátásánál, kisebb részben a háziorvosi, fogászati ellátás és a laboratóriumi ellátás területén jelentkező, valamint a béremeléssel összefüggő többletfinanszírozásból adódik" a dokumentum szerint. 

A várakozásoktól elmaradó bevételek és a jelenlegi helyzetnek több oka is lehet. Egyrészt nem független attól, hogy 2018-ban a kormány megbolygatta az alapokhoz érkező, jelentős hányadot kitevő szociális hozzájárulási adóból befolyó bevételeket.

A 2019-es költségvetési törvényjavaslatban rögzítették, hogy megváltoztatnák a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó megosztási arányát az egyes alapok között. Ebből a szempontból a nyugdíjkasszára mindenképp ráilleszthető a vesztes jelző. Az akkor rögzített intézkedés értelmében ugyanis

  • a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz a korábbi 79,5 százalék helyett 70,22 százaléka megy a szochóból,
  • az Egészségbiztosítási Alap 20,5 százalékos részesedése 27,31 százalékra nő,
  • a befizetett szochó 2,47 százalékát új részesedőként a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kapja meg.

Az arányok megváltoztatása mellett a szociális hozzájárulási adó évközbeni 2 százalékpontos csökkentése, valamint a szochóból a munkaadók által érvényesíthető kedvezmények vártnál nagyobb igénybevétele is eredményezhette, hogy az előirányzatnál kisebb bevételhez jutott a két TB-alap. A kormány a foglalkoztatás-bővülés érdekében ugyanis többféle jogcímen is lehetőséget biztosít arra, hogy a munkaadók bizonyos - főként hátrányosabb helyzetű - munkavállalók foglalkoztatása után részben vagy akár teljesen mentesüljenek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ez akkor fordulhat elő, ha például

  • három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nőt,
  • szakképzettséget nem igénylő, mezőgazdasági munkakörről van szó,
  • megváltozott munkaképességű munkavállalóról,
  • vagy közmunkásról van szó.

Ha az előzetes mérlegben összesítjük a foglalkoztatási, a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási alapba beérkezett és előirányzott szochó-t, akkor kiderül, mintegy 100 milliárddal tervezte túl a bevételek a kormány. 5191 milliárd forint helyett ugyanis 5091 milliárdot tudtak szétosztani az alapok között.

https://mfor.hu/cikkek/makro/ekkora-hiany-meg-nem-volt-az-orban-kormany-alatt-a-tb-kasszaban.html?utm_source=rss&utm_medium=referral

Lódított a kormány és megalapozatlan az indok, amivel megvonná a tb-tartozók térítésmentes egészségügyi ellátását

Csaknem háromszorosára nagyította a kormány a tb-hozzájárulást nem fizetők okozta kárt – tudta meg lapunk. Azt viszont nem vizsgálják, miért is ilyen sok a potyautas.

Erősen eltúlzott számokat közölt a kormány, amikor harcot hirdetett az egészségügyi ellátórendszer potyautasai ellen, és a szabályok drasztikus változtatásról döntött. A július elsejétől hatályos új szabály szerint csak készpénz fizetés ellenében láthatja el az orvos azt, akinek három havi járuléktartozása van, és neki a patikában is teljes árat kell fizetnie a gyógyszerekért. Összehasonlításul: ma még megkapják az ellátást a járulékkal elmaradt magyar állampolgárok, ám az adóhivatal behatja rajtuk a járuléktartozásukat. Szakemberek szerint a szigorítás több százezer ember ellátását teszi bizonytalanná. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter december közepén azzal magyarázta a törvénymódosítás jogosságát, hogy 2019 első kilenc hónapjában 75 ezren próbálták meg jogosulatlanul igénybe venni az egészségügyi ellátásokat. Izer Norbert adóügyi államtitkár ezt az adatot kiegészítette azzal: ez a 75 ezer úgynevezett "piros lámpás érintett" összességében 6,6 milliárd forint egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetett meg.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Lukács László György közérdekű adatigényléssel kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az elmúlt évekre vonatkozó adatokat. Ebből kiderül: 2016 és 2019 között az orvosnál évente átlagosan mintegy 400 ezer ember kapott „piros lámpát”, vagyis jelzést arról, hogy van valami probléma a járulékaik nyilvántartásával. Az, hogy ebből mennyi az adminisztratív hiba és mennyi a tényleges nem fizetés, az az egészségbiztosító adataiból nem derül ki. Csak az, hogy az ellátásukra mennyit költöttek a közkasszából. Ez mindösszesen évente 2-2,2 milliárd forint. Azaz jóval kisebb, mint amekkora tb-járulékhiánnyal az államtitkár érvelt. Ám a „piros lámpások” ellátásából keletkező tb-hiány még a 2-2,2 milliárdnál is bizonyosan kisebb. Az adóhivatalnak ugyanis kötelessége az érintettektől behajtani az elmaradt járulékot. 

A NEAK adataiból az is kiderül, hogy egy „piros lámpásra” az egészségbiztosító átlagosan 5200-6300 forintot költött. Azaz ezt a költséget akárcsak egyetlen havi 7710 forintos járulék behajtása is fedezi. Ám azt, hogy ezt az adóhivatal milyen lelkesedéssel és hatékonysággal szedi be, nem lehet megállapítani. Azt ezt firtató kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) sajtóosztálya azt válaszolta: „közvetlenül olyan adatot, hogy „mennyi járulékadós van a rendszerben” nem tartanak nyilván. Az elmaradások behajtásakor ugyanis az összes követelésre – adó-, járulék-, illeték-, vámszakmai tartozásokra – együttesen indítja meg a behajtást.

Olyan jellegű kimutatása sincs a NAV-nak, hogy átlagosan mennyi ideig tartoznak azok, akiknek járulékelmaradásuk van. Vagyis a kormánynak sem állhatott rendelkezésére olyan adat, ami ezt a szigorítást indokolhatta volna.

A NEAK alapadataiból kikalkulálható, hogy a ma „piros lámpával” ellátottak között mintegy 40 ezren vannak olyanok, akiknek nincs magyarországi településen állandó lakcímük. Róluk annyi tudható: ők, ha akarnának se tudnának járulékot fizetni, a jelenlegi szabályok szerint ugyanis a magyar biztosítási rendszerben csak a hajléktalanok és a bentlakásos otthonokban élők esetében fogadják el azt, hogy nincs lakcímük. Az egyéni szerződéssel köthető, úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés feltétele az állandó lakcím. A mintegy 400 ezer piros lámpás között a lakcím nélküli mintegy 40 ezer emberen túl vannak más veszélyeztettet csoportok is. Legutóbb január elején a valaszonline.hu számolta ki és adta közre, hogy a fiatal felnőttek közel húsz százaléka nem biztosított Magyarországon. A 23 és 40 év közöttieknek több mint tíz százaléka, a 40-60 éveseknek pedig 6 százaléka nem jogosult egészségügyi ellátásra járulékelmaradás miatt. A felmérés szerint ez majd 600 ezer embert jelent.

A NEAK adatait kikérő Lukács László György lapunknak azt mondta: a fenti adatok alapján a kormánynak vissza kellene vonnia a júliustól hatályossá váló szabályozást. Hozzátette: egyértelmű, a kormánynak fogalma sincs arról, hogy valójában hányan eshetnek ki akár önhibájukon kívül is a térítésmentes ellátásokból. Arról nem is beszélve, hogy hatmilliárdos „károkozásról” beszélnek, miközben a NEAK adatai szerint ez az összeg alig több mint kettőmilliárd forint. A kormány ezt a törvényt is hangulatkeltésre használta és a legelesettebbekbe rúg megint bele.

https://nepszava.hu/3064940_loditott-a-kormany-es-megalapozatlan-az-indok-amivel-megvonna-a-tb-tartozok-teritesmentes-egeszsegugyi-ellatasat

2,6 milliós jutalmat kaptak Rogán államtitkárai, a rendvédelmisek félmiliót, a mentősök 37 ezret

Magyarország 600 millió eurós hitelkeretet nyújt Szaúd-Arábiának

Szaúd-Arábia olajnagyhatalom. Magyarország nem.

Magyarországnak az az érdeke, hogy a feszültségek minél inkább enyhüljenek a Közel-Keleten - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten az MTI beszámolója szerint. Szijjártó Péter Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyi államtitkárral találkozott, majd a megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón kiemelte:

azonosították azokat a pontokat, amelyekben Magyarország és Szaúd-Arábia hasonló álláspontot képvisel. Ilyen a migráció és a terrorellenes küzdelem.

A migrációt illetően kifejtette: lényeges a határok védelme, fontos, hogy a segítséget odavigyék, ahol a baj van, továbbá az, hogy a migráció kiváltó okait kell kezelni és fel kell lépni az embercsempészet ellen.

Ha a Közel-Keleten biztonsági kockázatok vannak, az újabb migrációs hullámokat indíthat el Európa irányába - mutatott rá Szijjártó Péter.

A külügyminiszter kitért arra, hogy a migráció kiváltó okainak megszüntetéséhez humanitárius akciókra van szükség, Magyarország ilyeneket indít a Hungary Helps program keretében. A humanitárius támogatások ügyében párbeszéd indul a két ország között, így néhány közös akciót is indíthatnak majd.

A terrorellenes küzdelemről elmondta: folytatni kell az erőfeszítéseket, a cél az Iszlám Állam terrorszervezet végleges legyőzése. Megjegyezte, Magyarország nem akarja, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező országok száma növekedjen.

Szijjártó arról is beszélt, hogy Szaúd-Arábia a vízhiány miatt speciális kihívással áll szemben, szükséges a vízügyi infrastruktúra fejlesztése, ami a magyar technológiák és mérnöki tudás számára komoly lehetőségeket jelent.

A gazdasági együttműködés ösztönzésére 600 millió eurós hitelkeret nyitottak az Eximbanknál - közölte.

Ez az összeg forintban kicsivel több mint 200 milliárd forint.

A Jazzy Rádión futó népszerű műsor, a Millásreggeli közösségi oldalán ehhez annyit tett hozzá, hogy a Nemzetközi Valutaalap 2018-as adatai szerint Szaúd-Arábia a világ 40. leggazdagabb országa volt, az egy főre jutó GDP 23 539 amerikai dollár. Magyarország a világ 54. leggazdagabb országa volt, az egy főre jutó GDP 16 484 amerika dollár.

Közben pedig 50 milliárdos hitelt ad az EU Magyarországnak tornatermek és iskola uszodák építésére:

Szijjártó pénteken azt is mondta, hogy a két ország diplomáciai akadémiája és külügyi intézete közötti kapcsolatokat dinamizálják a jövőben, hogy jobban megérthessék egymás térségét.

Ádil bin Ahmed al-Dzsubeir hangsúlyozta: Magyarország és Szaúd-Arábia kölcsönösen előnyös együttműködést építhet ki például a tudomány és az oktatás területén, szorosabbra fűzhetik gazdasági kapcsolataikat és közösen léphetnek fel nemzetközi szervezetekben.

Emlékeztetett: idén ünnepelik a 25. évfordulóját a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének.

Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy sajtóhírek szerint a szaúd-arábiai trónörököshöz köthető Jeff Bezos telefonjának feltörése, a külügyi államtitkár kijelentette: ezek a sajtóhírek alaptalanok és nevetségesek.

Kép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Ádel al-Dzsubeir szaúd-arábiai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően Budapesten 2020. január 24-én. MTI/Kovács Attila

https://hvg.hu/gazdasag/20200126_Magyarorszag_600_millio_euros_hitelkeretet_nyujt_SzaudArabianak

Friss számok: Több mint 50 ezer gyermek éhezik, több mint 500 ezer gyermek nélkülöz Magyarországon!

A téli szünet vége sokaknak jelenti azt, hogy legalább hétköznap rendszeresen meleg ételhez jutnak. 40-50 ezer gyerek éhezik ma Magyarországon – írja a szocio.atlatszo.hu a KSH adataira hivatkozva.

Ma Magyarországon 4-500 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez, 40-50 ezer pedig szó szerint éhezik. Mindez hatalmas arány annak fényében, hogy jelenleg hazánkban 1,4 millió 15 év alatti gyermek él.

A KSH adatai szerint a 7 évesnél fiatalabb gyermekek 42 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.

A nélkülöző családok általában az uzsorakölcsönök miatt kerülnek ördögi spirálba, emellett pedig a gyermekvédelem sem könnyíti meg a dolgukat: sokan tartanak otthon „mutatóba” egy üveg olajat, valamennyi lisztet és száraztésztát, ám azokhoz nem szabad nyúlni, csak azért vannak, hogy ellenőrzéskor lássa a gyámhatóság, és ne emeljék ki kapásból a gyerekeket – mutat rá L. Ritók Nóra, a szegények megsegítésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány vezetője.

A családok többsége úgynevezett „kríziséhező”, tehát időszakosan, rendszerint a hónap végéhez közeledve fogy el az ennivaló az asztalról.

Hó elején még van mit enni, de jellemzően ilyenkor is olcsó, fehérjében szegény, szénhidrátdús fogásokat vesznek magukhoz: kenyeret, tésztát, burgonyát.

Ezekben a családokban elvétve kerül az asztalra hús vagy gyümölcs, így fordulhat elő, hogy a gyerek, hiába nem eszik eleget, az egyoldalú táplálkozás miatt mégis túlsúlyos.
Néhány hónappal ezelőtt az RTL Klub készített összeállítást a nehéz helyzetben lévők életéről.

Ezek a családok havi 80-100 ezer forint körüli összegből próbálnak eltartani több gyermeket, ami gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás.

Van, aki nem szégyell segítséget kérni, de olyan is akadt, aki nem merte az arcát adni az interjúhoz, mivel fél attól, hogy ha a hatóságok tudomást szereznek szorult helyzetéről, azonnal elveszik tőle a gyermekeit.

Szerző. Rubóczki Tamás

olkt.hu

Adóparadicsommá tették az országot, a cégek helyett a lakosság fizeti a sok adót

Adóparadicsomi állapotokat teremtett a kormány a nagy cégek számára, eközben a lakosság soha nem fizetett olyan sok adót, mint tavaly.

Nagyon jó éve volt tavaly a magyar gazdaságnak, a növekedés megközelítette az 5 százalékos ütemet, és több száz milliárd forintnyi terven felüli bevételre tett szert a költségvetés – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) decemberi költségvetési jelentéséből. A számok mögé nézve azonban meglepő folyamatok láthatóak a költségvetési bevételek környékén. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor átalakította az adópolitikát - a gazdaságpolitikát akkor irányító Matolcsy György elképzelései szerint. Az új célkitűzés az lett, hogy a jövedelmekkel szemben a fogyasztást adóztassák. A tavalyi számok ismertében ez a terv részlegesen teljesült: a fogyasztási adóbevételek az egekbe szöktek, ám a jövedelem-típusúak is. Legalábbis, ami a lakosságét illeti.  A cégek jövedelmeit terhelő adók ugyanakkor reálértéken gyakorlatilag szinten maradtak,  egyes befizetéseik, például a társasági adóbevételek pedig még csökkentek is 2010-óta.
Tavaly a Pénzügyminisztérium szerint alig 303 milliárd forintnyi társasági adót fizettek be az arra kötelezett, illetve az ezen adózási formát választó cégek (ezek jellemzően a magyarországi hazai nagyvállalatok, és a kormány által a ciklus elején "elátkozott" multik). A költségvetés társasági adóbevételei utoljára 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint tavaly, azaz a kormánynak húsz éves rekordot sikerült 2019-ben  beállítania. A tavalyi adóbevételek azonban az 2018-as 380 milliárd forintos bevételtől is elmaradnak. A befizetések főként a társasági nyereségadó kulcsának jelentős visszavágása miatt csökentek: 2010-ben  19, illetve 10 százalék volt az adó kulcsa az árbevétel függvényében, ez 2017-től csökkent 9 százalékra. 
A 77 milliárd forintos elmaradást a PM azzal magyarázta, hogy tavaly eltörölték a cégek decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségét, így az adójukat csak idén, a mérleg készítése után, májusban kell az érintett cégeknek befizetniük a büdzsébe. A PM számai szerint a magyar cégek idei társasági adólapja – vagyis várható nyeresége - 6823 milliárd forint lesz. Tavaly ez az összeg 5600-6000 milliárd forint között lehetett, és ebből a nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot, azaz a teljes nyereség 5 százalékát. A társasági adó kulcsa valójában 9 százalék, de a számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken. Ezt több szakértő is úgy értékeli: a társasági adó hatálya alá tartozó cégek valódi adóparadicsomi állapotokat találnak idehaza. A céges adófizetés torzulását jelzi, hogy eközben a három kisvállalati adóból (eva, kiva és kata) tavaly 272 milliárd forint folyt be, vagyis a kis cégek közel azonos nagyságrendben fizettek adót, mint a nagyvállalatok.
Miközben a cégek befizetései szinten maradtak, a lakosság adóbefizetései nőttek: 2010-ben még csak 1860 milliárd forint folyt be ebből a forrásból a kincstárba, 2014-ben pedig még ennél is kevesebb 1753 milliárd forint. Tavaly viszont már 2698 milliárd forint, így a növekedés 2010 óta 45 százalékos. A lakossági befizetések a személyi jövedelemadóból (szja), az illetékbefizetésekből illetve a gépjárműadóból származnak. Ez utóbbi érdemben nem változott, tavaly 50 milliárd forint folyt be. Az illetékbevételek tíz év alatt 158 százalékkal nőttek, így tavaly már 215 milliárd forintra rúgtak, a növekedés mögött pedig egyértelműen a lakásárak jelentős emelkedése áll áll. A legnagyobb tételt az szja jelenti, amelyből tavaly 2424 milliárdot szedett be a büdzsé. Ez 37 százalékkal magasabb, mint 2010-ben volt. Az szja-bevételek érdemi növekedése főleg az utóbbi három évben bekövetkezett béremelkedések és kisebb részben a jövedelmek fehéredésnek a következménye.
A 2010 utáni gazdaságpolitika sarokköve lett a fogyasztási típusú adók arányának növelése a kincstári bevételeken belül, és ez a célkitűzés maradéktalanul teljesült: a 2010 és a 2019 között a fogyasztási típusú bevételek 92 százalékkal emelkedtek, tavaly már 6140 milliárd forint folyt be ebből a forrásból. Az általános forgalmi adó, azaz az áfa-bevételek megduplázódása több egymástól független okra vezethető vissza: az elmúlt években bekövetkezett gazdasági növekedés magával húzta a jövedelmeket és így a lakosság fogyasztását is. Ettől függetlenül még a 2010-es évek első felében több olyan áfa-bevételt fehérítő lépést tett a kormány – online kasszák, az elektronikus árukövetés, majd az online számlázás –, amelyek rendkívül kockázatossá tették az áfacsalást. Mindezek következtében a NAV áfa-beszedési hatékonysága megközelíti már az uniós átlagot. A magas áfa-bevételekben az is közrejátszik, hogy a világon idehaza a legmagasabb a forgalmi adó a 27 százalékos fő kulcsával, igaz egyre több termék és a szolgáltatás kerül át kedvezményes forgalmiadó körbe, így ez tényleges áfa terhelés 20 százalék körüli.  

Adók optimalizálása

 A társasági adóbevételek 2016-ban voltak a csúcson, akkor ebből a forrásból a büdzsé 683 milliárd forinthoz jutott, ám több száz milliárd forint egyetlen cég az amerikai General Electric adóoptimalizációs manőverének volt köszönhető: a GE egy vállalat-felvásárlási ügyletet a magyar leányvállalatán keresztül adózott le, ami hatalmas bevételt jelentett az államnak és vélhetően ugyancsak jelentős megtakarítást az amerikai cégnek.

https://nepszava.hu/3064927_adoparadicsomma-tettek-az-orszagot-a-cegek-helyett-a-lakossag-fizeti-a-sok-adot 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr5015430562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.