„Orbán nem uszíthat bírói ítéletekkel szemben, mert erre a miniszterelnöknek nincs joga!”– nyilatkozta Schiffer András ügyvéd. Az egykori politikus úgy látja, hogy ha Orbán Viktor mégis hangulatot, és társadalmi feszültséget kelt a gyöngyöspatai romáknak megítélt százmilliós kártérítés ügyében, vagy a csődbűntett alól felmentett szegedi Szeviép esetében, akkor a miniszterelnök rombolja a jogállamot.

Ha a miniszterelnöknek és az igazságügyi miniszternek nem tetszik, hogy a győri gyerekgyilkosság tettese szabadlábon védekezhet, akkor Orbán Viktor kétharmados parlamenti többségével képes olyan törvényt hozni, amely ezt előírja. De arra még a végrehajtó hatalom fejének, Orbánnak sincs joga konkrét bírói döntéseket bírálni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarország miniszterelnöke tehetetlen, ha egy neki nem tetsző ítélettel találkozik. Ha a mindenkori kormányfő elfogadhatatlannak tart egy bíró ítéletet, akkor jogában áll – a rendelkezésére álló parlamenti kétharmaddal – új jogszabályt hozni, aminek betartása már kötelező a bíróságokra. Arra azonban még Orbán Viktornak sincs joga, hogy például az igazságügy minisztert a strasbourgi bíróság döntésének be nem tartására utasítsa.

Emlékezetes, hogy a rossz magyar börtönviszonyok miatt, az emberi jogi bíróság jelentős összegű kártérítés kifizetésre kötelezte a magyar államot. Az ítélet után azonban Orbán – saját állítása szerint – utasította az igazságügyi minisztert, hogy ne tartsa be a döntést. Erre nincs joga a miniszterelnöknek, legfeljebb arra, hogy a normák megváltoztatását nemzetközi tárgyaláson kezdeményezze a kormány. Ellenkező esetben, vége van a magyar jogállamnak. Ahogy abban az esetben is, ha Márki-Zay mozgalma listázza azokat a bírákat, akik állítólagos koncepciós ítéleteket hoznak.

Az egykori politikus, Schiffer András, úgy látja, ha tetten érhető, hogy szavaival Orbán Viktor konkrét bírói ítéleteket akarna meghiúsítani, akkor az ügyészségnek kezdeményeznie kell a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését. A bíróság ítélete ugyanis mindenkire kötelező, még a kormányfőre is. Ha ezt Orbán nem tartaná be, akkor bűncselekményt követne el.

Az ügyvéd szerint, ha megragadható, hogy a konkrét bírósági ítélet végrehajtásával szemben intézkedik a mindenkori kormányfő, akkor felmerül a hivatali visszaélés gyanúja. Más a helyzet, ha a kormányfő nemzetközi bíróság döntésének elszabotálását jelenti be – ahogy az elítéltek kártérítésének esetében –, akkor az túlmutat emberi jogi kérdéseken. Ha ugyanis a végrehajtó hatalom feje nem tartja be a vállalt jogi normákat, akkor a befektetők elbizonytalanodhatnak. A nemzetközi bíróságok ítéletének elszabotálásával a kormányfő ugyanis azt üzeni, hogy a világcégekkel, vagy más államokkal kötött szerződéseket sem fogja betartani.

Schiffer szerint, a miniszterelnök jobban tenné, ha befogná a száját, ahelyett, hogy bírói ítéleteket kritizál, amivel példát ad más kormánypárti és ellenzéki politikusoknak is. A törvényhozónak nincs joga konkrét bírói ítéleteket bírálni – a bíráknak sincs törvényi lehetőségük politizálni.

https://hirklikk.hu/kozelet/schiffer-andras-orban-jobban-tenne-ha-befogna-a-szajat-ahelyett-hogy-biroi-iteleteket-kritizal/358935/

Orbán elkezdte a bírók ellen hangolni a közvéleményt

A miniszterelnök bírósági ítéleteket, vagy éppen folyamatban lévő bírósági eljárásokat érintő kijelentései talán a közvélemény formálására alkalmasak, a tervezett konkrét intézkedések ugyanakkor jóval mérsékeltebbek lehetnek, mint a belengetett büntetőpolitikai szigor. Ha azonban a kormány mégis tovább lépne, netán az egyes bírókat vegzáló lengyel példát követné, azért jóval nagyobb árat kellene fizetnie, mint amit a Fidesz jelenleg bevállalhat Európában.

Ezt a hosszabb összefoglalót érdemes elolvasni. A folytatás a posztnak itt:

https://index.hu/belfold/2020/01/14/orban_birosagok_btk_modositas_karteritesek_bv_gyor_gyongyospata/