Kimondták a kormánylapban is: "elfogadhatatlanul alacsony lesz" a nyugdíj
Botos Katalin közgazdászprofesszor, a Népesedési Kerekasztal konferencia tagja írta meg ezt a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában.
A nyugdíjért való aggódás a sajtóban elsősorban a független és az ellenzéki lapokra jellemző, az aktuálisan hatalmon lévő kormánnyal barátságot ápoló médiumok érthető okokból szívesebben nézik rózsaszínebb szemüvegen keresztül a témakört. Legalábbis ez volt a felállás egészen a mai napig, amikor a Fidesz-KDNP kormány lapjában, a Magyar Nemzetben megjelent egy véleménycikk, mely gyakorlatilag kimondja: a jövőben a nyugdíjunk semmire se lesz jó.
A publicisztikát Botos Katalin közgazdászprofesszor, a Népesedési Kerekasztal konferencia tagja jegyzi. A szövegben Botos a nyugdíjrendszert érintő javaslatokat taglal, ám egészen hosszan ki is fejti, miért van rájuk szükség. Azért, mert a helyzet a jövőben tarthatatlanná válik:
"(...) A jelen rendszer nem fog megfelelő megélhetési lehetőséget biztosítani az időskorúaknak, tehát megfejelése egy kiegészítő nyugdíjelemmel feltétlenül szükséges lesz."
- csap bele a változtatás szükségességét ecsetelő részbe Botos, és a folytatásban arról ír, hogy a gyermekvállalás és -nevelés kétségtelenül alkalmas alapja lenne a szükséges pluszpénzek odaítélésének. Aztán azonnal vissza is tér a vészterhes jövőképhez:
"Erre a többletforrásra azonban mindenképpen szükség lesz, mert – megismétlem – a jelenlegi elvek alapján várható időskori járadék mindenképpen társadalmilag elfogadhatatlanul alacsony lesz. Nincs az a demokratikus európai kormány, amely ezt a rendkívül alacsony jövedelmi szintet el tudná fogadtatni az emberekkel, és a magyar társadalom sem tolerálná. Mindenképpen szükség lesz pótlólagos forrásokra."
Botos egyébként három nyugdíjreform-ötletet hoz fel: az első szerint a felnevelt és itthon dolgozó gyermekek személyi jövedelemadójából kiegészítést kellene juttatni szüleiknek, a második szerint a pluszforrás csak azokat illetné meg, akik nevelnek gyermeket, a többieknek a gyermekfedezetű nyugdíj helyett eszközfedezetű módszerekkel kellene takarékoskodniuk idős korukra. A szerző a harmadik utat tartja a jó megoldásnak, ami a jelen rendszer megfejelése lenne egy gyermekcsatornával: a mostani felállást kiegészítené egy gyermekvállalást honoráló állami juttatással, illetve ajánlott, államilag szigorúan garantált magán-nyugdíjpénztári megtakarítással.
Matolcsy György megreformálná az eurózónát
Meg kell reformálni az Európai Uniót, az eurózónát, magát az eurót - hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke azon a rendezvényen, amelyen bemutatták új könyvét, „Az amerikai birodalom kontra európai álom” című művet. A könyv előszavát Orbán Viktor miniszterelnök írta.
Az MNB elnöke elmondta: létrehozása pillanatában hibás, sőt káros politikai koncepcióra épült az euró megteremtése, mivel 1992-ben, az euró elindulásakor a közös európai pénztől az európai országok szorosabb együttműködését, gazdaságának erőteljes bővülését várták, szemben a Szovjetunióval, a szovjet birodalommal. A Szovjetunió azonban pont abban az évben bomlott fel - mutatott rá Matolcsy György.
Később, az elmúlt évek során ezzel szemben a dollár, az amerikai birodalom valutájának versenytársa lett az euró, amelyet sem az Egyesült Államok vezetése, sem annak politikai és gazdasági elitje nem néz jó szemmel. Amerika emiatt mind nyílt, mind rejtett eszközökkel igyekszik meggátolni az európai birodalom felemelkedését, megerősödését - tette hozzá.
Matolcsy György kiemelte: Európának vissza kell térnie a gyökereihez, a szellemi és kulturális örökségéhez, sokszínűségéhez, és ezekre építve kell választ adnia a XXI. század kérdéseire, a technológia, a digitalizáció és a pénz hármas kihívására.
Matolcsy György rámutatott: az eurózóna tagállamai az euró bevezetése előtt a gazdaságot tekintve jobban, gyorsabban fejlődtek, és ezt tetézte, hogy később az Európai Unió, az eurózóna lemaradt a világméretű gazdasági versenyben.
Napjainkban ismét kétpólusúvá kezd válni a világ, az Egyesült Államok mellett Kína játssza a vezető szerepet a globális gazdasági, technológiai versenyben, ezzel kezd egy új hatalmi egyensúly kialakulni a világban. Az angolszász nyugati világ mellett Eurázsia lesz az új hatalmi központ - hangsúlyozta.
Matolcsy György úgy vélte: bár Magyarország még nem vezette be az eurót, de gondolkodni kell azon, hogy milyen feltételek mellett kellene újraépíteni Európát, az eurózónát, milyen háttérrel kellene elindítani az euró megreformálását, mert napjainkban Magyarország Európa egyik legizgalmasabb gondolatébresztő, alkotó műhelye - mutatott rá a jegybank elnöke.
Kényes téma
A jegybankelnök többször is beszélt már az euróról, sokszor kritizálva azt és az Európai Uniót. A Financial Timesnak írt cikkéből egyéb fajsúlyos állítások mellett azt is le lehetett szűrni, hogy akár azt elképzelhetőnek tartja, hogy előbb lesz közös pénzünk a türkökkel, mint eurónk. Ezt később mind Gulyás Gergely, mind maga Matolcsy György is megcáfolta, kihangsúlyozva, hogy Magyarország vállalta az euró bevezetését.
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/matolcsy-gyorgy-megreformalna-az-eurozonat.html
Zsiday a gyenge forintról: ez egy tudatos stratégia eredménye
Minden nap olvasok valami kiváló cikket arról, hogy a forint aznap épp miért esik. Brexit, Trump, német ipari termelés, mindig van valami indok a gyengélkedésre. Pedig mindezek egyáltalán nem számítanak.
A devizák esetén az idő nagy részében a (részben jövőbeli, várt, részben jelenlegi) kamatszint a legmeghatározóbb fundamentum, ami logikus is, hiszen pénzek egymással szembeni cserearányáról van szó, amit az adott pénzek ára, azaz a kamat határoz meg. A mellékelt ábrán a környező, nem eurót használó EU-tag országok jellemző kamatszintje látható. Egyértelmű, hogy Magyarország teljesen kilóg a sorból, extrém alacsony a kamatszint.
A hazai gazdaságban nincsenek komoly egyensúlytalanságok, s habár a folyó fizetési mérleg többlete már a múlté, de a működőtőkebeáramlást figyelembe véve a forintnak önmagától semmi oka nem lenne gyengülni. Kivéve egyetlen tényezőt: az egész régióban nálunk a legalacsonyabb a kamatszint, ami pedig a reálkamatszintet illeti, ilyen abban lassan világbajnokok leszünk - negatív értelemben.
Fontos tehát megérteni, hogy nem valamiféle külső okok, nem a világgazdasági lassulás, vagy valami ősi kipcsak átok sújtja szeretett pénzünket (ezt tökéletesen igazolja az, hogy idén a cseh korona fél százalékot erősödött, a lengyel zloty meg fél százalékot gyengült, miközben a forint már 5% esésnél tart az euróval szemben), hanem ez egy tudatos stratégia eredménye. A hazai jegybank devizagyengítéssel próbál védekezni a világgazdasági lassulás ellen, és ezt könnyedén eléri: bőséges forintlikviditást tart, és ha megkérdezik tőle, hogy mi van a forinttal, elégedetten ránéz a monitorra, és közli, hogy minden rendben, szépen gyengül.
Az MNB bármikor, könnyedén tudja beállítani a forint árfolyamát 300 és 350 között kábé oda, ahova akarja - egyrészt verbális intervencióval, másrészt pedig a kamatszint változtatásával. Egyelőre tökéletesen elégedettek a forint gyengülő trendjével, tehát tartják az alacsony kamatokat - de nem biztos, hogy ez mindig így lesz..
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/zsiday-a-gyenge-forintrol-ez-egy-tudatos-strategia-eredmenye.html
