He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Magyarország nemzeti ügye, hogy: minden uniós tagállamnál több pénzt költsön el sportra és vallásra?

2019.11.13. 07:30 guma

2016 óta már fontosabb a sport a kormánynak, mint az egyetemek, főiskolák

2017-ben harmadával több közpénz ment el a költségvetésből sportra, mint amennyi gyógyászati termékekre, felszerelésekre, készülékekre, illetve a felsőoktatásra . 2010-ben ez még pont fordítva volt.Fotó: MTI Fotó: MTI 

Mint arról nemrég beszámoltunk az Eurostat adataira hivatkozva, az Orbán-kormány 2017-ben minden más uniós tagállamnál több pénzt költött el sportra és vallásra. A kormány álláspontja szerint utóbbi a keresztény kultúra védelmében szükséges - legalábbis ezt közölték az RTL Híradó megkeresésére - a sportot pedig "egy egészségesebb Magyarországért nemzeti ügynek tekinti". A GDP 3,5 százalékát kitevő 1342 milliárd forintnyi éves kiadás tehát a sportra és az egyházakra fordított költséget teszi ki. Az uniós statisztikai hivatal ezt a költségvetési kiadási csoportot tovább bontja egyebek mellett szabadidővel és sporttal kapcsolatos kiadásokra is. Így az 1342 milliárd forintnak a sportra eső része könnyedén meghatározható.

A kormány költségvetési szinten kiemelkedő sportszeretete így is megmutatkozik. 2017-ben a GDP 1,2 százalékát költötték el erre a célra, 0,1 százalékponttal többet az előző évinél. Ennél nagyobb kiadás csupán egyetlen tagállamnál, Izlandnál figyelhető meg: ők a GDP 1,5 százalékát fordítottak szabadidőre és sporttámogatásra. A magyar adat azonban nem tartalmazza az adókedvezményként TAO-támogatás címszó alatt büdzséből kiengedett közpénzeket. Ha ezek évi 50-100 milliárd forint közötti összegét is figyelembe vennénk, toronymagasan az unió élén állna Magyarország a sportfinanszírozás tekintetében. A képzeletbeli dobogóra visszatérve egy hatalmas szakadás jellemzi a rangsort, hiszen a dobogó utolsó fokára mindössze 0,5 százalékkal kerülne fel több tagállam is, többek között Észtország, Franciaország, Svédország vagy Hollandia.

Ennél azonban sokkal érdekesebb az adat más szemszögből történő összehasonlítása. Nevezetesen a kormány sportköltéseivel kapcsolatban gyakran felemlegetett kritika, hogy azt a pénzt sokkal értelmesebben és hasznosabban lehetne elkölteni egyéb területeken az egészségügyön vagy az oktatáson belül. Ezért a kiadások részletes vizsgálata során megpróbáltunk olyan részterületeket találni, ahol kevesebbet vagy hasonló nagyságrendű kiadást épít a költségvetésbe a kormány.

Röviden összefoglalva megállapítható, hogy mára a kormánynak sokkal fontosabb a sport, mint például a gyógyászati termékek, készülékek, felszerelések finanszírozása - ennél a pontnál úgy tűnik, nem alaptalan a lélegeztető-gépek említése, mint egyfajta átváltási egység -, ugyanakkor a felsőoktatás sem annyira fontos a kormánynak, mint az a cél, hogy sportoló nemzetté váljon Magyarország.

Miközben ugyanis 2017-ben a GDP 1,2 százalékát költötte a kormány sportra, addig gyógyászati termékekre és felsőfokú oktatásra egyaránt 0,9-0,9 százaléka ment el a bruttó hazai terméknek. És néhány éven belül nagyon könnyen előfordulhat, hogy a sport nagyobb prioritást fog élvezni a kormány számára a költségvetés tervezése során, mint az iskola-előkészítők és az alapfokú oktatás finanszírozása.  

Nominálisan ez annyit tesz, hogy miközben

  • sportra 2017-ben 326 milliárd forintot fordított a kormány, addig
  • a gyógyászati termékekre és a felsőoktatás finanszírozására "mindössze" 245-245 milliárd jutott.
  • Az alapfokú oktatás és iskola-előkészítőkre költött közpénz pedig lényegében hasonló nagyságrendet képvisel: 380 milliárd ment el erre a célra, vagyis csupán 54 milliárddal több.

A fordulópont egyébként - mint az a grafikonon is jól látható -, a 2016-os év volt. Akkor volt egy olyan jelentős mértékű ugrás a sportköltésekben, hogy nagyobb prioritássá vált az oktatás és az egészségügy bizonyos területénél.

 Kapcsolódó cikk

https://mfor.hu/cikkek/makro/2016-ota-mar-fontosabb-a-sport-a-kormanynak-mint-az-egyetemek-foiskolak.html

Fontosabb lett az Orbán-kormánynak a sport a szakrendelői ellátásnál

A sportra, mint stratégiai ágazatra bizonyíthatóan nem sajnálta a pénzt 2011 óta az Orbán-kormány. Mindeközben a jövőt szolgáló ágazatokra csak látszólag fordít több pénzt. A forráshiány napjainkban is megmutatkozik a pedagógushiányban, valamint az egészségügyi intézmények állapotán.

Orbán Viktor miniszterelnök számára fontos a sport, azon belül is különösképp a labdarúgáshoz húz a szíve. Talán ez lehetett a fő mozgatórugó, amikor már a 2010-es hatalomváltás előtt jelezte: stratégiai ágazattá fogja emelni a sportot. Az vitán felül állt, hogy az anyagi szempontból némiképp elhanyagolt területet előtérbe kellett helyezni: elavult infrastruktúra, lepusztult létesítmények, szűkös keretekből gazdálkodó sportszövetségek jellemezték azt az időszakot, amikor a kormányok látóterében nem volt benne az ágazat. Azonban mint ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy nyíltak meg egyre jobban a sport felé irányított pénzcsapok és mára már a 2000 milliárd forintot súrolhatja az az összeg, amit a költségvetésből létesítményekre, szakmai többletfeladatok támogatására, egyedi kiutalásként, segítségként vagy a TAO-támogatások révén áramoltatott a kormány a különböző sportágakba.

Vitán felül áll: az ezermilliárdokra rugó költések listáján találni indokolt és szükséges kiadási tételeket is, ám zömében vannak azok, melyek létjogosultsága erősen vitatható. Egy valamire való nemzeti stadionra szükség van - hogy erre 200 milliárdot kell-e költeni, más kérdés -, ugyanúgy az élvonalból kiemelkedő nagymúltú, sikeresebb csapatoknak szintén kijárhat egy valamire való stadion, ahogy az utánpótlás fejlesztésére fordított összegekben is meg lehet találni az értelmet. Nem így a megye I-ben játszó, amatőr csapat több százmilliós stadionfejlesztésében, vagy az ezer fős lélekszámú településnek felhúzott milliárdos sportcsarnokában - ezek már erősen vitatható és feleslegesnek tűnő kiadásnak tűnnek.

 

Ebből kiindulva érthető, hogy miért vetik össze gyakran - demagóg módon - a látványberuházásokat és a sportkiadásokat a magyar egészségügyben és oktatásban kialakult állapotokkal. Ezt a két területet ugyanis számos probléma jellemzi és kritika övezi. Hosszan lehetne sorolni a véleményes pontokat a túlterhelt tanároktól és alacsony fizetésüktől kezdve az iskolákban, kórházakban hiányzó felszereléseken, tárgyi eszközökön át egészen a kórházak folyamatosan újratermelődő adósságáig.

Négyszeresére nőttek a sportkiadások - a jólétiek jó, ha harmadával

Bár az idei és a jövő évi költségvetés tervei már ismertek egy ideje, elemzésünk során a tényleges kiadásokra voltunk kíváncsiak, így a zárszámadásokban feltüntetett adatokat vizsgáltuk meg 2011 és 2018 között. Ez alapján

a sportra fordított kiadások a TAO-val együtt 7 év leforgása alatt a 4,5-szeresére emelkedtek (450 százalékos növekedés), miközben az egészségügyre szánt kiadások csupán 39, az oktatásra szántak pedig 30 százalékkal emelkedtek.

Ha az alfunkciókra fordított forintok változását nézzük, szintén kirajzolódik a sport előtérbe helyezése, bár ebben az esetben nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy - a sport esetében - alacsony bázisról könnyű nagyot növekedni.

  • Sport és szabadidős tevékenységre a kormány 2011 és 2018 között 525 százalékkal növelte meg a kiadásokat, míg például az iskolai előkészítésre, alapfokú oktatásra arányaiban 42 százalékkal kevesebb,
  • középfokú oktatásra pedig 10 százalékkal kevesebb pénz jutott.

Ennek eredménye lett, hogy ma már forintosítva több pénzt tol be a kormány a sport területére, mint az alap- és középfokú oktatásra külön-külön.

Az időszak kezdetén, 2011-ben még nem volt olyan részterület az oktatásban, ahova a sportnál kevesebb pénz jutott volna, 2018-ra azonban fordult a helyzet. TAO-val együtt 455 milliárd forintot költött el a kormány a sporttal összefüggésben, miközben

  • iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra 252,7 milliárdot
  • középfokú oktatásra pedig 261,3 milliárd forintot költött már tavaly kormány.

Az egészségügyben is megfigyelhető hasonló "átrendeződés" a kiadásokat illetően: 2011-ben még majdnem ugyanannyit kötött a kormány sportra, mint háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra, és több jutott rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra, tavaly már háttérbe kerültek ezek az egészségügyi területek. A sport 455 milliárdos tényleges forrásigényével szemben

  • háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatra 152 milliárd forintot,
  • rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra 83,5 milliárdot fordított.

Érdemes itt egy gondolat erejéig kitérni arra is, hogy változatlanul a legkevesebb forrás a közegészségügyi tevékenységekre is szolgáltatásokra jutott tavaly, mindössze 40 milliárd forint, ami mindössze 8 milliárddal több a 2011-es kiadásnál.

Hogy ezek az anyagi szempontból kisebb költségigényű területek kevésbé voltak a kormányzati kiadástervezés fókuszában, abból is látszik, hogy a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra tavaly 39 százalékkal kevesebb pénz jutott, mint 2011-ben, a háziorvosi soron 68, a közegészségügyben pedig csupán 23 százalékos növekedés volt. Mindeközben, mint már említettük, a sportra költött forintok 450 százalékkal alakultak magasabb szinten 2018-ban.

Óriási forráskivonás a legfontosabb területekről

A vizsgált költségvetési kiadások arányaiban mért változásánál érdemes figyelembe venni az időszak alatt regisztrált infláció mértékét is, az így kapott reálváltozással pontosabb képet kaphatunk a forráskivonások, illetve keretnövelések mértékéről. Ugyanaz a kiadási tétel ugyanis az árak alakulásának függvényében nem ugyanannyit érhettek 2018-ban, mint 2011-ben. Ezen időszak alatt az árak átlagosan 17,3 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a kiadásnövekedések értéke ennyivel csökkent, a forráskivonás valós mértéke ennyivel nagyobb volt.

Első ránézésre úgy tűnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb vesztese ebből az iskolai előkészítés és az alapfokú oktatás volt, itt ugyanis reálértéken 50 százalékos csökkenés mutatkozott, de jelentős forráskivonásról árulkodnak az adatok a középfokú oktatás területén is. A terület 28 százalékkal kevesebb forrásból gazdálkodhatott 2018-ban, mint 2011-ben.

Az oktatáson belül volt ugyanakkor egy olyan terület, amely az elmúlt évek legnagyobb nyertese lett: az egyéb oktatás, mely a nem kiemelt oktatási formákat, kiegészítő szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, működtetését és fejlesztését foglalja magába. Ezzel összefüggésben a kormány reálértéken 242 százalékkal többet költött már tavaly.

Az adatok azonban megtévesztőek, hiszen drasztikusan belenyúlt a kormány az oktatás rendszerébe 2013-ban, ez pedig a költségvetési kiadások átrendezésével is járt.  2013-ban az egyéb oktatásra fordított kiadások majdnem az előző évi háromszorosára emelkedtek az iskolák államosítása, pontosabban a fenntartói jogok közvetlen állami hatáskörbe vonása miatt.

Ezzel párhuzamosan iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra egy év alatt nagyjából a felére esett vissza az az összeg, amit a kormány itt elköltött, a középfokú oktatásban pedig közel 100 milliárdos volt az átalakítással járó forráskivonás.

Vagyis joggal feltételezhető, hogy a 2011-2018 közötti idősíkon az alap- és középfokú oktatás csak látszólag tűnik vesztesnek, hiszen a közvetlen állami hatókörbe kerülés átrendezte a költségvetési kiadások funkciók szerinti alakulását. Ha szűkített - tehát az átalakítás utáni - idősíkot nézzük, akkor a 7,2 százalékos kumulált infláció mellett 40-50 százalékos kiadásnövekedés történt minden részterületen, ami azt jelenti, hogy reálértéken nagyjából 30-40 százalékkal több forrás jutott tavaly az oktatás eme területeire, mint 2013-ban. Igaz, ezzel párhuzamosan a sportban reálértéken több mint 210 százalékkal több pénzt költött el a kormány a TAO-támogatások figyelembe vételével együtt.

Az egészségügyben egyértelmű vesztesek vannak

A vizsgált időszakban az oktatásban végrehajtott jelentős átalakításhoz hasonló állami beavatkozás nem történt az egészségügyi területén, így itt sokkal pontosabban felmérhető a kiadások alakulása. Reálértéken a területre mindössze 18 százalékkal több forrás jutott 2018-ban 2011-hez mérten szemben a sport 289 százalékos forrásgyarapodásával.

Az alterületeket nézve úgy tűnik, a kormány is érzékeli a kórházi ellátás problémáit, hiszen reálértéken 75 százalékkal többet költött el erre a célra, mint az időszak legelején, valamivel több mint 1000 milliárd forintot. Igaz, ettől függetlenül a problémák száma nem csökkent, elég ha csak az évről évre újratermelődő kórházi adósságokra gondolni (bár ez sokkal inkább a finanszírozási rendszer hibája, mint egyes kórházak felelőtlen gazdálkodásáé), vagy a hiányzó alapvető felszerelésekre, vagy az elvándorló, túlterhelt szakorvosokra. Ettől valamennyivel elmaradó mértékű forrásnövekedés történt a háziorvosi és gyermekorvosi szolgálatot illetően, ezen a soron az infláció figyelembevételével 49 százalékkal több pénz szerepel a 2018-as zárszámadásban.

Két fontos terület azonban egyértelmű vesztese a kormány ellátórendszert érintő politikájának: a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátásra reálértéken 46 százalékkal kevesebb pénz jutott tavaly, az egyéb egészségügy területén pedig reálszinten 14 százalékos forráskivonás történt. Utóbbi alá tartozik a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvosi felszerelések és műszerek, más egészségügyi termékek árának, forgalmazásának támogatása, az egészségügyi kutatási és módszertani tevékenységek finanszírozása.

A forráskivonást jóhiszeműen nevezhetnénk akár megtakarításnak is. Emlékezhetünk, a sportkiadásokat alátámasztó kormányzati álláspont egyik sarokköve szerint ugyanis minden sportra fordított egy forint két forint megtakarítást eredményez az egészségügyben. Bár valójában is megfigyelhető a sportkiadások növekedése és az ellátórendszer egyes területein a kiadáscsökkenés, véleményünk szerint szinte kizárt, hogy ez szoros összefüggésben lenne egymással. A sportkiadások fókuszában ugyanis a profi klubok, uátnpótlás-nevelés támogatása, az újabbnál újabb sportlétesítmények építése áll és ehhez képest aprópénznek nevezhető az, ami a sport olyan részterületeire ment volna el, ami közvetlenül a lakosság egészségtudatosságát fokozta, sportolási lehetőségeit bővítette volna. Ugyan elkezdődött néhány évvel ezelőtt egy sportpark-építési program, azok elérhetősége még mindig korlátozott, ráadásul az ilyen sportparkok kihasználtsága is erősen időjárás-függő. Egyéb ösztönzőt, mellyel a kormány a társadalom széles rétegeinek sportolási hajlandóságát fokozná, nem vezetett be.

Igaz, a sportkiadásokon belül a szabadidősport támogatására reálértéken szignifikánsan több forrás jutott a vizsgált időszakban, majdnem 300 százalékos volt a növekedés mértéke. Nominálisan azonban még mindig a töredéke annak, ami a költségvetésből, illetve a TAO-n keresztül áramlik elsősorban a látvány-csapatsportokba: a szabadidősportra a kormány tavaly 607 millió forintot fordított a zárszámadás alapján.

https://mfor.hu/cikkek/makro/fontosabb-lett-az-orban-kormanynak-a-sport-a-szakrendeloi-ellatasnal.html

 

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7215304050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.13. 20:35:41

Szerintem a megoldás egyszerű. A tanárok menjenek el focistának, vagy foci edzőnek. Probléma "megoldva". :-(

guma 2019.11.14. 10:06:28

@rdos:

"Probléma "megoldva". :-( "
addig amíg "új" nem lesz és a baktériumok el nem pusztítanak mindent/mindenkit...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.14. 15:47:21

@guma: Ne légy ilyen pesszimpista! Olyan rossz még soha nem volt, hogy annál ne lehetne rosszabb. :-(

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.15. 10:00:07

Püff neki! A mára tervezett ünnepélyes átadó és foci meccs a Puskás Arénában elmarad! Valami idióta focilabdába varrt robbanóanyaggal a stadiont felrobbantotta. :-)

kepeslajoska.tumblr.com/post/189076962405#notes

guma 2019.11.15. 10:39:16

@rdos:

ne csináld!
így is nagy gubanc lesz ott, hiszen kb 3/4 óra alatt lehet csak ennyi embert elszállítani...

focilabdával meg a nagyon magyar a szoc.képviselők házainál robbantgatott, nem stadionoknál...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.15. 10:47:01

@guma: Humornak szántam. :-)

Mediános posztod kapcsán, boccs hogy ide írok, igen, sokkal jobb leíró statisztikai közép a medián mint az egyszerű számtani átlag. Szokás még jövedelmi tizedekbe is sorolni a népet, ekkor persze már grafikonon vagy táblázatban lehet még finomabb különbségeket keresni.

guma 2019.11.15. 11:39:06

@rdos:

értettem. :-)

de olyan sok előzmény volt a valóságban, hogy még így is beugrik a "történelem"...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.15. 14:41:55

@guma: :-) A történelem? Erőszakot használna vagy provokálna a szemkilövetővel szemben önmagát erőszakmentesnek tartó 3. 2/3? :-) Teljesen kizárt. :-) Ha netán mégis, arra van az a dandárnyi? Országgyűlési Őrség (plusz a TEK). Hogy vigyázzanak a fontos nertársakra, nehogy elszökjenek már. :-)

Az elsőre linkelem is a dandártábornok nyitó lapját. :-)

www.orszaggyulesiorseg.hu/

Vagy rossz a szövegértésem? :-)

guma 2019.11.15. 18:14:12

@PeniValdes:

de egyszerű is lenne...

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.11.16. 12:37:54

A stadiont vagy kórházat kérdéshez adalék. :-(

A "szuperbaktérium", vagy szép magyar szóval a multirezisztens baktérim korunk nagy veszélye.

USA népessége: 326 millió fő, fertőzés 2,8 millió fő, halál 35000 fő (1 év alatti fertőződik a népesség 8% ezreléke, elhalálozik a népesség 0,1 ezreléke)

Mo népessége: 9,77 millió fő, fertőzés 5442, halál 541 fő (1 év alatti fertőződik a népesség 0,56 ezreléke, elhalálozik a népesség 0,05 ezreléke)

Az amerikai fertőzöttek 1,25%-a hal bele fertőzésébe, a magyar betegek 9,94%-a, de arányaiban mégis csak fele annyi magyar hal bele "szuperbaktériumba" mint amerikai úgy, hogy az USA egészségügye fejlettebb!

Friss forrásaim:
index.hu/techtud/2019/11/15/szuperbakterium-antibiotikum-rezisztens_bakteriumok_amerika-gyogyszer-cdc/

blog.atlatszo.hu/2019/11/hivatalosan-541-en-haltak-meg-tavaly-korhazi-fertozes-miatt-de-a-valos-adat-joval-tobb-is-lehet/