He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Rejtő Jenőtől az élet szép

2019.10.28. 05:51 guma

Rejtő Jenő (Forrás: Színészkönyvtár.hu)Sokat utazott, bejárta Európát, sőt Észak-Afrikában is megfordult. Belépett a Francia Idegenlégióba, ahonnan megszökött és visszatért Budapestre. Hazatérése után ünnepelt kabarészerző volt, majd ponyvaregényeivel vált igazán híressé. Rejtő Jenőt a ponyvák királyának szoktuk nevezni, de a legnagyobb írók mellett kap helyett.

Neki köszönhetjük Tuskó Hopkins, Senki Alfonz, Füllig Jimmy, Piszkos Fred, Gorcsev Iván és Vanek úr karakterét, mást nem tehetünk, mint hogy mindhalálig hálásak vagyunk többek között a Piszkos Fred, a kapitány, a Tizennégy karátos autó, a Vanek úr Párizsban, a Csontbrigád, A láthatatlan légió, az Egy bolond száz bajt csinál vagy aVesztegzár a Grand Hotelben című könyvekért. Rejtő Jenő alias P. Howard író 1943. január 1-jén halt meg az ukrajnai Jevdokovóban munkaszolgálatosként.

Színészből kabaréíró

Rejtő Jenő, 1928 (Forrás: Színészkönyvtár)1905. március 29-én született Budapesten, Reich Jenő néven. Elemi iskolájának elvégzése után a Kereskedelmi iskolába került, és a Kertész utcai polgári iskolában tanult, ahonnan kicsapták, mert szájon vágta tanárát, aki állítólag zsidózott. Rejtő színésznek készült tizenkilenc évesen jelentkezett színitanulónak Rákosi Szidi színésziskolájába, ám önkritikusan bevallotta, hogy sok tehetsége nem volt. A színiiskola elvégzése után egy ideig itthon statisztált, ám amikor mint sebesülthordozó leejtette a neves színészt, Törzs Jenőt, hazai színpadi karrierjének befellegzett.

Berlinben, Max Reinhardtnál folytatta színi tanulmányait, és lovakat csutakolt az ügetőn. Bejárta fél Európát: Hamburgban dokkmunkás és illatszerárus, Svédországban heringhalász, Genovában építőmunkás, Zürichben gobelinkereskedő volt. Idegenlégiós működése és kalandos szabadulása nem bizonyított. Dolgozott vándorcirkuszban, bebarangolta Franciaországot, néhány napot Afrikában is töltött. Közben riportokat írt a Pesti Napló és Az Újság részére. Légiós kalandjairól egyfajta derűvel tekintett vissza Rejtő: “De mondom, én nem panaszkodhattam. Egy ezredorvos kitüntető jóvoltából és egy megevett fél darab szappan segítségével rövid idő alatt szabadultam a légióból, és következett egy lázálomszerű vánszorgás félig ébren és félig halva Észak-Afrika felé.”

Hazatérve nyelveket tanított s írni kezdett. Egyszer szmokingban és alatta piros szegélyű hálóingben megjelent a Japán kávéházban. Megkérdezték tőle: “Mi az, Jenő, meghívtak talán valahova aludni?” Rejtő letette az asztalra a kezében tartott iratcsomagot, és kijelentette: “Írtam egy ötfelvonásos történelmi drámát a Nemzeti Színház számára, ezt szeretném azonnal átadni az igazgató úrnak.” Barátai azonnal lebeszélték “drámai” tettről, és a bohózatok felé terelték őt, mondván: egy bohózatért akár 15 pengő is üthetné a markát, és esténként több helyen is játszhatják a darabjait, ami plusz bevétel lenne. Rejtő másnap előállt a Gengszteridill című bohózatával. Hatalmas siker lett.
Az 1930-as évek derekán részben regényekkel, részben színpadi művekkel próbálkozott. Salamon Béla pártfogásával a Teréz körúti Színpad háziszerzője lett. Rejtő Aki mer az nyer című zenés darabját Honthy Hanna és Törzs Jenő főszereplésével 150-szer adták elő, Úrilány szobát keres című színművének címszerepét Zilahy Irén játszotta, ez utóbbiból 1937-ben film is készült. Százhúsz jelenete maradt fenn, ezek legjavát Tévedésből jelentikcímmel adták ki 1988-ban.

Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány 
(Részlet a könyvből)

- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk … Csak lassan, kérem … Milyen volta a nyele?
- Kagyló.
- Hány részből?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
- Köszönöm
- Kérem … A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.
- Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem …
- Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.

P. Howard és G. Lavery

Legmaradandóbb alkotásai regényei, amelyek átmenetek a kalandregények és paródiájuk között. Eleven, fordulatos cselekmény, ötletekben gazdag, játékos képzelet jellemzi őket, legfőbb sajátosságuk azonban a teljesen egyéni ízű humor. Komikus szemlélete gazdagságával és erejével művészetté nemesítette a légiós és matrózregényeket is. Mind Karinthyból, mind a pesti vagánynyelv és aszfalthumor leleményeiből sokat merített, szójátékai, meglepő szerkezetei, nyelvi fantáziája révén eredeti stílust hozott létre. Nagy sikerű könyveit korábban G. Lavery, később P. Howard álnéven írta. Egy szerződés szerint kéthetente vállalta egy-egy 120 oldalas regény megírását, bár aprólékosan, szövegén sokat javítva dolgozott.

Rejtő különös humorral és egyéniséggel volt megáldva. Nem engedte, hogy az írói álnevét, a  P. Howard nevet kényeskedő angolsággal mondják ki, hanem jó magyaros hanglejtéssel Hovardnak, sőt Péhovardnak kellett ejteni. Így mondta ő is, így emlegették az olvasói is.

Rejtő Jenő a családjávalA legnépszerűbb “Rejtők”: A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelbenés a Piszkos Fred, a kapitány. Hősei csetlő-botló kisemberek, akiknek a sors végül igazságot szolgáltat. Történetei lineárisak, jellemei kevéssé árnyaltak, így könyvei könnyen olvashatók, ám korántsem primitívek.
Különösen regényeinek indítása zseniális, a Piszkos Fred kezdő mondatait mindenki ismeri: “- Uram, a késemért jöttem.” Bizarr fordulatai (pl. a Török Szultán vagy Fülig Jimmy leveleiben) az irodalomban is mintát teremtettek. Fő helyszínei Afrika, San Francisco és a Távol-Kelet, helyismeretét útikönyvekből és utazási prospektusokból merítette.

P. Howard sikere megkérdőjelezhetetlenné vált, vitték, mint a cukrot – pestiesen szólva. A Nova Kiadó vezetője, Müller úr ezt a sikert kihasználva a vadnyugati világ felé terelte Rejtő figyelmét. Rejtő tartva a kudarctól, kéri, hogy ne a jól bevált P. Howard néven jelenjenek meg az új történetek, hanem Gibson Lavery néven. Első története, ANevada szelleme még eléggé egyszerűre és bárgyúra sikeredett, azonban a következő négy pengős regény már kidolgozottabb Rejtő-stílusjegyeket mutat. A Nincs kegyelem, a Pokol a hegyek között, a Tigrisvér és a Texas Bill, a fenegyerek című könyvekkel Rejtő Jenő közelebb hozta a vadnyugat romantikusnak tetsző világát.

Rejtő Jenő, Karinthy Frigyessel és Samon BélávalAz óriási munkatempó egyre jobban kikezdte Rejtő egészségét. Rengeteg kávét ivott, és csak altatókkal tudott elaludni. Idegkimerültsége és álmatlansága kezelésére 1939-től egyre több időt töltött különböző idegszanatóriumokban (Rejtőnek soha nem volt saját lakása, így az elhelyezés kényelmes is volt számára). A negyvenes években gyakorlatilag a Lipótmezőn élt, de napközben kijárhatott dolgozni, mert nem volt ön- és közveszélyes. Kalandos múltja és a háborús helyzetből következő rettegése szorongásos, neurológiai beteggé tette. Ennek ellenére írta tömegeket megnevettető pamfletjeit, kabaréit és regényeit. Így napközben a kávéházakban barátai társaságában írt, majd a napi munkáját befejezve villamosra ült és “hazautazott” a Lipótmezőre.

Rejtő Jenő saját korában Máraival vetekedett a sikerszerzők rangsorában, aztán meg olyan olvasott volt, mint Jókai, rajongótábora mára sem csökkent. Kiszólásai, gegjei évtizedek óta közszájon forognak, regényein nemzedékek nőttek fel, személyével kapcsolatban is számos anekdota terjedt el. Egyes könyveiben (Menni vagy meghalni, A csontbrigád) megelőlegezi a náci idők borzalmait.

Az utolsó szó jogán

Rejtő Jenő ars poeticájában így ír: “Én költő vagyok – költő, mint Leonardo, de nekem talán Mona Lisám se lesz, Utolsó vacsorám sem lesz, pedig én is csak olyan költő vagyok, mint Leonardo, akinek a feje meg volt mérgezve számokkal és mértani haladványokkal. Nagyon szeretem Leonardót. Ha nézek egy hajót, ahogy este végigmegy a Dunán, és a legszebb hangulatban az jut eszembe, hogy Einstein szerint én másképp látom… Komplikált koordinátarendszerek összekeverednek a kis hajólámpákkal, ilyenkor nagyon szeretem Leonardót, aki az Apokalipszis végtelen óceánján úszó tetemeknél vigyázott, hogy a beesési szög egyenlő legyen a visszaverődési szöggel… A logikának és az intuíciónak ez a különös kontrasztja nagyon kevés emberben van meg, és többnyire azok nagyon érzékenyek és nagyon szerencsétlenek…
Igyekeztem, hogy a humoron és a drámán felül az életből is adjak valamit, nem sokat, csak annyit, amennyit egy operettlibrettóban mint csempészárut elhelyezhet a szerző… Az élet egy különös színpad, amelynek meglehetősen zavaros célja és furcsa repertoárja van. Mi a leghőbb vágyam? Az, amit a költő kíván: “Egyszer életemben végre jól kialudjam magamat…”

A nyilas “Egyedül vagyunk” újság folyamatosan támadta, 1942-ben lényegében feljelentette Rejtőt. Nem volt újdonság ez a támadó hangnem, hisz ilyen sajtókirohanás volt már korábban is Kabos Gyula és Perczel Zita ellen. Rejtőt végül betegen hurcolták el a nagykátai katonakórházból egy büntetőszázadba. Bevonulása előtt még megírta személyes jajkiáltványát: Az utolsó szó jogán című regényt, aminek mottója rejtői: “A tornádóban panaszkodik, kidőlt ősfák alatt, egy lehullott, elsárgult, hervadt, nyílt levél”. A menetszázadban találkozik Rajna János artistával, akit még Pestről ismer, az ő elbeszélései alapján tudjuk, hogy a táborban szinte mindenkit megtámadott a flekktífusz, Rejtőt is. Lázálmában egy nagy, megírandó regényről beszélt, amely a fejében már teljesen készen van, csak le kell jegyeznie. 1943. január 1-jén munkaszolgálatosként halt meg Ukrajnában, mindössze 38 éves volt. Állítólag halála előtt is bajtársait szórakoztatta emlékezetből idézett regényrészleteivel.

Rejtő Jenő: Az elátkozott part
(Részlet a regényből)

Első fejezet

Néhány szó egy nadrágról, egy asztalkendőről, magamról és más kétes egyénekről

1.

A Török Szultán már két napja nem ment ki az utcára, mert valaki ellopta a nadrágját. Ezt a ruhadarabot nehéz nélkülözni, ha valaki sétálni megy.
Mi a tanulság ebből?
Nem tudom.
De egészen bizonyos, hogy az ügy mögött tanulságos következtetések húzódnak meg.
Mert ha a Török Szultán nadrágját nem lopják el, vagy ha Tuskó Hopkins jobban ügyel a saját ruházatára, akkor néhány ember, sőt egy kis birodalom sorsa is másképpen alakul. Ilyen rejtélyek húzódnak meg olykor egy nadrág hátterében.

2.

Ezek után elsősorban néhány szót magamról, e regény szerény hőséről.
Jámbor ember vagyok, talán azért, mert anyai ágon egy nagybátyám kántor volt, és már kora ifjúságomban magamba szívtam a jó erkölcs törvényeinek tiszteletét. Ezért csak a legritkább esetben szánom rá magamat arra, hogy Márta napján lopjak. Mártának hívták az anyámat, és ez a nap nagy tiszteletben áll előttem. Ne csodálják maradi erkölcsi felfogásomat; de tapasztalataim a napnál világosabban igazolták, hogy bizonyos elvek és hagyományok tisztelete nélkül nehéz és göröngyös minden útja az életünknek, míg ha képesek vagyunk eszményeinkért és elveinkért lemondásra, úgy a göröngyös út is simán járható.
Mindezt azért tudom ilyen okosan, művészi egyszerűséggel, de mégis megkapóan leírni, mert magam is kántornak készültem gyermekkoromban.
Hogy mégsem így lett, azt hőn szeretett atyám rábeszélőképessége okozta. Ő ugyan egyszerű halászmester volt, de azt kérte tőlem, hogy matróz legyek, mint az apja, nagyapja és valamennyi őse, beleértve a dédapját is. Lefestette előttem a hajósélet szépségeit, a tengerész kiváltságos helyzetét a polgárok között, és megemlítette Lord Nelsont, aki annak idején dédapám bátorságára hivatkozva ellenezte, hogy az öreget karóba húzzák. Atyám szelíd rábeszélése azonban hatástalan maradt volna, ha utolsó okfejtései során nem ver egy fél árboccal addig, amíg meghajolva érveinek súlya előtt, beálltam hajósinasnak.
De a vágy, hogy hirdetője legyek a békének és az emberszeretetnek, ma is úgy él bennem, mint ifjú gyermekkoromban, amikor az életről még mit sem tudtam, kispajtásaimmal játszadoztam, és hőn szeretett atyámat eltámogattam a mentőállomásra, ha győzött felette a kocsmai söpredék túlereje…
Olvasottságomat anyai ágon szereztem. A Genovéva című megható történet volt az első könyv, amelyhez hozzájutottam, és az évek során többször is elolvastam. Később a kezembe került a Gil Blas című munka, és a Sing-Singben tízszer is átfutottam „ Lohengrin, a Hattyúlovag” históriáját. Ez a mélyenszántó történet végképpen átformálta a gondolkozásomat, midőn megértettem a mű örök, emberi tanulságát: hiába titkolod múltadat; a nő előbb-utóbb rájön, és te röpülsz, mint egy hattyú.
Mily bölcs és mélyenszántó gondolat.

Szerzetesi hajlandóságomnak tudom be, hogy mindig szívesen elmélkedem egy cella magányában, és csak aki már készített papírzacskót, az tudja, hogy e művelet mennyire alkalmas az elmélyülésre.
Így lettem vándor, aki a megértés, a béke és szeretet elvét hirdeti. Van néhány parancsolatom, amelyeket minden körülmények között megtartok.

1. Kerüld a civódást és a nyers erőszakot.
2. Kerüld a kötekedő embert.
3. Igyekezz szelíd rábeszéléssel hatni felebarátaidra.
4. Ne hivatkozz mentő tanúkra, mert mit érsz vele, ha ismerőseidet bezárják?
5. Ne tégy hamis esküt, csak ha muszáj.
6. Kerüld a részeg embert, hogy téged se molesztáljanak hasonló állapotban.
7. Ne légy hiú és beképzelt, hogy különb és okosabb légy, mint embertársaid.
8. Vasárnap ne lopj, ne csalj, ne verj meg senkit, mert hat nap mindenre elegendő…
Ennyit magamról, jellememről, múltamról, törvényeimről és érdekes egyéniségemről.

 

Felhasznált irodalom:
Színészkönyvtár.hu
Hámori Tibor: Rejtő Jenő rejtélyes élete, Zrínyi Nyomda
Rejtő Jenő: Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam. Szukits Kiadó
Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (részlet)
Rejtő Jenő: Az elátkozott part (részlet)

http://diakszogalanta.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1186648

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr3215176984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása