He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

október 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

"Jó lenne, ha az állam összeszedné magát!"

2019.10.10. 09:30 guma

Azt hiszed, jár az egészségügyi ellátás? Tévedsz

Az egyre pocsékabb ellátást nyújtó állami egészségügyi rendszer a magán egészségügyi szolgáltatások rohamos fejlődését hozta. A lakosságnak egyre mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, ha gyógyulni akar. Az egészségügyi közgazdász szerint ez nem tudatos döntés eredménye, ma minden a spontaneitás jeleit mutatja az egészségügyben. A kormánynak azonnal lépnie kellene.

Miközben az MNB az egészségügy magánkiadásainak hatékonyabbá tételén segítene, az államnak alapvető feladatai lennének az egészségügyi rendszerrel. Magyarország 2018-ban mindössze a GDP 6,6 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra, ezzel a fejlett piaci országok utolsó negyedébe kerültünk. Ugyanakkor kiemelten magas a zsebből fizetés aránya.

A tavalyi adatok szerint az egészségügyi kiadások 30 százaléka magánkiadás, aminek döntő részét, legalább 85 százalékát fizetjük zsebből. Így összességében hazánkban tavaly 25,5 százalékos volt az így fizetett egészségügyi költések aránya, miközben a WHO ajánlása szerint ennek maximum 15 százalékosnak kellene lennie. A magasabb arány káros, a szegényebb rétegeket indokolatlanul megterhelő mérték – hangsúlyozta Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) közelmúltban tartott konferenciáján.

A szakértő kiemelte: ma nincs rögzítve a társadalombiztosítás alapú, szolidaritási elven működő egészségügyi finanszírozás rendszere az Alaptörvényben, szemben a korábbi Alkotmánnyal. Hiába akart ezen több egészségügyi vezető is változtatni, eddig nem sikerült nekik.

Nem működik az állami, burjánzik a magán

A közfinanszírozott ellátórendszer működésképtelenségére a magánszolgáltatások megerősödése a válasz. A lepusztult fővárosi infrastruktúra, a humánerőforrás-ellátottság súlyos gondjai, valamint a szakrendelésekhez való hozzáférés nehézségei megerősítették a magánpiacot. Évente 15-20 százalékkal növekednek a magánszolgáltatói kapacitások. 2017-ben fordult először elő, hogy több orvos ment el a magánegészségügybe dolgozni, mint ahányan külföldre távoztak. Egyes szakrendelések ma már alig léteznek közfinanszírozott közegben. Ez azt eredményezi, hogy a magánellátás ma már nem kiegészítő, hanem helyettesítő funkciót tölt be. 

Mi történt a magánfinanszírozással?

A biztosítók lobbizásának köszönhetően 2012-től adó- és járulékmentessé tették a magán egészség(betegség)biztosítás vásárlását a munkáltatók számára. A cafeteria drasztikus átalakításával ugyanakkor idén ezt is megszüntettek. Mint ahogy a munkáltatói tagdíjfizetés kedvezménye is eltűnt az önkéntes pénztáraknál, és jelenleg ugyanúgy adózik, mint a munkabér.

Ide-oda rángatják a szabályozást, átfogó kormányzati stratégiai irány egyelőre nem látszik. Bár sokan azt gondolják, hogy a kormány tudatosan építi le az állami rendszert a magán javára, Sinkó Eszter szerint ez nem így van. Ma az egészségügyben minden mozzanat a spontaneitás jegyeit hordozza, amit nem engedhetne meg magának az ágazat.  

Azonnali szabályozás kell

A kormánynak átfogó stratégiát kell alkotnia, ágazati jövőképet kell meghatároznia. Ebben ki kell térnie a magánellátás várható szerepére is, mind a szolgáltatói, mind a finanszírozói oldalon – hangsúlyozta a szakértő. Mindezt a technológiaváltások, a mesterséges intelligencia, a digitális, adatvezérelt egészségügy kiépülésének időszakához illesztve.

Szomorú kimondani, de szinte újra fel kell építenünk az egészségügyet; tégláról-téglára haladva – kidobva a feleslegesen cipelt ballasztokat, modernizálva, a személyre szabott orvoslás, az egészségközpontúság jegyében – mondta Sinkó Eszter.

Szerző: Lovas Judit

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/azt-hiszed-jar-az-egeszsegugyi-ellatas-tevedsz/6233/?=hirkereso

A jóléti alapokból hatékonyabban lehetne költeni

Romokban az egészségügy, az MNB így segítene

Az uniós országok átlagánál jóval mélyebben kell a magyar lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ha az egészségéről van szó. Az MNB ezt a pénzt a jóléti alapokba terelné, hogy hatékonyabb legyen a felhasználása. Ezek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összeolvadásából jönnének létre, és mindenkit beléptetnének.

Hatékonyabbá válna a felhasználás, így csökkenteni lehetne a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásait, ha intézményesített formában költenének az emberek az egészségükre – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján.

Ma Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák, miközben az uniós átlag 18 százalék. Vagyis a magyar embereknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, amikor az egészségükről van szó, mint az átlag európai polgárnak. A 30 százalék legnagyobb részét, közel 27 százalékot zsebből fizetnek az emberek, és mindössze 3,9 százalékot az önkéntes egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül. (A 2016-os adatok szerint.) Utóbbiak aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években, gyakorlatilag elhanyagolható a szerepük, pedig ott vannak az ösztönzők az egészségpénztáraknál – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Pedig az egészségpénztári költések szerkezete „egészségesebb”, 25 százalékát egészségügyi szolgáltatásra (pl. fogászat, szűrővizsgálatok, CT, MRI) fordítják, ennek összege 2018-ra már 2,5-szeresére nőtt 2007-hez képest.

Még az ág is húzza az egészségpénztárakat?

Bár Nagy Koppány előadásában erről nem szólt, akárcsak az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében, az önkéntes egészségpénztáraknál sem elhanyagolható, hogy – mint többször megírtuk - az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden évben drasztikusan átalakította a kormány a cafeteria rendszerét. A végső csapást tavaly mérte a szektorra, emiatt 2019-től a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás ugyanúgy adózik, mint a munkabér. Miközben korábban a legkedvezőbben adózott. (Mint megírtuk, a cél a pénzek SZÉP-kártyára terelése, és ezen keresztül a belföldi turizmusban érdekelt vállalkozások zsebének megtömése volt.)

Emiatt a tavalyi 8,1 milliárdról 3,4 milliárd forintra csökkent az önkéntes egészségpénztárakban a munkáltatói tagdíjfizetés idén az első félévben. A tagok egyéni befizetései viszont csak kis mértékben nőttek 10 milliárdról 11,7 milliárdra. Ráadásul a nagy átalakítgatásoknak köszönhetően éppen a SZÉP-kártya helyzetbe hozása miatt került ki a prevenció is 2012-ben az egészségpénztári körből.

Mindenki menjen a jóléti alapokba!

Nagy Koppány már a Pénztárszövetség múlt heti előadásán is arról beszélt, hogy a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzeket is úgynevezett  jóléti alapokba terelné a Magyar Nemzeti Bank, hogy hatékonyabbá tegye az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana. Ugyanakkor aki nem akar benne lenni, az kiléphet. 

A jóléti alapok például pénztárak fúziójával vagy tevékenységbővítésével jöhetnének létre. Vagyis például egy-egy cégcsoport nyugdíj- és egészségpénztárának fúziójával. Nagy Koppány portálunknak hangsúlyozta: ezek önkéntes átalakulások lehetnének, a piaci szereplők döntése szerint. A cél az, hogy az egyes alapok hatékonyan működjenek, egy vezetéssel. (Például összeolvad az „A” önkéntes nyugdíjpénztár és az „A” önkéntes egészségpénztár – direkt nem írtuk piaci szereplők nevét.)  

Mint előadásában az igazgató elmondta: a jóléti alapok vezetnék a jóléti számlákat. Lehetne külön nyugdíj zseb és egészség zseb.

Miért lenne jó?

Jelentősen növelné a rendszer versenyképességét, ha az egyén egészségre szánt költéseit egy intézményrendszer (egészségpénztárak vagy jóléti alapok) gyűjtené. A kisösszegű kifizetéseket – akárcsak ma az egészségpénztári költések nagy részét - ezek az intézmények közvetlenül intéznék. Emellett a háttérben megversenyeztetnék a biztosítókat, és megfelelő szolgáltatásbiztosításokat vásárolnának arra az esetre, ha nagy egészségügyi probléma merül fel, amire nem elegendő az egyéni felhalmozás. A biztosítók beruházásokba csatornázhatnák be ezeket a pénzeket, és növelnék a magánegészségügy kapacitását. Csökkennének a várólisták, javulna az ellátottság, és az egyénhez jobb szolgáltatási színvonal kerülne – hangsúlyozta Nagy Koppány.

Hozzátette: így az ügyfelek egyébként is meglévő, zsebből történő költéseit úgy használnák fel, hogy abból egészségügyi beruházás születhetne. Erre lennének jók a jóléti alapok. Ugyanakkor az MNB igazgatója hangsúlyozta: a jóléti alapok egy felvetés, az alanyi jogú tagsággal a fő fókuszban. A megvitatáshoz kérik a szakma és a jogalkotó véleményét is.

Szerző: Lovas Judit

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/romokban-az-egeszsegugy-az-mnb-igy-segitene/6218/

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr8515215440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jaegtoer 2019.10.11. 04:39:10

Egyre többször hallom, hogy a magánegészségügy is kezd éppen olyan szar lenni, mint az állami. 3, vagy 4 évvel ezelőtt volt egy kellemes csalódásom ezzel kapcsolatban, aztán a rákövetkező évben egy lesújtó tapasztalatom. A minap pedig arról értesültem, hogy egy magánintézményben kifizettettek egy olyan vizsgálat költségét a beteggel, aminek az elvégzését csak imitálták, miközben nem is volt rá szükség. A vizsgálat ára 80 ezer Ft. volt. Ráadásul abban az intézményben, ahol 3 vagy 4 éve még teljes megelégedésemre végezték el a vizsgálatokat és két kisebb 'beavatkozást'. Szóval nincs menekvés.