He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Stumpf István: "a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját".

2019.09.08. 07:50 guma

Stumpf István: 2010 után "a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn beleírták az Alkotmányba"

Stumpf István volt alkotmánybíró, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere meglepően nyíltan beszélt Orbán Viktor gyakorlatilag elnöki hatalmáról, az egykori Rogán–Lázár-szembenállásról, és arról, mennyire akadálytalanul lép meg bármit a kétharmados hatalom.

Előadást tartott Stumpf István júliusban leköszönt alkotmánybíró az MTA Politikatudományi Intézetében, és erős szavakkal jellemezte a NER-t. Az előadáson ott volt a Magyar Narancs is, ők idézik az Orbánékat a Bibó Szakkollégiumban töltött időkől ismerő, az első Orbán-kormányban kancelláriaminiszteri posztot kapó Stumpf szavait: „Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.” 

Az eleinte nagyon fontos Alkotmánybíróság szerepe 2010 után kezdett el csökkenni, köszönhetően a NER ilyen irányú aktivitásának, de ez nemzetközi törekvésekkel is összhangban volt Stumpf szerint, sok helyen meg kellett erősíteni az államot a gazdasági válság után. De a NER egyre nagyobb konfliktusokba került a testülettel, végül a saját jelöltjeivel töltötte fel, kivette a kezéből a gazdasági kérdéseket, megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát, ahogy Stumpf fogalmaz: "A parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott".

Stumpf kitért az orbáni hatalomgyakorlás 2010 utáni történetére is, és talán eddig a legegyértelműbben beszél az Miniszterelnökségen koncentrálódó hatalomról, az egykori Lázár–Rogán-szembenállásról is, és arról, hogy előbb a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást, majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”. Ezután központosított Orbán mindent 2018 áprilisa után a kormányzati rendszer átalakításával.

Orbán ma gyakorlatilag Magyarország egyszemélyi vezetője, mondja ki ezt is Stumpf:

"a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját".

Végül kérdésre válaszolva elmondta azt is, kevés esélyt lát arra, hogy az Alkotmánybíróság igazat adjon az MTA-nak a kutatóintézeti hálózat kormányzati einstandjának ügyében.

https://hvg.hu/itthon/20190905_Stumpf_Istvan_2010_utan_a_kormanyban_penteken_kitalaltak_valamit_hetfon_beleirtak_az_Alkotmanyba

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

De Gaulle-konferencia 2016-ban

Stumpf István: „Tartalmilag ez prezidenciális kormányzás, a miniszterelnök soha nem volt ilyen erős”

Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.

„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”

Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.

Kiverték a biztosítékot

Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.

A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”

Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.

A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozóján

A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozóján

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.

Problémák az udvartartásban

Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.

Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.

A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.

Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést

Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetést

Fotó: Mónus Márton / MTI

Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.

https://magyarnarancs.hu/belpol/stumpf-istvan-eloadas-122670?_ga=2.27051005.1964212335.1567678996-1662341348.1565271190

Stumpf István szerint Orbán 2018-ig úgy érezhette, nem ő, hanem a kancelláriaminiszterei kormányoznak

Stumpf István volt alkotmánybíró A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében, ami a többi intézethez hasonlóan már kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést.

Az előadáson ott volt a Magyar Narancs, ami azt írja, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, akinek az alkotmánybírósági mandátuma nyáron járt le, főleg az Alkotmánybíróság meg a kormány konfliktusairól és a kormányzás 2010 utáni átalakításáról beszélt. Azt mondta:

„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”

Stumpf szerint a rendszerváltás után megtört a bizalom a politikában, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni az AB, de jött 2010 és a forradalmi jogalkotás: a cél az AB lefékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása lett. Stumpf szerint ez nemzetközi jelenség is volt, mert a gazdasági világválság miatt újra felmerült, hogy mekkora legyen az állam szerepe és a hatalommegosztás mértéke. Az előző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a főáramlat, de egyre többen jöttek azzal, hogy ez egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.

Stumpf szerint 2013 elejére Orbánnál betelhetett a pohár, miután az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit eltörölték, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. Végül a 4. alkotmánymódosításba beletettek több, már alkotmányellenesnek minősített szabályt, ez visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozás volt – mondta Stumpf, aki szerint végül „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”, a kormánytöbbség a saját jelöltjeivel töltötte fel a kibővített AB-t, aminek kivették a kezéből a gazdasági kérdéseket, és megtiltották az alkotmánymódosítások felülvizsgálatát.

Stumpf azt mondta, 2018 után elvileg Orbán felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, pedig már 1998 és 2002 között sem a napi, inkább a távlatos ügyek érdekelték. Stumpf ezt mondta Orbánról:

„Úgy lehetett vele, hogy 4 évig Stumpf kormányzott, 4 évig Navracsics, 4 évig Lázár, most már végre én jövök.”

Stumpf szerint már tartalmilag prezidenciális kormányzás folyik: „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció.”

Stumpf kérdésre azt mondta, a belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek:

„Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett, mellett az intézmény értékrendje is fontos.”

Stumpf a főleg MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta, kevés esélyt lát arra, hogy az AB az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal. (Magyar Narancs)

https://444.hu/2019/09/05/stumpf-istvan-szerint-orban-2018-ig-ugy-erezhette-nem-o-hanem-a-kancellariaminiszterei-kormanyoznak

16 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr2015044042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

taga20 2019.09.08. 09:29:19

kösz pityu, hogy szóltál!

észre se vettük 1998 óta egyszer se!

ja és elmentünk a gecinek a rezsimjét szolgálni több évtizeden át.

u.i.: az ilyen rohadék, hulladékokat, úgy megbotoztatnám, és az összes vagyonát elkoboztatnám, és utána kegyelem kenyeren tartanám, hogy lássák, mit tettek evvel az elbaszott országunkkal!

a kurvaistenit!

guma 2019.09.08. 09:55:16

@taga20:

elképesztő mennyire megvilágosodnak, amikor kiesnek a kosárból... :(((

mgdé 2019.09.08. 17:12:54

@guma:

Azt hitték, ők majd képesek - ha nem is teljesen, de valamennyire - irányítani. Nem jött be, a lázálomban élők önjáróak.

Nem beszélve a hosszú emlékezetű elefánt régóta ismert történetéről, akit borjú korában - legalábbis szerinte - bántottak és ezért felnőtt korában dühében ugyanott kivétel nélkül mindent széttapos. (Mert még ha önfeledten szeretkezne, végül is nagytermészetű állat, no de feleslegesen ... sírta búsan a termesz, éppen tropára taposott vára gyászos látványára.)

guma 2019.09.08. 19:10:33

ehhez mit szóltok?

Tiltakozik a magyar nagykövet a német köztévé filmje ellen a magyar menekültválságról

Hivatalos levélben tiltakozik Györkös Péter berlini magyar nagykövet a ZDF-en szerdán bemutatott dokumentumfilm miatt. Az „A döntés órái: Angela Merkel és a menekültek” című film a 2015-ös menekültválság magyarországi történéseit mutatja be, a Keleti pályaudvartól Merkel dolgozószobájáig.

A berlini magyar nagykövet a film miatt nyílt levelet (PDF, németül) írt a ZDF intendánsának, hogy tiltakozzon, mert szerinte a film „valóságtól idegen, és néhol már a becsületsértés határát súroló propaganda” Magyarországgal és személyesen Orbán Viktorral szemben.

itt megnézhető:

www.zdf.de/dokumentation/dokumentation-sonstige/stunden-der-entscheidung-160.html

mgdé 2019.09.08. 19:20:55

@taga20:

Fociztam ellene, tudom milyen. :)

guma 2019.09.08. 22:02:46

@Én de genere Mi:

mi ki nem derül itt! :-)))

mgdé 2019.09.08. 22:50:23

@taga20:

:) Játék közben önmagukat adják az emberek ...

mgdé 2019.09.08. 22:54:56

@guma:

Nem kell komolyan venni, Don Corleone után szabadon: semmi személyes, csak foci! :D

guma 2019.09.08. 23:03:01

@Én de genere Mi:

én is letagadnám a stadiont! :-DDDD

mgdé 2019.09.09. 11:56:40

@guma:

Nincs mit letagadni, nem jutottam be semmilyen stadionbuliba, engem a Tomika-féle beléptetőrendszer gondolkodás nélkül, azonnal megállított, kiszűrt. Bizonyára a football hooligan archetípusa lehetek. :D
Így aztán azóta is a raktárban heverészek. :)

guma 2019.09.09. 14:00:29

@Én de genere Mi:

van még egy ágy a raktárban? :-D

mgdé 2019.09.09. 14:24:30

@guma:

Hogyne volna! :)

(Már Tomika egyik hajdani - azóta bűnbánó - bűntársát is befogadtam. :D )

guma 2019.09.09. 14:55:28

@Én de genere Mi:

csak nem a Magdolna volt az, te kópé :-)
(ha így haladsz bérleti díjat is szedgetsz :DDDD)

mgdé 2019.09.09. 15:17:31

@guma:

Jó felé kapisgálsz! Ha nem is Magdolna, de fénykorában templomi orgonista volt a t. bűntárs. :D