Csaba László: Nagyjából úgy vezetik a gazdaságot, mint a hetvenes években
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.
Így látja a G7 podcast eheti vendége, Csaba László közgazdász és egyetemi tanár, akinek nemrég jelent meg új könyve, Válság, gazdaság, világ címmel. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
A szakpolitika Csaba László szerint a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta Csaba László, hogy nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.
A politika elsőbbsége két, az utóbbi időszakban különösen előtérbe került területen, így a migrációnál és az akadémiánál is nyilvánvalóvá vált, és nagy károkat okozott. Az akadémia esetében az sem kizárt, hogy az igen szélsőséges közelmúltbeli orosz átszervezés adta a mintát.
Ha az innovációnak, a tanulásnak a szerepe fontos, akkor nem rövidítjük le az iskolába járás idejét
– mutatott rá a kormányzati intézkedések és szólamok közötti ellentmondások egyikére.
Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni.
Így látja a G7 podcast eheti vendége, Csaba László közgazdász és egyetemi tanár, akinek nemrég jelent meg új könyve, Válság, gazdaság, világ címmel. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).
A szakpolitika Csaba László szerint a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta Csaba László, hogy nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.
A beszélgetésen szóba kerül az is, hogy miért az orosz, a német, a lengyel és a magyar gazdaság utóbbi harminc évét hasonlítja össze Csaba László a legújabb könyvében. Azért, mert ezeknek az országoknak a vizsgálatával lehet a legjobban megmutatni a rendszerváltás gazdasági hatásait. Kelet-Németország példája azt mutatja, hogy hiba volt egy az egyben átvenni a nyugati modellt, Lengyelország pedig az egyszerű, ám szakszerű gazdaságpolitika erényeire hívja fel a figyelmet. Magyarország ezzel szemben az összes lehetséges modell megvalósításába belekapott, és az eredményt sem könnyű értékelni.
Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.
https://g7.hu/podcast/20190316/csaba-laszlo-nagyjabol-ugy-vezetik-a-gazdasagot-mint-a-hetvenes-evekben/
