Az alku hatását mutatja, hogy idén január 1-je óta a kőolaj világpiaci ára körülbelül 30 százalékkal emelkedett, ilyen évkezdésre pedig a 80-as évek eleje óta nem volt példa.

Ezt pedig nagyjából a hazai üzemanyagárak is követték, bár az utóbbi pár hétben a forint dollárral szembeni pár százalékos gyengülése is hozzájárult a benzin és a gázolaj itthoni drágulásához. Január első hetében az előbbi átlagára 340, az utóbbié 375 forint volt literenként, most már viszont mindkettő 400 forint körül, illetve némileg afölött alakul.

Autós szempontból a további kilátások sem a legjobbak, mert a szaúdiak és az oroszok nagyon megtalálták a közös hangot. A szaúdi olajipari miniszter nemrég azzal viccelődött, hogy többet látja orosz kollégáját, mint néhány hazai minisztertársát. Hozzátette, tavaly tizenkétszer találkozott Alekszandr Novakkal. A tervek szerint a következő, májusi OPEC-tanácskozáson már azt is megbeszélik a két ország illetékesei, hogy formalizálják-e az eddig alkalomról-alkalomra alakuló szövetséget.

https://g7.hu/vilag/20190420/putyin-dontotte-el-hogy-tobbet-kell-fizetned-a-benzinkuton/

Mennyit kaszálnak itthon a benzinkutak?

Mindig is kíváncsi volt, mennyit keresnek a benzinkutak? A Wood Mackenzie reprezentatív felmérést végzett azzal kapcsolatban, hogy különböző országok benzinkútjai mekkora haszonkulccsal dolgoznak, hol a leginkább jövedelmezőbb ilyen vállalkozásba kezdeni, és hogy mekkora a profit.

Az felmérésből nyert eredményeket egyik nagyobb konszern sem cáfolta, így hitelesnek tekinthető. De mit is mutatnak az adatok?

Melyik országban mekkora a haszonkulcs?

A reprezentatív felmérés azt mutatta ki, hogy a leggazdagabb európai országokban hoznak a legnagyobb nyereséget a benzinkutak a tulajdonosaiknak. Ilyen értelemben Norvégiában és Svájcban hozza a legnagyobb profitot a benzinkút. Norvégiában ugyanis minden eladott egy liter benzin után huszonhét cent marad a benzinkút tulajdonosánál, gázolaj esetében pedig literenként huszonkét cent. Svájcban fordítva van, itt ugyanis a gázolaj a jövedelmezőbb a benzinkúttulajdonosoknak – ebben az országban egy liter gázolaj után huszonnyolc cent a jövedelem, míg egy liter benzin után huszonöt cent.

Ezután a két ország után következik Portugália és Hollandia, itt azonban már nem tudunk konkrét haszonkulcsról beszélni, hiszen az árak az alapján változnak, hogy mekkora a lakosság körében a fogyasztás, illetve a verseny is befolyásoló tényező.

Franciaországban és Németországban az teszi eltérőbbé a helyzetet, hogy noha itt a benzinkutak 10-11 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, a kutak harmadát kisebb vállalkozók működtetik, ami lenyomja az árakat és a haszonkulcsot.

A legkisebb haszonkulccsal Nagy-Britannia és Ausztria dolgozik, itt ugyanis a haszonkulcs bruttó kilenc és hét százalék között mozog.

De mekkora lehet az éves jövedelem?

Ezek a számok természetesen nem azt jelentik, hogy a teljes profit a benzinkút tulajdonosának zsebébe kerül, ebből az összegből ugyanis még levonásra kerül az adó, a szállítás, a marketing, valamint az üzemeltetés is, ami sok esetben akár egyötödére is csökkentheti a tényleges haszon összegét. Ha európai átlagot szeretnénk nézni, nyilvánvalóan nem a legmagasabb értékekkel – tehát Norvégiával és Svájccal – kell számolnunk. Legrosszabb esetben is, ha csupán két centet keres ténylegesen egy töltőállomás egy liter eladott üzemanyag után, és egy évben a benzinkút elad körülbelül tízmillió liter benzint, a profit még így is kétszázezer euró egy évben.

Ami még növeli a profitot

Egy benzinkútnak nem csupán az eladott benzin után van jövedelme. A legtöbb benzinkúton találhatunk diszkontokat és szupermarketeket, és mindannyian tapasztalhattuk már, hogy ezekben az üzletekben az árak jóval magasabbak, itt ugyanis sokkal magasabb a haszonkulcs ezekre a termékekre.

A magyarországi benzinkúthelyzet

Magyarországon a benzin tekintetében sokkal kisebb számokról beszélhetünk. Itt egy liter eladott benzin után körülbelül átlagosan bruttó húsz forintot keresnek a benzinkutak, amelyből, ha még levonjuk az adót, a szállítási költséget és az üzemeltetés költségeit, akkor megállapíthatjuk, hogy az eladott benzin árának mindössze körülbelül három-négy százaléka marad meg haszonként a benzinkútnál. Ez azt is implikálja, hogy hatalmas összegeket kell megmozgatni ahhoz, hogy néhány százalékos árrést elérjen az ember.

Amik a profitot hazánkban jelentősen növelik, azok tulajdonképpen a benzinkutakhoz tartozó üzletek és szupermarketek. Egy magán kézben lévő töltőállomáson általában a termékeknek huszonöt-harminc százalék a haszonkulcsuk, míg a nagyobb benzinkúthálózatoknál – így például a MOL-nál, Shellnél, OMV-nél és Lukoilnál – ettől eltérő, az üzletekben árult termékek haszonkulcsa rendkívül magas, nem ritka, hogy akár eléri a száz, százötven százalékot is.

https://gepjarmu-adasveteli-szerzodes.hu/hirek/mennyit-kaszalnak-a-benzinkutak/

Hiába drágul, nagyon fogy a benzin és a gázolaj Magyarországon

Évek óta nem látott mértékben nőtt az idei első negyedévben a hazai üzemanyagfogyasztás, dacára a szinte töretlen idei áremelkedésnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal csütörtökön közzétett adatai szerint január és március között összesen 812 millió litert dízelt és 435 millió liter benzint adtak el Magyarországon. Előbbi tizedével több, mint a 2017-es első negyedéves adat, ennél nagyobb növekedés utoljára négy esztendővel ezelőtt volt. Az utóbbi pedig ugyan csak 6,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értékesítést, de a gázolajénál gyengébb dinamikájú  benzinpiacon ez is évtizedes csúcsnak számít.

Annak ellenére, hogy az első negyedév nem a legerősebb időszaka az évnek – hiszen nyáron sokkal jobban felpörög az értékesítés -, így is volt olyan része az országnak, ahol a dízelfogyasztás abszolút rekordot döntött. Pest megyében, ahol amúgy is hagyományosan a legtöbb üzemanyag fogy, márciusban hajszál híján 50 millió liter dízelt adtak el, amivel ez volt minden idők legerősebb hónapja.

A jelentős növekedés egyébként már a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) korábban közölt adataiból is látszott, ám a MÁSZ számai igencsak eltértek azoktól, amiket most az adóhatóság közzétett. A szövetség például csak 554 millió literes dízelforgalmat mért, és a benzinben is volt különbség, még ha nem is ekkora.

A magyarázat az, hogy a MÁSZ csak a tagvállalatok töltőállomásainak adatait összesíti, míg a NAV számaiban minden hazai értékesítés szerepel. A benzin esetében ez azért jelent kicsit kisebb eltérést, mert ebben a szegmensben a forgalom nagyjából 97 százaléka a kutakon zajlik (ahol 65-70 százalék között van a MÁSZ-tagvállalatok piaci részesedése). Dízelt azonban nem csak a töltőállomásokon adnak el: az értékesített gázolaj közel negyedét közvetlenül a nagyfelhasználókhoz szállítják.

Egy közelmúltban lezárt közbeszerzésből például kiderül:

csak a Volán-társaságok havi nagyjából 15 millió liter dízelt vásárolnak tartálykocsiban, hogy aztán saját kútjaiknál ebből töltsék fel a távolsági buszokat.

Ez hatalmas tétel, a teljes magyarországi forgalom nagyjából 5 százaléka. Nem csoda, hogy Közbeszerzési Hatóság szerződés-nyilvántartójában szereplő megállapodások között a Volán tartálykocsis beszerzése a legnagyobb értékű. A cég kétéves szerződést kötött a Mollal, és ha a teljes, egyezségben rögzített mennyiséget átveszi, akkor 427 millió forint híján 100 milliárdot költ a közvetlenül a telephelyeire szállított üzemanyagra 2019-ben és 2020-ban. Emellett benzinkutakon is eltankolhatnak valamivel több mint 14 milliárdot a buszok sofőrjei 2020 végéig.

https://g7.hu/adat/20190504/hiaba-dragul-nagyon-fogy-a-benzin-es-a-gazolaj-magyarorszagon/