He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

Csaba László: Központosítás, ahol a fontos dolgokat se leírni se kimondani nem akarják...- szemezgetés gazdasági témákból

2019.03.17. 05:19 guma

kép illusztráció: Müller Judit HVG

Csaba László: Úgy vezetik a magyar gazdaságot, mint a hetvenes években

Egyre inkább kívülről a meg nem ismerhető, informális döntéshozatal uralja a magyar gazdaságpolitikát: rengeteg ügy csúszik a legfelsőbb szintre, ahol központosítva, személy- és akaratelven születnek meg a legfontosabb döntések. Ez erősen hasonlít arra, ahogyan a hetvenes években mentek a dolgok, amikor a valóban fontos dolgokat sosem akarták kimondani vagy leírni - véli Csaba László közgazdász, egyetemi tanár.

Így látja a G7 podcast eheti vendége, Csaba László közgazdász és egyetemi tanár, akinek nemrég jelent meg új könyve, Válság, gazdaság, világ címmel. Az adást a fenti lejátszás gombra kattintva lehet meghallgatni. (Vagy bármelyik okostelefonos podcast app letöltése után a “G7 Beszélgetések”-re feliratkozva).

A szakpolitika Csaba László szerint a háttérbe kerül a nagypolitikához képest, legfeljebb a legsúlyosabban elnagyolt döntések következményeit próbálhatja tompítani az apparátus, vagy rosszabb esetben utólagos hatástanulmányokkal igazolni a korábban már megszületett politikai döntést. A Magyar Nemzeti Bank nemrég közzétett 330 javaslatot tartalmazó ötletcsomagjáról azt mondta Csaba László, hogy nehéz olyan átfogó gondolatmenetet találni benne, amire felfűzve ez ötletbörzénél többnek mutatkozna.

A politika elsőbbsége két, az utóbbi időszakban különösen előtérbe került területen, így a migrációnál és az akadémiánál is nyilvánvalóvá vált, és nagy károkat okozott. Az akadémia esetében az sem kizárt, hogy az igen szélsőséges közelmúltbeli orosz átszervezés adta a mintát. 

Ha az innovációnak, a tanulásnak a szerepe fontos, akkor nem rövidítjük le az iskolába járás idejét

– mutatott rá a kormányzati intézkedések és szólamok közötti ellentmondások egyikére.

A beszélgetésen szóba kerül az is, hogy miért az orosz, a német, a lengyel és a magyar gazdaság utóbbi harminc évét hasonlítja össze Csaba László a legújabb könyvében. Azért, mert ezeknek az országoknak a vizsgálatával lehet a legjobban megmutatni a rendszerváltás gazdasági hatásait. Kelet-Németország példája azt mutatja, hogy hiba volt egy az egyben átvenni a nyugati modellt, Lengyelország pedig az egyszerű, ám szakszerű gazdaságpolitika erényeire hívja fel a figyelmet. Magyarország ezzel szemben az összes lehetséges modell megvalósításába belekapott, és az eredményt sem könnyű értékelni.

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Itunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) A korábbi adásaink itt vannak.

https://g7.hu/podcast/20190316/csaba-laszlo-nagyjabol-ugy-vezetik-a-gazdasagot-mint-a-hetvenes-evekben/

Öt gazdasági podcast a világból, amit érdemes hallgatni

Ezen a héten pihenőt tart a podcastunk, amiben különböző témák szakértőivel szoktunk mélyebb beszélgetéseket felvenni. Cserébe viszont ajánlok néhány gazdasági témában erős külföldi műsort, amelyekre érdemes feliratkozni. (Ez úgy működik, hogy az ember letölt a telefonjára egy podcast appot – én ezt használom -, és ott feliratkozik az egyes műsorokra. Ez sokkal egyszerűbb a böngészőben hallgatásnál vagy az mp3-ak letöltésénél.)

A podcast műfaj az angolul beszélő világban lett igazán népszerű, ami leginkább a Serial nevű bűnügyi rádiójáték elképesztő sikere után lett nyilvánvaló. Bár továbbra is főleg az “igazi bűntény” műfajban tarolnak a podcastok, szinte minden elképzelhető témában találni jó műsorokat. A médiaszakértők már-már podcast-buborékról beszélnek, miután minden hírügynökség gyors ütemben bővítette a podcast-kínálatát. A New York Times és a Vox naponta megjelenő hírpodcastjai (The Daily és Today, Explained) egyébként különösen jók. Magyarországon valamiért még nem jött igazán lendületbe a műfaj, pedig itt is sok időt töltenek az emberek ingázással, házimunkával és hasonlókkal. (Orbán Viktor viszont itt is úttörő, a pénteki rádiós eligazításaira fel lehet iratkozni podcast formában is.)

Mindenesetre itt van öt külföldi műsor, amit nem kidobott idő hallgatni:

A történetmesélős gazdasági podcast-stílus csúcsa, régebb ideje és jobban csinálják, mint bárki más. Az NPR rádió gazdasági műsora több mint tíz éve indult, lassan az ezret közelíti a részek száma (a legjobbakat néha megismétlik), és mindig nagyon kreatívan, érthetően és szórakoztatóan közelítik meg a problémákat. Az utóbbi részek témái: becsületkasszák, profi póker, hogyan állapítják meg az erdőtűz eredetét. Akinek ez sem elég, érdemes bekövetni a The Indicatort is, ami ugyanott készül, de minden nap kijönnek egy rövidebb, aktuálisabb résszel.

Ha képben szeretnél lenni, hogy milyen fontos dolgok történnek a héten a globális gazdaságban, akkor tulajdonképpen elég ezt a műsort meghallgatni. A műsor házigazdája Felix Salmon, akinek az Axios Edge néven futó hírlevelét is kifejezetten érdemes követni. Jót tesz a műsornak, hogy gyakran alakul ki nézeteltérés közte és állandó vagy alkalmi vendégei között. Utóbbi időszak témái: az amerikai szankciók háttere, Fed, Davos.

Ugyanaz, mint egyel feljebb, csak itt egyel visszafogottabb szemléletben beszélik át a hét fontos eseményeit a legjobb brit üzleti hetilap újságírói. Tapasztalataim szerint jobb élmény az Economist tartalmait hallgatni, mint olvasni. Utóbbi időszak témái: venezuelai hiperinfláció, kínai gabonatermelők, német recesszió esélyei.

A Dropout az eddigiektől eltérően nem egy részről részre más témákat feldolgozó podcast, hanem egy sorozat, ami egy történetet mond végig, méghozzá az utóbbi évek egyik legérdekesebb üzleti botrányát, a Theranos-ügyet. A műfajban hasonlóan jó volt egyébként a Propublica Trump Inc. nevű podcastja, ami azonban most épp szünetel.

Csak hogy legyen egy német nyelvű podcast is. Mivel Németországról van szó, ezért fel kell készülni a kicsit szögletes humorra és a mérsékelten kreatív témafelvetésekre, de a műsor felállása működik: egy optimista és egy pesszimista nézőpont vitáját követhetjük végig a heti hírek ügyében. A negatívabb álláspontot Holger Zschäpitz képviseli, aki a Welt gazdasági szakírója és kisebb Twitter-celebnek számít az európai pénzpiacok világában. A másik oldalt Dietmar Deffner, egy profi tévés műsorvezető képviseli. Utóbbi időszak témái: Tesla, Twitter, demokrácia.

https://g7.hu/podcast/20190202/ot-gazdasagi-podcast-a-vilagbol-amit-erdemes-hallgatni/

NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog

Bedőlt az NHB, Szemerey Tamás bankja. Jöhet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely 100 ezer euróig, 31,4 millió forintig kártalanítja a betéteseket. A banknak kicsi volt a piaci súlya, nincs veszélyben a hazai bankrendszer. De ezért a furcsa kalandért fizethet a többi bank, az MNB, és sajnos fizethetnek az adófizetők is. Kivéve, ha a bank eszközeinek eladása fedezi a kötelezettségeket.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – tekintettel az ügyfelek érdekeinek védelmére – visszavonta az NHB Bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. Rövid és nem meglepő hír, nem sikerült megmenteni a három hónapja súlyos likviditási válságba került kisbankot.

Azt a bankot, amely a valódi piaci szereplők számára soha nem tűnt életképesnek, részben rendkívüli kicsi mérete miatt, részben zavaros növekedési elképzelései, baráti hitelezései miatt. Azt a bankot, amelyről még a sok-sok államközeli és így-úgy támogatott magyar bank is rendre fintorogva beszélt, „mi azért nem az NHB bank vagyunk” – mondogatták.

A legtöbb oligarcha kockázat nélkül gazdagodik

Ha a magyar állam politikai bizalom mentén szeretne üzleteket rábízni a csókos oligarchákra, azt sokszor komolyabb rendszerszintű kockázat nélkül is megtehet. Valljuk be, annak nincs túl nagy társadalmi kockázata, hogy éppen melyik médiafoglaló cég osztogatja az állami hirdetéseket. Amíg az egyik van benne a pikszisben, addig felvesz pár tucat embert, amikor jön a másik, oda vándorol egy kis munkaerő, a tulajdonosok meg lefölözik a nyereséget.

Az természetesen már nagyobb kockázat, hogy kire bízzuk az autópályák építését, de aki ismeri a rendszert, tudja, hogy végső soron majd ugyanazok építenek, legfeljebb a nyereség nagy részét megkaparintó fővállalkozó személye cserélődik. Más adja ki a tényleges munkát a beszállítóknak.

Nyilván nem teljesen mindegy, hogy ki szállítja az ásványvizet a nagy állami vevőknek, de ha egészségügyi kockázata nincsen a dolognak, akkor csak az igazságérzetünk lázad, hogy miért ennyire bántó a verseny hiánya, miért mindig a bizalmi emberek kapnak üzleteket.

A banküzem nagy felelősség

A banküzem azonban nagyon más, mint a fentiek, az egy komplex, rendkívüli tapasztalatokat és szakértelmet igényelő összetett biznisz.

Olyan üzem, ahol nagyon fontos a méretgazdaságosság és ahol a megfelelő üzemméret elérését még akkor is pótlólagos tőkebefizetésekkel kell finanszírozni, ha minden hasít, ha jönnek az ügyfelek, és ha teljes mellszélességgel támogat az állam.

Olyan a bank, mint az egészséges kisgyerek, szépen növekszik, de enni kér. Tőke kell a gyarapodáshoz, sokszor kell betolni pénzt. Akinek pedig nincsen, vagy legalábbis nem szeretne betenni, az trükközhet, de nem véletlen, hogy a bankok szabályozása élesen tiltja azt, hogy a banktulajdonosok pusztán kölcsönből, vagy a saját bank hiteleiből emeljenek alaptőkét.

Van olyan vagyon, ami felelősséggel is jár. Nem valószínű, hogy az NHB történetét ilyen szemüvegen keresztül kivizsgálnák, de biztosan érdekes munka lenne.

A Magyar Állam

A Magyar Állam felelőssége is nagy, mert amikor felkarol kicsi és bántóan nem hozzáértő bankokat, brókercégeket – legyen az konkrét tőkeemelés, mint a Széchenyi Kereskedelmi Bank esetében, vagy mindenféle üzleti kapcsolat, betételhelyezés, vagyonkezelési megbízás, mint a Quaestor-csoport, vagy most az NHB esetében –,

akkor a valójában piacilag életképtelen cégek túlélését, sőt, a növekedését segíti elő, de a végén ezzel csak nagyobb lesz a baj.

Külön vicces, de szomorú adalék, hogy az NHB kifejezetten épített a korábban megbukott cégekből érkező tapasztalatokra. A Széchenyi Kereskedelmi Bankból érkezett bankár volt pénzügyekben Szemerey Tamás egyik legfontosabb tanácsadója, az NHB befektetési szolgáltatása pedig a Buda-Cash szakembereivel épült ki. Hozzá kell tenni, hogy közülük többen is valóban a bank legértékesebb, szakmai tudásuk alapján felfelé kilógó munkatársai voltak.

Kérdések

Az OBA most majd gyorsan kártalanít, jön a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., mert az MNB őt jelölte ki végelszámolónak. A PSFN természetesen várható volt, mert Magyarországon leválthatatlanul mindig ő a pénzügyi szféra végelszámolója, felszámolója.

https://index.hu/gazdasag/2019/03/16/nhb_nincs_tovabb_es_ez_mindannyiunknak_fajni_fog/

Felpörgött a legnagyobb orosz bank

A Sberbank, a Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank adózott eredménye 23,4 százalékkal nőtt éves összevetésben az idei első két hónapban.

A bank szerdán azt közölte, hogy az orosz számviteli szabvány (RAS) szerint a profit 129,096 milliárd rubelre (1 rubel=4,50 forint) nőtt az egy évvel korábbi 104,621 milliárd rubelről.

Az adózás előtti nyereség a két hónapban 15 százalékkal, 162 650 milliárd rubelre emelkedett.

  • Az orosz bank díjbevétele 22,4 százalékkal, 55,8 milliárd rubelre nőtt.
  • A Sberbank tavalyi profitja 38,2 százalékkal, 748 milliárd 700 millió rubelre ugrott.

A Sberbank hat éve szerezte meg 505 millió euróért a Volksbank kelet- és közép-európai leányvállalatait, köztük a Magyarországi Volksbank Zrt.-t, amely Sberbank Magyarország Zrt. néven működik.

https://www.vg.hu/penzugy/felporgott-legnagyobb-orosz-bank-820637/

Mindenki meneküljön! Itt egy orosz bank!

Azt mindenki tudja, hogy léteznek úgy nevezett pénzintézetek, amelyek történelmi nevén banknak szólítandók.

Bankból is sokféle van, leginkább rendszerfüggőek. Egy szocialista rendszerben a bank is szociális, takarékosságra ösztönöz, alacsony kamatozású hiteleket ad, segíti a fiatalokat, nem a hivatalos-apróbetűs-devizás átverés a cél. Egy modern szociális bank, amely például az Európai Baloldal programjában is szerepel, a szegényeket támogatná vagy éppen zöld programokat, munkahelyteremtést, hosszútávú befektetéseket, és legfőképp segítené a fiatalokat.

Egy olyan rendszer pénzintézete, ahol maga a pénz kizsákmányoló tőkévé válhat, azaz büdössé, teljesen más. Ezt mi magyarok már megszoktuk röpke 30 év alatt. Ha azt halljuk, hogy bank, a következők jutnak eszünkbe: devizahiteles átverés, hitelrabszolgaság, nyerészkedés, spekuláció, kilakoltatások…

Hazánkban már három évtizede ilyen kapitalista bankrendszer van, amely teljes szabadrablást enged a finánctőkének, és ezt még legalizálják is számára. Bankok és banki vezetők óriási korrupciós botrányokban voltak érintettek, voltak, akik túléltek, voltak, akik mentek.

És miközben ezek a bankok óriási profitokat termelnek (értik! „termelnek”!!!), bizonyos ciklusonként válságba kerülnek, amikor is az elszegényedett kisembereket berúgják az árokba, a bankok viszont busás mentőcsomagokat kapnak állambácsitól.

Ez a rendszer Magyarországon már 30 éve van, de jelenleg az egész „demokratikus” (azaz a fasisztákkal kokettáló) „ellenzék” (azaz impotens politikusok gyülekezete, akik történelmileg véletlenül pont nem a Fideszben kötöttek ki) most totális pánikba esett attól, hogy Orbán bizonyos extra kedvezményeket adott egy orosz banknak, a Nemzetközi Beruházási Banknak.

Értik, kedvezményeket egy Magyarországra települő vállalkozásnak! Ki hallott már ilyet??!!

Hát mi, olyan 2-3 százezer alkalommal.

Minden kormány ezt csinálja. Ez nem jelenti azt, hogy ez még jó. Nem. Minden egyes ilyen állami különalku korrupciógyanús, bűzlik és igazságtalan. Még ha el is fogadjuk, hogy az állam rugalmas egy hazánkba települni akaró nagyvállalkozással, amely munkahelyeket teremthet, akkor feltehetjük a kérdést, hogy ugyanezen állam miért nem rugalmas mondjuk a 70 éves nyugdíjas nénivel, aki számla nélkül árult virágot az utcán? Vagy éppenséggel banki hitelekkel átvert magyar polgárok tízezreivel, ha már banki témánál tartunk. Nem, a magyar állam akkor rugalmas, amikor épp a nagytőke érdekeltségeinek kell kedvezni. Igen, ez korrupció, ráadásul legális.

A tőke összekacsint a politikai elittel. Előbbi adókedvezményeket kap, azaz legális adócsalást követhet el, az utóbbiak honoráriumát pedig mindenki mocskos fantáziájára bízzuk.

Itt a Nemzetközi Beruházási Bank, amely lényegében pont az orosz tükörképe az IMF-nek és a Világbanknak. Mindkettőnek rendkívül sok nyomort és szenvedést köszönhet kis országunk (is), mégsem érezni az átütő ellenérzést a neoliberális oldalon ezek iránt. Pont, mivel neoliberális bankokról van szó. És félreértés ne essék: az orosz beruházási bank is neoliberális.

Tehát az ellenzéknek jelenleg legalább ezer esete van, ami miatt felháborodhatna Magyarországon, ők mégis az orosz bankot pécézték ki maguknak. Miért?

Csak! És ez pont ugyanolyan „csak”, mint a kormány közellensége: Soros.

A Fidesz rajongótáborában erős antiszemitizmus van. Akiben még nincs, abban pedig majd kialakítják. Ezért csak keresniük kellett egy milliárdos zsidót, aki majd a közellenség lesz. Ez lett Soros. De Soros helyett kipécézhették volna akármelyik más milliárdos zsidót, akinek üzleti érdekeltségei és politikai érdekeltségei (kapitalizmusban egy és ugyanaz) vannak Magyarországon, és aki ellen pillanatok alatt undorító antiszemitizmust lehet gerjeszteni.

A parlamenti ellenzék számára is kell valakit gyűlölni. Az meg sem fordult a fejükben, hogy a dolgot a gyökerénél ragadják meg, és a fideszes gyűlölet ellen esetleg a legjobb fegyverekkel: szolidaritással és szeretettel küzdjenek. Nem, ők inkább ellengyűlöletet kerestek. Ebből lett Putyin és az orosz nép. Előbbi még érthető, hiszen egy ultrakapitalista és oligarchapárti jobboldali politikusról van szó. De az orosz nép elleni gyűlölet minden demokrata számára (és itt a valódi demokratákról beszélünk, akik számára alap, hogy nem fogunk össze fasisztákkal) elfogadhatatlan.

A neoliberális „ellenzék” számára Putyin a Soros és az orosz a migráncs. Ez viszont így nem ellenzéki politika. Ez Fidesz 2.0. verzió.

Az oroszok elleni gyűlölet pont megfelelő a jelenlegi neoliberális ellenzék számára, hiszen az oroszok régen „komcsik” is voltak. Az mindegy, hogy Putyin jobboldali kapitalista, csak rá kell rajzolni egy sarlókalapácsot a homlokára és voila, már komcsi is! Ráadásul a bank neve is International Investment Bank… international…az már csak egy köpés a komcsitól! Így működik a Habony 2.0 verziójú „ellenzéki” propaganda. Közben úgy csinálnak, mintha Oroszországban még szocializmus lenne, és Putyin lenne a főkomcsi, aki megállapodik a szintén lekomcsizott Orbánnal. Miközben Putyin legnagyobb ellenzéke az Orosz Föderáció Kommunista Pártja.

A legújabb biztosítékkiverődés a neoliberális „ellenzékben” nem azért van, mert ez egy kapitalista módszerek alapján különleges kedvezményeket kapó bank. Azért van biztosítékkiverődés, mert orosz bank! Ha ugyanezen feltételekkel egy svájci vagy német vagy svéd bank vagy más tőkés társaság/vállalat jelent volna meg hazánkban, az ellenzék totális csendben lenne. És persze pont ők voltak kormányon, mikor ugyanilyen feltételek mellett az IMF tombolt Magyarországon.

Rendben! Vizsgáljuk meg az orosz bankkal kapcsolatos visszaélések gyanúját, de akkor poroljuk már le és nyissuk már ki a többi Magyarországon tevékenykedő bank és egyéb pénzintézetek (pl. biztosítótársaságok) aktáit is.

http://www.amiidonk.hu/elemzes/mindenki-menekuljon-itt-egy-orosz-bank/

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr3514692518

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása