Több száz venezuelait fogadott be titokban a kormány, de nem fizet bevándorlási különadót

Világviszonylatban is ritka az a humanista gesztus, amely a magyar kormány egyik külpolitikai projektjét jellemzi. Nehéz helyzetbe került emberek százait fogadjuk be, támogatjuk és segítjük hozzá a jobb élethez már közel egy éve. Minderről azonban semmit nem tud a nyilvánosság, az okokra csak következtetni tudunk. De előbb a részletek.

Merkel is fejet hajtana Orbán előtt

Az Indexnek több független forrás is megerősítette, hogy a magyar állam eddig mintegy 300 menekültet fogadott be a legsúlyosabb politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából. A program ráadásul olyan példamutató módon zajlott, hogy abból a 2015-ös „Willkommenskultur”-t meghirdető Angela Merkel is tanulhatna.

Mit kapnak a polgárháborús országból menekülők Magyarországtól?

• Ingyenrepülőjegyet Budapestre.
• Legalább egy évig ingyenlakást.
• Integrációs programot, ingyenes magyar és angol nyelvtanfolyammal.
• Letelepedési papírokat, amelyekkel érkezésük után néhány hónappal már legálisan dolgozhatnak.

Az állam egyetlen feltételt vizsgál: hogy a menekülteknek vannak-e magyar felmenőik. Az általunk megkeresett menekültek túlnyomó többsége csak virtuálisan tűnik magyarnak: az ide menekülő venezuelaiak valamelyik nagyszülője volt magyar, és már a szüleik sem beszéltek magyarul. Többségük Magyarországra érve tanulta az első magyar szavakat, ahogy a magyar kultúrával is itt kezdtek ismerkedni. Az általunk megkérdezett venezuelai menekültek egy részének nemcsak a keresztneve, de a vezetékneve sem volt magyar.

Az általunk megszólaltatott venezuelaiak elmondták: a program szervezői kérték őket, hogy ne beszéljenek a befogadásukról. Interjúink közben vált világossá, hogy ezt a kitételt a menekültek sem nagyon értik, hiszen ők valóban borzalmas körülmények közül érkeztek, így jogosnak és tisztelendőnek tartották a segítséget.

Kirabolták a reggeliért, megerőszakolták a rendőrök

„Nem sokkal az elutazásom előtt kiraboltak. Egy motoros állt meg a kocsim mellett, és pisztolyt fogott rám. Hiába mondtam, hogy nincs pénzem, fogta a reggelim, ami az ülésen volt, és azt vitte el” – indokolta egyik interjúalanyunk, hogy milyen állapotok miatt kellett elmenekülnie hazájából.

„Napi százak haltak meg otthon alultápláltság miatt, vagy mert nem voltak gyógyszerek. Láttam meghalni egy 16 éves fiút, akit a rendőrök lőttek le az egyik tüntetésen” – mesélte egy huszonéves lány. A nagyszülei a második világháború után emigráltak Venezuelába, ő maga többször is járt Magyarországon. Már a nyelvet is beszélte, de csak annyira, hogy mi inkább még angolul beszélgettünk.

A rendőrség brutális volt. Egy barátomat elfogták az egyik tüntetésen, és bevitték a börtönbe, ahol napokig kínozták. Gumibottal megerőszakolták

– vázolta egykori hazájának körülményeit egy másik megszólalónk.

„A boltokban alig volt élelmiszer. Mindenki éhezett, én is, pedig előtte jó munkám volt, orvos voltam. Lefogytunk, az unokatestvérem 25 kilót fogyott” – mesélte egy fél éve Magyarországon tartózkodó fiatalember.

„A gyárak leálltak, mert a rezsim a saját embereit ültette be vezetőnek. Azok pedig nem értettek semmihez. Amikor 56-ban kimentem, Venezuela gazdag ország volt – magyarázta egy magyarul még beszélő férfi. – Maduro kormánya mindent tönkretett, az egész családom éhezett” – tette hozzá.

„Az elutazásom előtt két héttel volt egy nap, hogy háromszor raboltak ki. Elvették tőlem a telefonom, aztán az órám és a papírjaim, végül az autóm akkumulátorát" – emlékezett a fiatal orvos. Töredezett angolsággal beszélt, mert azt a nyelvet is Magyarországon kezdte el tanulni. Magyarul egyelőre nem is próbálkozott.

Nem beszélnek magyarul

Interjúalanyaink megdöbbentő képet festettek az állapotokról. Bár Venezuela gazdag és biztonságos ország volt Chávez és Maduro rezsimje előtt, mára a világ egyik legnyomorúságosabb és legveszélyesebb régiójává vált. Pont mint azok a háborús országok, ahol közel hasonlóak a körülmények, de ahonnan szinte egyetlen menekültet sem fogadunk be.

Szír vagy iraki menekülteknek még akkor sincs esélyük a magyar védettségre, ha történetesen a jelentős számú keresztény közösség tagjai. (A kormány 2013–14-ben állítólag befogadott 1000 iraki és egyiptomi kopt családot, de ennek Semjén Zsolt kijelentésén túl soha semmi nyoma nem volt.) Bár elsőre úgy tűnhetett, hogy a magyarságuk az, ami alapján befogadjuk a nagyon is védelemre szoruló venezuelaiakat, az interjúk alapján elbizonytalanodtunk.

Senki nem beszél itt magyarul

– legyintett az az 56-os magyar, akivel a venezuelai menekültek első magyarországi megállóján, a gárdonyi Sport Hotelben beszélgettünk. A férfitől azt tudakoltuk, hogy kivel tudnánk még interjúzni, de ő csak annyit mondott: „Legalább 300 ember volt itt a hotelben az utóbbi hónapokban. Alig valaki beszélte a nyelvet. Most éppen tizenöten laknak itt, és én tudok egyedül magyarul.”

Titkos bevándorlási hálózat

A program szervezettsége mindenesetre azt mutatja, hogy nem egyedi döntésekről, hanem a magyar kormány tudatos programjáról van szó. Különböző helyeken, egymást nem ismerő interjúalanyaink egyöntetűen a következő módon írták le Magyarországra kerülésük menetet.

• Venezuelába nagyjából 5 ezer magyar emigrált a huszadik században, leginkább a második világháború után és 1956-ban. A családjaik révén többezressé váló, de amúgy egymáshoz csak lazán kapcsolódó körben állítólag zárt körű rendezvények, valamint fülbesúgás útján terjedt a hír, hogy a magyar állam segíti kimenekíteni az országból azokat, akik magyar felmenőket tudnak felmutatni.
• A szervezést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat végezte, vélhetően azért, mert a segélyszervezetet egy Venezuelába menekült magyar grófnő, a Fényes Csillaként született Csilla von Boeselager alapította. Egy venezuelai forrásunktól úgy tudjuk, a projekt irányításában fontos szerepe volt/van Csilla von Boeselager testvérének, Kunckelné Fényes Ildikónak, aki a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének (LAMOSZSZ) elnöke.
• Úgy tudjuk, a jelentkezőknek a caracasi Magyar Házban kellett bemutatniuk a papírokat, amelyek valamelyik felmenőjük magyar származását bizonyították. Egyesek szerint mindenki jöhetett, aki fel tudott mutatni legalább egy magyar születésű rokont. Az 56-os magyar férfi viszont azt állította, hogy a bátyja nem kerülhetett be a programba, pedig Magyarországon született, és beszéli a nyelvet is.
• Mivel Venezuelában nincs magyar követség, az adminisztratív munkát a quitói (Ecuador) magyar nagykövetség végezte. Az ecuadori követség juttatta el a repülőjegyeket Venezuelába, ahol azokat ingyen kapták meg az utazásra jogosultak.
• A menekülteket Magyarországra érkezésük után vidéki hotelekben szállásolták el. Eleinte a balatonőszödi hotelben, később a velencei Juventus Hotelben kaptak elhelyezést. Az érintettek jelenleg a gárdonyi Sport Hotelben tartózkodnak. Itt várják ki, hogy a Máltai Szeretetszolgálat elintézze a letelepedési papírjaikat, hogy munkát és szállást találjanak nekik.

„Egy külső kerületben kaptunk egy házat, abban lakunk heten, a családommal” – foglalta össze első fél évének eredményeit a fiú, aki orvos volt Venezuelában. Elmondása szerint a házért egy évig nem kell fizetniük, addig kell olyan munkát találniuk, amiből aztán eltartják magukat. „Fél éve dolgozom, igaz, nem orvosként, de a fizetés jó. Egyetlen nap keresetéből bevásárolhatok a piacon” – mutatott rá a magyar program egyik első eredményére.

Magyar kormány = bevándorlást segítő szervezet

„Remek a budapesti tömegközlekedés, jó a fizetés. És biztonság van. Venezuelában hajnali háromkor megölnének az utcán, itt pedig gond nélkül sétálhatok.”

A fiatalember lelkesedése érthető, hiszen amit a magyar kormány tett érte, az a humánum legnemesebb megnyilvánulása.

A menekülteket nem kényszerítjük arra, hogy illegálisan lépjenek be az országba. Helyette még saját hazájukban választjuk ki azokat, akit érdemesnek tartunk a védelemre, és nekik legális belépést biztosítunk. Megérkezésük után pedig beilleszkedést segítő programok várják a menekülteket, akik így fokozatosan kapcsolódhatnak be a magyar társadalom életébe.

A bevándorlási különadót épp az ilyen tevékenységek szankcionálására fogadta ugyanis el tavaly a kormány. A vonatkozó törvény szerint bevándorlásikülönadó-köteles:

• „A Magyarországon székhellyel rendelkező, bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása." (Jelen esetben ez a Máltai Szeretetszolgálatot támogató kormány.)
• „Bevándorlást segítő tevékenységnek minősül minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás előmozdítására irányul." (A törvény nem beszél illegális bevándorlásról, azaz a venezuelai menekültprogram is ebbe a kategóriába esik.)

A törvény részletesen is kifejti, milyen tevékenységeket szankcionál:

• Oktatásszervezés: a menekülteknek nyelvtanfolyamot, kulturális órákat szerveztek.
• Hálózatépítés és működtetés: a Fidesz–KDNP-kormány és az ecuadori nagykövetség a venezuelaiakat az országba juttató hálózatot épített és működtet.
• A bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység: a kormány (Külgazdasági és Külügyminisztérium), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ház és a Latin-amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége bevándorlásra buzdítja a külföldi állampolgárokat.

A törvényben nincs olyan kitétel, mely szerint a magyar felmenőkkel rendelkező külföldiek betelepítése más megítélés alá esne. Az érintett szervezeteknek a fentiek miatt 25 százalék bevándorlási különadót kell fizetniük a tevékenységük után.

A program titkolása pedig arra utal, hogy a kormány azzal is tisztában van, hogy a különadós törvény a saját tevékenységét is érinti.

Az üggyel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel a Belügyminisztériumnak és a Külügyminisztériumnak, de nem válaszoltak. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nem cáfolta a szerepét, de azt írták, a kérdéseinkre a venezuelai helyzet, a diplomáciai folyamatok, valamint az érintettek biztonsága miatt jelenleg nem tudnak teljes körű választ adni.

Kerestük a LAMOSZSZ elnökét, Kunckelné Fényes Ildikót is, hogy többet megtudjunk a programról és indulásáról, de nem válaszolt. Egy tavaly októberi interjúban megemlítette, hogy már Magyarországon él, és kinti magyar barátai sem maradtak Venezuelában, de a magyarok kimentéséről és arról, hogy abban szerepe lenne, nem beszélt.

Találtunk egy 2018. áprilisi közleményt, amelyet a  Máltai Szeretetszolgálat juttatott el az MTI-hez, annak apropóján, hogy – a kormány bevándorlásellenes kampányával párhuzamosan –  Balatonőszödön pánikot keltett, hogy nagy tömegben jelentek meg migránsok a hotelben.