He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

Aphrodité istennő mitosza

2019.02.09. 07:52 guma

Aphrodité (Αφροδίτη „a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában. "Szégyenlős Aphrodité" (Aphorodite pudica), Athéni Nemzeti Régészeti Múzeum

A római mitológiában a késői köztársaság korában Venusszal azonosították, de a hasonlóságuk csak felszínes. Kapcsolódó kép Vénusz születése (Sandro Botticelli képe, 1485 körül)

Az etruszk mitológiában Turan a hozzá hasonló. Maguk a görögök inkább az óegyiptomi Hathor istennőhöz hasonlították. Valószínűleg Atargatisz istennő ciprusi változata terjedt el a görögség körében Aphrodité néven, erre utal gyakori alternatív neve, Küprisz (a „ciprusi”), amely az eredeti, régebbi neve, ekkor az „aphrodité” jelzőként funkcionált. Emellett Kütherea elnevezése is ismert, amely Küthéra (ma Kíthira) szigetére mutat. Az Atargatisz-kapcsolatot a vizek jelentős szerepe, a tükör mint attribútum, valamint az Istárhoz hasonló termékenység- és szépségvonatkozások mutatják. A gyönyörű, vágyfakasztó istennő egyik mellékneve ezen kívül a Kallipügosz ( „szép fenekű” (kallosz (szépség), püge (fenék)) volt.Képtalálat a következőre: „Aphrodité istennő”

A szépséges hölgy Zeusznak sok fejtörést okozott, ugyanis a főisten félt, hogy Aphrodité kegyeiért véres csatákat vívnak majd az olümposziak, így a béke érdekében Héphaisztosznak, a kovácsistennek ajánlotta fel Aphroditét, aki feleségül is vette a szépséget. Az Olümposz legrútabb, de legkiegyensúlyozottabb istene a nagy szerencse után pazar ékszerekkel árasztotta el feleségét, így például kapott egy övet, amelyet igen finom kovácsmunkával készített hitvesének aranyból, és megszórta egy kis bűbájjal is. Amikor ezt az övet viselte Aphrodité, senki nem tudott neki ellenállni. Ám Aphrodité vére forrt, és szerette a vigadalmakat és a fülledt erotikát, így hamarosan eltávolodott örökké kormos férjétől. Az olümposziak közül őt szerették a legtöbben, és ő is szeretett a legtöbbet. Az istenek közül legjelentősebb szerelme Arész volt, akitől Erósz és Anterósz is született. A halandók közül Adóniszt és Ankhiszészt szerette, ez utóbbitól született Aineiasz (Aeneas). Az Erisz által az istenek közé gurított, ,,A legszebbnek" feliratú aranyalmát is végül ő nyerte meg Párisztól, miután Héra és Athéné mellett ő a legszebb halandó asszony szerelmét, Helénáét ajánlotta fel neki. Ezzel robbant ki a trójai háború.Kapcsolódó kép

Rendkívül szeszélyes és bohó istennő hírében állt, akinek több szent állata is volt: tisztasága miatt a galamb, kecsessége miatt a hattyú, termékenysége miatt a nyúl, de a delfin és a veréb is ide tartozik. Kedvelt növényei voltak az Adónisz véréből általa teremtett rózsák, a mirtusz, a gránátalma és a citromfa. Nagy ünnepeket, az Aphrodisziászokat tartották tiszteletére az ókori Hellász különböző pontjaiban. A buja, erotikus ünnepek alkalmával főleg Athénban és Korinthoszban a nagy lakomák során Aphrodité papnői vagy kísérői erotikus táncot lejtettek, ami hivalkodó jellege miatt gyakran egy-egy néző elcsábításában teljesedett be. Őket azonban nem tekintették prostituáltaknak, mivel a szeretkezést egy ilyen papnővel egyfajta áldozatnak tekintették Aphrodité felé. Az istennőt egyébként a Hórák és a Khariszok kísérték.Kapcsolódó kép

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr3214572236

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jaegtoer 2019.02.10. 06:46:04

Semmiképpen nem lehet jobb kezdete a napnak, mint húsz tucat századon át visszaröppenni a múltba, és Aphroditével randizni reggeltájt. Az meg végképp kellemes, hogy nem holmi girnyók voltak akkoriban a szépségideálok. Bár ki tudja? Ami viszont elgondolkoztat, hogy a számosság ellenére milyen jól elboldogultak* akkoriban az emberek az isteneikkel, s napjainkban meg alig-alig boldogulunk azzal az eggyel.

*eredetileg azt sikerült írnom, hogy elboldogugoltak, s nem hagy nyugodni a gondolat: -tulajdonképpen mit is üzen nekem ez a mai reggel?
Azt vajon hogy szarunk mindenre ami emberi, vagy isteni, vagy csak egyszerűen szar az élet a csodás napkelték és naplementék ellenére, vagy hogy mennyire álságossá váltak az ünnepeink, és mekkora válságot okoz az ember a természetnek, azzal, hogy elszaporodván, mint sáska, felzabálja a földet, tönkreteszi a földet, vizet levegőt, és egymást. Hol vagyunk már az egyszerű alma gurítgatástól, s abból is mekkora kalamajka keveredett. Gondolom az almafákat is pusztító tűzelhalás Laokoón kései bosszúja lehet, de ki tudja? ... amilyen szorgalmas az ember, még laborból is kiszabadulhatott az átok... Hopp, nem visszacsöppentem a csodás jelenbe? Nahát! Újra a meghitt vizeken.
süti beállítások módosítása