He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Mit takar el a "Rabszolgatörvény"?

2018.12.30. 06:47 guma

Rabszolgatörvény: sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk

A rabszolgatörvény bevezetése Magyarországon azt jelzi, hogy a közép-európai régió olcsó, képzett munkaerő alkalmazására alapozott gazdasági modellje kimeríti tartalékait. Lengyelországban a bevándorlás miatt nem várható hasonló jogszabály elfogadása, Csehország azonban kacérkodhat ezzel.

A munkaerőhiány és a bevándorlás elutasítása Magyarországon szembe került azzal a törekvéssel, hogy vonzóvá tegyék az országot a feldolgozóipari beruházásokat tervező vállalatok szemében. Ezzel a felütéssel indítja a Financial Times (FT) a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán írt cikkét, amely az egész kelet-közép-európai régió komoly gazdasági dilemmájáról szól. Az alapprobléma a jelentős munkaerőhiány, amelyre azonban más válaszokat adnak az itteni országok.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta két pillérre építette gazdaságpolitikáját - folytatódik az FT cikke. Az egyik egy olyan adózási rendszer, amelyben viszonylag alacsony vállalati adók párosulnak a fogyasztás erős adóztatásával, azaz a magas áfával, a másik az autóipar bővítése. Az utóbbi az elmúlt évben az ipari termelés 29 százalékát adta, erősen hozzájárulva a gazdaság 2013 óta tartó bővüléséhez és ahhoz, hogy az ország megközelítse a teljes foglalkoztatást.

Vészjósló statisztika

Bár a régióban mindenütt egyre nehezebben tartható az a gazdasági modell, amely az olcsó, képzett munkaerő alkalmazására épül, Magyarországon nagyobb baj, mert Orbán kormányfő hevesen ellenzi a bevándorlást, miközben magyarok százezrei vándoroltak a nyugati EU-tagországokba, hogy a hazainál jobban fizetett munkát találjanak. A régiós országok közti különbséget szembetűnően mutatja egy statisztika.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2018 utolsó negyedévében az iparvállalatok 93 százaléka panaszkodott arra, hogy termelésüket korlátozza a munkaerőhiány, miközben Lengyelországban csak 51, Szlovákiában 37, Csehországban pedig 46 százalék ez az arány. Ennek következményei Németországban is érezhetők lesznek, amelynek cégei a közelben elérhető olcsó munkaerőt kínáló gyártóbázisként tekintenek a régióra.

Elért a határához

Az egész üzleti modell, amit Közép-Európa, élén Németországgal követett az elmúlt 15 évben, kifut a lehetőségeiből - mondta az FT-nek Milan Nic, a német külügyi intézet elemzője. A munkaerőhiány csak az egyik mutatója a modell korlátainak, ami minden külföldi befektetőt érint a régióban. A németek járhatnak a legrosszabbul.

A multinacionális befektetők kíváncsian figyelik a magyarországi fejleményeket (a rabszolgatörvény bevezetését és az azzal szemben kibontakozott ellenállást) - teszi hozzá a szakértő. A kérdés az: alkalmazható-e a magyar kormány módszere, a térséget érintő nagy strukturális probléma kezelésére. Ugyanakkor a német ipari kamra visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint azért fogadták el a jogszabályt Magyarországon, hogy kedvében járjanak Orbán Viktor nagyvállalkozó barátainak és a magyarországi üzemekkel rendelkező német autógyártóknak.

A törvény csak legalizál valamit, ami már ma is gyakorlat a kis- és középvállalati szektorban - idézi az FT Sass Magdolnát, az MTA kutatóját. Szerinte a túlórázásnak komoly hagyományai vannak az országban, mivel a szocialista rendszer idején így jutottak pluszjövedelemhez az emberek. Annak idején ez pozitív dolog volt.

Lengyel módszer

Más posztszocialista országok jelentős vendégmunkásimporttal enyhítik munkaerőhiányukat. Lengyelországban például egy-két millió közé teszik az ukrán bevándorlók számát. A lengyel hatóságok tavaly bármely más EU-tagállamnál több tartózkodási engedélyt adtak ki külföldieknek. Szlovákia és kisebb mértékben Csehország szintén ezt a módszert választotta. Magyarországon a bevándorlás elutasítása súlyosbítja a gondokat - mondja Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, volt lengyel pénzügyminiszter.

Szerinte Lengyelországban várhatóan nem vezetnek be a magyar rabszolgatörvényhez hasonló jogszabályt, mivel nagyon sokan dolgoznak önfoglalkoztatóként vagy olyan szerződéssel, amely korlátozza a jogaikat, s ezért már most is kiszolgáltatottak munkaadóiknak. Piotr Arak lengyel gazdaságkutató úgy véli, hogy Csehország lehet a következő olyan ország a régióban, amely a teljes foglalkoztatottság miatt elérkezik ahhoz a határhoz, ahol megfontolhatja egy magyarországihoz hasonló rabszolgatörvény bevezetését.

Az FT cikkében megszólaló kutató szerint az itteni gazdaságok előtt álló lehetőségek igen egyszerűek: vagy több robotot állítanak a termelésbe, vagy az itteni munkavállalóknak nagyon-nagyon keményen kell dolgozniuk, vagy utat nyitnak a náluk is szegényebb országokból érkező külföldi vendégmunkások előtt.

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/rabszolgatorveny-tulora-munkaido-munkaeropiac.675574.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Rabszolgatörvény: Jön a 48 órás munkahét?

Kinek jó Kósa túlóratörvénye? A dolgozóknak nem, de az államnak és pár óriásnak nagyon

Az Európai Bizottsághoz fordulnak a szakszervezetek, ha hatályba lép a túlóratörvény. Egy ilyen eljárás azonban évekig is eltarthat, addig pedig a munkaadóknak kedvez a most elfogadott szabályozás. Sőt, már most is van olyan cég, amelyik igyekszik kihasználni, hogy három évre elhúzhatja a túlmunka kifizetését.

Az állam jogalapot teremtett magának a túlmunkára – így értékelte a hvg.hu-nak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a most elfogadott túlóratörvényt. Tény, az állami szféra legkülönbözőbb területein foglalkoztatottak esetében jó ideje jelent gondot a túlóra, a túlmunka vagy a túlszolgálat késedelmes fizetése – vagy éppen annak elmaradása –, a módosítás pedig jóval nagyobb mozgásteret hagyhat azzal, hogy 36 hónapra növekedhet az elszámolás időkerete.

A legkaotikusabb helyzet az egészségügyben van, ahol az ügyeleti pótlékok elszámolása miatt már jó ideje indítanak pereket a hazai intézmények munkatársai. Legutóbb például a Heim Pál gyerekkórház dolgozóinak ügye került a hírekbe. Az egészségügyben ráadásul 416 óra az engedélyezett túlórakeret, ami az unió által engedélyezett maximum.

A rendőröknél ugyan nemrég 300 órára csökkentették ezt 400-ról, és nemrég még azt a törvényi rendelkezést is sikerült megváltoztatni, amely alapján 2019-től a túlmunkát csak szabadidővel lehetett volna honorálni, mégsem irigylésre méltó a hivatásos állomány helyzete. Az Index a napokban írt arról, hogy az egyik megyei rendőr-főkapitányságnál szinte csak lecsúsztatni hagyják a túlszolgálatot, bár a dolgozók ezt nem szeretnék. Az ok egyszerű: a szervezet nem kap pénzt a túlóra kifizetésére, így kénytelen a másik megoldásra kényszeríteni a dolgozókat.

Túlmunkára kötelezték a dolgozókat 2014-től a Lázár János vezette Miniszterelnökségen is, egészen pontosan tízórás munkaidőt vezetett be a miniszter. A dolgozók természetesen ott is elfogadták a munkarendet (mostani szóhasználatban: önként vállalták). Így a mostani értelmezésben törvényessé vált a heti 50 órás munkahét annak ellenére, hogy a joggyakorlat szerint a túlmunka nem lehet állandó, azt csak rendkívüli helyzetben rendelhetik el – márpedig a munkaerőhiány nem az.

Ehhez képest a kormány most éppen ezzel érvel: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a Hír Tv-ben arról beszélt, hogy a túlmunka a hiányzó munkaerő pótlásának egyik eszköze. Egy másikat is említett erre: a központi közigazgatásban nyáron belengetett, október végén viharos sebességgel levezényelt elbocsátásokat, amelyekkel szerinte a magánszférába terelnek át munkaerőt. Márpedig amíg nincs valódi bürokráciacsökkentés, a munkaerőhiány jelen lesz a közigazgatásban is – érvelnek a szakszervezetek.

Több bért akarunk, nem túlmunkát

 – Boros Péterné, az elbocsátásban érintetteket képviselő szakszervezet vezetője reagált így a tárcavezető kijelentésére. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke arra a felvetésünkre, hogy a kormány a leépítéssel egy időben átlagosan 30 százalékos béremelést is ígért a maradóknak, elmondta:

az emelésről egyelőre nem kaptak információt, nem tudják, ki mi alapján és mennyire számíthat.

Garanciát jó ideig nem is kapnak még, hiszen a végrehajtási rendelet sem született még meg, és az ígéretek szerint legkorábban márciusban (visszamenőlegesen) számíthatnak az emelésre.

Azt is megjegyezte, hogy a státuszukról szóló törvény módosítása olyan rendelkezéseket tartalmaz – például az alapszabadság csökkentését, az ebédidő munkaidőből kivételét -, amely önmagában növeli a munkaidőt. Így pedig arányosan csökken az emelés mértéke is.

Rabszolgatörvény vagy BMW-törvény?

Palkovics Lászlónak nem az önkéntes túlmunkára vonatkozó mondata volt az egyetlen erős kijelentése a túlóratörvénnyel kapcsolatban: a Világgazdaságnak adott, szerdán megjelent interjúban arról beszélt, hogy „a túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték”. Ehhez képest Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője egy nappal később azt mondta, nem tud arról, hogy tárgyaltak volna a gazdasági élet szereplőivel.

Nyílt tárgyalás vagy érdekegyeztetés valóban nem volt – ez jogilag nem is szükséges, hiszen a szigorításokról szóló módosító egyéni képviselői indítványként került a T. Ház elé. Azt azonban nem lehet tudni, hogy mi szerepel például egy magáncég és a kormány közötti stratégiai megállapodásban – jegyezte meg Kordás László. Az ellenzék ennél sokkal konkrétabban fogalmazott a törvény vitájában. BMW-törvénynek is nevezték az indítványt, mondván: az kimondottan a német multi kedvéért született meg.

A kép nem ennyire egyszerű, a Fidesz ugyanis egyszer már próbálkozott a munkaidőkeret lazításával: Bánki Erik 2017 áprilisában, szintén egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a refefencia-időszak 3 évre emeléséről szóló javaslatot. Ám azt végül még több fideszes képviselő – köztük Czomba Sándor korábbi fogalkoztatáspolitikai államtitkár – sem támogatta, és lekerült a napirendről.

A forgatókönyv most is kísértetiesen hasonló, csak Bánki helyett Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nyújtotta be a javaslatot. Kósa debreceni kötődése miatt is adódik a BMW-párhuzam.

Tény, hogy méreténél fogva a német autógyártó számára kedvező lehet ez a fajta rugalmasság, és azt is tudni lehet, hogy a jelenleg lehetséges maximumot, az egyéves referencia-időszakot is csupán egy magáncég használja ki Magyarországon: egy másik német autógyár, a győri Audi. Más kérdés, hogy a módosítástól kedvet kaphat több társaság is: a hvg.hu egyik olvasója már küldött egy szerződésmódosítást, amely alapján már január elsején módosulna a munkaidő-keret, méghozzá kihasználva a maximális lehetőséget: az engedélyezett túlmunka 400 órára növekedhet, az elszámolási keret időszaka pedig 36 hónapra.

Az egyéni cégektől függetlenül is része lehet a rendelkezés a kormány által hónapok óta emlegetett versenyképességi csomagnak – más kérdés, hogy ennek a célja nem az amúgy is jóval versenyképesebben termelő multik támogatása, hanem a kisebb cégeké.

Márpedig, Kordás László szerint a hároméves időkeret kihasználása a nagyfoglalkoztatóknak éri meg, az ugyanis olyan adminisztrációval jár, amelyet egy kis társaság nem tud kigazdálkodni. A munkaidőkeret nyilvántartását három év átlagában kell kiszámolni – ez folyamatosan gördül, nyilvántartani is folyamatosan kell, ami informatikai hátteret és személyzetet is megkíván.

Megéri, hiszen egy nagy rendszerben jelentős megtakarítás érhető így el, ráadásul a dolgozó nem is tud szembeszállni vele, hiszen nem életszerű, hogy valaki éveken keresztül percre pontosan vezesse azt, mennyi időt töltött a munkahelyén – emelte ki Kordás László. A követhetetlen elszámolás miatt pedig egy jogvitában sem tud mit kezdeni a bíróság a munkavállaló panaszaival.

A nagy gyártóüzemek abból is jelentősen tudnak profitálni, ha leálláskor – például tervezett karbantartások idejére – tartalékolják a bennragadt túlmunkaidő elszámolását. Ekkor kétszer is nyer a munkaadó: túlóradíj helyett csak alapbért fizet a dolgozónak, miközben túlóraként számol el olyan időt, amelyre amúgy is járna fizetés.

Ennyi volt?

Boros Péterné még bízik abban, hogy asztalhoz tudnak ülni a felek. Kordás László pedig az utcai vagy szolidaritási akciókon túl azt jelezte, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – amely szombaton az államfőt kérte, hogy ne írja alá a törvénymódosítást – azt tervezi, ha hatályba lép a rendelkezés, az Európai Bizottsághoz fordul.

Azt várják a testülettől, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a jogszabály miatt, amely szerintük szembemegy az uniós rendelkezésekkel. Azzal érvelnek, hogy az EU munkaidő irányelve rendkívüli esetben is legfeljebb 12 hónapos időkeretet engedélyez. Az ettől eltéréshez pedig kollektív szerződés vagy szociális egyezség kell, tehát a szakszervezetek jóváhagyása, ami itt nincs meg.

Az Európai Bizottságot lapunk is megkereste korábban azzal kapcsolatban, hogy megfelel-e az uniós rendelkezéseknek a jogszabály, ám azt a választ kaptuk, hogy csak akkor foglalkoznak vele, ha már elfogadták azt. Ebben az esetben egyébként akár a szakszervezetek tiltakozása nélkül is eljárást indíthat a testület, ám függetlenül attól, ki kezdeményezte azt, több évig is eltarthat, amíg az véget ér, a törvénymódosítás pedig - ha Áder János aláírja - január elsején hatályba léphet.

https://hvg.hu/gazdasag/20181217_tuloratorveny_munkaidokeret_szakszervezetek

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1414514076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.