Czeglédy 1,5 éve előzetesben ül Szegeden Simonka György ugyan olyan váddal ma az országgyűlésben szavazatával erősíti a fideszt! Hogy van ez? És még valami: Éppen 100 éve lett 8 órás a munkanap!
Megfejtettünk egy rejtélyt: ma sorsdöntő kétharmados szavazások lesznek. És ki lesz a kulcsfigura a Fideszben?
Sok múlik a mentelmi jogától megfosztott, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított fideszes képviselőn.
Hirt Ferenc fideszes országgyűlési képviselő napokban bekövetkezett tragikus halálával a lehető legminimálisabbra csökkent a Fidesz kétharmada a parlamentben. Ez a szerdai napon éles kérdések sorát veti fel.
Ugyanis az Országgyűlés ma tucatnyi kétharmados törvényről szavaz. Így, egyebek között a közigazgatási bíróságokról, valamint az agrárszabályozásról, a migrációról, az egészségügyről, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak jogállásáról és az Állami Számvevőszékről a szóló törvények módosításáról.
Rafkós meggyanúsítás
Most nyer értelmet az ügyészség és a fideszes parlamenti frakció eddigi furcsa viselkedése Simonka-ügyben.
Bár október végén a legfőbb ügyész indítványára az országgyűlés egyhangú döntéssel megvonta Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Ám mandátuma visszavonására nem szólította fel őt a kormánypárt, és ez magától sem jutott eszébe a kormánypárti képviselőnek. A kétharmados többség garantálásához Simonka most úgy kell a Fidesznek, mint egy falat kenyér.
Egy hete még azt írtuk, érthetetlen, hogy az ilyen súlyos bűncselekményekkel meggyanúsított politikust miért nem vették őrizetbe. Azt írtuk, mindez rejtély is marad, hiszen az ügyészség rendkívül szűkszavúan reagált a neki elküldött kérdéseinkre. Pedig a 72 órás őrizetbe vételt, majd az előzetes letartóztatás kezdeményezését – mint két kényszerintézkedést – a nyomozóhatóság és a bíróság a büntetőeljárás sikere érdekében akkor rendelheti el, ha fennáll a szökésének és az elrejtőzésének veszélye. Vagy megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a gyanúsított, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást.
https://m.magyarnarancs.hu/belpol/ma-sorsdonto-ketharmados-szavazasok-lesznek-es-ki-a-kulcsfigura-a-fideszben-a-csalassal-gyanusitott-simonka-115727
Törvényt szegett a parlament vagy a botrány ellenére minden rendben volt?
Nem mindennapi jelenetek játszódtak le szerdán a Parlamentben, ahol megszavazták a rabszolgatörvénynek becézett kormánypárti javaslatot is, amely hivatalos neve szerint a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szól, és lehetővé teszi a túlórakeret 400 órára emelését.
Ellenzéki képviselők – az MSZP, a DK és a Párbeszéd tagjai – elfoglalták a házelnöki pulpitust, és minden eszközzel igyekeztek megakadályozni az Országgyűlés működését – látszólag sikertelenül.
Latorcai János a padsorokba vonulva elkezdte levezetni az ülést, a kormánypárti képviselők pedig megszavaztak egy sor törvényt. Elfogadták a közigazgatási bíróságok felállítását és azt is, hogy külhoni magyarok is szavazhatnak az EP-választáson. A megszavazottak között több kétharmados törvény is van, a rabszolgatörvény viszont csak feles többséget igényelt.
A parlament idei záróülésén az ellenzéki hangzavar ellenére mindent megszavaztak a kormánypártiak, amit akartak, azonban kérdéses, hogy mindez törvényesen történt-e, azaz a házszabálynak megfelelően zajlottak-e a mai szavazások.
Az ellenzékiek szerint nem, és részben arra alapozzák az érvelésüket, hogy a szokásoktól eltérően úgy is lehetett szavazni, hogy nem helyezték be a képviselői igazolványokat a szavazógépekbe. Erről többen videót és fotót készítettek:
Ma van a rabszolgatörvényről szavazás. Törvénytelenül kezdték meg a szavazást. Ráadásul nincs bent a képviselői kártyám, a szavazógépem mégis működik. Ezt így hogy???
#vadaiagnes #demokratikuskoalicio #dk
Az ellenzék szerint így nem ellenőrizhető, hogy ki szavazott.
További furcsaság, hogy a parlament honlapjára sem kerültek fel a szavazások eredményei, pedig azok mindig szinte rögtön elérhetők a szavazások után. Nem is meglepő, hogy nem látszanak az eredmények, ugyanis pont az a baj a kártya nélküli szavazással, hogy
így nem lehet a szokásos rendszeren keresztül nyomon követni, melyik képviselő nyomta meg a gombot.
A másik kifogás, hogy szabályosnak tekintető-e az Országgyűlés ülése úgy, hogy az elnök a jegyzőkkel együtt nem a pulpituson ül. Ezzel kapcsolatban az országgyűlési törvény azt mondja:
Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.
Ebből mindenképpen az következik, hogy az elnöknek az elnöki székben kell ülnie, márpedig Latorcai János fel sem jutott az emelvényre. Azt az esetet viszont valóban nem említi tételesen a törvény, hogy mit kell tenni akkor, ha emiatt az ülés már elkezdődni sem tud a szokott módon, és nem az ülés közben történik a folytatást lehetetlenné tévő rendzavarás.
Az szinte biztosra vehető, hogy az ellenzék megragad minden eszközt hogy törvénytelennek nyilváníttassák a szerdai szavazásokat. Akár addig is elvihető az ügy, hogy az Alkotmánybíróságnak kelljen kimondania a végső szót.
Mint ahogy nyilvánvalóan folyománya lesz az ellenzékiek akciójának is. Kövér László házelnök már az ülésteremben közölte: fegyelmi szankciót fog elrendelni, a mértékéről a későbbiekben határoznak. Kövér ennél sokkal kisebb rendzavarásokért is szigorú büntetéseket rótt ki, most viszont szinte az összes ellenzékit meg kellene büntetnie a saját felfogása szerint.
Egyúttal felkérte az ügyrendi bizottságot, vizsgálja meg, hogy a parlamenti törvényben és a házszabályban foglalt fegyelemsértésen túlmenően megvalósult-e „olyan tényállás, amely adott esetben a fegyelmi jogkörön túlterjeszkedő szankciót igényel.” Ezt nehéz másképp értelmezni, mint hogy a házelnök a büntetőjogi fellépést sem zárja ki.
Miért nem akadályozták meg a kétharmados törvényeket?
A nap másik fontos kérdése, hogy miért nem akadályozta meg az ellenzék egy sor kétharmados törvény elfogadását, így a közigazgatási bíróságok felállításáról szólót.
Ezt a sokat kritizált törvényt 131 igen és 3 nem szavazat mellett fogadták el, miközben 133 szavazat kell egy kétharmados törvény elfogadásához, ha minden képviselő jelen van. Azaz az ellenzék megakadályozhatta volna törvény elfogadását más kétharmados törvényekkel együtt.
A Fidesz-KDNP-nek ugyan még Hirt Ferenc halála után is van elég képviselője a kétharmados törvények elfogadásához: a rendszeresen a kormánypártokkal szavazó, nemzetiségi listán bejutó Ritter Imrével együtt 134 mandátumuk van. Azonban szerdán nem volt jelen az összes fideszes. Hogy ki hiányzott, azt épp a szavazási honlap leállása miatt egyébként nem lehet tudni.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy azért nem szavaztak az ellenzékiek, mert a rabszolgatörvényt semmiképp nem tudták volna megakadályozni parlamenti módszerekkel. Ha viszont elkezdenek szavazgatni, akkor azzal legitimálják a szavazásokat, és a későbbiekben nem mondhatják azt, hogy törvénytelen volt az egész procedúra.
Fotó:Soós Lajos / MTI
https://24.hu/kozelet/2018/12/12/torvenyt-szegett-a-parlament-vagy-a-botrany-ellenere-minden-rendben-volt/
Tordai végigélőzte a parlamenti káoszt
Palkovics László bevallotta: azért kötelezik rabszolgamunkára a magyarokat, mert a gazdasági szereplők ezt akarják
„A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték” – mondta Palkovics László a Világgazdaságnak, amivel tulajdonképpen elárulta, miért van szükség a rabszolgatörvényre.
Palkovics még arról is beszélt, hogy szerinte ez a jó irány: „Az a célunk, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől lebontsuk a bürokratikus akadályokat. A munkaerőpiacon kínálati helyzet van, akinek nem felelnek meg a körülmények, elmegy máshova dolgozni, hiszen a cégek versenyeznek a dolgozókért” – mondta az innovációs és technológiai miniszter.
A rabszolgatörvényről ma szavaz a parlament.
https://magyarnarancs.hu/belpol/palkovics-laszlo-bevallotta-azert-kotelezik-rabszolgamunkara-a-magyarokat-mert-a-gazdasagi-szereplok-ezt-akarjak-115729
Az új közigazgatási bíróságok döntenek sztrájkról, tüntetésről, választási- vagy adóügyekről. Az ellenzék szerint felállnak a Fidesz-bíróságok.
https://index.hu/
Féktelen ellensúlybontás - a földet, a bíróságokat és a Balatont is viszi a Fidesz a rabszolgatörvény takarásában
Noha a rabszolgatörvényt övezte a legnagyobb figyelem, a fideszes többség több létfontosságú változást átnyomhat a T.Házon: segítségükkel a hatalom közvetlenül avatkozhat bele olyan folyamatokba, amelyekbe jogállami keretek között nem nyúlhatna bele.
Földtörvény
KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG
BALATON-TÖRVÉNY
Soha nem látott balhé a Parlamentben: áttolták a túlóratörvényt
A teljes gőzzel akciózó, síppal-hangfallal-szirénával felfegyverkezett ellenzék nem tudta megakadályozni, hogy a kormánypárti többség elfogadja a rabszolgatörvény néven elhíresült módosítást, de emlékezetessé tették a szavazást. Összefoglalónk a délelőtti eseményekről.
Három és fél órás folyamatos botrány után szavazta meg az Országgyűlés fideszes többsége a "rabszolgatörvényként" elhíresült törvénymódosítást, amelynek értelmében januártól 400 órában túlóráztathatják a dolgozókat.
A kormány és a Fidesz azzal érvelt, hogy csak annak kell túlóráznia, aki ezt önként vállalja – ezt a törvényalkotási bizottság módosító javaslatával írták bele –, azonban az ellenzék és a szakszervezetek erősen vitatják, mennyiben lesznek valóban döntési helyzetben a dolgozók. Palkovics László miniszter egy szerda reggel megjelent interjúban elismerte, hogy a cégek kérték a módosítást, Kósa Lajos, a javaslat egyik beterjesztője pedig a hvg.hu-nak adott interjúban magyarázta, hogy emiatt nem fognak minden szombaton dolgozni az emberek, az ellenzék hazudik, januárban eljön az igazság pillanata.
Az ellenzék az egész szerdai ülésnapot meg akarta hekkelni: szocialista és párbeszédes képviselők elállták az elnöki pulpitusra vezető utakat.
Tordai Bence párbeszédes politikus folyamatosan élőzte a történteket a Facebook-oldalán, amit végül már több mint 15 ezren követtek a közösségi oldalon. Erre újságíróknak nem volt lehetőségük: a karzatról ők nem készíthetnek videófelvételt. A közvetítésben a képviselők többször elmondták, innen csak fizikai erőszakkal lehet őket elvinni, azonban Kövér László házelnök nem vetette be az őrséget.
A teljes közvetítés
Orbán Viktor miniszterelnökre viszont a terembe besiető testőrök vigyáztak, több képviselő ugyanis nagyon közel ment hozzá, Szabó Tímea az arcába sípolt, a DK-s Vadai Ágnes lendületéből úgy tűnt olykor, hogy szinte meg is ütné a miniszterelnököt, azonban Budai Gyula útját állta. De az ukrán parlamentben zajló tettlegességig nem fajult el a dolog, Vadai megállt az üvöltözésnél.
Ezen a képen látszanak az állítólagos TEK-esek Orbán mögött
Az ülés hivatalosan 10.15-kor kezdődött volna, azonban bő fél óra után jelent csak meg a levezető elnök, Latorcai János fideszes politikus, akit a feljáratot blokkokoló ellenzékiek nem engedtek a helyére. Latorcai rövid beszélgetés után feladta, majd nem sokkal később megérkezett Kövér, aki nem is próbált a pulpitusra felmenni.
Kövér a parlamenti padsorban ült a helyére, ahol mikrofont ragadva büntetést helyezett kilátásba a tilakozó ellenzékiekre, majd az ügyrendi bizottságot kérte fel, hogy vizsgálja ki, milyen szankció járhat ezért. Latorcai János pedig a fideszesek gyűrűjében, a parlamenti üléshelyéről vezette le az ülést.
Csakhogy az ellenzéki képviselők, így a mindezt élőben tudósító Tordai Bence szerint csalás, mert szabályellenes, ahogy az is, hogy a képviselői kártya nélkül is működött a szavazógép. A parlament működését alaposan ismerő kollégánk szerint Tordainak nincs igaza, Kövér László házelnök is ugyanezen az állásponton volt. Az ellenzéki politikus viszont szabályosan bemutatta az élő videón, hogy ellenőrizhetetlen a név szerinti szavazás a kártya nélkül, hiszen bárki megnyomhatja a gombot. A kártya szolgál arra, hogy a képviselő azonosítsa magát a voksolásnál, és így követik, mire szavaz.
A túlóratörvény a 40. napirendi pont volt, Latorcai addig folyamatosan darálta a törvényjavaslatok számát és bocsátotta végszavazásra azokat. Több fideszes – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – is felállt a hangzavarban, miközben többen feltehetőleg testükkel védték az "amazonoktól" Latorcait. Kunhalmi Ágnes szocialista politikus egy békés kísérletet tett volna a mikrofon elvételére, de nem járt sikerrel.
Egy-másfél órás álldogálás után a fideszesek kezdtek fáradni, Orbán a két padsor között támaszkodva tartotta magát, de azért végig bírta állva, Gulyás Gergely, Rogán Antal és Völner János időnként leült.
Az élőben közvetítő Tordai Bence élő gyorsinterjúkkal szórakoztatta követőit, Orbán az elején még hajlandó volt válaszolgatni Szabó Tímeának – érdemit ugyan nem mondott –, később azonban némán mosolyogva, a kérdezőre sem nézve utasította el a szituációt. Rogán Antal belement a vitába, bár csak bajnaizott, Kocsis Máté frakcióvezető viszont durván be is szólt Tordainak: "büdös a szád, menj már arrébb".
Az LMP a karzatról dobált le cetliket, majd Ungár Péter megafonnal jelent meg, amivel elkezdtek szirénázni. A megafon Szél Bernadett kezébe is került, aki az ülésre pár percre beugró Áder János köztársasági elnök közvetlen közelében indította be. Áder azonnal távozott, akkor már Tordai Bence kérdezgette, mit szól ahhoz, hogy csalnak az ülésen. Az ülésteremből távozóban boldog karácsonyt kívánt.
A Jobbik erősítőt vitt be, Gyöngyösi Márton frakcióvezető így mindenkit túlharsova tudott tiltakozni a parlamenti ülésen történtek ellen. A zárószavazás előtt az ellenzék felállva elénekelte a Himnuszt, miközben magasra tartották a kártyájukat, jelezve, hogy nem volt szabályos a voksolás. Majd kivonultak a teremből, miközben a fideszes többség megszavazta a túlóratörvényt.
Végig közvetítettünk, ha még több részletre kíváncsi, percről percre tudósításunkat itt találja.
Orbán Viktor miniszterelnök a szavazás után a hvg.hu-nak azt mondta, ez egy jó törvény, és jót fog tenni a munkavállalóknak. Hadházy Ákos volt LMP-s társelnök, független országgyűlési képviselő nem vett részt a tilakozó akcióban, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat elfogadása után távozott. Azért ment be, hogy arra nemmel szavazzon. A hvg.hu-nak azt mondta, nem látja értelmét az ilyen akciónak.
A Fidesz bűncselekménnyel vádolja az ellenzéket a szerdai ülésen történtek miatt, Kövér László a hvg.hu-nak azt mondta,
minden hülye mellé nem lehet btk. tényállást rendelni.
Még véget sem ért az Országgyűlés szerdai ülésnapja, már elkezdődött a vita arról, ki sértette meg a törvényhozás méltóságát. Aki ebben a kérdésben ítéletet próbál hozni, tévedésben van. A Háznak már rég nincs semmilyen méltósága, és a szerdai nap után borítékolható: gyakran látunk még hasonló botrányt az ülésteremben - írtuk elemzésünkben.
A törvényjavaslat elfogadása után a Jobbik a Sándor-palotához vonult, blokkolva ezzel a Lánchíd forgalmát, a Kossuth téren pedig tüntetés kezdődött. Erről egy új élő tudósításban számolunk be.
Hétfőn az ellenzék obstrukcióval próbálta megakadályozni, hogy szavazzanak a túlóratörvényről, csaknem 3000 módosítót adtak be a napirendhez. Erről azonban – szándékaikkal ellentétben – nem külön, hanem egyszerre szavazott a ház, abból is óriási botrány lett, sípszóval, bekiabálásokkal tiltakoztak.
https://hvg.hu/itthon/20181212_parlament_botrany_rabszolgatorveny_zaroszavazas
A „köztévén” bemondták: Az ellenzéki képviselők zavarják a parlament munkáját
Miközben a parlamentben törvényellenesen szavaznak a fideszesek a kétharmados törvényekről, a köztévének nevezett csatornán mindössze annyi a narratíva, hogy ellenzék zavarja a parlament munkáját:
https://m.magyarnarancs.hu/feketelyuk/a-kozteven-bemondtak-az-ellenek-zavarja-a-parlament-munkajat-115741
A jobb- és baloldal együtt szavazta meg a munkavállalók védelmét az EP-ben, a Fidesz nemmel szavazott
Nagy többséggel döntöttek a tagállamok az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról, melyet a Fidesz már múlt héten meg akart akadályozni.
Az EP ülésén arról is szavaztak, hogy - a Szociális Jogok Európai Pillérét megalapozandó - rugalmasabban és igazságosabban érvényesítsék az európai munkavállalók szociális és társadalombiztosítási jogait, írja a hvg.hu.
A szervezet feladata az lesz, hogy tájékoztatást nyújtson a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel és szociális támogatásokkal kapcsolatban. A hatóság feladata lesz fellépni a szociális és munkaügyi szabályokkal való - akár határokon átnyúló - visszaélések ellen is. A Fidesz tehát ezt szerette volna elkerülni. Míg a szakszervezetek üdvözölték a döntést, a magyar kormány azzal érvelt, hogy a szervezet csak felesleges bürokráciát jelent, és „azzal a munkaügyi ellenőrzés kikerülne a tagállami hatáskörből”.
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-jobb-es-baloldal-egyutt-szavazta-meg-a-munkavallalok-vedelmet-az-ep-ben-a-fidesz-nemmel-szavazott-115714
Élet-halál ura volt, most a vádlottak padja fenyegeti a Fidesz nagy fehér főnökét
Simonka György pusztaottlakai polgármester - milliomos agrárvállalkozó
- írtuk 2010-ben az akkor a nagypolitikába készülő Simonka Györgyről. A politikus-vállalkozó akkoriban éppen dinnye- és paprikabizniszben utazott, nem is nagyon kedvelték őt mindaddig a dinnyetermelők, 2008-ban még az ő felvásárlótelepe előtt is tiltakoztak az alacsonyra nyomott árak miatt. 2010-re azonban már sikerült kibékülnie velük, ezzel a Parlamentbe katapultálnia a kacskaringós karrierű életművésznek, de előbb ugorjunk vissza Simonka fiatalkorára.
A '74-es születésű Simonka saját bevallása szerint 14 évesen utcára került, magát tartotta el, bolti lopásokat is követett el, 18 évesen orvvadászatba keveredett, majd bevonult a seregbe, sőt, a légióba is beállt, amit önéletrajzában parádésan "külföldi tapasztalatszerzésnek" hív. Hazatérve 1993-ban villamossági szerelői végzettséget szerzett, a Horn-kormány alatt pedig földeket bérelt, ezzel megalapozva a vállalkozásait. Olyannyira, hogy a Magyar Narancs cikke szerint 2001 óta egy újkígyósi, erődszerű, magas kerítéssel körbevett nagy házban lakik. Ez a ház lesz később egyébként az fontos szereplője az ellene indított nyomozásnak, de erről lesz szó még később.
2002-ben középfokú kereskedelmi- és mezőgazdasági papírt szerzett, majd 2006-ban, immár vállalkozóként, fideszes színekben Pusztaottlaka polgármestere lett 74 százalékkal, rommá verve a 16 százalékot kapó addigi polgármestert. 2010-ben a parlamenti választásokon a Fidesz dél-békési egyéni jelöltje lett, a kampányban egyik fórumán az országot elzálogosító zsidó hátterű bankokról, gazdasági nagyhatalomról beszélt. A dinnyetermesztőket megbékítve végül 57 százalékkal jutott be a Parlamentbe, aztán ősszel az önkormányzati választásokon 84 százalékkal lett újra polgármester Pusztaottlakán.
2012-ben a Dinnyeszövetség elnökeként az egykori olcsón felvásárló üzletember átállt a másik oldalra, és a dinnyekartellel lett országosan ismert, majd a hvg.hu közölt egy cikket az egyik céges ügyeskedéséről, amelynek lényege, hogy kertvárosi környezetben építhetett fel egy üzemet. Szél Bernadett akkori LMP-s politikus pedig azt állította, hogy személyesen győződött meg arról, hogy Simonka a saját vállalkozásában dolgoztat közmunkásokat, mire Simonka György rágalmazás miatt feljelentést tett.
2013-ban a gyanúsan rá kiírt, majd visszavont állami iskolagyümölcs-projekt miatt került elő a neve. A tender nagy beszállítója végül egyébként így is Simonka egyik ismerőse, üzlettársa lett. 2014-elején a HVG, majd a Magyar Narancs is cikket közölt a politikus-vállalkozóhoz köthető cégbirodalomról, amelynek egy része - ahogy a háza is - rokonai és üzlettársai nevén futott. Simonka és a hozzá köthető cégek a cikkek szerint behálózták a régiót, meglehetősen sikeresen pályáztak uniós forrásokra egymással karöltve, vagy egymás "ellenfeleként". Mint azóta kiderült, az egyikük által kiírt közbeszerzést rendre a másik nyerte, egymástól vásároltak eszközöket uniós támogatásból, illetve önkormányzati dolgozókat dolgoztattak a fóliasátraikban.
A HVG szerint Pusztaottlakán csak "nagy fehér főnökként" emlegették Simonkát. A politikus-vállalkozó arra a felvetésre, hogy mindegyik cégben vagy ő maga, vagy a rokona tulajdonos, és egymásnak adnak megrendeléseket, csak annyit válaszolt:
ő nem tehet róla, hogy a rokonai képzett, diplomás, tehetséges emberek, akik régóta vállalkozók.
Márpedig volt mit elosztani-megnyerni: a 400 fős Pusztaottlaka az Átlátszó összesítése alapján a 2007-15-es uniós ciklusban évi átlagosan 107 milliós forrást húzott be, ami egy főre vetítve 300 ezer forint, ezzel Felcsútot is jócskán lekörözte a település. Összehasonlításként: a szomszéd Medgyesbodzáson ez az összeg 2527 forint volt.
Mindennek ellenére, vagy lehet, hogy pont ezért 2014-ben is ő indult egyéniben a körzetben. A kampányban azzal került be a hírekbe, hogy kör-emailt küldött szét a körzetében dolgozó polgármestereknek, hogy kikérdezi, mindenki jól betanulta-e a pártüzeneteket. Pechére a leveleket véletlen egy ellenzékinek is elküldte. Végül 45 százalékkal jutott be a Parlamentbe, az új összeférhetetlenségi szabályozás miatt polgármesterként akkor már nem mérettette meg magát.
2016 volt az igazán sűrű év Simonkának. Nem is azért, mert a Blikk megnézte, kik azok a politikusok, akik állami pénzből szereltettek napkollektorokat a házukra, és mit az Isten, Simonka is köztük volt. ráadásul, mint később kiderült, rögtön duplán is, miközben rokonai, üzlettársai is sikerrel pályáztak.
Az igazi lavina akkor indult el, amikor egyrészt tavasszal kiderült, hogy másfél milliárdos tartozása van a hozzá köthető, már akkor felszámolás alatt álló Magyar Termés Tész Kft.-nek, miközben a vagyona csak 870 millió. Mindezt úgy, hogy hét év alatt 1,6 milliárd állami támogatást kapott. A politikus azt állította akkor, hogy nem tudott a csődről. Később a hatóságok arra jutottak, hogy csaknem egymilliárdos kár érte az ügyben adófizetőket.
Másrészt ugyanannak az évnek az őszén borult a Mengyi-ügy, amelynek lényege, hogy a fideszes képviselő a befolyásával termelői szövetkezeteket juttatott EU-s forráshoz, de úgy, hogy visszakérte a pénz 90 százalékát. Első körben ebben még nem volt szó Simonkáról, ám aztán Hadházy Ákos - akkor még - LMP-s politikus azt állította, hogy hasonló módszerekkel osztott pénzt a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Alapítvány (DBMT) is, ráadásul ezekben az eljárásokban is benne volt a Mengyi-ügyben is részt vevő Public Sector Kft.
Márpedig a szóban forgó Alapítvány Simonka Györgyhöz volt köthető.
Innentől tehát
- a közpénzeket zsebrevágó, majd csődöt jelentő cég, és
- a hozzá köthető alapítvány lezsírozottnak tűnő EU-s pénzosztó döntései miatt is
gyanússá kezdhetett válni a hatóságoknak. Olyannyira, hogy szeptemberben arról írtunk, hogy házkutatás volt Simonka György újkígyósi házában, amit ő valótlanságnak nevezett, a hatóságok viszont nem cáfoltak.
Decemberben derült ki, hogy már megy a nyomozás Simonka ügyében, méghozzá úgy bukott ki ez, hogy az Együtt helyi elnöke feljelentést tett "tartozás fedezetének elvonása" gyanúja miatt (értsd: vagyonkimentés, például a cégek másra íratása, vagy az, hogy az újkígyósi háza papíron eleinte Simonka nevén, majd az üzlettársáén, később a feleségéén, aztán unokahúgáén, majd egy cégén volt, ekkor társasházzá alakult, három különböző tulajjal). Ezt a feljelentést azzal az indokkal utasították el, hogy
már vizsgálnak egy ügyet, ami "szoros tárgyi és személyi összefüggésben" van ezzel.
A fideszesek kaptak is Simonka kollégájától egy sorvezetőt, hogy mit kell kommentelni, ha Simonkát a közösségi médiában bántja valaki, felsőbb szinteken pedig ennek apropóján egy megyei fideszes belháború kezdett a felszínre bukni, gyulai centrummal. Az érdekessége ennek a belháborúnak, hogy egy olyan ügy miatt zajlott, amivel eddig nem kötötte össze a közvélemény Simonkát: a szemétbiznisz, vagy szebben fogalmazva, a a térség hulladékgazdálkodási rendszerének működtetése miatt. A tétje pedig, hogy ki legyen a főfőnök az erre létrehozott önkormányzati társulásben.
2017 márciusában letartóztatták Simonka üzlettársát, majd kiderült, hogy még egy ügyben nyomozás indult, ami érintheti Simonkát. Az is a DBMT-ről és EU-s pénzek lenyúlásának gyanújáról szólt, ezúttal a Magyarország és Románia sajtókapcsolatainak javítására osztott pénz került Simonka-közelbe, miközben a kiírók és a nyertesek között összeférhetetlenségi probléma volt. Hogy Simonka nem fogta vissza magát még ekkortájt sem, azt egyebek mellett EU-s pénzből épült helyi kerékpáros központ, vadasparkfejlesztés, iparipark-fejlesztés bizonyítja, eközben az akkor épp ellenzéki Magyar Nemzet egy 2015-ös szerelőcsarnok ügyét ásta elő.
Simonka ennek ellenére elindulhatott a 2018-as parlamenti választásokon, még simonkás pólókat is osztogatott a gyerekeknek a kampányban, és ha szorosan is, 43 százalékkal hozta a körzetét. (Itt is az történt, ami rengeteg helyen az országban: ha a Jobbik és a balos ellenzék nem indul egymással szemben, legyőzhető lett volna a fideszes jelölt, itt épp Simonka.) A hírhedt alapítvány, a DBMTK sem állt le közben, sőt: a választások táján egy hónapon belül több százmillió forintot osztott ki közbeszerzéseken.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) kezet fog Simonka Györggyel, a Fidesz Békés megye 4-es választókerületi, orosházi országgyűlési képviselőjével, balról Isabelle Poupart, Kanada budapesti nagykövete (b2), jobbról Havasi Csaba vezérigazgató (j) a Linamar Hungary Zrt. beruházását bejelentő sajtótájékoztatóján a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) fővárosi székházában 2018. február 27-én.
https://index.hu/belfold/2018/10/19/simonka_gyorgy_vallalkozasai_nyomozas_portre/
Simonka György „társainak” fejét is követelik Békés megyében, nehogy újabb milliárdokról dönthessenek
A mentelmi jogától megfosztott képviselőt ugyan gyanúsítottként kihallgatták a hatóságok, de a képviselő úgy kampányol tovább, mintha semmi nem történt volna. Berágtak a Békés megyei szocik, a közgyűlésük rendkívüli ülésén döntenének Simonka „embereinek” eltávolításáról, mielőtt még ők döntenének az újabb 56 milliárd forint elosztásáról is.
„A térségünk vezetői új és izgalmas munkák elvégzésére kértek” – írta már egy héttel ezelőtt Simonka György, Dél-békési parlamenti képviselő a közösségi oldalán egy hónappal azután, hogy október 17-én a főügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amit tíz nappal később el is fogadott a parlament. Miután Simonka Györgyöt gyanúsítottként első ízben meghallgatták a hatóságok, akkor a képviselő egyrészt panasszal élt a gyanúsítás ellen, majd a vallomást is megtagadta. Azóta panaszát elutasították, és kihallgatása is megtörténhetett, legalábbis a Központi Nyomozó Ügyészség a magyarnarancs.hu kérdéseire adott válaszokból ez derül ki.
A kihallgatást követően írt Simonka közösségi oldalán úgy, mintha lényegében ő maga is áldozatul esett volna az eseményeknek, majd pár napon belül az orosházi, november 30-án pedig a mezőkovácsházi járás térségi ülésein vett részt, ekkor írta azt, hogy a térség polgármesterei újabb munkára kérték őt.
A 2014-20 közötti uniós ciklusban pályázahtó pénzek miatt már 2016-ban háború dúlt Békés megyében, amelynek végén Simonka György hátradőlhetett, ugyanis a Viharsarok települései vihették el a milliárdok nagyobb részét. Írtunk róla, hogy például a képviselő faluja, Pusztaottlaka, 1,7 milliárd forintot nyert el a Települési Operatív forrásokból, holott a zsákfaluban alig nyolcszázan élnek, de szép summát kaphatnak Mezőkovácsháza, Battonya és Medgyesegyháza is. A megyében, de az ország más területein a hasonló lélekszámú települések ennek töredékét nyerték.
Simonka ráadásul, ezekkel a pályázatokkal kérkedett a 2018-as parlamenti választási kampányban is úgy, mintha az úgynevezett Calendula Tervnek köszönhetően jutott volna ekkora összeg a térségbe. A vicces az, hogy a calendula Tervről soha egy betű nem szivárgott ki, az erről való felvilágosítás mindig elmaradt, holott éppen az orosházi képviselő testület ellenzéki tagjai többször is információt kértek erről. Az orosházi polgármestert erre már a törvényességéért felelős megyei kormányhivatal is kötelezte arra, hogy a szocialista képviselőket tájékoztassa a programról, ez azóta sem történt meg.
Magyarul, a Calendula Tervről senki nem tud semmit, de most, hogy Simonka György túleshetett a gyanúsítotti kihallgatásán, máris a Calendula Terv 2 – vel kampányol.
„Most jöhet a következő mérföldkő: A MAGYAR FALVAK ÉS KISVÁROSOK PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE FELKÉSZÜLÉS, melyhez ugyanúgy élenjárónak és komplex programban gondolkodónak kell lennünk, mint az elmúlt években”
-írja Simonka a közösségi oldalon.
Valószínűleg emiatt is rághattak be a Békés megyei szocialisták, hiszen arról már többször beszámoltak, hogy Simonka csak úgy érhette el, hogy a megyére leosztott pénzek felosztásánál a milliárdok nagy részét az ő választókerületének települései kaphatták meg, hogy a megyei közgyűlésben pont a fejlesztési pénzek elosztásáról döntő bizottságokban a parlamenti képviselő barátai ülnek.
Például, Ruck Márton, aki korábban Medgyesegyháza polgármestere volt, de az elmúlt évtizedekben Simonka közeli cégekben is felbukkant a neve, jelenleg pedig a Békés megyei közgyűlés fejlesztési bizottságának az elnöke. Hasonlóan fontos pozíciót tölt be a megyegyűlés fejlesztési bizottságában Szegedi Balázs, aki lényegében Simonka személyi titkáraként működik.
A szocialisták most arra szólították fel a megyei képviselőket, hogy hívjanak össze rendkívüli ülést, ahol a csalással, vesztegetéssel gyanúsított Simonka Györggyel baráti viszonyban levő, a fejlesztési milliárdos összegek elosztásában korábban közreműködő politikusok eltávolításáról döntsenek. Erre akár lehet is esély, hiszen a megyegyűlésben ugyan többsége van a Fidesznek, de, mint az már a 2016-ban megyei kormánypártiak között dúló háborúból kiderült, közel nem azonosak az érdekeik Simonkával. Az újabb tét, 54 milliárd forint szétosztása a megyében.
https://hvg.hu/gazdasag/20181209_Simonka_Gyorgy_tarsainak_fejet_is_kovetelik_Bekes_megyeben_nehogy_ujabb_milliardokrol_donthessenek
Czeglédy borostája miatt új eljárást rendeltek el
Első- és másodfokú fegyelmi eljárásban vizsgálták ki Czeglédy Csaba arcszőrzetét, az ügy azonban nem ért véget, mert jogerősen úgy döntöttek, hogy meg kell ismételni a procedurát, írja a Hvg.hu.
Mint korábban megírtuk, fegyelmi indult az előzetesben ülő Czeglédy ellen, mert házirendbe ütközött a borostája. Ügyvédjei szerint pár napos borostáról volt szó, azonban a házirend szerint nem változtathatja meg külsejét ahhoz képest, ahogy a büntetés-végrehajtásba került, hogy szökése esetén ne nehezítse az elfogását.
A Szegedi Fegyház és Börtön kivizsgálta az ügyet, a másodfokú fegyelmi határozatban azonban új eljárás lefolytatását rendelték el, mivel az elsőfokú eljárásban nem hallgatták meg a "a fegyelmi cselekményt észlelő bv-tisztet", csak annak jelentését vették figyelmbe, írja a lap a birtokába került dokumentumok alapján.
A baloldali politikus szemére vetették azt is, hogy a bv-tiszt szavába vágott tiszteletlenül, azonban mivel a bv-tisztet nem hallgatták meg, tényszerűen nem állapítható meg a fegyelemsértés súlya, kiemelt figyelemmel a "fogvatartott magatartására és hangnemére". Czeglédy fegyelmi ügyének témája az is, hogy cellájában a bv-tiszt azt találta, hogy az "ágyrendje sem volt megfelelően kialakítva, azt is csak utasításra végezte el". Állítólag az volt a bűne, hogy rossz helyen volt a párnája.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt előzetesben lévő Czeglédy már kapott fegyelmi fenyítést azért, mert túl sok könyv volt a
https://index.hu/belfold/2018/11/13/czegledy_szeged_borton_borosta/
Jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés és a fürge legfőbb ügyész
Miután már biztosan tudjuk, hogy Karácsony Gergely migránsokkal rakná tele a családi otthonokat – három gyerek, négy kerék, öt migráns – és csak akkor szavaz jól a nép, ha a Fideszre voksol, mert mindenki más Soros György, beszéljünk valami másról. Mert gyorsabban felejtünk, mint egy gyöngytyúk. Itt kérek elnézést a gyöngytyúkoktól. Szóval.
Mi a helyzet Czeglédy Csabával? Talán páran még emlékeznek a távoli múltra – talán már két nap is elmúlt azóta -, amikor is a nyolc hónapja előzetesben lévő ügyvéd futólag kijöhetett a börtönből, mert járt neki a mentelmi jog. Amit a Nemzeti Választási Bizottság állapított meg. És amit egy állampolgár megreklamált, de a Nemzeti Választási Bizottság elutasította a megsemmisítésre vonatkozó kérelmet és megerősítette Czeglédy Csaba mentelmi jogát. És akkor Polt Péter legeslegfőbb ügyész, akinek az égegyadta világon semmi, de semmi nem éri el az ingerküszöbét évek óta, akinek évekbe telik bármit is kivizsgálni, már amennyiben eljut odáig egy ügy, eszelős sebességgel odaszólt a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy hát vissza kellene vonni Czeglédy mentelmi jogát, a Bizottság pedig órák alatt vissza is vonta.
A két esemény – mármint a mentelmi jog életbelépése és visszavonása között – Czeglédy még adott néhány interjút tévében, újságban. Ezekben az interjúkban elmesélte, hogy bizony a birtokában vannak olyan bizonyítékok, melyek kormánypárti vezető politikusok korrupciógyanús ügyeit támasztják alá. Azt is elmondta, hogy nem vihetik vissza a börtönbe, ugyanis a magyar jog szerint kétszer egyazon ügyben senkit nem lehet letartóztatni.
Alig szállott le az este, amikor már a mentelmi jogát egy bizonyos ügyre hivatkozva visszavonták és ismét letartóztatták, egy másik ügyre hivatkozva.
EZ PEDIG TÖRVÉNYELLENES.
Abban az ügyben amelyben már előzetes letartóztatásban volt, még egyszer nem tartóztathatták le. Ha más ügyben tartóztatták le újra, akkor meg azért nem tartóztathatták le, mert arra a másik ügyre nem vonatkozik a mentelmi jog visszavonása.
Ezt nem én mondom, hanem Dr. Sándor Zsuzsa. Aki nem fogorvos, hanem jogász. Konkrétan bíró. Tehát hihetünk neki bátran, ellentétben a Fidesz megszámlálhatatlan jogi végzettséggel rendelkező, de még az ügyvédségig is eljutni képtelen sufnijogászával, ő igen sokáig gyakorolta a hivatását.
Az van, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és mindenki, aki részt vett ebben a kutyakomédiában, két lábbal tiporja a törvényeket. A legfőbb ügyész törvényt sért akkor, amikor nem intézkedik példás gyorsasággal Czeglédy szabadlábra helyezése ügyében. Természetesen van annyira puhapöcs, hogy ki fogja magyarázni: nem ő követte el a törvénysértést, hanem az, aki kiadta az elfogatóparancsot. Aztán majd valaki elviszi a balhét – már ha lesz egyáltalán balhé – a fideszesek seggének őrizője pedig tovább malmozhat a trónján.
Tudom, nem olyan érdekes történet ez. Hiszen csak egy embert tartanak fogva jogellenesen. A jogászkormány inkább bevállalja a bűncselekményt – legalábbis felteszem, hogy bűncselekmény, amikor egy kormány, vagy annak bármelyik tagja a saját maga védelmében törvénytelenségre utasítja a beosztottait, személyes célra használja az adóhatóságot, vagy bármelyik erőszakszervet -, hazudik a választóknak és ráuszítja a társadalomra Budai Gyulát, aki fejhangon visítva ordítozik, mint akinek nem jutott mentelmi jog. Amellett, hogy szokásosan hülyeségeket beszél, neki kell bevezetnie a köztudatba a frissen feltalált maffiabaloldal kifejezést is. Szerintem kár vele fáradni, a vérfideszesek ennyi idő alatt már nem tanulnak meg egy új szót, akinek meg esze van, az nem fideszes.
Tehát Budai nem érdekes, de az, hogy Magyarországon a maffiakormány jogtiprást követ el azért, hogy védje a korrupt kis ügyeit, feltétlenül érdekes. Eddig csak loptak, csaltak, hazudtak. Mostanra túlléptek még a látszatán is annak, hogy jogállamban élünk. Nem élünk abban.
https://kolozsvaros.com/2018/03/04/jogellenes-fogvatartas-hivatali-visszaeles-es-a-furge-legfobb-ugyesz/
