He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Olyan mikulás csomagot alkot az Orbán kormány amivel a magyarok igavonó barmok lesznek?

2018.12.05. 07:59 guma

Német államtitkár csekkolja a „rabszolgatörvényt”

Náluk 200 óra a maximum.

Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – hangzott el Tóth Bertalan keddi, Gurmai Zitával közös sajtótájékoztatóján.

A „rabszolgatörvénnyel” (mely szerint januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie) kapcsolatban közölte: a német államtitkárnak kedden elmondta, hogy egy bizottsági ülésen a Fidesz képviselője beszélt erről - írta a Népszava. Kramme viszont kiemelte, hogy

Németországban a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben lehet túlórát vállaltatni, ez a szám pedig a megállapodások alapján nem több, mint 200 óra.

„Ehhez képest a magyar munkavállalóknak dupla annyi túlórát rendelhetnek el” – hangsúlyozta Tóth Bertalan. Hozzátette, hogy Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól.

https://szabolcsihir.hu/gazdasag/2018/12/nemet-allamtitkar-csekkolja-a-rabszolgatorvenyt

Ez még az évi 400 órányi túlóránál is nagyobb probléma

Lekerülhet a fizetési jegyzékekről a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.

A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.

A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában, további garanciák nélkül azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.

A munkaidő-beosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzések, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.

„A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában.”

A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításnak szükséges volna bizonyos garanciákat is rögzítenie. „Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő” – hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.

https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/ez-meg-az-evi-400-oranyi-tuloranal-is-nagyobb-problema.html

Kósa: A munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség

Kósa Lajos kiemelte, hogy a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.

Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.

Kósa Lajos újságíróknak elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz – rögzítette Kósa Lajos.

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie – jelezte a kormánypárti politikus. Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül.

Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető – ismertette. 

Kósa Lajos kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik. A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta – jelezte. 

A fideszes politikus arról, hogy Szávay István (Jobbik) hétfőn közölte, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, azt mondta: a frakció ezzel lezárta az ügyet, de a Jobbik pártként nem. Egyetlen politikai szervezetnek sem maradhat tagja egy ilyen ember – értékelt, hozzátéve: olyan nincs, hogy „megverünk valakit, ráadásul egy hölgyet" az identitása miatt. Ha a Jobbik ezt az ügyet le akarja zárni, akkor Szávay Istvánt ki kell zárnia – jelentette ki Kósa Lajos, aki szerint Szávay Istvánnak bocsánatot kellene kérnie a zsidó közösségektől.

(MTI)

http://mandiner.hu/cikk/20181203_kosa_a_munkaido_beosztas_megvaltoztatasahoz_a_munkavallalo_beleegyezesere_lenne_szukseg

Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem

Hiába mondta Kósa Lajos, hogy lesz engedmény, mert nem lesz.

A szakszervezetek nem támogatják a túlóratörvénnyel kapcsolatos törvénymódosítást, mert annak legkeményebb verzióját tervezik megszavazni a parlamentben, írja az Index.

Kósa Lajos a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel folytatott tárgyalásokat hétfőn, és itt arról beszélt Kósa, hogy  csak akkor emelhetik a cégek 250 óráról 400 órára az elvárható évi túlóra számát, ha ehhez a munkavállalók írásban hozzájárulnak. Ugyanakkor a - korábbi ígéretekkel ellentétben – 400 óra túlmunka elrendeléséhez nem lesz szükség szakszervezeti hozzájárulásra, elegendő lesz az üzemi tanács rábólintása.

Maradnak a törvény egyéb szigorú rendelkezései is, azaz a mostani egyről három évre nő a munkaidőkeret, vagyis a munkaidőt akár három évvel később is elég kifizetnie a cégeknek. Ráadásul  azzal, hogy egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét.

Kósa Lajos valamiért úgy gondolja a dolgozók mindössze 10-15 százalékára vonatkozik a törvénymódosítás. A szakszervezetek pedig azért nem támogatják, mert – Kósa szerint alaptalanul – attól tartanak, hogy a megváltozott szabályok majd az egész munkaerőpiacra átszivárognak.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Zoom.hu-nak nyilatkozott a tárgyalások után.  Azt mondta, a szakszervezetek ígéretet kaptak, hogy 400 óránál kevesebb túlóra szerepel majd a szövegben, ehhez képest ez változatlan maradt. Az is fájdalmas meglepetés volt, hogy kikerült a javaslatból az, hogy csak kollektív szerződésben lehet emelni a túlórakeretet.

Ezzel a módosítással a kormány a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét egyszerűen kiveszi a rendszerből, mondta Kordás.

https://magyarnarancs.hu/gazdasag/marad-a-rabszolgatorveny-nincs-cseppnyi-enyhites-sem-115535

Aláírásgyűjtés indul a rabszolgatörvény ellen

 

Tüntetést, szakszervezeti konzultációt és aláírásgyűjtést szervez a rabszolgatörvény miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány úgy érvel: csak lehetőséget adnak, hogy aki akar, többet dolgozhasson.

„Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”„Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?” „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?”

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre vár választ a dolgozóktól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely - a kormány nemzeti konzultációjának mintájára – szakszervezeti konzultációt indít a rabszolgatörvény kapcsán. Ezzel egy időben aláírásgyűjtő akcióba is kezdenek, hogy kiderüljön: szeretnének-e a munkavállalók egy új, a szociális partnerek konszenzusán nyugvó – tehát valamennyi fél számára elfogadható – új Munka törvénykönyvet.    A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének 2012-es megalkotása óta folyamatosan csak toldozgatják-foltozgatják azt, úgy, hogy közben a munkavállalók helyzete egyre romlik – mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke az akció kapcsán, aki szerint már csak ezért sem lehet elfogadni a mostani módosítást. Álláspontja szerint egy teljesen új, konszenzuson alapuló Munka törvénykönyvét kellene kidolgozni – ebben szeretnék a dolgozók támogatását, egyfajta megerősítést kérni.
Mint arról beszámoltunk: a kormánypárt Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni képviselői módosító indítványa alapján úgy változtatná meg a Munka törvénykönyvét, hogy már – a munkáltatók érdekeit szem előtt tartani köteles, érdekvédelmi funkcióval nem bíró - üzemi megbízott vagy üzemi tanács jóváhagyásával is el lehetne rendelni évi 400 óra túlmunkát, a munkaidő keretet pedig 3 évre emelnék. Ez utóbbi azért kedvezőtlen a dolgozók számára, mert ezáltal munkarendjüket a cégek úgy igazíthatják majd a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, valamint késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése. Míg most ugyanis állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít, addig a javaslat alapján ez nem számít majd túlórának, ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, így ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. Ha pedig a dolgozó hozzájárul írásban, hogy munkarendjét módosítsák, akkor az ezen megállapodás alapján végzett munka nem minősül majd rendkívüli munkavégzések, hanem rendes munkaidőnek számít. Így a túlmunka nem számít majd túlórának és nem is jár érte pótlék, ráadásul az így végzett pluszmunka nem számít majd bele az évi 400 órás kvótába.
Mindezek miatt a MASZSZ határozottan tiltakozik a munka törvénykönyvének egyéni képviselői indítvány alapján történő módosítása ellen, de mint közleményükben hangsúlyozzák: tiltakoznak a kormánytisztviselők érdekeit sértő, valamint a tudományos élet szabadsága és a tanszabadság elleni intézkedések miatt is. A hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást: évi 50 nap túlmunkára köteleznék a munkavállalókat, a jelenleginél is kiszolgáltatottabbá helyzetbe kényszerítenék a közszolgákat, s veszélybe kerülhet a tudományos kutatás szabadsága és a tanszabadság – írják. Mindenkit egységes és határozott fellépésre szólítanak fel ezért: szerintük nyilvánvaló, hogy a kormány csak az erőből ért.
A MASZSZ már múlt héten bejelentette, hogy a javaslat miatt tüntetést szervez december 8-ára, a demonstrációhoz való csatlakozását azóta egyre több érdekvédelmi tömörülés – a pedagógusok, a köztisztviselők vagy az autóiparban dolgozók szakszervezetei - jelzi. A Liga Szakszervezetek és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma szintén jelezte csatlakozási szándékát.
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) szintén csatlakozott a tüntetéshez, mert mint lapunknak küldött közleményükben írják: a kormány lépéseit csak nagyon súlyos megszorításokként lehet értelmezni. Magyarország kormánya úgy kívánja idecsábítani a külföldi tőkét, hogy törvényt alkot a munkavállalók kizsákmányolásáról a túlóra keret drasztikus emelésével, és úgy karcsúsítja a közigazgatásban dolgozók létszámát, hogy a megmaradt munkatársaktól elvesz 5 nap alapszabadságot, és átlagosan napi két órával növeli munkaidejüket – írják. Ezek a lépések nem a versenyképességet vagy az államigazgatás hatékonyságát fokozzák, hanem lehetőséget adnak a megfélemlített munkavállalók tömegeinek kizsigereléséhez. Ismét a munkavállalókon kívánják behajtani a multiknak adott kedvezményeket, amelyek hiányoznak az államkasszából – véli az ÉSZT, amely arra kéri a magyarországi munkavállalókat, hogy álljanak fel a karosszékből, jöjjenek el december 8-án és részvételükkel is fejezzék ki elégedetlenségüket. A Pedagógusok Szakszervezete szintén jelezte: csatlakozik a tüntetéshez.
A MASZSZ a tüntetés előkészítésére szervezőbizottságot hozott létre, és azt követeli: vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést. A MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához a Demokratikus Koalíció is csatlakozik – jelentette be Nemes Gábor, a DK szakszervezeti és foglalkoztatáspolitikai szakpolitikusa, arra biztatva a többi parlamenti pártot, hogy ők is tegyenek így. Nemes Gábor azt is közölte, hogy pártja részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján.
A Munka Törvénykönyve tervezett módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – ez már a kormány álláspontja, amelyről a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt. Azt írták: a kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. „Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet.” Ehhez javaslatuk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges. A másik, ahol a korábbi nyilatkozatok ellenére fontosnak tartják a módosítást, az a munkaidőkeret 3 évre emelése: ennek kapcsán a munka „rugalmasabb keretek közötti” megszervezésének lehetőségével érveltek.   

A Parlamentnél tüntetnek szombaton

 

A demonstráció december 8-án 10 órakor kezdődik: ekkor találkoznak a résztvevők a Jászai Mari téren, ahonnan 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.

https://nepszava.hu/3017415_alairasgyujtes-indul-a-rabszolgatorveny-ellen

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr8814429784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2018.12.08. 12:01:26

a CÖF lengyelei nélkül ilyen tömeg jön össze?!