Német államtitkár csekkolja a „rabszolgatörvényt”
Náluk 200 óra a maximum.
Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – hangzott el Tóth Bertalan keddi, Gurmai Zitával közös sajtótájékoztatóján.
Németországban a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben lehet túlórát vállaltatni, ez a szám pedig a megállapodások alapján nem több, mint 200 óra.
„Ehhez képest a magyar munkavállalóknak dupla annyi túlórát rendelhetnek el” – hangsúlyozta Tóth Bertalan. Hozzátette, hogy Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól.
https://szabolcsihir.hu/gazdasag/2018/12/nemet-allamtitkar-csekkolja-a-rabszolgatorvenyt
Ez még az évi 400 órányi túlóránál is nagyobb probléma
Lekerülhet a fizetési jegyzékekről a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka.
A munka törvénykönyve tervezett módosításának az eddig leginkább vitatott elemein – az évi 400 órás túlóraplafonon, illetve a 36 hónapra bővített munkaidőkereten – túl van egy további olyan rendelkezése, amelyről alig esett szó, pedig visszaélésszerű alkalmazása tömegesen megfoszthatja a munkavállalókat a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőre járó bérpótléktól – hívja fel a figyelmet a BDO Magyarország.
A tervezet tartalmazza ugyanis a munkáltató által közölt munkaidő-beosztás módosításának azt a lehetőségét, melyre a munkavállaló kérésére vagy annak hozzájárulásával kerül sor. A módosításnak ez a része látszólag bagatell, ráadásul előrelépésnek számít, mivel egy, a gyakorlatban már létező jelenséget legalizál. Jelen formájában, további garanciák nélkül azonban kitárja a kaput a munkáltatói visszaélések előtt.
A munkaidő-beosztásnak a jogszabályba most bekerülő módon történő módosítása alapján végzett munka nem minősül rendkívüli munkavégzések, a munkavállaló hozzájárulásával módosított beosztás alapján végzett munka: rendes munkaidő. Az a munkavállaló tehát, aki hozzájárul a beosztás módosításához, egyrészt lemond a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékról, másrészt ez a munkavégzés nem számítható bele a rendkívüli munkaidő most bevezetendő 400 órás kvótájába sem.
„A gyakorlatban már ma is sok esetben előfordul, hogy a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést azért nem minősítik rendkívüli munkaidőnek, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárult – mutat rá dr. Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Bár a munkavállalóknak nem állna érdekében, hogy lemondjanak a rendkívüli munkaidő után járó bérpótlékról, félő, hogy megfelelő garanciák hiányában erre a jövőben már tömegesen kerülhet majd sor. Ez akár meg is szüntetheti a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő intézményét a vállalatok gyakorlatában.”
A fenti visszaélések elkerülése érdekében a módosításnak szükséges volna bizonyos garanciákat is rögzítenie. „Ilyen garancia lehetne a kötelező alakiság előírása, vagy az, hogy a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy a munkavállalónak valódi választása volt a hozzájárulásról való döntés kapcsán. Megfontolandó lehet érvénytelenségi vélelmek felállítása például olyan esetekben, ha a munkáltatónál eleve nincs rendkívüli munkaidő, illetve ezen belül is beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő” – hívta fel a figyelmet dr. Máriás Attila.
https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/ez-meg-az-evi-400-oranyi-tuloranal-is-nagyobb-problema.html
Kósa: A munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség
Kósa Lajos kiemelte, hogy a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik.
Több pontból álló javaslatcsomagot terjeszt kedden a munka törvénykönyvének tervezett módosításához az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elé a Fidesz – közölte Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője, aki hétfőn munkavállalói szövetségekkel egyeztetett.
Kósa Lajos újságíróknak elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához a munkavállaló beleegyezésére lenne szükség. Hozzátette: egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén eddig az volt a szabály, hogy havi egy pihenőnapot kellett kötelezően kiadni. Ez a megszakítás nélküli üzemben, a több műszakban dolgozókra és az idényjellegű tevékenységet végzőkre vonatkozik. A kötelezően kiadandó pihenőnapok száma a jövőben kettőre emelkedne, és akármilyen speciális munkaidő keretében foglalkoztatnak valakit, ennyi pihenőnapra jogosult lesz – rögzítette Kósa Lajos.
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozók minimálisan havi négy pihenőnapra számíthatnak. Mindkét esetben az egyik napnak vasárnapra kell esnie – jelezte a kormánypárti politikus. Nem változik az a garanciális szabály, amely arra vonatkozik, hogy a fiatal munkavállalóknál a heti pihenőnap és pihenőidő nem osztható ki egyenlőtlenül.
Kósa Lajos elmondta, túlóra évi 400 órás felső határral csak akkor lenne elrendelhető, ha a munkavállaló ehhez hozzájárul. Ha 15 fő alatti a foglalkoztatotti létszám, akkor ez üzemi megbízott, ha 15 fő feletti, akkor üzemi tanács útján történne. Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállalói érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető – ismertette.
Kósa Lajos kiemelte: a módosítások kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókat érintik, a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, a heti normál munkaidő-beosztásban dolgozókra nem vonatkoznak. Megjegyezte: a magyar munkaerőpiacon 10-15 százalék, aki ilyen munkarendben dolgozik. A munkaerő-kölcsönzőkre vonatkozó változásokat mindenki támogatta – jelezte.
A fideszes politikus arról, hogy Szávay István (Jobbik) hétfőn közölte, lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, azt mondta: a frakció ezzel lezárta az ügyet, de a Jobbik pártként nem. Egyetlen politikai szervezetnek sem maradhat tagja egy ilyen ember – értékelt, hozzátéve: olyan nincs, hogy „megverünk valakit, ráadásul egy hölgyet" az identitása miatt. Ha a Jobbik ezt az ügyet le akarja zárni, akkor Szávay Istvánt ki kell zárnia – jelentette ki Kósa Lajos, aki szerint Szávay Istvánnak bocsánatot kellene kérnie a zsidó közösségektől.
(MTI)
http://mandiner.hu/cikk/20181203_kosa_a_munkaido_beosztas_megvaltoztatasahoz_a_munkavallalo_beleegyezesere_lenne_szukseg
Marad a rabszolgatörvény, nincs cseppnyi enyhítés sem
Hiába mondta Kósa Lajos, hogy lesz engedmény, mert nem lesz.
A szakszervezetek nem támogatják a túlóratörvénnyel kapcsolatos törvénymódosítást, mert annak legkeményebb verzióját tervezik megszavazni a parlamentben, írja az Index.
Kósa Lajos a Magyar Szakszervezeti Szövetséggel folytatott tárgyalásokat hétfőn, és itt arról beszélt Kósa, hogy csak akkor emelhetik a cégek 250 óráról 400 órára az elvárható évi túlóra számát, ha ehhez a munkavállalók írásban hozzájárulnak. Ugyanakkor a - korábbi ígéretekkel ellentétben – 400 óra túlmunka elrendeléséhez nem lesz szükség szakszervezeti hozzájárulásra, elegendő lesz az üzemi tanács rábólintása.
Maradnak a törvény egyéb szigorú rendelkezései is, azaz a mostani egyről három évre nő a munkaidőkeret, vagyis a munkaidőt akár három évvel később is elég kifizetnie a cégeknek. Ráadásul azzal, hogy egy éven belül heti 48 órára emelhető a rendes munkaidőkeret gyakorlatilag visszatér a hat napos munkahét.
Kósa Lajos valamiért úgy gondolja a dolgozók mindössze 10-15 százalékára vonatkozik a törvénymódosítás. A szakszervezetek pedig azért nem támogatják, mert – Kósa szerint alaptalanul – attól tartanak, hogy a megváltozott szabályok majd az egész munkaerőpiacra átszivárognak.
Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Zoom.hu-nak nyilatkozott a tárgyalások után. Azt mondta, a szakszervezetek ígéretet kaptak, hogy 400 óránál kevesebb túlóra szerepel majd a szövegben, ehhez képest ez változatlan maradt. Az is fájdalmas meglepetés volt, hogy kikerült a javaslatból az, hogy csak kollektív szerződésben lehet emelni a túlórakeretet.
Ezzel a módosítással a kormány a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét egyszerűen kiveszi a rendszerből, mondta Kordás.
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/marad-a-rabszolgatorveny-nincs-cseppnyi-enyhites-sem-115535
Aláírásgyűjtés indul a rabszolgatörvény ellen
Tüntetést, szakszervezeti konzultációt és aláírásgyűjtést szervez a rabszolgatörvény miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A kormány úgy érvel: csak lehetőséget adnak, hogy aki akar, többet dolgozhasson.
„Egyetért Ön azzal, hogy a napi nyolc óra munka után kell a dolgozóknak annyi jövedelmet biztosítani, ami elegendő a tisztességes megélhetéshez?”„Egyetért Ön azzal, hogy a túlórapénzt csak több esztendő után fizessék ki, miközben a dolgozóknak a számláikat havonta ki kell egyenlíteniük?” „Egyetért Ön azzal, hogy a népességcsökkenés és a kivándorlás miatt mind nagyobb munkaerőhiány orvoslásának helyes módja a kötelezően elrendelhető túlmunka jelentős, akár évi négyszáz órára történő emelése?”
A Parlamentnél tüntetnek szombaton
A demonstráció december 8-án 10 órakor kezdődik: ekkor találkoznak a résztvevők a Jászai Mari téren, ahonnan 11 órakor átvonulnak a Szent István körút-Bajcsy Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalon a Kossuth térre, ahol beszédek hangzanak el.
