He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Két fizetést, halom közpénzt is felvesznek mégis szarnak melózni? -gyűjtemény az eldugott "rabszolgatörvény" vitáról

2018.11.28. 14:30 guma

Így hallgattatták el az ellenzéket a parlamentben

Ahogy korábban megírtuk, több mint négy órán keresztül vitáztak a rabszolgatörvényről a parlamentben kedden. A vita végén Lezsák Sándor a házszabályra hivatkozva nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek és lezárta a vitát. Az Országgyűlés alelnöke ezt megelőzően Demeter Mártától önismétlés, Bangóné Borbély Ildikótól és Szél Bernadettől  pedig az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót.

A vita közben elrendelt szünetben azonban bekapcsolva maradt Lezsák mikrofonja, így hallható volt a parlamenti közvetítésben, ahogy segítőjével megbeszéli, hogy vessen véget a vitának, írja a hvg.hu.

A videón hallatszik, ahogy Lezsák és segítője arról beszél, hogy mégsem kéne ott ülni reggelig, bár „lehet, hogy ezt akarják”. A beszélgetés során felvetődik, hogy rendeljenek el újabb tárgyalási szünetet, majd Lezsák segítőjét felhívják telefonon.

Amikor azt kérdezi, mindenkinek szót kell-e adnia, a segítő azt feleli, hogy mondhatja azt, hogy nem ad szót annak, aki már volt. A házszabály fellapozása után a segítő közli, hogy lehet azt mondani, hogy feleslegesen ismétlik magukat a felszólalók, erre hivatkozva pedig meg lehet vonni tőlük a szót.

A szünet végét követően Lezsák még néhány képviselőnek megadta a szót, majd közölte, hogy a továbbiakban bárkitől megvonják, ha nem tér a tárgyra. „Mivel az Országgyűlés nem határozatképes, ezért az elnök dönt”, jelentette ki, majd a következő bő fél órában véget is vetett az ülésnek.

Kiemelt kép: Facebook/Szél Bernadett

https://24.hu/belfold/2018/11/28/parlament-lezsak-sandor-orszaggyules/

Videón, ahogy Lezsák kitalálja, hogy hallgattathatná el az ellenzéket

https://hvg.hu/itthon/20181128_Videon_ahogy_Lezsak_kitalalja_hogy_hallgattathatna_el_az_ellenzeket

Belefojtotta a szót az ellenzékbe Lezsák Sándor a "rabszolgatörvény" éjszakába nyúló vitájában

Előbb három képviselőt kizárt a vitából, majd hiába jelentkeztek még többen felszólalásra, Lezsák lezárta a vitát.

Kedd este tárgyalta a parlament a Munka törvénykönyve "rabszolgatörvény" néven elhíresült, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf által benyújtott módosítását, amelynek lényege, hogy a jelenlegi 250 óráról 400 órára növekedne az egy évben elrendelhető túlórák száma, illetve a jelenlegi egy év helyett három évre terjesztenék ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását.

A javaslat éjszakába nyúló általános vitájában az ellenzéki képviselők több mint négy órán keresztül kifogásolták a javaslatot, míg végül Lezsák Sándor fideszes levezető elnök nem adott szót a felszólalásokra, és lezárta a vitát.

Az általános vitában – a vezérszónoki felszólalások után – a Mérce.hu beszámolója szerint a kormánypártok részéről mindössze a javaslat egyik beterjesztője, Kósa Lajos vett részt, aki expozéjában arról beszélt, szerinte a szabályozás elsősorban a szezonalitásnak kitett cégeknek kedvez, és az unió számos országában, így Németországban is bevett gyakorlat. Azt mondta, a javaslat nyugati megoldásokat alkalmaz, ezért nehezen tud mit kezdeni azzal, ha valaki "armageddont, összeomlást, rettenetet, bérrabszolgaságot" vizionál.

Az ellenzéki képviselőcsoportok vezérszónoki felszólalásaikban arról beszéltek, a Fidesz törvényileg akarja kizsákmányolhatóvá tenni a dolgozókat, míg az "örömködő" multinacionális cégek pedig alig várják az elfogadását, hogy a kormány ezzel büszkén hirdeti, hogy a kizsákmányoló multinacionális cégek és a profit oldalán áll, hogy a magyar munkavállalók életét sújtó törvényeket hoz, miközben a kabinet tagjai milliárdosokká válnak, hogy cinikus azt mondani, hogy a változtatással javul a munkavállalók alkupozíciója, és hogy a magyar dolgozóknak az 1951-es szintre emelkedik a kötelező munkaideje.

A volt LMP-s, jelenleg független Szél Bernadett bejelentette, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén valamennyi ellenzéki párt támogatását kéri majd annak érdekében, hogy a törvénymódosítás az Alkotmánybíróság elé kerüljön.

A javaslat vitájában ezután számos ellenzéki képviselő szólalt fel, de az MTI beszámolója szerint "többnyire a vezérszónoki felszólalásban már ismertetett álláspontokat ismételték meg".

A jobbikos Varga-Damm Andrea szájából elhangzott, hogy 2006-ban Budapestet ennél sokkal kevesebbért gyújtották fel, és ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor "Budapestnek égnie kell", az MSZP-s Varga László pedig azt mondta, a törvény megszavazása és kihirdetése esetén az ellenzéki pártok összefogva meg fogják találni azokat a demokratikus eszközöket, amelyek "jobb belátásra" térítik majd a kormányt.

Lezsák Sándor levezető elnök végül jelezte, hogy a házszabály értelmében nem fog már minden bejelentkezett felszólalónak újra szót adni, és kérte a képviselőket, hogy a törvényről beszéljenek, ne térjenek el a tárgytól, és ne ismételjék meg a korábban már elhangzott álláspontokat. Ezután a DK-s Varju László

felolvasta a törvényjavaslat teljes szövegét.

Lezsák a vita hevében

az LMP-s Demeter Mártától önismétlés, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől pedig az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót.

  Bangóné Borbély Ildikó: Lezsák Sándor nem enged tovább felszólalni !
Senki nem szólhat az ellenzékből!

Szél Bernadett a Facebook-oldalán azt írta, nem csak megvonták tőlük a szót, hanem ki is zárták őket az ülésről, őutána pedig Lezsák Sándor végül a házszabályra hivatkozva

nem adott szót több, ismételten felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőnek és fél 12-kor lezárta a vitát.

A képviselő azt írta, ezután ügyrendi felszólalásban többen is az ülés felfüggesztését és a házbizottság összehívását követelték, miután több ellenzéki képviselőnek is "legalapvetőbb jogait tiporták el". Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője azt írta, a rabszolgatörvény ellen tiltakozva megpróbálták reggelig folytatni a vitát, de a kormánypárti levezető elnök a jogaival visszaélve mindannyiuktól megvonta, vagy már meg se adta a szót.

Az ülés miatt egyébként Kósa Lajos is a házbizottsághoz akar fordulni, ő előterjesztői zárszavában jelezte, hogy az MSZP képviselőinek fizikai fenyegetést megfogalmazó bekiabálásai miatt fordul a házbizottsághoz.

A teljes ellenzék végül közösen kivonult a teremből, így a hátralévő két napirendi pontot – a kiemelt beruházások gyorsításáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról – nélkülük "tárgyalta" a parlament.

Tordai Bence: A rabszolgatörvény ellen tiltakozva próbáltuk reggelig folytatni a vitát, de a kormánypárti levezető elnök, jogaival visszaélve, mindannyiunktól megvonta, vagy már meg se adta a szót. Végre teljes körű az ellenzéki együttműködés - talán így van esély megállítani ezt az őrületet. Közösen, a szakszervezetekkel és a dolgozókkal együtt megálljt tudunk parancsolni a Fidesznek!

https://hvg.hu/itthon/20181128_Belefojtotta_a_szot_az_ellenzekbe_Lezsak_Sandor_a_rabszolgatorveny_ejszakaba_nyulo_vitajaban

Így hallgattatták el az ellenzéket a parlamentben

Éjszakába nyúlóan vitáztak a munka törvénykönyvének módosításáról a parlamentben. A kormánypárti padsorok kongtak az ürességtől, és aki bent volt az se szólt hozzá a vitához. Az ellenzék reggelig akarta húzni, Lezsák Sándor levezető elnöknek azonban elege volt a túlórázásból, és lezárta a vitát. 

https://index.hu/video/2018/11/28/igy_hallgattatak_el_az_ellenzeket_a_parlamentben/

A kormány a „rabszolgatörvényről”: aki többet akar keresni, dolgozzon többet

Röviden így lehet összefoglalni, mit gondol Gulyás Gergely miniszter arról, hogy nagyot növelnének a túlórákon. A kormány ezzel lezártnak tekinti maga részéről a vitát. Kormányinfó percről percre.

A szerdai kormányülés szünetében lépett a közvélemény elé Gulyás Gergely és Kovács Zoltán, Kormányinfót tartanak. Mivel Kovács államtitkár lesz, a jövőben Hollik István is megjelenik Gulyás Gergely mellett. Ha nemzetközi téma lesz, Kovács jön, ha belpolitikai, Hollik – jelentette be Gulyás.

A kormány tárgyalta Kósa „rabszolgatörvénynek” nevezett módosító javaslatát is. A kormány álláspontja az, hogy aki többet akar dolgozni, többet akar keresni, azt hagyni fogják. De többet dolgozni csak a munkavállaló beleegyezésével lehet, szögezte le Gulyás. Ezzel pedig a maga részéről lezártnak tekinti a vitát.

Megírtuk, be kell a Honvédkórház koraszülöttcentrumát a szakorvoshiány miatt. Erről is megkérdezték a minisztert. Gulyás Gergely azt mondta, az egészségügyi államtitkárság felé azt az elvárást fogalmazták meg, minden városban legyen magas szintű az egészségügyi ellátás, a koraszülött-ellátás terén is. De azt nem, hogy ezt hol és hogyan biztosítják és bonyolítják. Többet nem mondott a témáról, a Honvédkórházban történő bezárást nem kommentálta.

A Magyarországról megjelenő információk, amelyek a német sajtóban megjelennek, általában hazugság – mondta Gulyás miniszter arra reflektálva, hogy a német közszolgálati média megírta, már Macedóniából is magyar diplomaták szöktethették Gruevszkit.

A német sajtóban megjelenő információk 90 százaléka hazugság, amelyek Magyarországról jelennek meg – hangsúlyozta másodjára is Gulyás.

Csütörtökön szavaznak a macedón jogállamiságról az EP-ben, ami Gruevszki személye miatt elég kínos a Fideszre nézve. Gulyás azt mondta, ú nem lát ellentmondást.

Az RTL Klub megkérdezte, kapnak-e karácsonykor a nyugdíjasok Erzsébet-utalványt. Már kaptak, mondta Gulyás Gergely, húsvét előtt, illetve ott a nyugdíjprémium is. Ha a gazdasági növekedés megengedi, a jövőben is lesz Erzsébet-utalvány, hogy húsvétkor, esetleg karácsonykor, nem mondta meg a miniszter. Gruevszkit nem követik, nem kap személyi védelmet, Gulyás Gergely nem kap napi jelentést a volt macedón kormányfő hollétéről. Mivel megkapta a menekültstátuszt, szabadon mozoghat az EU-ban, mondta a csatornának a kormány tagja.

Hogy áll Gruevszki kiadatási kérelme? – kérdezte az RTL munkatársa.
Jogszabályoknak megfelelően – válaszolta Gulyás Gergely.

Az ATV megkérdezte Gulyást, mit gondol arról, hogy Lezsák az ellenzéki vélemények meghallgatása helyett inkább berekesztette a „rabszolgatörvényről” szóló parlamenti vitát. A miniszter ezt nem kívánta minősíteni, de azt elmondta, az ellenzék már sokszor elmondta a véleményét az ügyben. A CEU-ügyről a miniszter azt mondta, a közelgő, december 1-jei határidő nem törvényi ratifikáció, a Közép-Európai Egyetem pedig Budapesten marad.

Novák Katalin egy tévéstúdióban azt mondta, vagyis szavaiból az derült ki, hogy már azt valamiféle szentségtörésnek minősíti, ha valaki egyedül vállal gyereket, és legszívesebben még a válásokat is visszacsinálná, de legalábbis minden áron együttműködésre kényszerítené az elvált szülőket a gyereknevelés terén: bármennyire is elmérgesedett a kapcsolatuk, annak a gyereknek legyen édesanyja és édesapja. A miniszter itt álvitát lát, félremagyarázták Novák szavait.

A Magyar Időktől megtudtuk, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke találkozott Soros Györggyel, de Gulyás Gergely nem tudta megmondani, miről tárgyaltak ők ketten. A lap szóba hozta azt is, hogy a magyar kormány nem Amerikának, hanem az oroszoknak adott ki két fegyvercsempészt. Amerika csalódott, ezt korábban a hvg.hu is megírta, Gulyás miniszter erre azt mondta, azért az oroszoknak adták a két fegyverkereskedőt, mert oroszok.

Korábban történt:

  • Gulyás Gergely elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EP újra szavaz a migrációs vízumról, antidemokratikusnak nevezte a lépést. Megerősítette újra, nem írják az ENSZ menekültügyi paktumát. „Örülünk annak, hogy a V4-ek többsége, de lehet, mindegyike így fog tenni” – mondta, Magyarország követőinek nevezve azokat, akik szintén nem vesznek részt az ENSZ-féle megbeszélésen.
  • A kormány tárgyalt a Magyar Falu Programról is, de sokkal többet nem árult el, pénteken, vidéken mutatják majd be részletesen.
  • versenyképességi jelentést a pénzügyminiszter ismertette a kormánynak, Gulyás erről azt mondta, örül a magas foglalkoztatottságnak, 4,5 millióan dolgoznak. 57 ezerrel többen dolgoznak most, mint egy évvel ezelőtt, mondta a miniszter.

https://hvg.hu/itthon/20181128_A_kormany_a_rabszolgatorvenyrol_aki_tobbet_akar_keresni_dolgozzon_tobbet

Miért kell részt venni a színjátékban?


Hont András
Facebook

Azt írja a radikálisan baloldali ( = szélsőségesen opportunista) Mérce főszerkesztője, hogy nem igaz, hogy azért fölösleges a parlamentbe bemenni, mert még a szót is megvonják.

„Azt írja a radikálisan baloldali ( = szélsőségesen opportunista) Mérce főszerkesztője, hogy nem igaz, hogy azért fölösleges a parlamentbe bemenni, mert még a szót is megvonják. Ezzel szemben - írja - éppen az ilyen esetek mutatják a parlamentarizmus szükségességét. Tehát - fordítom le én - azért kell bemenni a parlamentbe, hogy megvonják a szót.

Tökéletes logikájú okfejtés. Nem tudok belekötni. Azért kell uszodába menni, hogy egyből kiparancsoljanak a medencéből. Azért járunk közértbe, hogy még a pénztár előtt kipakoltassák a kosarat, de a meg nem vásárolt árut lehetőleg azért kifizettessék. A kuplerájos analógiát nem ismertetem, arra ott a parlament.

Más önmagából kifordított érvelés, amelyik azt támasztja alá, hogy miért kell részt venni a színjátékban?”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

http://mandiner.hu/cikk/20181128_hont_andras_miert_kell_reszt_venni_a_szinjatekban

Az Audi dolgozói nem kérnek a kormány „rabszolgatörvényéből”

Az Audi Hungaria Független Szakszervezet is tiltakozik a Munka törvénykönyvének módosítása ellen, amely szerint az éves túlórakeret a mostani 250-ről 400 órára növekedne, míg a túlmunka elszámolására rendelkezésre álló idő egy évről három évre ugrana.

Tiltakozik az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen, Nein, danke 2.0! címmel adtak ki közleményt, amit a Magyar Hang idéz. Ez alapján az AHFSZ elfogadhatatlannak tartja a kormány azon célját, hogy 36 hónapra növekedjen a túlórák elszámolásának időkerete.

Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket. Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem – írják.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a felvetésről még csak tárgyalni sem hajlandók. A szakszervezet emlékeztet arra is, hogy 2017-ben – amikor a kormány elképzelése először napvilágot látott – már elmondták a véleményét a munkaidőt érintő, drasztikus változtatás bevezetéséről. Korábban a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is tiltakozott a tervezet ellen.

Megírtuk korábban, Szijjártó Péter szerint a törvény megváltoztatásakor figyelembe vették a német cégek igényeit is. A külügyér utalt arra, a német multik örülnek, hogy mostantól többet lehet túlóráztatni a magyarokat. Szijjártó szerint a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik, így a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni.

Mint arról beszámoltunk, éjszakába nyúló vita zajlott kedd este a Munka törvénykönyve „rabszolgatörvény” néven elhíresült, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf által benyújtott módosításáról. A javaslat közel 5 órán át tartó általános vitájában a levezető elnök, a fideszes Lezsák Sándor előbb az LMP-s Demeter Mártától önismétlés, majd az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót, majd egyszerűen nem adott szót a további felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőknek, és lezárta a vitát.

Az ülés vita közben elrendelt szünetében azonban bekapcsolva maradt Lezsák Sándor mikrofonja, a parlamenti közvetítésben így hallható volt, ahogy a segítőjével megbeszéli, hogyan is vessenek véget az elhúzódó vitának. A videón az hallatszik, ahogy Lezsák a segítőjével arról beszélget, hogy mégsem kellene ott ülni a parlamentben reggelig, bár "lehet, hogy ezt akarják". A beszélgetésben felvetődik, hogy újabb tárgyalási szünetet rendeljenek el, majd Lezsák segítőjét telefonon hívják. Ezután Lezsák azt kérdezi, hogy szót kell-e adni mindenkinek, de a segítő azt feleli, hogy mondhatja azt, hogy aki már volt, annak nem ad szót. Láthatóan fellapozzák a házszabályt is, a segítő pedig azt mondja, eszerint az ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt, ezért lehet azt mondani, hogy feleslegesen ismételik magukat a felszólalók, és erre hivatkozva meg lehet tőlük vonni a szót.

Itt videón is megnézheti, ahogy Lezsák Sándor parlamenti levezető elnök kitalálja, hogyan hallgattathatná el az ellenzéket:

https://hvg.hu/itthon/20181128_Az_Audi_dolgozoi_nem_kernek_a_kormany_rabszolgatorvenyebol 

Nagy nap ez a mai: elértük az álomhatárt a munka világában!

Ha Orbán Viktor két hónappal ezelőtti szavait vesszük alapul, akkor bizony van ok a pezsgőbontásra: hiszen elértük az álomhatárt, vagyis már 4,5 millió ember dolgozik Magyarországon.

"Amikor 10 millió emberből 4,5 millió ember dolgozik, ezzel elérjük az álomhatárt"

mondta ezt Orbán Viktor két hónappal ezelőtt a Béres Gyógyszergyár kapacitásbővítésekor. És úgy tűnik, nem is kellett túl sokat várni ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac elérje ezt az álomhatárt; igaz, a végső cél majd valahol az 5 millió foglalkoztotti létszám környékén lesz, de mérföldkövet sikerült elérni most.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, augusztus-október háromhavi átlagra vonatkozó adatai szerint a 15-74 éves korcsoportban 4,502 millió foglalkoztatott volt. Ez az előző havi adathoz képest 15,3 ezerrel jelent több személyt, az egy évvel korábbihoz képest pedig 57 ezres a növekedés mértéke. Ezzel a foglalkoztatási ráta a korcsoportban 62,9 százalékra emelkedett.

A munkanélküliség ezzel párhuzamosan 172,9 ezer főre, vagyis 3,7 százalékra mérséklődött a legfrissebb adatok szerint, ami az unióban a negyedik legalacsonyabb a cseh adattal együtt.

Véleményünk szerint ugyanakkor a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség csökkenése a következő időszakban visszafogottabb lehet, ahogy az már az idei évben is megfigyelhető. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb mértékben gátolja a szignifikáns javulás lehetőségét. A piacon jelenleg meglévő kínálat ugyanis egyre kisebb mértékben fedi egymást a kereslettel, aminek részben oka az alacsony szintű mobilitási hajlandóság, részben pedig az, hogy a munkanélküliek, álláskeresők végzettsége és szaktudása nem megfelelő az üres álláshelyek betöltéséhez. Noha a kormány igyekszik minél több embert visszaterelni a munkaerőpiacra, ez sokkal inkább csak a mennyiséget növeli és kisebb mértékben javítja a kínálat minőségét.

Varga Mihály, pénzügyminiszter szerint a kedvező folyamatokat tovább segítheti a rugalmas foglalkoztatás elterjesztése, a képzések, átképzések erősítése és a munkaerő-közvetítés hatékonyabbá tétele a járási munkaügyi osztályokon. A tárcavezető emlékeztetett a kormány által Kelet-Magyarországon indított programra, amely a munkaügyi hivatalok átalakításával a még meglévő munkaerő-tartalékot hivatott célzottan a versenyszférába irányítani. Egy év alatt 54 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy az új típusú intézkedések hatására folyamatosan nő a versenyszféra létszáma Magyarországon - tette hozzá.

Varga Mihály elmondta, a 2018. november 1-jétől duplájára emelt elhelyezkedési juttatásnak köszönhetően az utóbbi hetekben háromszor-négyszer többen léptek ki a közfoglalkoztatásból és helyezkedtek el a versenyszférában. A folyamatosan emelkedő keresetek emellett egyre motiváltabbá teszik a közfoglalkoztatottakat, az inaktívakat és az álláskeresőket is, hogy az elsődleges munkaerőpiacon találják meg számításaikat. Varga Mihály ismertette, a nők foglalkoztatásában is sikerült nagyot előrelépni, hiszen soha nem dolgoztak ilyen sokan a magyar munkaerőpiacon, ugyanakkor a kisgyerekes anyák között is érdemi munkaerő-tartalék van, amit további ösztönzőkkel fog segíteni a kormányzat.

Atipikus megoldásokra lenne a szükség

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a munkaerőpiaci adatok alapján a magyar gazdaság lényegében a teljes foglalkoztatottságnál tart. A mutatókat nem lehet jelentősen lejjebb szorítani, ezt érzékelteti az is, hogy sok ágazatban egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Németh Dávid szerint szerkezeti változásra van szükség az előrelépéshez. Például oktatással, képzésekkel, átképzésekkel lehetne a munkaerőhiányos ágazatokba irányítani például a közfoglalkoztatottakat.  Az még egy fontos kérdés a következő időszakban, hogy az állami szférában leépítendő alkalmazottak találnak-e számukra megfelelő munkát a magánszektorban.

„Emellett fontos lenne az úgynevezett atipikus megoldások, például a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka térnyerését segíteni.  Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás aránya kevesebb mint 10 százalékos a teljes piachoz képest, miközben az uniós átlag 20 százalék körül mozog” – emelte ki a szakember.

Az év hátralévő részében valamivel 3,5 százalék feletti munkanélküliségi ráta várható és 2019-ben is ezen a szinten maradhat a mutató.

https://mfor.hu/cikkek/makro/nagy-nap-ez-a-mai-elertuk-az-alomhatart-a-munka-vilagaban-.html

Kósa: Többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók beleegyeznek

A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy - saját beleegyezésükkel - többet dolgoznak érte - közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett, írja az MTI.

Elmondta, a beterjesztett javaslathoz benyújtandó módosító indítvány egyértelműsíti majd: a többlettúlóra csak akkor lehetséges, ha a dolgozók hozzájárulnak.

A mostani szabályozás alapján évi 250 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra túlmunka elrendelésére van lehetőség. A törvénymódosítási javaslat a 300 órát emelné 400-ra - fejtette ki Kósa Lajos, megjegyezve, hogy az európai uniós felső korlát 416 óra.

Azonban a konstrukció "csak a dolgozók beleegyezésével" működhet - ismételte meg a politikus, aki szerint "kipukkadt a lufi", nem igaz, amiről az ellenzék beszélt, miszerint kizsákmányolásról, rabszolgasorsról lenne szó. Kósa azt is elmondta, hogy a törvénymódosítási javaslata nem érinti azt az előírást, hogy főszabály szerint a munkahét 5 napos, 40 órás, napi 8 órás, és marad a heti két pihenőnap is.

Ugyanakkor a munkavállalók érdekében kezdeményezett módosítások közé sorolta Kósa Lajos az egyenlőtlen munkaterheléssel dolgozók pihenőnapjára vonatkozó szabályozás tervezett megváltoztatását, hogy a pihenőnap egyról kettőre nőne, és azt is kiemelte, hogy a munkarend-megváltoztatást a jövőben a munkavállaló is kezdeményezheti.

Szólt továbbá arról, hogy megmarad a törvényben az az EU-s irányelv, amely szerint a dolgozókkal 12 hónapos időkeretben kell elszámolni.

"Minden olyan felvetés, hogy csak három év múlva fogják kifizetni a dolgozókat (...), marhaság"

- fogalmazott, hozzátéve, kizárólag az egyenlőtlen terhelésre vonatkozó munkaidő-szervezési szabályozás változik. Megjegyezte egyébként, hogy a gyakorlati életben a féléves elszámolás a leghosszabb. Jelezte végül, hogy tárgyalni fog munkaadói érdekképviseletekkel is.

Arra a kérdésre, hogy a munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselői hogyan reagáltak az egyeztetésen, a Fidesz politikusa azt mondta: sokallták a 400 órát, kedvezőbbnek tartanák a 350-et, de "miután ott van a munkavállaló beleegyezésének kényszere, nem fog semmi sem menni, ha a munkavállalók nem mennek bele".

A javaslat ellen  a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek , a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ), a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ), a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSzSz), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), a z Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ)  és a  Közúti Közlekedési Szakszervezet  (KKSZ) is tiltakozik.

December 8-ára országos demonstrációt hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a törvénytervezet ellen.

A fideszes Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf nyújtotta be azt a módosító javaslatot, ami a jelenlegi egy év helyett hároméves időszakra terjesztené ki a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó munkaidőkeret kialakítását, és 250-ről 400-ra emelné az éves túlórakeretet. 

https://index.hu/gazdasag/2018/11/28/kosa_tobblettulora_csak_akkor_lehetseges_ha_a_dolgozok_beleegyeznek/

Elvennék Orbántól, a miniszterektől és államtitkároktól a képviselői fizetést

Két párbeszédes képviselő nyújtotta be azt a módosító javaslatot, mely elvenné a képviselői juttatást többek között Orbán Viktortól is.

A miniszterelnök, a miniszter, az államtitkár, a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott vagy a miniszteri biztos képviselő tiszteletdíjáról szóló törvényhez nyújtott be egy módosító javaslatot a Párbeszéd két képviselője, Kocsis-Cake Olivio és Szabó Tímea.

Ennek értelmében a kormány tagjaitól és az államtitkároktól megvonnák a képviselői tiszteletdíjat, amivel megtiltanák a kettős bérezést. A javaslat elfogadására azonban vajmi kevés esélyt látunk.

Jelenleg egy miniszter bruttó 1 782 100 forintot kap ezért a megbízatásáért, amihez hozzájön még a képviselői feladatokért elszámolt 891 ezer forint. Vagyis összesen csak a két titulusából fakadóan bruttó 2 673 100 forintra jogosult. Ebből minimum 1 777 612 forintot vihet haza havonta, ha viszont vannak gyerekei is, akkor ez az összeg csak még nagyobb az érvényesíthető családi adókedvezmény miatt.

Vagyis egy miniszter a Magyarországon érvényes átlagos nettó fizetés több mint nyolcszorosát keresi meg. A nettó minimálbérhez képest pedig 19-szer többet keres.

A kettős bérezés tiltását a benyújtók szerint az indokolja, hogy nemrég - augusztustól - jelentősen emelkedtek mind a képviselői, mind a miniszteri fizetések, a napokban pedig kiderült, hogy az államtitkárok fizetését is a törvényi maximumra, 1,3 millió forintra emelték.

A Kocsis-Cake és Szabó szerint a magyarországi bérek és a társadalmi egyenlőtlenségek mellett a politikai elit esetében indokolt a kettős bérezés tiltása. A miniszterek, államtitkárok, miniszteri és kormánybiztosok ugyanis az ezzel a poszttal járó bérezés mellett a képviselői javadalmakat is megkapják, ami bruttó 891 ezer forint.

A megvonást szerintük az is indokolja, hogy a képviselőség önmagában egy olyan elfoglaltság, amely mellett aligha látható el egy másik állás. Azok a képviselők, akiknek más megbízásuk is van, a képviselői munkájuk kárára látják el azt.

https://mfor.hu/cikkek/makro/elvennek-orbantol-a-miniszterektol-es-allamtitkaroktol-a-kepviseloi-fizetest.html

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr4514400210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2018.11.28. 17:37:44

szégyen!
ez a parlament?