He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

május 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

A Gundestrup üst kelta vagy trák?

2018.11.26. 08:00 guma

A kelta mitológiában is felbukkan a kozmikus kerék, mint maga a nap, vagy a napot forgatja az egész égbolttal együtt. A kelták sokküllős kerekeket ábrázoltak. A híres Gundestrup üst a Kr.e. 2-1 században készült, és Dániában került elő, Gundestrup tanya közelében (Himmerland, északkelet Jylland) egy tőzeglápban. Tiszta ezüstből van, hajdani aranyozása már erősen megkopott.

A ma ismert európai vaskor ezüstleletei közül ez a legnagyobb méretű (69 cm átmérőjű és 42 cm magasságú), közel tízkilós ezüstedény. Stílusjegyei, a megmunkálás módja trák, a jelenetek pedig a kelta eredetre vallanak. A régészek között máig eldöntetlen vita alakult ki a trák illetve kelta eredeztetést illetően. Timothy Taylor régész és művészettörténész szerint az üst trák munka, és a hindu ikonográfia hatása érződik az ábrázolásokon.

Ezen az üstön számos jelenetet ábrázoltak, isteneket, embereket, állatokat, még leopárdokat is. Egy férfi delfinen lovagol, mint a görög Arión. Láthatunk még kos-szarvú kígyót, szarvakat viselő istent, aki biztosan Cernunnos, a termékenység, bőség, halál és újraszületés ura. Ábrázoltak harcosokat és bikákat, egy másik hatalmas bikát, amint éppen a földbe süllyed. Két kerék között egy női alak olyan benyomást kelt, mintha kocsiban ülne.

Kapcsolódó kép

Kapcsolódó képKapcsolódó kép
A kozmikus kerék mellett egy férfi áll, aki valószínűleg Taranis. Ez a szó mennydörgést jelent, és az indo-európai ,,tar" szótőből származik, amelynek jelentése legyőz, behatol, túlmegy a határokon, megment. A mennydörgő Taranis, aki ugyanaz, mint Zeusz, Jupiter Tonans, Thor és Indra, nagy harcos, aki nemcsak a vihar és az égzengés ura, hanem az emberek megmentője is. A Rgvéda sokszor fordul ilyen kéréssel Indrához, akinek mennyországát Szvargának vagy Vaikunthának nevezi.

Kapcsolódó kép
A Gundestrup üstön Taranis díszes szakállat és babérkoszorút visel, kezeit égnek emeli. A kereket Cernunnos tartja, akit nagyon fiatalnak ábrázoltak, szarvai a sisakját díszítik, mint a vikingekét. A képet szörnyalakok egészítik ki, egy lófejű kígyó és egy madárfejű négylábú, szárnyakkal és karmos lábakkal.
Az írek Macha istennőt ábrázolták arany- vagy bronzkerékkel. A hosszú tűvel átszúrt kerék a nyakánál fogta össze a ruháját. Emain Macha (a tűt jelentő eo, és a nyakat jelentő muin szavakból) nemcsak az istennő ruháját ,,őrzi", hanem így nevezik a kelta erődöket körülvevő nagy, köralakú bástyafalakat is. Ilyen értelemben ír róla Sir Samuel Ferguson (1810-1886) költő és régiségkutató Az özvegy köpenye című versében. Kapcsolódó kép

Kapcsolódó kép

Kapcsolódó kép

Kapcsolódó kép

Az üstöt részeire szedve találták meg. A félgömb alakú aljzatot, az 5 kisebb belső és 7 nagyobb (eredetileg valószínű 8) külső téglalap alakú díszes lemezt sietve rejtették el kb. Jézus születése idejében. A felfedezéskor vett tőzegminta vizsgálatából kiderült, hogy az üstöt száraz helyen hagyták, és a tőzeg fokozatosan borította be. Az üst alján keletkezett lyukat valamikor befoltozták egy zablát diszítő fémkoronggal. Ilyen korongot használtak keleten az indoszkíták, kusánok, s ami eljutott a Don folyón és a Duna-völgyén keresztül egészen az Atlanti-óceánig. A mikroszkóppal végzett vizsgálat kimutatta, hogy négy különböző ezüstműves dolgozott a lemezeken, az aljzat pedig egy ötödik kézműves munkája.

Egy meglepő vélemény:

B. Kamala Tírtha: Kelta-óind kapcsolatok

A Gundestrup edény az európai régészet egyik nagy rejtélye. A nagyméretű, hetven centiméter átmérőjű, közel tízkilós ezüstedényt 1891 május 28-án fedezték fel Dániában, a Gundestrup városka közelében lévő tőzeglápos mocsarakban. A kelta eredetűnek tartott edény oldalfalán dombormíves ábrák láthatók: Cernunnos, az alvilág ura, Taranis, az egek istene, s a kelta pantheon többi isteneinek képe. Csakhogy van itt egy furcsa indiai elefánt is, igaz, elnagyolt, hegyes vállú, disznófülű ormányos, ami arra utal, hogy a hajdani ezüstműves aligha látott elefántot. A lelet legkorábbi vizsgálatai során az egyik kutató rámutatott az edény gondosan kimunkált ábráinak indiai hasonlóságaira, de mivel téves következtetései is voltak, eme helytálló megállapítás is feledésbe merült.
Ám a Scientific American egyik korábbi számában érdekes cikk jelent meg Timothy Taylor brit kutató tollából, amely meggyőző erővel igazolja a domborművek indiai kapcsolatát. Az említett elefántos képen például két állat vesz közre egy nőalakot, ami pontosan megfelel a hindu ikonográfiában gyakran bemutatott jelenetnek, amikor Laksmí, a jószerencse istennője rituális fürdőt vesz.
A tál ábrasorának legmeglepőbb képe az a szarvasagancsos emberalak, amely jóga-ülésben látható, mellette egy rénszarvas. Ez az ábra különösképp hasonlatos arra a négyezer esztendős pecsételő-lenyomathoz, amit Indiában, az Indus-völgyi kultúra fellegvárában, Mohendzso-daróban találtak. Az edény azonban nem Indiában készült, mert az emberalak lábbelijén fűző látható, ami európai szokás volt, még pontosabban trákiai, vagyis az edény feltehetően a mai Balkán-félszigeten fennállt egykori római provinciából származik. A tál valószínűleg hadizsákmányként érkezett Dániába, Kr.e. 100 körül. A kincset nyilvánvalóan elrejtették azon a helyen, ahol aztán egy évszázada a felszínre került.
Taylor határozottan állítja, hogy az ezüstművesek konkrét kapcsolatban álltak Indiával, sőt talán egy a cigányokhoz hasonló bevándorló fémműves kaszt tagjai lehettek, akik Kr.e. 1000 táján hagyták el Indiát, hogy nyugat felé, vagyis a Közel-kelet s Európa irányába vándoroljanak. A legmeglepőbb az egész történetben talán a pecsétnyomón látható figura és az ezüsttál emberalakja közötti hasonlóság, pedig a két leletet kétezer esztendő választja el egymástól!
Nyilvánvaló a hasonlóság - mindkét alak fején szarvak láthatók, s mellettük is hasonló állatok állnak. A Mohendzso-daroi figura férfi, bár az ottani női viseletben ábrázolták. A pecsétnyomón látható pozitúra - az egymásnak szorított talpak ülőhelyzete - a mai napig is használatos jóga-ülés, ami a szexuális energia helyes mederbe terelésére szolgál. Az Indus-völgyi alakban sokan Sivát mint Pasupatit, az állatok urát vélik felfedezni, amit a pecsétről nyert újabb információ - a jógikus tartás és az ábrázolt személy kétneműsége - is alátámaszt.
A Gundestrup edényen ábrázolt személy kissé eltérő tartásban ül, ám ez is egy közönséges hatha-jóga ülés: mikor az egyik sarok a gáthoz ér, ami szintén a nemi energia fékezésére szolgál. További hasonlóság az ábrázolt személy neme is, ugyanis az edény kerületén a többi ábra a férfiakat szakállal, emlők nélkül, a nőket szakáll nélkül és emlőkkel ábrázolják, a szóbanforgó alak viszont emlő nélküli és szakállat sem visel.
Taylor megállapításai jelentős következtetéseket tesznek lehetővé. Kétséges, hogy a szarvakkal ábrázolt alak Cernunnosz kelta istenséget ábrázolja-e, hiszen az újabb eredmények sokkal közvetlenebb indiai kapcsolatokat sejtetnek. A druidák és a hinduk vallásának hasonlóságai közismertek. Az Encyclopedia Britannica például azt írja: " A druidák, vagyis a papok által uralt kelta vallás különböző természeti istenségek imádatát, a ceremóniák s egyéb gyakorlatok fontosságát hirdeti, ami meglepően emlékeztet az indiai vallások jegyeire. A nyelvi és kulturális hasonlóságok egy közös, ősi örökséget sejtetnek." Európa számos népének őse a kelta nemzetség, akik talán egy ősi kulturális vonulatnak voltak a tagjai, ami Indiától egészen a brit szigetekig terjedt...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr914367295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.