He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Állami segítséggel lakoltatnak ki? A szomszédban máshogy csinálják...

2018.08.26. 07:52 guma

Sokkal jobb hely lenne Budapest, ha ezt eltanulná Bécstől

Bécs 1,7 millió lakosának jelenleg kétharmada él szociális bérlakásban vagy részesül valamilyen más lakhatási támogatásban. Ez az elképesztő adat is egészen biztosan hozzájárult ahhoz, hogy első európai városként az osztrák főváros lett 2018-ban a világ legélhetőbb városa. Ugyanis világjelenség, hogy egyre nehezebb kifizetni egy albérletet a nagyvárosokban – a saját lakás pedig egyre többeknek csak örök álom marad.

A bécsi helyzet Budapestről nézve is irigylésre méltó, ugyanis Magyarországon nagyon alacsony a szociális bérlakások aránya (a teljes lakásállomány alig 2 százaléka), illetve nem nagyon van olyan állami vagy önkormányzati program, amely a lakhatást támogatja. Ráadásul Budapesten a kerületek autonómiája a rendszerváltás után nagyon nagy lett, ezért városi lakáspolitika lényegében nincs is, amit a szakértők egyöntetűen szoktak kritizálni, ugyanis az autonómia mellé egyre szűkülő források jutottak az önkormányzatoknak.

Mivel ekkora a különbség a két főváros között, ezért elmentünk Bécsbe, és megnéztük, hogy működtetik ezt a példaértékű lakhatástámogatási rendszert. A rossz hírünk az, hogy a bécsi modell már lassan száz éve járatódik be, és alapvető szemléletbeli különbségeket mutat a magyar hozzáálláshoz képest.

500 euró egy háromszobás lakásért: a bécsiek sokat köszönhetnek a szocdemeknek

A II. világháború előtt 60 ezer lakást építettek Bécsben a városba költöző munkásoknak, hogy ne tízen nyomorogjanak komfort nélküli lakásokban

– kezdte a történetet a gyökereknél Renate Billeth, a lakhatási kérdésekkel foglalkozó önkormányzati tulajdonban lévő Wiener Wohnen szóvivője a Goethehof nevű szociális bérház udvarán. Fotó: EuroComm

A harmincas években épült, 660 lakóra tervezett épületkomplexum a szociáldemokraták vezette „vörös Bécs” szociális indíttatású építkezéseinek tipikus példája.

Az 1938-as Anschluss úgy találta Bécset, hogy már 200 ezren éltek szociális bérlakásokban. Érdemes megjegyezni, hogy 1848 és 1918 között 400 ezerről csaknem kétmillióra nőtt Bécs lakossága, ezért volt egy erős nyomás a városvezetőkön, hogy kezdjenek valamit az egyre tarthatatlanabb lakhatási helyzettel.

Tehát nagyon régi, százéves hagyománya van a szociális alapú, egyenlősítő lakáspolitikának a főleg baloldaliak vezette városban. Ugyanez a gondolat volt jellemző Bécsre a hatvanas évek lakásbummja alatt is, amikor elkezdtek paneleket építeni a külső kerületekben, majd a nyolcvanas években, amikor a háború előtt épült régi bérházakat kezdték el renoválni, korszerűsíteni. És napjainkban is, amikor a már említett

Wiener Wohnen az általa kezelt 220 ezer lakással a világ legnagyobb önkormányzati bérlakáskezelője.

Az 1984-ben indult renoválási program a legnagyobb hasonló projekt volt a világon: évente tízezer lakást újítottak fel úgy, hogy a költségek nagy részét az önkormányzat állta, a lakóknak nem kellett emiatt költözniük. A felújítási program ma is tart, például a Goethehofot is épp átépítik: lifteket szerelnek be, 130 új lakást alakítanak ki a tetőtér beépítésével, nyílászárókat cserélnek és a többi. A lakók szociális és anyagi helyzetük függvényében járulnak a költségekhez, például úgy, hogy minimálisan megemelik az egyébként alacsony lakbérüket.

Csak egy példa: a metróhoz és a Dunához egyaránt közeli Goethehof

egy háromszobás lakása havonta körülbelül 500 euróba (160 ezer forintba) kerül mindennel együtt.

És egy ilyen szociális bérlakás nem félkomfortos, lelakott ingatlan, mint azt mondjuk Budapesten várnánk, hanem teljesen felújított, jó minőségű lakásokról van szó.

A bécsi önkormányzat lakásokat szerez, a budapesti privatizálja azokat

Évente 577 millió eurót költ a város a lakhatás támogatására. Ebből 467 millió megy új lakások építésére, felújításra és 110 millió kerül a bérlőkhöz valamilyen támogatás formájában

– ismertette az adatokat Alexander Welzig és Aleksandrar Cvetkovic, a Wohnberatung Wien két munkatársa.

A Wohnberatung Wien többek között lakhatási tanácsadással foglalkozik, rajtuk keresztül intéződik a bérlők lakáshoz juttatása, illetve építkezési vállalkozások is tenderezhetnek náluk. Ez tulajdonképpen a bécsi modell:

egyrészt támogatják a bérlők olcsó lakhatását, másrészt az önkormányzat építkezéseket is támogat, amiért cserébe lakásokat kap, amelyeket így olcsón bérbe adhat.

Welzig elmondta, a rendszer úgy működik, hogy pályázik náluk egy vállalkozás, ők különféle feltételek alapján elbírálják a pályázatot, majd ha úgy döntenek, támogatják az építkezést. A kész házban a lakások egyharmadát, felét megkapja az önkormányzat addig, ameddig nem fizetik vissza nekik a támogatást.

Ennek a lakhatásra elköltött hatalmas összegnek a fedezete egyébiránt a lakók által befizetett bérleti díj, illetve az építkezések után fizetett helyi adó.

Azaz a drága rendszer lényegében önmagát tartja fent. Eközben Budapesten a szegény önkormányzatok igyekeznek privatizálni az ingatlanjaikat, hogy ebből forráshoz jussanak, így azonban felélik a vagyonukat.

A Wiener Wohnen által kiadott lakások – szociális bérlakások, illetve támogatott lakások – jóval olcsóbbak, mint a piacon kiadottak. Ezért nyilvánvalóan sokan szeretnének rajtuk keresztül lakást bérelni, így különféle szűrőket építettek a rendszerbe.

  • Muszáj legalább öt évet Bécsben lakni,
  • osztrák vagy EU-s állampolgárnak kell lenni, vagy osztrák tartózkodási engedélyt kell birtokolni,
  • és egy bizonyos bérplafonnál nem szabad többet keresni,

ha valaki így szeretne lakást bérelni. A szociális lakásra jogosultságnál az éves bérplafon attól függ, hogy hányan laknak egy háztartásban:

egy fő nettó 44,7 ezer eurónál (14,4 millió forintnál) nem kereshet többet évente, ha ilyen lakást szeretne bérelni.

Ezeken túl előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a valamilyen okból nehéz élethelyzetben lévők, és azok, akiknek rossz az egészségi állapotuk. Ezek alapján áll össze egy várólista.

Az Airbnb sem gáz

Mivel a bécsi lakáspiac nagy része önkormányzati kézben van, ezért a városban nem is ugrottak meg úgy az albérletárak, mint más környező nagyvárosokban, bár azért itt is drágultak az albérletek. Mivel Bécs vezetése kiáll amellett, hogy maradjon megfizethető a lakhatás, ezért minden lehetséges drágító tényezőre figyelnek. Ezért kezdett foglalkozni az Airbnb-vel az önkormányzat egyik osztálya is.

Peter Wieser, a gazdasági, munkaügyi és statisztikai ügyosztály helyettes vezetője 2014 óta foglalkozik a rövid távú lakásbérlést biztosító platformokkal. Mostanság azon dolgoznak, hogy Bécs szerződést kössön velük:

adják ki a bérbeadók adatait, hogy Bécs behajthassa tőlük az adót (ez 3,2 százaléka a bérbeadásból befolyt összegnek), cserébe a város hagyja működni ezeket a cégeket, anélkül, hogy olyan korlátozásokat vezetnének be, mint Berlin, Barcelona vagy Amszterdam. Fotó: EuroComm

Ez nem egyszerű feladat, mert a cégek adatvédelemre hivatkozva vonakodnak ilyen szerződéseket kötni, de Wieser szerint ez csak fedősztori, igazából az adóelkerülést segítik, hogy így versenyelőnyhöz jussanak.

A csúcsidőszakokban 8500-9500 Airbnb-lakást kínálnak Bécsben. Ez szinte semmi a teljes lakásállományhoz képest, így nincs is az albérleti árakra nagy hatással az ilyen platformok működése

– mondta Wieser, de hozzátette, hogy figyelnek arra, ne kerüljön ki így túl sok lakás hosszú távra a bécsi lakáspiacról. A fő céljuk viszont nem a kontroll vagy a tiltás, hanem hogy az Airbnb és más hasonló platformok ugyanolyan szabályok szerint működjenek, mint más szállásadók.

De ha kell, büntetnek is: a bécsi turizmust szabályozó törvény egy friss kiegészítése szerint akár felhasználónként, havonta 2400 euróra is büntethetik a platformokat. „Az Airbnb nagy cég, de havi néhány millió euró már tud fájni” – mondta mosolyogva Wieser. Bécs egyébként abban a szerencsés helyzetben van, hogy szövetségi tartomány is, így hozhat a város saját területén hatályos törvényeket.

A magyar helyzet tragikus a bécsihez képest

Ehhez képest Budapesten nagyon más a helyzet. Senkinek nem kell bemutatni az egykor Rogán Antal vezette V. kerület vagy a fideszes polgármesterek I. és IX. kerületi ingatlanügyeit, ahol rokonok, ismerősök költözhettek be olcsó önkormányzati ingatlanokba.

De ez csak a korrupt felszín, a problémák sokkal mélyebben gyökereznek – mint az kiderül ebből az interjúnkból is:

Egyre szelektívebb a lakáspolitika, egyre kevesebb emberre céloz. Ugyanez igaz a szociális juttatásokra is. A magyar lakáspolitika duális: egy nagy része a közép-, felső középosztályt támogatja, egy szűkebb rész pedig kifejezetten a marginalizált rétegekre lő. Van olyan adat, ami szerint nagyjából tízszer annyi pénz jutott az előbbire már a kétezres években is, ami azóta nőtt

– mondta akkor Jelinek Csaba szociológus, és ez azóta sem változott. Még 2015-ben lett rosszabb a helyzet, amikor megszűnt az állami lakásfenntartási támogatás, így azóta a lakhatáshoz kapcsolódó támogatásokat az önkormányzatoknál kell igényelni. Ezeket az önkormányzatoknak nem is kell feltétlenül biztosítaniuk: Budapesten akár kerületenként is különbözik, hogy hol mit, és milyen feltételekkel lehet igényelni. (A Város Mindenkié blogján van ezekről egy részletes összefoglaló.)

De az még hagyján, hogy ennyire szétszabdalt a rendszer: a fő baj az, hogy az önkormányzatok Budapesten inkább szabadulni akarnak az ingatlanjaiktól, mert fenntartani se nagyon van pénzük, nemhogy felújítani. Így a statisztikákban sok az olyan lakás, ami egyébként lakhatatlan.

Pedig a számok így sem túl fényesek: a KSH legutolsó Lakásstatiszikai évkönyve szerint

Budapesten 913 858 lakás van, ezek közül mindössze 19 897-et adnak ki szociális alapon.

https://24.hu/kulfold/2018/08/21/becs-budapest-szocialis-berlakas-alberlet/

Voksvadászat a hajléktalanokkal

– Egyetért ön azzal, hogy a Fidesz alkotmányba foglalta a hajléktalanság tiltását?
– Igen!
– És ön szerint ez megoldja a problémát?
– Nem! Bár a fenti válaszok kissé ellentmondásosnak tűnnek, a Publicus Intézet legfrissebb felmérése szerint a kormánypárti szavazók majdnem fele így gondolkodhat a közelmúlt egyik nagy visszhangot kiváltó ügyéről. De nem ez volt a lapunk megbízásából készült kutatás egyetlen meglepő eredménye.

Orbán Viktor egy hete Tusnádfürdőn úgy fogalmazott, a Fidesz–KDNP még nem érte el támogatottsága felső határát, és számításai szerint 63-65 százalék között lehet azon választók aránya, akik hajlandóak legalább megfontolni, hogy rájuk szavazzanak. Hogy miért érdekes ez egy, a hajléktalansággal kapcsolatos közvélemény-kutatást bemutató cikk esetén? Nos, mert éppen a hajléktalanoknak való „hadüzenet” lehet az egyik olyan intézkedés, amellyel a kormánypárt igyekszik – a saját tábora megerősítése mellett – további voksokat szerezni.

A mostani felmérés adatai alapján az utcán élők meglehetősen jó céltáblának bizonyulnak, pellengérre állításuk ugyanis a bizonytalanok, sőt még az ellenzékiek egy részének is kedvére való. Azzal az állítással, hogy a „hajléktalanok rengeteg kellemetlenséget okoznak a többi embernek”, az összes megkérdezett 59 százaléka értett egyet, míg 35 százalék nem (6 százaléknyi válaszmegtagadó mellett). Nem meglepő módon a bólogatók aránya a Fidesz-táborban a legmagasabb (73), de a bizonytalanok 55 százaléka is osztja ezt a véleményt, sőt a nagyobb ellenzéki pártoknál (MSZP, Jobbik) is 40 százalék felett van azok aránya, akik szerint az utcán élők rengeteg bosszúságot jelentenek másoknak

Ami magát a konkrét alaptörvény-módosítást, vagyis a hajléktalanság tiltását illeti, az jobban nem is oszthatná meg az embereket: a Publicus Intézet vizsgálata szerint az egyetértők és az ellenzők is éppen 50 százaléknyian vannak. Az „igen” oldalt természetesen itt is a Fidesz-szavazók húzzák felfelé (73), de az intézkedésnek a bizonytalanok és az MSZP-szimpatizánsok körében is vannak jelentős számú támogatói. Talán váratlan, hogy a legtöbb ellenzőt a Jobbik-táborban találjuk, úgy fest, hogy bizonyos értelemben a radikálisnak tartott párt szavazói a „legegyüttérzőbbek” a hajléktalanokkal, ott ugyanis a válaszadók majdnem háromnegyede, egészen pontosan 73 százaléka nem értett egyet az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával. Mindez azért is érdekes, mert a szóban forgó alkotmánymódosítást a Fidesz–KDNP a nyár elején éppen a Jobbik képviselőinek támogatásával fogadta el.

A kérdés csak az, mindez hozzájárul-e a probléma megoldásához? A felmérésben részt vevők szerint aligha, 80 százalékuk szerint ugyanis a hajléktalanság tiltása nem segít semmin, csak még nehezebb helyzetbe hozza az utcán élőket. Mindössze 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy az új alkotmánymódosítással a gondok hamarosan a múlté lesznek, az arány ráadásul még a Fideszre voksolók körében is csak 27 százalék. Érdemes ezt a 27 százalékot, akik tehát a Fidesz-táboron belül megoldást látnak a hajléktalanság tiltásában, odatenni a mellé a korábban említett 73 százalék mellé, akik a kormánypárti hívek közül támogatták az intézkedést: úgy tűnik, a fideszesek mintegy fele helyesli ugyan a hajléktalanság törvényi tilalmát, de megoldást nem vár tőle.

Végezetül érdemes felidézni, hogy mikor a javaslat felvetődött, sokan úgy reagáltak rá, hogy mindez olyan abszurd, mintha a betegségeket tiltanánk be. Ebből a szempontból érdekes lehet megvizsgálni, az emberek szerint a hajléktalanság olyasvalami, amiről tehet az érintett vagy sem? Összességében nézve csak a (szűk) kisebbség, egészen pontosan 43 százalék ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy „a hajléktalanok többsége saját hibájából kerül az utcára”. A Fidesz-táborban ellenben jókora, 65 százalékos többségben vannak azok, akik magukat az utcán élőket tartják felelősnek a helyzetükért.

https://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/voksvadaszat_a_hajlektalanokkal

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7314200077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

guma 2018.08.26. 10:47:45

fáj a szívem. nevezhetnek akárminek, de az nem normális ami itthon törvénykezés, kormányzás szintjén megy.
mindent elárul egy országról, hogy polgáraival miként bánik. az elesetteknek, gyerekeknek milyen sors jut. kitörhet-e valaki ha okos, tehetséges? tudja-e hazánk hasznosítani az illető tudását vagy eltiporja? élhet-e emberi életet a rokkant vagy a lakásában megfagyó?
igen. bánt sok dolog ami itthon az emberi méltóságot gyalázza.

járt itt "egy" (több) Kanadai, aki dolgozik akkor és annyit ami "hobo" életmódjához szükséges.
néha irigylem, mert megteheti. sőt, csavaroghat az országban vagy országokban... na ez a választási lehetőség itt az emberek jó része előtt elzárva van. még a gyermekek sem juthatnak el táborozni sem a családok 70%-nál. még a szabadstrandok part szakaszait is "ellopják"...
szóval fáj a szívem.

******************************

"Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan véget ér a kapitalizmus.

1990-ben kezdődött, a tízes években már az agónia jeleit mutatta, és 2018-ra elhunyt. Pedig csak tizennyolc éves volt ez az éppen virágába borult, zsenge kis kapitalizmusunk, isten nyugosztalja.

Most, hogy itt állunk a ravatalánál, némelyek könnyeznek, mások sunyin vigyorognak, de a többség (az isten adta nép) csak bambán néz maga elé. Nem érti, mi történt.

De nem a szocializmus tért vissza, hanem a sírjából zombiként kimászott a feudalizmus, megrázta magát, körülnézett, aztán hozzálátott, hogy újra berendezkedjen itt, a számára oly kedves Kárpát-medencében.

Mert mi is a feudalizmus?

Vazallusok esküt tesznek hűbéruraiknak, akiket eztán föltétlenül szolgálnak, aki ellátja őket birtokkal, védelemmel, és ha hozzá hűségesek, akkor saját birtokaikon bármit megtehetnek. Ezeknek a vazallusoknak is lehetnek vazallusai.

Egyszerű a dolog, mindenki csak fölfelé néz és nyal, lefelé, a saját vazallusaival, jobbágyaival meg azt tesz, amit akar. Személyek és birtokok hierarchiája ez, ahol a rendszer csúcsán a király áll. A teljhatalmú király.

Kezdetben, mint minden rendes feudalizmusban, nálunk is morgolódtak némely hűbérurak (Simicska vagy Spéder Zoltán uramék), de aztán a király szívós harccal, olykor csellel, de inkább a királyi kancellária, a martalócok, az uralkodói pátensek és az udvari bíráskodás bevetésével legyőzte ezeket, és a hozzá hű nemes uraknak adta az elkobozott birtokaikat. Főleg Mészáros, Garancsi és Nyerges nagyuraknak. Ilyenkor a bukott hűbérurak vazallusai is velük buktak, de hát ilyen a feudalizmus. Kivéve persze a legügyesebbeket (például Nyerges uramat), aki új hűségesküt tett a király előtt, hogy volt hűbérurát (Simicska bukott nagyurat) őszintén gyűlöli, és teljes szívével eztán csak a királyt szolgálja."

folytatás:

24.hu/poszt-itt/2018/08/25/kerekgyarto-a-kiraly-a-seggnyaloira-hallgat/

gazoló 2018.08.26. 18:25:17

@guma:

kbctt vitorláskikötőket,tófoglaló luxusmagánüdülőket, kellene megsarcolni olcsó gyerektáborok,szabadstrandok javára..sorra rohasztották le a gyerek és ifjúsági táborokat kempingeket szabandstrandokat a parton..Zánka is hogy járt? drágább ott üdülni mint ha szobát vennél ki a környéken(

guma 2018.08.26. 19:25:17

@gazoló:

még a Duna parton is egyre kevesebb a szabadstrand...
semmi sem marad a gyerekeinknek, unokáinknak...

gazoló 2018.08.26. 20:06:14

@guma:

Nagyon borúlátó vagy ma,de okkal!
azért errefele mág nem panaszkodom,nem akkora csőd,mint a balcsin.

az tulajdonképpen körne van kerítve,de a 'Dunus annál rakoncátlanabb jószág)

kösz jó a Dinnyés dalt a másikon..azt tudod,hogy mélyen vallásos lett és itt él valahol Pest környékén)

guma 2018.08.26. 21:05:44

@gazoló:

"borúlátó"?
ha megépítik a Paks 2-t, lehet, hogy főt hal lesz a Dunában...

gazoló 2018.08.28. 06:59:16

"Sosem lesz vége. Sosem lesz vége.
Sosem lesz vége. Sosem lesz vége.
Sosem lesz vége. Sosem lesz vége?!"

coub.com/view/6v6qm

www.youtube.com/watch?v=o3GeDlH_aOM

ezernevű (törölt) 2018.08.28. 20:15:02

Bertolt Brecht

Politikai elmélkedések

Órákig csónakáznak a városi tavon.
Nézem s a hányinger kapirgál torkomon.
Csónakázni, mikor fülig van mindenki a pácban.
Ilyen állam! Hogy is tűrik egyáltalában!

Csak füstölök és csak éppen hogy arra pislogok
Végiggondolom és hát ilyesfélékre gondolok:
Úgy ám, itt mifelénk szokás, hogy szájharmonikáznak
Szájharmonikázni, miközben egyeseket megaláznak!

Majd hideg leszek. Jó, csak fújjátok, csónakázzatok.
Köpök nagyot, bíz én az egészen túl vagyok.
Elég ideje nézem ilyen szemmel a sorsunk
Napnál világosabban látom, hogy merre tartunk.

Orkney lakói, mint a "Sarktól sarkig" -ban olvasom
Maguk mosták a fehérneműt, és ebből éltek, úgy
bizony,
Nos rajta, csak így tovább, pár évig kell folytatni
már csak,
Az asszírok s babilonok ugyancsak csónakáztak.

/Csorba Győző ford./