He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

1948. Július 31.-én lemondatják Tildy Zoltán köztársasági elnököt.

2018.07.31. 07:59 guma

65 éve lett köztársasági elnök Tildy

Tildy Zoltán református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök. Wikipédia

Református lelkészből lett miniszterelnök, majd 1946 februárjában államfő Tildy Zoltán. A második világháború utáni korszak tragikus figurája ő, akit a kommunisták kiszorítottak a politikából.

 

A Pápán és Belfastban (Írország) teológiát tanult Tildy Zoltán (1889-1961), majd a Somogy megyei Szennán, később 1921 és 1929 között Tahitótfalun, illetve 1932-től 1946-ig Szeghalmon volt lelkész. 1924-ben alapító tulajdonosa a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt.-nek, mely egyházi kiadványokat, szakkönyveket jelentetett meg. a Horthy-korszakban több helyütt is teljesített lelkészi szolgálatot. A két világháború között a Független Kisgazdapárt egyik szervezője, ügyvezető alelnöke volt. 82 esztendeje kapott először képviselői mandátumot. Hazánk 1944-es német megszállásáig dolgozott honatyaként a parlamentben, majd illegalitásba kényszerült.

1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, majd követte Nagyatádit az Egységes Pártba. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazdapártot, melyben ügyvezető alelnöki tisztséget vállalt, s 1945-től lett országos pártelnök. 1936-44-ig országgyűlési képviselő, 1944-ben csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz. 1945. november 15-étől 1946. február 1-jéig miniszterelnök volt, kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is mint belügyminiszter - igaz, ennek a kormánynak az összetétele kapcsán már szovjet szempontokat is figyelembe kellett venni.

1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma, mivel az Országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot. A II. köztársaság első államfője köztársasági elnökként Tildy Zoltán lett, a korábbi kormányfői posztot Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Noha az 1945-ös választás során (mely 1990-ig az utolsó szabad voksolás volt) a választók több mint 50%-a a kisgazdákat szerette volna kormányon látni, a kommunisták kihagyása nélkül nem lehetett kormányt alakítani. A szovjet befolyás egyre nőtt, s Tildynek is azt tanácsolták brit és amerikai politikusok, hogy igyekezzen szívélyes viszonyt kialakítani a Szovjetunióval.

Tildy elnöksége alatt folytak a háború utáni népbírósági perek a Bethlen- és Szálasi-kormányok egykori tagjai, többek közt Bárdossy László ellen. A halálos ítéleteket államelnökként Tildy írta alá, melynek nyomán jobboldali politikai ellenfelei a ,,palástos hóhér"-nak nevezték el.

1946-ban a kommunisták belső ellentétek szításával szétrombolták a kisgazdapártot (szalámitaktika), Nagy Ferenc miniszterelnök pedig az ellene felhozott koholt vádak hatására nem jött haza Svájcból. Tildyvel a kommunisták 1947-ben feloszlattatták a parlamentet, és augusztus 31-ére új választásokat írattak ki, amelyet az ún. kék cédulákkal elcsaltak. Tildyt

1948. július 31-én mondatták le veje, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával való letartóztatása miatt (Tildy köztársasági elnöki tisztsége formálisan csak augusztus 4-én szűnt meg). Ezután a volt köztársasági elnököt egészen 1956 májusáig - közel nyolc évig - házi őrizetben tartották.Képtalálat a következőre: „Tildy Zoltán”

1956. október 26. és november 4. között a Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-helyettes, ám a forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában betegségére való tekintettel kiengedték, ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig.

1989. július 6-án - az 1956-os forradalom mártírjaival együtt - a Legfelsőbb Bíróság kimondta a korábbi vádpontok és az ítélet törvénysértő voltát, és hatályon kívül helyezte őket. Halála után 28 évvel rehabilitálták.

................................

Az antifasizmusáról közismert Tildy, akárcsak fia és felesége 1945-ben bekerültek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe a kisgazdák színeiben. '45 novemberétől szűk hat hétig magyar kormányfő volt Tildy Zoltán, majd a királyság hivatalos megszüntével ő lett a frissen kikiáltott köztársaság legelső elnöke.
Tildy Zoltán Vorosilov marsallal
Az államfői posztot 1948 nyaráig töltötte be, akkor lemondatták veje állítólagos hazaárulása miatt. Tildy sorsa innentől tragikusra fordult. Egészen 1956-ig gyakorlatilag háziőrizetben volt. Képtalálat a következőre: „Tildy Zoltán” Tildy Zoltán kisgazda politikus, kormányfő majd államfő
A forradalom őszén a Nagy imre kormányban a miniszterelnök helyettese lehetett néhány napig, ám '58-ban börtönbe került. A rács mögül csak betegsége miatt jöhetett ki '59-ben. Nem sokáig élvezhette a Kádár rezsim nyújtotta szabadságot. Éppen félévszázada, 72 esztendősen elhunyt. Csak a rendszerváltáskor rehabilitálták  (többekkel együtt) Tildy Zoltánt, aki történelmi pillanatban, 1946 februárjától a (második) köztársaság, első embere volt.

Csak kevéssel élte túl az elsőt, a második magyar köztársaság

Képtalálat a következőre: „Tildy Zoltán”

Tildy Zoltán és Rákosi Mátyás

1946. január 31-én fogadta el és hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, létrehozva a második magyar köztársaságot, amelyet 72 éve, február 1-jén kiáltottak ki. Ezt a napot az egész országban megünnepelték.

 Magyarország államformája évszázadokon át királyság volt. Az államforma először az „őszirózsás forradalom” után lett köztársaság: a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében a királyságot a „független és önálló népköztársaság” váltotta fel. 1919. március 21-én kiáltották ki a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett. Az 1920. januári választások után összeült nemzetgyűlés február 27-én elfogadta az 1920. évi I. törvénycikket az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről. A jogszabály hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, és a királyság intézményét fenntartva az államfői teendők átmeneti ellátására intézményesítette a kormányzói tisztséget. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották, létrejött a „király nélküli királyság”.

A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokrata párt iktatta programjába 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusán a köztársaság (az 1918-ban használatos elnevezéssel: a népköztársaság) megteremtését, amit a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé, jóllehet a Független Kisgazdapártban (FKgP) többen azt szorgalmazták, hogy a békekötés után népszavazás döntsön az államformáról. A javaslat ellen csak a legitimista Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar tiltakozott, a döntés elhalasztását kérve.

A jogászokból álló szakértői bizottsággal egyeztetett törvényjavaslatot a kormány 1946. január 23-án tárgyalta. A szöveget úgy hagyták jóvá, hogy két fontos kérdés: a köztársasági elnök megválasztásának mikéntje és hatásköre függőben maradt. Tildy Zoltán miniszterelnök január 24-én nyújtotta be a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága január 28-án tárgyalt. A kompromisszumok sorozatával zárult vita után, 29-én a törvényjavaslatot a képviselők elé terjesztették. A királyság intézményét egyedül Slachta Margit, akkor még párton kívüli képviselő vette védelmébe: „Egy ezeréves megszentelt múlttól szakítják el az országot. A jövő felelőssé fog tenni minket elhatározásunkért.”

Ekkorra az is eldőlt, hogy a köztársasági elnöki tisztségre csak a kisgazda kormányfő, Tildy Zoltán személye jöhet szóba. A nemzetgyűlésben megszerzett többsége alapján a köztársasági elnöki szék mindenképpen az FKgP-t illette. Tildyt támogatták a kommunisták és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) is, majd beálltak mögé a szociáldemokraták is, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy eredeti jelöltjüket, az emigrációban élő Károlyi Mihályt, Magyarország első köztársasági elnökét a többi párt nem fogadja el. A Nemzetgyűlés január 31-én szavazta meg az 1946. évi I. törvénycikket, amelynek preambuluma kinyilvánította: „Magyarországon 1918. november 13-án megszűnt a királyi hatalom gyakorlása. A nemzet visszanyerte önrendelkezési jogát. Négyszáz esztendős harc, az ónodi gyűlés, az 1849-es debreceni határozat, két forradalom kísérlete és az ezt követő elnyomatás után a magyar nép újra szabadon határozhat államformájáról. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján megválasztott Nemzetgyűlés most a magyar nép nevében és megbízásából megalkotja azt az államformát, amely a nemzet akaratának és érdekeinek legjobban megfelel: a magyar köztársaságot.”

A törvény a hatalmi ágak elválasztásának klasszikus elvét követte. A négy évre választott és egyszer újraválasztható elnök a nemzetgyűlés által hozott törvényeket megfontolásra egyszer visszaküldhette, de a hozzá másodízben áttett törvényeket köteles volt kihirdetni; minden intézkedését a miniszterelnök vagy a felelős miniszter ellenjegyzéséhez kötötték. A törvény kihirdetése után, 1946. február 1-jén a nemzetgyűlés közfelkiáltással Tildy Zoltánt választotta meg a második köztársaság első elnökévé. Ezt a napot az egész országban megünnepelték, a településeket fellobogózták, több városban munkaszünetet rendeltek el, országszerte díszsortüzek dördültek el. A fővárosban 12 órakor bezártak az üzletek, a színházakat és a mozikat este ingyen lehetett látogatni, a színészek lemondtak fellépti díjukról.

Budapest lakosságát délután két órára a Kossuth térre hívták, ahol a kisgazda Nagy Ferenc, február 4-től Tildy utóda a miniszterelnöki tisztségben, felolvasta a törvény szövegét, hangsúlyozva: a magyar nemzet történelme során még soha nem iktatott be nagyobb jelentőségű törvényt. Ezután Tildy Zoltán immár köztársasági elnökként méltatta a fiatal magyar demokrácia eredményeit. Az Operaházban este Erkel Bánk bánjával köszöntötték a Magyar Köztársaságot, a díszelőadáson megjelentek a közjogi méltóságok, a kormány tagjai, a politikai és társadalmi közélet jeles személyiségei is. A második magyar köztársaság három és fél évig létezett, az 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szovjet mintájú kommunista berendezkedést vezetett be. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény (alkotmány) kimondja: hazánk neve Magyarország, államformája köztársaság.

https://mult-kor.hu/csak-kevessel-elte-tul-az-elsot-a-masodik-magyar-kztarsasag-20180201?print=1

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1814070459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.