He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Évtizedeken át ejtette ámulatba a tudósokat a megvilágítva színt váltó ókori , Lükurgosz-kupa

2018.07.28. 07:57 guma

A British Museum az ötvenes években jutott hozzá a Dionüszösz Lükurgosz trák király feletti győzelmének  pillanatait megörökítő, szőlőlevelekkel keretezett Lükurgosz-kupához, ami finom megmunkáltságával már megnyerte a muzeológusok szívét, de ezen kívül egy évtizedeken át megmagyarázhatatlan jelenséget is tapasztaltak rajta: hátulról megvilágítva az jádezöld helyett rubinvörössé vált.

Harminc év vizsgálatai sem tudták eldönteni, hogy az egyébként is szuperritka (mindössze ötven hasonlónk a darabjaira bukkantak eddig, ennyire ép állapotúra azonban soha) kupa anyaga üveg, vagy valamilyen drágakő, míg végül 1990-ben megszületett a megoldás:Képtalálat a következőre: „Lükurgosz-kupa”

az üveg test igen apró, alig ötven nanométeres átmérőjű arany és ezüstrészecskéket tartalmaz – körülbelül századakkorákat, mint az átlagos sószemek.

Az igen kis mennyiség miatt a tudósok nem vetették el azt a lehetőséget sem, hogy az üveg csak véletlenül szennyeződött arany- és ezüstporral, a pohár készítőjének pedig fogalma sem volt arról, hogy ezek a részecskék léteznek, vagy bármilyen hatással is lesznek majd a kész termékre.

Azóta azonban további pohárszilánkokra bukkantak, melyek ugyanilyen optikai tulajdonságokkal rendelkeznek, így mára biztossá vált, hogy az anyagot szándékosan formálták ilyenre.

A modern tudomány által dikroizmusként ismert jelenségnek így ez vált a legkorábbi, mesterségesen készített példájává, de a történet itt nem ér véget, hiszen a részecskék jelenléte önmagában nem elég a más megvilágításban való színváltozáshoz, hiszen az apró arany- és ezüstdaraboknak szubmikroszkopikus kristályokká, vagy kolloidokká kellett válnia ehhez, a IV. századi római üvegmesterek rendelkezésére álló technológiákkal pedig elképzelhetetlennek tűnik egy ilyen, közel 1600 évvel később tökéletesre csiszolt folyamat sikere, így az üvegműveseknek egyszerűen szerencséjük volt, ha készíteni tudtak egy hasonlót.

Fotók: The History Blog

https://24.hu/elet-stilus/2016/12/16/evtizedeken-at-ejtette-amulatba-a-tudosokat-a-megvilagitva-szint-valto-okori-kupa/

Ókori nanotechnológiai fejlesztésen alapulhatnak a jövő anyagdetektorai

A londoni British Museumban őrzött, Lükurgoszt ábrázoló kupa az anyagába kevert ezüst és arany nanorészecskéknek köszönhetően megvilágításától és tartalmától függően változtatja színét.

Egy 1600 éves római kori serleg jelentheti a kulcsot egy régi-új technológiához, amelynek révén könnyebben diagnosztizálhatóvá válhatnak egyes betegségek és egyszerűbben fellelhetővé a veszélyes anyagok.

A londoni British Museumban őrzött műtárgy a trák Lükurgoszt ábrázolja, különlegessége pedig abban rejlik, hogy elölről megvilágítva jádezöld színben pompázik, ha hátulról éri a fény, akkor viszont vérvörössé válik a színe. A rejtély a közel fél évszázadig tartotta izgalomban a kutatókat, végül azonban 1990-ben sikerült megfejteni a különös színváltás titkát. A serleg anyagából származó üvegtöredékeket mikroszkóp alatt megvizsgálva kiderült, hogy azokban aprócska ezüst- és aranydarabok, mindössze 50 nanométer átmérőjű nanorészecskék találhatók. A keverék precíz arányai azt sugallják, hogy a nanotechnológia ókori úttörői pontosan tudták, hogy mit csinálnak, vagyis hogy milyen eredményt akarnak elérni az anyagok vegyítése révén.

Amikor fény éri a tárgyat, a fém nanorészecskékhez tartozó elektronok rezgései hatására a megfigyelő pozíciójától függően változni látszik az edény színe. Gang Logan Liu, az Illinois-i Egyetem kutatója és kollégái nemrégiben rádöbbentek, hogy a metódus a puszta gyönyörködtetésen kívül másra is használható lehet. A kutatók először is azt feltételezték, hogy az edény színe nemcsak a megvilágítási irány hatására változhat meg, hanem attól is függ, hogy mit töltünk a kupába. Mivel a felbecsülhetetlen értékű műtárgyat nyilvánvalóan nem használhatták ennek felderítésére, egy műanyag alapban aprócska mélyedéseket hoztak létre, majd ezeket arany és ezüst nanorészecskékkel vonták be, Lükurgosz kupájának miniatűr másolatait gyártva le ilyen módon.

A mélyedésekbe aztán vizet, olajat, különféle cukros és sós oldatokat csepegtettek, és az apró kupák valóban jellegzetes színárnyalatokat vettek fel. Víz hatására például világos zöldre, olajjal érintkezve vörösre váltottak. A „prototípus” ráadásul százszor érzékenyebbnek mutatkozott a sóoldatok koncentrációjának pontos jelzésében, mint a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható, hasonló módon működő szenzorok. A kutatók szerint a technológia továbbfejlesztése révén minden eddiginél érzékenyebb patogén-, illetve anyagdetektorok hozhatók létre, amelyek révén pillanatok alatt kimutatható lehet egy-egy kórokozó jelenléte egy vér- vagy vizeletmintából, illetve az is, hogy egy repülőre beszálló utas gyanúsnak tűnő csomagja pontosan tartalmaz-e valamilyen robbanó- vagy méreganyagot.

https://ipon.hu/magazin/cikk/okori-nanotechnologiai-fejlesztesen-alapulhatnak-a-jovo-anyagdetektorai

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr3214093137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása