He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Rubik Ernő és a "Térbeli logikai játék" találmánya

2018.07.13. 08:00 guma

Ifj. Rubik Ernő a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár. WikipédiaKéptalálat a következőre: „rubik ernő”

Rubik Ernő és találmányai

42 éve, 1976. október 28-án került közzétételre a RU0158 ügyiratszámú "Térbeli logikai játék" című szabadalmi bejelentés, amely később a legsikeresebb magyar találmánnyá vált "bűvös kocka" vagy "Rubik-kocka" néven. Az ekkor nyilvánosságra jutott találmány feltalálója ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13.) építész, tervező, feltaláló, akinek édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök szintén feltaláló, repülőgép-tervező, édesanyja költő volt.

Rubik Ernő 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd visszatért tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, adjunktus, majd docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője lett az "...És játék" című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított Rubik Stúdió néven, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1982-1988 között három alapítványt hozott létre. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnökakadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnökakadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Rubik Stúdiót vezeti, valamint játékszoftverek fejlesztésével és építészeti témákkal foglalkozik. Munkásságát 1983-ban Állami Díjjal, 1995-ben Gábor Dénes-díjjal ismerték el. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó. Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét.

Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó és a Rubik-óra is.
Rubik Ernő, saját bevallása szerint, nem törekszik arra, hogy felülmúlja a Rubik-kocka sikerét. "A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is.

Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz." - vallotta a feltaláló. "Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem."
A mérnök, feltaláló egy strukturális probléma megoldása során alkotta meg azt a 26 különálló kis színes kockából álló logikai játékot, ami azóta meghódította a világot, s amit "bűvös kocka"-ként ismerünk. Rubik Ernő 1975-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, és 1977-ben kapta ezt meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek nálunk az első Rubik-kockák és ezzel a játék önálló életre kelt. 1980-ban csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek. Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű. Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szerette volna megalkotni, az első problémába akkor ütközött, amikor nem tudta, hogy hogyan lehetne úgy összeállítani ezt a kockát, hogy mind a három tengelye körül elforgatható legyen.

Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak, majd próbálkozott mágnesekkel is, de úgy meg könnyen szétesett a kocka, ezért a problémát úgy oldotta meg, hogy a kockaelemeket olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas (mivel ezért alkotta meg), hanem egyben jó játék is és ezért könnyen értékesíthető. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. És a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett az az; hogy 3 dimenziós továbbá az, hogy akárhogy is mozgatjuk, a játék egyben marad.

Díjak
Az 1978-as magyar BNV-díj;
a Kulturális Minisztérium 1979-es nívódíja;
1980-ban több országban nyert díjakat: így Angliában, Németországban, Franciaországban. Angliában például a Toy of the Year 1980 (az év játéka) díjat is megnyerte, amelyet minden évben csak egyetlen játék kaphat meg. 1981-ben a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe.
Ifj. Rubik Ernő játék tárgyú szabadalmai
(zárójelben a lajstromszámmal és a bejelentés napjával)
- Térbeli logikai játék (170 062, 1975.01.30.) "Bűvös kocka"v. "Rubik-kocka"
- Tolókás logikai játék (180 167, 1980.09.01.)
- Térbeli logikai játék nyolc játékelemmel (180 384, 1980.10.02.) 2x2x2-es kocka
- Térbeli logikai játék (180 385, 1980.10.03.) oktaéder
- Térbeli logikai játék (180 387, 1980.10.28.) 2x3x3-as test
- Formaépítő játék (180 392, 1980.11.18.) "Kígyó"
- Térbeli logikai játék (180 612, 1980.11.09.) 2x6-os bűvös henger
- Hajtogatható többtagú rendszer végtelenített pántolóelemek útján összekötött egyenes oldalélű, merev, lapszerű részekkel vagy testformákkal (192 686, 1985.03.29.) "Bűvös négyzetek" v. "Karikavarázs" v. "Rubic's Magic"
- Mozgatható elemeket tartalmazó elektronikus logikai játék (194 743, 1985.03.04.)
- Kijelzős hajtogatható többtagú rendszer (198 398, 1986.03.21.) a "Bűvös négyzetek" elektronikus változata
- Térbeli fejtörő játék (205 018, 1989.03.10.)
- Elemes térbeli logikai játék (207 233, 1989.07.21.) "Triamid"

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1214067793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.