He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

február 2023
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

A misztikus, titokzatos DROPA kö korongok

2018.02.11. 07:53 guma

Chi Pu Tei, a Beijing egyetem régész professzora vezette hallgatói egy csoportját, hogy feltérképezzék a Himalája hegyeiben az összekapcsolódó barlangrenszereket. A beszámoló szerint, a barlangok belsejét mesterségesen faragták ki, és több lehetett, mint földalatti csatornák és barlangszobák mesterséges rendszere. A falak derkszügűek és lesimítottak, mintha valami különösen meleg hőforrás hevével vágták volna bele a hegybe. A barlangok belsejébe számos ősi, szépen rendezett temetkezési fülkét vájtak, amikben különös emberek csontvázai maradtak fenn. A csontvázak kicsivel több, mint 4 láb (130 cm) magasak, törékenyek és vékonyak, aránytalanul nagy koponyával.

A régész cspoport egyik tagja először úgy feltételezte, hogy egy eddig ismeretlen hegyi gorilla fajtát találhatták meg, de Chi Pu Tei professzor így válaszolt: 'Hallott már valaki arról, hogy egy majom-ember eltemeti a társát?' 'Itt inkább az lesz a kérdés, hogy milyen emberfajtához tartoztak ezek a lények?'

Később több felfedezést tettek a barlangokban, de mindenki elutasította azt az ötletet, hogy ezek majomemberek voltak. A falakra az egek képei voltak festve: a Nap, a Hold, csillagok, és a Föld, a pontokat vonalakkal kapcsolták össze. Aztán a csoport egy mindannyiuk számára hihetetlen felfedezést tett. A barlang poros aljzatán egy félig eltemetett kő korong párt találtak, nyilvánvalóan egy intelligens kultúra keze munkája.
A korong kb. 23 cm átmérőjű, és 2 cm vastag. Pontosan a közepén egy tökéletesen kerek, 2 cm-es lyukkal, a felszínén pedig közepéből kiindulva, a karimáig finom spirál barázda volt belemarva, melytől a kő úgy nézett ki, mint egy idő előtti fonográf lemez.
A lemez korát 10 000 és 12 000 év közé becsülték - még az egyiptomi nagy piramisnál is idősebbre. Ez fantasztikus felfedezés volt, de a csoda még megsokszorozódott. Összesen még 716 ilyen korong került elő. És mindegyik hihetetlen titkokat tartogat. A barázda, további vizsgálatok alapján, egyáltalán nem tűnt barázdának, hanem különös hieroglifák folyamatos vonala, vagyis egyfajta írás!
A kicsiny, majdnem mikroszkópikus méretű betűk egy eddig nem ismert nyelven íródtak. 1962-ben egy másik kínai tudós dekódolta a kőkorongok üzenetét.
A Dropa korongok üzenete: Dr. Tsum Um Nui kezében érezve a győzelmet a korong sima, csiszolt felületét vizsgálta. "Mi lehet ez a korong?" - tűnődött magában.
Ismerte a korong történetét, hogyan fedezte fel 1938-ban egy kínai régész a Himalája magasan fekvő barlangjában, hogy még 715 hasonló korong létezik; hogy mellettük különös, kicsi emberek eltemetett csontvázait találták; hogy mindegyik kőkorong felületén vékony spirálvonallal írt ismeretlen hieroglifák vannak.
Azt is tudta, hogyan néz ki a korong, hogy milyen figyelemreméltó, és hogy 20 éve a Beijing egyetemen csak felcímkézték és elraktározták, mint egy expedíció által talált dolgot.
Ezen időszak alatt már mások is megpróbálták megfejteni a különös írásjeleket, de sikertelenül. Talán most, 1962-ben majd ő megfejti. A professzor a korongról lelkiismeretesen papírra másolta a betűket.
Az írás olyan kicsi volt, hogy tisztán csak nagyítóval tudta tanulmányozni. De a köveket legalább 12 ezer évesnek becsülték. A hieroglifák nagy részét nagyon bonyolult volt kibetűzni, illetve a természet erői is koptatták.
Ahogy dolgozott a professzor, rengeteg kérdés merült fel benne.
Ezek a primitív emberek hogyan tudták ilyen pontosan kidolgozni ezeket a köveket?
Hogyan tudták belevésni ezeket a majdnem mikroszkópikus betűket?
Kik lehettek ők és mi volt a céljuk ezzel a sok száz kőkoronggal?
Dr. Tsum Um Nui elkezdte átmásolni a jeleket papírra és hozzákezdett az üzenet megfejtéséhez.
Végül is elkezdett vele haladni. Egy szó kezdett nyilvánvalóvá válni, aztán egy másik is. Egy kifejezés elkezdett érthetővé válni, aztán egy egész mondat. Megfejtette a kódot.
Felismerte, hogy a kövekre írt üzenetben az emberek dropáknak nevezik magukat.
De ez az üzenet 12 ezer évvel később érthetetlen volt számára.
Amit a Dropák a kőbe írtak, vajon kultúrájuk, mitológiájuk rész volt, vagy egy prehisztorikus vallási szertartás része?
Amikor elkészült a fordítással, visszadőlt a karosszékébe, és nem hitt a szemének.
A dropák története nem volt meglepően rövid.
Vajon hogy reagálnak majd a kollégái? Mi lesz a világon a visszhang, igaznak gondolják-e ezt a történetet? A professzor leírta felfedezését és benyújtotta az egyetemnek publikálásra.
Válaszuk gyors és határozott volt: a felfedezés nem publikálható.
A Prehisztorikus Akadémia is gyorsan megtiltotta neki, hogy publikálja sőt, hogy akár beszéljen a munkájáról.
Az akadémia elrendelte, hogy a világ nem tudhat a dropákról, és az ő végzetes utazásukról a Föld bolygóra.
Dr. Tsum Um Nui felfedezéseit végül is nyilvánosságra hozták. Két évvel később publikálta ezzel a címmel: 'Űrhajók kőkorogokba vésett története, melyek 12 ezer éve érkeztek a Földre'
Néhány beszámoló szerint az akadémia megkönyörült és engedélyt adott a professzornak felfedezései publikálására, más forrás alapján a professzor maga publikálta a hivatalos tiltás ellenére. Bárhogy is történt, teóriája és fordítása a régészeti testületek gúnytárgya lett.
A fordítás töredékes volt ahhoz, hogy értékes történelmi ténynek tartsák. Ez nem lehetett igaz. Megváltoztatott volna mindent, amit eddigi történetünkről és az emberiség világegyetemben betöltött helyéről tudtunk.
Miről tesznek tanúbizonyságot ezek a kövek?
A Dropa-korongok történetet mesélnek nekünk egy távoli planétáról érkezett űrhajóról, mely lezuhant a Himalájában a Baian-Kara-Ula hegyekben. A dropák, az űrhajó utasai menedéket találtak a hegyek barlangjaiban. Békés szándékuk ellenére a Himalájában élő ham törzs, akik a szomszédos barlangokban éltek, félreértette és elkezdte vadászni az idegeneket. Sokakat meg is öltek közülük.
A fordítás egy szakasza így szól: 'A dropák a felhők közül érkeztek űrhajójukon. A férfiak, asszonyok és gyerekek a barlangok mélyén bújtak el napkelte előtt 10 alkalommal. Amikor végül megismerték a dropák nyelvét, akkor értették csak meg, hogy a jövevények békés szándékúak.'
A kövek aztán azt beszélik el, hogy a dropák nem tudták megjavítani űrjárművüket, így nem tudtak visszatérni bolygójukra és itt maradtak a Földön. Amennyiben ez igaz, élnek-e még a leszármazottaik? Manapság, ezt a megközelíthetetlen területet két törzs lakja. És az a tény, hogy ők magukat dropáknak és hanoknak nevezik.
Az antropológusok pedig nem tudták egyik törzset sem azonosítani semmilyen ismert fajhoz sem. Nem kínaiak és nem tibetiek.
Mindkét törzs apró termetű, a felnőttek átlagos mérete 3 és 6 láb között van, testük súlya 38 és 52 font között. (1 kg = 2,2 font)
Sárga bőrűek, vékony a testük, és aránytalanul nagy a fejük, ami megegyezik az 1938-ban a barlangokban talált csontvázak arányaival.
Ritka a hajzatuk, és nagy a szemük, amik nem azonosak a ázsiai fajjal, de halvány kék a szemük szivárványhártyája.
Feltehetően még van egy ősi kínai történet, mely megerősíti a dropák állításait.
A történet összefügg a kicsi, gyenge, sárga bőrű emberkékről szóló mesével, akik a felhők közül érkeztek a Földre, és elbújtak mindenki elől csúnyaságuk miatt.
Különös tulajdonStrange Properties:
1968-ban egy orosz természettudós, W. Saitsew felfigyelt a dropa kőkorongokra, aki újra kiadta Tsum Um Nui munkáját, és vizsgálatot folytatott a korongokon.
A gránit kövek nagy koncentrációban tartalmaztak kobaltot és más fémeket - egy nagyon kemény fajta kőbe csakugyan nehéz lehetett egy egyszerű embernek belekarcolni valamit, különösen, ha azok nagyon kicsi betűk.
Amikor oszcillográfon tesztelték a kőkorongot, egy meglepő rezgésű ritmust rögzítettek, ami - ahogy a tudós mondta - egy elektromos töltés vagy elektromos vezetőként működött.
Bármi legyen is az igazi természete, eredete, vagy jelentése, a Dropa kövek egy szövevényes kirakós játékot jelentenek a régészek és antropológusok számára.
Mi az igazság? Honnan származnak a Dropa látogatók? Egy távoli bolygóról? Vagy történetük egy primitív kultúra kitalált mitológiája?
Ha ez utóbbi igaz, akkor csak eggyel több ilyen mítoszt ismertünk meg, mely ősi kultúrák földre érkezését idegen lényekhez köti.
Amennyiben a korábbi az igaz, akkor a Dropa kövek bizonyíthatják az első lejegyzett idegen civilizáció látogatását földünkre. De a Dropa kövek továbbra is megmagyarázhatatlan dolognak bizonyulnak.

http://latogatok.hu/print.php?news.2035

Dropa-kőkorongok: 12.000 éves holografikus lemezek lehetnek?

Lehetséges, hogy megvan a Dropa-kőkorongok végső eredete és célja. A történelemtudomány egyik legtitokzatosabb leleteinek nyomában.

Valóban földönkívüli vetületei lehetnek azoknak a tízezer évnél régebbi kőkorongoknak, amiket egy Himalájában található ősi barlangrendszerben találtak?

A Dropa-kőkorongokként ismert követ megtalálása is eleve elég hihetetlen volt, ezen pedig tetézett az a tény, amit kiderítettek később róluk.

A tibeti határon élő dropa népcsoport által készített korongokat eredetileg egy barlangban találták meg. pontosabban egy olyan, egymással összefüggő barlangrendszer egyik részében, ahol ember még azelőtt sosem járt.

Érdekesség, hogy a barlangokat, amik itt találhatók, senki sem tudta, hogy hogyan faraghatták, vájhatták ki.

ugyanis a barlangok felülete tükörsima, és nagyon egyenes. Néhol pedig az egyenetlenségek között is mégis egyfajta szabályosságot véltek felfedezni a régészek.

Eleinte embereknek hitték azokat, akik készítették a kőkorongokat, azonban egyre több olyan vélekedés is napvilágot látott idővel, melyek szerint ezek a dropák, vagy dzopák valójában égből érkezett, törpeszerű földönkívüliek lehettek.

A korongok kb. 23 cm átmérőjűek, és 2 cm vastag. Pontosan a közepükön egy tökéletesen kerek, 2 cm-es lyukkal.

A felszínükön pedig közepéből kiindulva, a karimáig finom spirál barázda volt belemarva a felületbe, melytől a kövek úgy néztek ki, mint egy idő előtti fonográf lemez.

A lemezek korát 10 000 és 12 000 év közé becsülték - még az egyiptomi nagy piramisnál is idősebbre.

Sokakban felmerült az, hogy ezeket a köveket lehetetlen lett volna akkoriban az adott kor fejlettségi szintén álló embereknek kidolgozni. Az is csak a földönkívüli eredetet erősítő. Ráadásul a lemez feltehetően egy valódin kozmikus lemez volt, egyfajta holografikus információval.

De milyen információ is rejtőzhet a Dropa kőkorongokban? Nos, a holografikus, bennük tárolt információk még ma is rejtélyként vannak jelen a tudomány előtt, mivel egy speciális, az emberiség által nem ismert berendezéssel lehetne csak olvasni őket

Azonban még így is megtudtak róluk néhány dolgot.

A Dropa-korongok történetet mesélnek nekünk egy távoli planétáról érkezett űrhajóról, mely lezuhant a Himalájában a Baian-Kara-Ula hegyekben.

A dropák, az űrhajó utasai menedéket találtak a hegyek barlangjaiban. Békés szándékuk ellenére a Himalájában élő ham törzs, akik a szomszédos barlangokban éltek, félreértette és elkezdte vadászni az idegeneket. Sokakat meg is öltek közülük.

"A férfiak, asszonyok és gyerekek a barlangok mélyén bújtak el napkelte előtt 10 alkalommal. Amikor végül megismerték a dropák nyelvét, akkor értették csak meg, hogy a jövevények békés szándékúak"

A dropák végül nem tudták a saját űrhajójukat megjavítani, mivel a Földön nem állt rendelkezésre sem a megfelelő összetételű anyag, sem a technológia.

Így a Földön ragadtak, és több ezer éven át lassan beilleszkedtek, beolvadtak más népcsoportokba. Ma az adott területen olyan törzsek élnek, akik magukat ham és dropa tagoknak vallják.

Ezeket a törzseket a tudomány nem tudja egyértelműen beazonosítani, mivel sem a kínai, sem pedig a tibeti törzsekhez nem hasonlítanak genetikailag.

Amikor oszcillográfon tesztelték a kőkorongot, egy meglepő rezgésű ritmust rögzítettek, ami egy elektromos töltés vagy elektromos vezetőként működött. Bármi legyen is az igazi természete, eredete, vagy jelentése, a Dropa kövek egy szövevényes kirakós játékot jelentenek a régészek és antropológusok számára.

A Dropa-kőkorongok rejtélye tehát még nem lett teljesen megfejtve, ugyanakkor tudunk már egyet s mást.

Idővel pedig elénk tárulhat az emberiség elfeledett múltja is...

https://avilagtitkai.com/articles/view/dropa-kokorongok-12000-eves-holografikus-lemezek-lehetnek

A Dropa Kőkorongok mesébe illő felfedezése

részlet:

Tsum Um Nui véleménye szerint a hieroglifikus írás egyik sora így értelmezhető:

„A dropák egy űrhajóban ereszkedtek alá a felhők közül. A férfiak, a nők és a gyermekek a barlangokban rejtőztek el tíz időegységgel a napfelkelte előtt. Amikor végre megértették a dropák jelbeszédét, rájöttek, hogy a jövevények békés szándékkal érkeztek.”

Egy másik szakasz Ham-nak az iránti „sajnálatát” fejezi ki, hogy egy földönkívüli űrhajó egy ennyire távoli és megközelíthetetlen hegységben hajtott végre kényszerleszállást, továbbá, hogy semmilyen módon nem tudtak egy olyan újat építeni, amely képes lett volna a dropákat visszajuttatni a saját planétájukra.

 

 

A Dr. Tsum-mal készült riport állítólag 1962-ben jelent meg egy szakfolyóiratban. Utólag a Japánban vállalt önkéntes száműzetése miatt nevetség tárgyává tették. Itt is hunyt el. Az Őstörténeti Pekingi Akadémia sohasem ismerte el, hogy publikált volna és sohasem beszélt a leletekről.

„Tsum Um Nui” nem egy valódi kínai név, s a kritikusok szerint Dr. Tsum talán valójában nem is létezett. Viszont, Tsum Um Nui egy olyan japán név, amelyet kínaira ültetettek át. Semmilyen bizonyítéka nincs a személyére vonatkozóan a dropa állításokon túlmenően. 

A további kutatások

 

1965-ben Chi Pu Tei professzor és négy kollégája végül engedélyt kapott teóriájának a bemutatására. Ezt a következő címmel publikálták:

„Rovásírásos szövegek olyan űrhajókról, amelyek a Korongok feljegyzése szerint 12 000 évvel ezelőtt szálltak le a Földre”.

A későbbiekben ugyanabban a barlangban felfedezett kb. 716 vésett korong feljegyzései egy bámulatos történetet mesélnek el egy olyan űrszondáról, amelyet egy másik bolygó lakói küldtek. Miután földet értek a Bayan-Kara-Ula hegységben, a szövegek állítólag arról számolnak be, hogy a békés szándékú idegenek összetűzésbe keveredtek a Ham törzs tagjaival, a szomszédos barlangok lakóival, akik levadászták és meggyilkolták őket. 

Azok a fotók, amelyekről azt állítják, hogy a Dropa Korongok, valójában a Bi Korongok, amelyekből Kína szerte több ezret találtak, főként a délkeleti tartományokban. A Bi Korongokat a néhány inchestől a több láb nagyságúkig osztályozzák és leggyakrabban jádéból és jadeitből készítik őket egy kis kerek vagy szögletes lyukkal a közepükön.

A legtöbb Bi Korong a csiszolt kőkorszakból (kb. Kr.e. 3000) való, azonban csak a Shang-dinasztia időszakáig találtak ilyeneket. A Bi Korongok a Shang-perióduson túl általában gazdagon díszítettek: sárkányokat, kígyókat és olykor halakat véstek beléjük, s rituális szertartások során használták őket

A legtöbb neolitikus Bi Korongot sírhelyeken találták, az elhunyt feje vagy lábfeje alá temetve. Van olyan elmélet, amely szerint az elhunyt szellemét volt hivatott szolgálni. Az olyan szerzők szerint, mint Hartwig Hausdorf, egyetlen Bi Korongot sem találtak, amely olyan írást vagy spirális rovást tartalmazott volna, mint amilyennel a dropák történetében találkozunk.

A dropa lemezekről azt mondják, hogy 12 hüvelyk (kb.30cm) átmérőjűek. Mindazonáltal, egy Hausdorf és mások által mutatott fekete-fehér fénykép egyértelműen leleplez egy, az aljzatra helyezett korongot, s egyértelműen több láb átmérőjű és egyáltalán semmilyen jelzést nem tartalmaz.

 

Orosz kutatás

Orosz tudósok látni szerették volna a korongokat, ezért többet Moszkvába küldtek bevizsgálásra. Csiszolással eltávolították azokat a kőzetszemcséket, amelyek beléjük tapadtak, ezt követően pedig vegyelemzés alá vetették őket. A tudósok meglepetésére a korongok kobaltot és egy másik fémszerű anyagot tartalmaztak nagy mennyiségben. Sőt, amikor egy különleges forgókorongra helyezték őket, Dr. Vyatcheslav Saizev szerint, aki a Sputnik nevű szovjet magazinban írta le a kísérletek menetét, vibráltak, illetve egy szokatlan ritmusban úgy „dúdoltak”, mintha elektromos töltés haladt volna rajtuk keresztül. Vagy amint azt egy tudós érzékeltette: „mintha egy elektromos áramkör bizonyos részét alkották volna”. Nyilvánvaló módon olykor nagyfeszültségnek voltak kitéve.

„Olyannak tűnnek, mint az ősi merevlemezek, amelyek úgy forognak, mint azok a merevlemezek, amelyek napjainkban vannak. Talán ha egyszer el tudnánk olvasni ezeket az ősi merev lemezeket, akkor több kérdést is meg tudnánk válaszolni.”

1974-ben Ernst Wegerer osztrák mérnök, fényképeket készített két olyan korongról, amely összecseng a Dropa Korongokról készült leírással. A Xian-ban található Banpo Múzeum egyik csoportos idegenvezetésén vett részt, amikor meglátta a korongokat kiállítva. Azt állította, hogy mindegyik korong közepében egy lyukat, valamint a részben már szétbomlott spirálszerű barázdákban hieroglifákat látott. 

Wegerer további információkat kért a Banpo Múzeum vezetőitől a vitrinekben található tárgyakról. Az igazgató semmit sem tudott a kövek történetéről, noha minden más agyagtárgyról el tudta mondani a teljes históriáját. Csak annyit tudott, hogy a kőkorongok jelentéktelen „kultikus tárgyak”. 

Wegerer engedélyt kapott arra, hogy kézbe vegyen egy korongot. Egy kilogrammosra, illetve két fontnyira (kb. 90dkg) becsülte a súlyát, továbbá az átmérőjét egy lábnyira (30,48cm). A hieroglifák nem látszódtak a fényképein, mivel részben már lemállottak, s a fényképezőgép vakuja elhalványította az olyan finom részleteket, mint a spirális barázdák. 

A látogatását követő néhány nappal, az igazgatónak el kellett hagynia az állását anélkül, hogy közölték volna az okát. 1994 márciusában mind ő, mind a két kőkorong eltűnt Wang Zhijun professzor, a Banpo múzeum igazgatója szerint. 

forrás: http://www.crystalinks.com/

 http://boldognapot.hu/blog/a-dropa-kokorongok-mesebe-illo-felfedezese/

A rejtélyes dropák és hanok

Ami azonban igen elgondolkodtató, hogy jelenlegi korunkban a dropák által régen lakott Földrészen mindössze két törzs él, amelynek oka valószínűleg a hely megközelítésének nehézsége. Az itt élő törzsek neve saját elmondásuk alapján: dropák és hanok. A vizsgálatok alapján semmilyen emberi fajhoz nem tudták őket besorolni, nem tartoznak sem a kínaiakhoz, sem a tibetiekhez. Mindkét törzs tagjai apró termetű, sárga bőrű, vékony testalkatú egyének, akiknek az egykor a barlangban felfedezett maradványokhoz hasonlatosan nagy fejük van a testükhöz képest. Hajuk igen ritka, szemük nagy, melynek színe halványkék. Ezen kívül más ősi kínai legendákban is fellelhető a dropák létezése, amelyben ezek a lények annyira csúnyák voltak, hogy elrejtőzve éltek barlangjaik mélyén az emberek világától.

A titkok sokasodnak

A dropa kőkorongok legközelebb 1968-ban keltették fel egy orosz természettudós (W. Saitsew) figyelmét. Ő megint tanulmányozni kezdte a lemezeket és kiadta újra Tsum Um Nui kutatásának eredményeit. Az általa elvégzett vizsgálatoknál a kőkorong talánya még inkább fokozódott. Azok anyaga kobaltot és más fém fajtákat tartalmazott. Rejtély, hogy sikerült ilyen apró jelek sorozatát belevésni. Az oszcillográf tesztjei alapján, működhettek a korongok elektromos töltés vagy elektromos vezetőként is, mivel a vizsgálat alatt különös rezgésű ritmusra leltek. Mintha valaha egy elektromos áramkör részei lettek volna. W. Saitsew egyfajta ősi merevlemezekhez hasonlította őket.

Továbbra is maradnak a talányok

A régészek és az antropológusok számára még jó sokáig titkokkal teli leletek maradnak ezek a kövek. Addig is itt vannak a megválaszolatlan kérdések számunkra, hogy vajon mi az igazság.
Azok, akik nem hisznek benne, kitalált történetnek gondolják, azzal érvelnek, hogy semmi sincs egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztva és az egykori megfejtőjének neve (Tsum Um Nui) sem egy valódi kínai név, talán ő maga is csak egy legenda szüleménye.

Lehetséges, hogy tényleg nem vagyunk egyedül és idegenek éltek és élnek köztünk ma is? Esetleg csak az emberi elme űz megint tréfát velünk, és csak egy régi fejletlen kultúra hagyta ránk a mítoszainak egyikét? Akkor azonban hogyan tudott ilyen precíz módon kidolgozott „üzeneteket” hátrahagyni az utókornak? Ezen kívül még számtalan kérdés felmerülhet bennünk, amelyekre egyértelmű válasz jelenleg még nem létezik. A talányok pedig egyre csak sokasodnak szerte a világban.

Forrás: noiportal.hu — B. Hajnalka

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr7213566927

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása