He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

november 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Kim Dzsong-Il múzeuma és titkos alagútja

2018.01.19. 07:50 guma

Míg Phenjan külön múzeumot hozott létre Kim Dzsong-Il élete során kapott ajándékaiból (az észak-koreai Nemzetközi Barátság Kiállítás Csarnoka egy 70 ezer össznégyzetméteren elterülő propagandaközpont, amelynek 180 szobájában azokat a tárgyi relikviákat állították ki, amelyeket Kim Ir-Szen diktátor és hasonló elveket valló néhai fia, Kim Dzsong-Il kapott a külföldi politikusoktól), addig Szöul turistaközpontot alakított ki a kommunisták titkos katonai alagútjából.

2013. február 27: Bár idén januárban Kim Dzsong-Un Észak-Korea új pártfőtitkára megpendítette, hogy 60 év után békét szeretne kötni Szöullal, ám a konkrétumok, és a tényleges politikai tárgyalások helyett a két ország között még ma is a Panmunjomban 1953. június 8-án aláírt fegyverszüneti megállapodás van érvényben. Szakértők szerint a politikai enyhülésre utalhat az a Dél-Korea által tett gesztus is, miszerint a kapitalista ország 2009-ben turistaközponttá alakította át azt a titkos észak-koreai katonai alagutat, amelyen keresztül a kommunista állam hadserege meglepetésszerűen támadta volna déli szomszédját.

Múzeum lett a katonailag félig aktív alagútból

Egyes katonai feltételezések szerint Phenjan csaknem 30 titkos alagutat ásatott ki Kim Dzsong-Il uralkodása alatt a két ország közötti demilitarizált zóna alatt, hogy a háború újabb folytatásaként minden feltűnés nélkül támadhassa meg kapitalista szomszédját. (Az elkészült titkos korridorokból eddig csak négy alagútnak sikerült a kilétét felfednie Szöulnak.) A szóban forgó, a nyugatiak által csak 3-as számúnak hívott alagutat 1978 októberében fedezték fel a dél-koreaiak egy disszidens vallomása alapján. A Szöultól 44 kilométernyire, Panmunjon közelében kialakított járat mindösszesen 1,7 kilométer hosszú, 2 méter magas és 2 méter széles. Amerikai katonai számítások szerint a föld felszíne alatt 73 méter mélységben kialakított alagút óránként egy-egy hadosztály (30 ezer könnyű fegyverrel felszerelt katona) átengedésére alkalmas.

 

 

Kezdetben természetesen Észak-Korea tagadta az alagút meglétét, majd amikor egyre több tárgyi bizonyíték szolgált a Szöul felé néző járat méreteiről, Phenjan akkor azt közölte, hogy a vájat egy közeli szénbánya része, amelynek iránya és mérete gazdasági és nem katonai céllal készült. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek érdekében az észak-koreai hadsereg egy héten keresztül 70 tonna szénporral be is fújta/dörzsölte a járat kisebb-nagyobb méretű szikláit, hogy „Kedves Vezetőjük” állítását igazolni tudják. A járatról készült geológiai felmérések azonban ismét nem Észak-Korea javára döntötték el a politikai vitát: Mivel a szén üledékes eredetű kőzet, így az sohasem fordulhat elő közösen a gránit rétegekkel, hiszen ezek már magmás eredetűek.

 

 

Szöul ellenben pénzt látott az Észak-Koreai Néphadsereg munkájában, így múzeumként 2009-ben megnyitották a nagyközönség előtt az úgynevezett 3-as számú alagutat, amelyből 265 méter balesetmentesen be is járható a demarkációs vonal széléig. A két ország határát bár a föld alatt nem őrzik az északiak, innen azonban azért nem érdemes tovább haladni, mert a déliek több betonból kiöntött géppuskafedezéket, kétsoros szögesdrót-akadályt és közel 500 méter hosszban lefektetett aknamezőt alakítottak ki egy esetlegesen innen indított támadás kivédésére. A turisták a „felejthetetlen” élményük fokozása érdekében a múzeum bejáratánál elismerő oklevelet és egy szögesdrótból, repeszekből összeállított „ajándékot” is vásárolhatnak szeretteiknek.

 

 

A Nemzetközi Barátság Kiállítási Csarnoka

Az 1,7 kilométer hosszú katonai alagút észak-koreai kijárata a helyenként nyolcsávos Szabadság autópálya mellett fut ki a földfelszínen. Ez a kényelmesen beautózható sztráda pont Myohyang-San városkánál ér véget, ahol a kommunista ország egyik legjelentősebb „műemléke”, az 1978. augusztus 26-án felavatott Nemzetközi Barátság Kiállítás Csarnoka áll. A koreai népi építészet stílusjegyeit felhasználó múzeum lényegében egy 70 ezer össznégyzetméteren elterülő propagandaközpont, amelynek 180 szobájában azokat a tárgyi relikviákat állították ki, amelyeket Kim Ir-Szen diktátor és hasonló elveket valló néhai fia, Kim Dzsong-Il kapott a külföldi politikusoktól.

Az ablak nélküli, 8 méter vastag vasbetonból kizsaluzott vegyi-, kémiai- és atomtámadásnak is ellenálló épületben eddig több mint 220 ezer külföldi ajándékot halmoztak fel az állandó kiállítás szervezői, amelyből jelenleg 60 ezer, zömmel giccsbe hajló tárgyat lehet megtekinteni. Mivel a világ csaknem összes országából kapott már ajándékot a Kim-család, így a múzeum azt a benyomást kelti a látogatókban, mintha a Föld összes kormánya együttesen támogatná az észak-koreai rezsimet. Ráadásul Helen-Louise Hunter szakíró szerint ezt a „csalóka varázst” az is csak növeli, hogy az észak-koreaiak – akik nincsenek tisztában a diplomáciai protokollal – a szuvenírek nagy száma miatt azt hiszik, hogy „szeretett vezetőik annyira lenyűgözték a világot tehetségükkel, hogy nem győzik nap, mint nap elfogadni az ajándékokat.”

 

 

Miután a látogatók beléptek a múzeumba és felvették papucsaikat a cipőikre, az „idegenvezető” felszólítására kivétel nélkül mindenkinek meg kell hajolnia Kim Ir-Szen és Kim Dzsong-Il egész alakos szobra előtt. Innen tovább haladva körülbelül 20 terem csak a néhai diktátorok kimagasló képességéiről és a nép szeretetéről lehet kisebb-nagyobb tablókat, verseket és fotókat megtekinteni.

A legtöbb ajándék az egykori kommunista/szocialista vagy ehhez a politikai rendszerhez hasonló gondolkodású nemzetektől érkeztek. A sokszor bizarr témájú és kialakítású ajándékok a következők:

Egy kolosszális kitömött medvefej, vörös szaténpárnán „szervirozva” Nicolae Ceauşescu néhai román diktátor meleg ajánlásával. Díszes sakktábla alkar nagyságú fémből kiöntött figurákkal Moammer Kadhafi egykori líbiai diktátor kedvességéből. Egy pompásan megmunkált krokodilbőrből készült bőrönd Fidel Castro kubai diktátortól. Ezüstből kivert, 2 méter hosszú íves arab kard miniatűr mecsetet ábrázoló gyöngyház-berakással Jasszer Arafat palesztin politikus szívességéből. Egy antik gramofon Csou En-laj Kína első miniszterelnökétől. Egy komplett páncélozott gépkocsi Mao Ce-tung néhai kínai diktátortól, illetve ennél kétszer nagyobb, szintén golyóálló limuzin Sztálintól.

 

 

Egy elefántcsontból kifaragott oroszlán Julius Nyerere tanzániai marxista politikustól. Egy aranyból készült cigarettatárca Joszip Broz Titótól. Ezüstből készült evőpálcikák a Mongol Kommunista Párttól, házi bivaly szarvából készült fogantyúk Líbiából. Ami érdekes, hogy a gyűjteményben fellelhető egy Michael Jordan által dedikált kosárlabda is, amelyet még Madeleine Albright egykori amerikai külügyminiszter adott át személyesen Észak-Korea urának. Persze a labdán kívül az USA többször ajándékozott a „Sátán birodalma” vezetőinek nagy értékű könyveket, vázákat, tükröket, ónból és ezüstből készült házi készítésű műtárgyakat. Kanada ennél szerényebb volt. Ők csak egy jegesmedvebőrt, a Nemzeti Fekete Egyesült Front pedig egy 40 darabos lepkegyűjteményt küldött el Kim Ir-Szennek.

 

 

A fent felsorolt tárgyak a még elfogadható kategóriát képviselik. A világ többi kommunista, terrorista és önjelölt önkényuralmi szervezete ugyanis sokszor bizarrnak, vagy kacatnak is beillő szuvenírt küldött el Phenjanba: Georgij Malenkov, Sztálin után a Szovjetunió második elnöke például csak fekete limuzinjának motor nélküli replikáját küldte el Észak-Koreába. Gorbacsov már ezt sem. Ő egy vörös csillaggal díszített, valószínűleg egy moszkvai lengyel piacon vett üvegvázát, majd egy használt űrhajósruhát küldött el. A Kuvaiti Újságíró Szövetség elnöke csak egy tollkészletet.

Japán többször is megcsillogtatta humorát: a 70-es évek elején még egy italkitöltő automatát, majd egy Sony gyártmányú walkmant, a 80-as években már egy Casio billentyűzetet, Yamaha orgonát, majd egy nagyon régi Apple számítógépet - amely már akkor úgy nézett ki, mintha pont akkor dobták volna ki a szemétre. Pár évvel ezelőtt a kínai Hwabei Tire Factory ennél is lejjebb ment: Ők egy gumiból készült hamutartót és egy használtnak tűnő, fröccsöntött és hiányos evőeszköz-kollekciót postáztak ki. A múzeum bizarr gyűjteményében egyébként jelentős mennyiségű a giccs, a hamutartók, és az érdektelen fogyasztási cikkek mennyisége. Sajnos a külvilágtól teljesen elzárt helyieknek még ez a szemétdomb is „hatalmas élménynek” számít, hiszen Észak-Koreában csak itt van összegyűjtve a világ minden tájáról ennyi tárgy.

Egyébként – szerintem – a legkreatívabb két ajándékot a nicaraguai Sandinista Front ajándékozta a Kim-családnak. Az egyik ilyen „remekmű” egy tigriskarom, amely pont az Egyesült Államok térképét szakítja ketté, a másik pedig egy kitömött vigyorgó aligátor, amelynek kinyújtott mancsaiban egy fából készült koktélpoharas tálca van, a hüllő fején persze ott virít az elmaradhatatlan napszemüveg.

Jamrik Levente
http://gyartastrend.hu/varoslako/cikk/kim_dzsong_il_muzeuma_es_titkos_alagutja

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr113543793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

taga20 2018.01.19. 18:51:39

tök olyan, mintha felcsúton járnánk.

csak szerencsétlenségünkre a magyar kimirszem még él.

egyszer csak szerencsénk lesz:)

uploads.disquscdn.com/images/0b86dfdcc33d0e04ffcd04ed237fff91e44ff67c4cfc81f95506333861201497.gif

guma 2018.01.22. 16:40:39

@taga20:

nem szerencse kérdése, hogy fordul-e a világ, vagy kezdődik az emberek helyett a stadionok fenntartásának a világa...