He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Valóban eltőzsdézte a manyup egy részét a kormány? Ez miatt csak 2030-ig biztos a nyugdíj?

2018.01.17. 05:42 guma

Matolcsy sokat ígért a magánnyugdíjpénztári lenyúláskor, ez lett belőle

Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.

"Az állami rendszerbe való visszalépéssel semmilyen kár nem érhet senkit" – áll abban a kormányzati tájékoztatóban, amelyet a 2011 elején véghezvitt radikális nyugdíjreformmal kapcsolatban adtak ki. Az 1998-ban indult hárompilléres rendszer megszüntetésével kapcsolatos vita a napokban újra fellángolt, miután a laikusok számára is világossá vált: egyéni számlák helyett az államkasszában landolt a pénztáraktól lenyúlt vagyon.

Ahhoz hogy megértsük, ezzel miért problémás, és hogy miért is lépett a kormány a válság kellős közepén, menjünk vissza az időben bő húsz évet. A II. világháborút követően kialakított állami, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerének fenntarthatósága a kilencvenes években rendült meg azzal, hogy visszaesett a korábban teljes foglalkoztatottság, így pedig a kassza bevétele is. Ráadásul az a Ratkó-generáció, amelyiknek a befizetése korábban garantálta a nyugdíjrendszer stabilitását, vészesen közeledett a nyugdíjkorhatár felé, így amíg korábban sok befizetésből kevesebb ember nyugdíját kellett kihozni, ez kezdett megfordulni.

A Horn-kormány döntése nyomán 1998-ban a rendszer tehermentesítésére indult el a hárompillérű nyugdíjmodell, amelynek második pillére a kötelező magánnyugdíjpénztár volt. Ennek lényege, hogy az állam által elvárt nyugdíjjárulék nagy része az állam helyett egy magánpénztárhoz áramlik, amely a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjakból keletkező alapból fedezi az ellátás meghatározott hányadát.

Ebben a rendszerben van azonban egy bökkenő: a nyugdíjfizetés terhe alól csak több évtized múlva mentesül a nyugdíjkassza, a kieső befizetést ezért pótolni kell, hogy az ellátást a mostani nyugdíjasoknak is fizetni lehessen. A reform kiötlői optimistán úgy gondolták, a javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően növekvő államháztartási bevétel pótolja a kiesést.

Ez azonban nem így történt. A kétezres évek második felében már évente 300 milliárd forintot meghaladó terhet jelentett a költségvetésnek a nyugdíjkassza kipótlása a pénztárakba áramló tagdíjak összegével.

A 2010 végén elfogadott törvénymódosítással ezt a 2011 elejére már csaknem 3000 milliárd forintra duzzadt pénzállományt rekvirálta az állam. Ám az már akkor is látszott: ahogy végrehajtották mindezt, úgy aligha oldódnak meg a nyugdíjrendszer problémái. Ahelyett ugyanis, hogy a pénzt, úgy ahogy van, a nyugdíjkasszába pakolta volna át, egészen mást tett a kormány.

folytatás:

http://hvg.hu/gazdasag/20180115_magannyugdijpenztar_matolcsy_gyorgy_mnb_nyugdijrendszer

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr1513578389

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása