He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Magyarországon jelentős romlás következett be - itt, ott... (vélemény, adat gyűjtemény)

2017.12.31. 03:50 guma

Megrángatták Magyarországot - jön a hideg zuhany 2018-ban?

A 2017-ben megjelent versenyképességi mutatók jól kirajzolták azokat a területeket, amelyeken Magyarországon jelentős romlás következett be, ám amelyeket a kormány szokásához híven megpróbált bagatellizálni.

Összességében úgy tűnt 2017-ben, hogy Magyarország versenyképességét tekintve nem áll valami jól a nemzetközi palettán, annak ellenére, hogy a fő makrogazdasági mutatói azt sugallják: jó állapotban van az ország. Az alábbiakban összefoglaljuk annak a három nemzetközi szinten is széles körben jegyzett versenyképességi rangsornak az eredményeit, amelyek - bár a kormány sokszor megpróbálja elhitetni, hogy ezek jelentéktelenek - fontos szerepet játszanak a külföldi befektetők üzleti, beruházási döntéseinek meghozatalában.

Az első hideg zuhany

Először május végén a svájci IMD Versenyképességi évkönyv rangsora jelent meg, amelyet a világ egyik leghíresebb üzleti iskolájának versenyképességi központja publikál. Az évkönyv az egyes országokat aszerint elemzi és rangsorolja, hogy képesek-e a vállalkozásoknak olyan környezetet teremteni és fenntartani, amely erősíti a versenyképességüket.

A 63 országot összehasonlító ranglistán Magyarország 2017-ben az 52. helyre csúszott a 2016-os 46.-ról, és mind a visegrádi, mind a kelet- és közép-európai uniós tagállamok között az utolsó helyre került. Az elemzés összességében azt állapította meg, hogy "a magyar út eleddig nem mutatja egyértelmű jeleit egy jövőorientált és konzisztens versenyképességi stratégiának, sokkal inkább erősíti azt a benyomást, hogy az ország egyre távolabb sodródik az úgynevezett jó kormányzás alapelveitől és gyakorlatától."

Utolsó hely

Magyarország gazdasági teljesítménye számottevő romlást mutatott: a 2015-ös 17. helyezés 2016-ban 26.-ra, majd 2017-ben 36.-ra romlott. Ekkora pozícióvesztést más visegrádi országban nem lehetett tapasztalni - jegyezte meg az ICEG European Center független közgazdasági kutatóintézet, amely az IMD magyarországi partnereként működött közre a jelentés elkészítésében.

A gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban az elemzés egyebek mellett kiemelte, hogy nemzetközi befektetések terén az utolsó (63.) helyre került az ország, ami azt sugallja, hogy a magyarországi gazdasági-társadalmi helyzet bizonytalanságai nem vonzóak a befektetőknek. Ez azt eredményezheti, hogy az ország még jobban rászorul majd az uniós forrásokra.

A közép- és kelet-európai tagállamok versenyképessége (2013-2017) Forrás: IMD

Kormányzati hatékonyság terén Magyarország ugyan megtartotta az 54. helyét, de ezen belül a közpénzügyek (51.) és az adópolitika (57.) terén egy-egy helyet visszaesett. Az intézményi környezet (43.) és az üzleti szabályozás (42.) terén megtartotta korábbi pozícióit. A megkérdezett vállalatvezetők kevésbé tartották hatékonynak a kormány jóléti állam működtetése terén produkált teljesítményét, és az elszegényedés, a szegénység, valamint a társadalmi kirekesztettség kérdéseihez kapcsolódó társadalmi kohézió (59.) terén is komoly problémákat látnak.

Rosszul áll az ország

Üzleti hatékonyság terén Magyarország a 2016-os 56. helyről a 60.-ra csúszott vissza. A vállalatvezetők túlnyomó többsége egyre problémásabbnak látta a termelékenység és a hatékonyság területét (45. helyről az 57. helyre) és az uralkodó menedzsment gyakorlatot (55.-ről a 61. helyre), de a munkaerőpiac (57.-ről az 59. helyre), a finanszírozás (52.-ről az 54. helyre), illetve az uralkodó attitűdök és értékek (59.-ről 62. helyre) indikátorai is romlást mutatnak. Az eredmények az ICEG szerint azt is igazolták, hogy a globalizációval szembeni negatív kormányzati attitűd (63.) is szerepet játszhat abban, hogy a fiatal és szakképzett munkavállalókat nehéz megtartani (63.).

Az infrastruktúra terén is rontott két helyet Magyarország (41.). A rangsorhoz kapcsolódó elemzés pedig (az év során megjelenő más rangsorokhoz hasonlóan) megállapította, hogy Magyarország nagyon rosszul áll a digitális és technológiai készségek (61.), illetve a nyelvtudás és nyelvi készségek terén (60.).

Az NGM megtalálta az okot

A kormány, mint korábban minden olyan elemzésnél, jelentésnél, amely a magyar gazdaság gyengeségeire, kritikus pontjaira hívta fel a figyelmet, ennél is támadóan reagált, megpróbálta megkérdőjelezni hitelességét. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elismerte, hogy a rangsor valós versenyképességi kihívásokra is ráirányítja a figyelmet, ezért a kormány fel is állította a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot - amely konkrét javaslatainak pozitív hatásai a kormányzati remények szerint a következő években már megjelennek majd a rangsorokban.

Ugyanakkor belekötött abba, hogy az elemzés kétharmad részben a 2016. év hivatalos statisztikáira, egyharmad részben pedig a 2017 márciusában 6252 vállalatvezetővel folytatott véleményfelmérésre épített. A szaktárca szerint "az IMD versenyképességi rangsora, nyilvánvalóan nem tükrözte például a gazdasági növekedés év eleje óta megfigyelhető gyorsulását, vagy a beruházások ez évi dinamikus bővülését".

Továbbá azt is megjegyezte, hogy "az IMD felmérése és a hozzá hasonló nemzetközi rangsorok fontos korlátja, hogy a statisztikai adatokkal nem mérhető tényezőket szakértői vagy vállalatvezetői véleményekkel helyettesítik, és emiatt gyakran nem annyira a valós, objektív módon mérhető versenyképességet, hanem inkább a versenyképesség szubjektív megítélését tükrözik. Hosszabb ideje jól megfigyelhető, hogy Magyarország a statisztikai adatokkal mért rangsorokban jobban teljesít, mint a szubjektív vállalatvezetői megkérdezések alapján."

Végre valami pozitívum?

Ehhez képest nagy felüdülést jelenthetett a kormány számára, amikor pár hónap múlva megjelent egy másik, globálisan szintén igen széles körben követett, ugyancsak svájci rangsor, a Világgazdasági Fórum (WEF) által összeállított Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index - GCI).

Magyarország ugyanis nagyot ugrott ezen a versenyképességi ranglistán, miután összpontszámán egy tizedet javítva (4,3 pont) egy év alatt 9 helyet lépett előre, így a globális rangsorban a vizsgált 137 országból a 60. helyre került. Ezzel az EU 28-ban a 24. legversenyképesebb tagállamnak számít.

A Világgazdasági Fórum 2003 óta teszi közzé minden évben a világ országainak versenyképességi rangsorát, amelyben 2017-ben összesen 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon, 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.

Ezt az eredményt ünnepelte a szaktárca, kommentárjában nyoma sem volt az előző versenyképességi rangsor kapcsán előhozott "szubjektív megítélés" kritikájának, és "az eddigi legnagyobb egy év alatt mért előrelépés" sikerét a kormány által tavasszal felállított Versenyképességi Tanács munkájának tudta be.

Az összpontszámban tükröződő javulás a technológiai fejlesztéseknek, a lakossági internethasználat bővülésének volt köszönhető, illetve annak, hogy az üzleti szféra megítélése szerint kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet.

Az ördög a részletekben

Ez a tetszetős eredmény azonban csak első látásra tűnik úgy, mintha óriási javulást ért volna el Magyarország. A részleteket megvizsgálva ez sem mutatott lényegesen eltérő képet a magyar gazdaságról, mint a másik svájci rangsor, csak sokkal árnyaltabban mutatott rá igen súlyos problémákra.

A részletekből egyrészt az tűnt ki, hogy bár a magyar gazdaság versenyképességi szerkezete újra közelít a régióéhoz, még így is jelentősen elmarad attól, illetve, hogy Magyarország eredményei egyetlen pillérben sem számítanak a legjobbnak, illetve az ország egyetlen pillérben sem igazán rendelkezik versenyképességi előnnyel, viszont egyben - a felsőoktatás és szakképzésben - a legrosszabb.

Forrás: Kopint-Tárki, WEF, 2017

A WEF elemzése szerint a magyar versenyképesség legnagyobb problémája egyértelműen a fundamentumokban keresendő, azaz főleg az oktatásban és az intézményrendszerben. A WEF a legproblematikusabbnak a nem megfelelően képzett munkaerőt, a korrupciót, az adóterheket és adószabályozásokat tartotta.

Kínos pontok

A fő pillérek közül az intézmények minőségét vizsgálóban teljesített a leggyászosabbul Magyarország: itt ugyanis a 137 országból a 101. helyre került a rangsorban (Oroszország, illetve az afrikai Malawi és Uganda mögé). Ezen belül nagyon rosszul állt a tulajdonjog védelmében (126.), az etika és a korrupció terén, amelyen belül "az állami eszközök hűtlen kezelése" és "a politikusok iránti bizalom" terén a 108. és a 105. helyen található (messze Oroszország mögött).

A "jogtalan befolyás" alindex esetében Magyarország a 120., amelyen belül a "bírósági függetlenség" esetében a 101., a "kivételezés a kormányzati tisztviselők döntéseiben" elnevezésű alindexben pedig a 131. Utóbbi esetében legfeljebb annyival vigasztalhatjuk magunkat, hogy a helyzet még nem olyan rossz mint Zimbabwéban vagy Venezuelában, bár a pontszámokat tekintve elég közel állunk ezekhez az országokhoz.

Az állami szektor teljesítménye alapján Magyarország a 118., amelyen belül "a kormányzati költések hatékonysága" alapján a 108., "a jogi keretek hatékonysága a szabályozásokkal szembeni kifogások esetén" alapján a 132., "a kormányzati döntéshozatal átláthatósága" alapján a 125. az ország. A magyarországi partnerként közreműködő Kopint-Tárki Zrt. szerint ezek hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a vállalatok sem viselkednek etikusan (ennek alapján Magyarország a 127.).

Még a javítás is lemaradást jelentett

Ehhez képest az ősszel a Világbank által kiadott Doing Business versenyképességi ranglistája - amely olyan kritériumokat vizsgál, mint például mennyire könnyű új céget alapítani, új ingatlant bejelenteni, elektromos áramot bevezetni, építési engedélyeket szerezni, adózni, szerződéseket betartatni vagy finanszírozáshoz jutni - nem nyújtott nagy vigaszt a magyar kormánynak, hiszen ezen a listán is visszacsúszott Magyarország, a 41.-ről a 48. helyre a vizsgált 190 gazdaságból.

Hiába javított az ország a 2016-os eredményekhez képest szinte minden mutatóban (tízből hatban), hiába nőtt összpontszáma (úgynevezett DTF pontszám) 72,13-ról 72,39-re, a ranglista elején lévők nagyobb javulást értek el a versenyképességi mutatóikban. Ezért az ország relatíve lemaradt az élbolytól. Egyébként itt egyetlen mutatóban volt enyhe romlás, az adózásban, ahol 93. lett Magyarország.

Inkább "a tényekre alapoz"

Az NGM a javulást annak tulajdonította, hogy megszűntek a cégbejegyzési illetékek, ami olcsóbbá tette a cégalapítást, illetve bevezették a bírósági illetékek elektronikus fizetését és javult a szerződések érvényesítésének hatékonysága.

Ugyanakkor a szaktárca szerint az ellentétes irányú mozgások "jól mutatják az ilyen rangsorok hiányosságait, hiszen egymástól eltérően értelmezik és más módszertannal mérik a versenyképességet."  "A kormány az eltérő módszerű és motivációjú rangsorok helyett a tényekre alapoz a versenyképesség vizsgálatakor", például arra, hogy nálunk a legalacsonyabb a társasági adó és jövőre csökkennek majd a munkavégzés járulékai is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a parlament számos olyan változtatást fogadott el, amelyek hatásait majd a jövő évi Doing Business besorolásában lehet majd érzékelni.

Bár az a minisztériumi reakciókból kiderült, hogy a kritikát még mindig nehezen viselik, mégsem nézik tétlenül az eredményeket, ami akár jó hír is lehetne. A választ arra, hogy a kormány által foganatosított intézkedések mennyire váltják be a reményeket és hoznak pozitív változást a fenti rangsorokban, az előttünk álló év fogja megadni. Az azonban nyugodtan kijelenthető: van mit javítani.

Nyitókép forrása: StockSnap.io

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megrangattak_magyarorszagot_jon_a_hideg_zuhany_2018-ban.653764.html

Romlott az államháztartás nettó finanszírozási képessége

Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a harmadik negyedévvel záruló elmúlt egy évben a GDP mínusz 2,3 százalékát, mínusz 857 milliárd forintot tett ki az egy évvel korábbi azonos időszak plusz 56 milliárd forintjával szemben - tette közzé honlapján a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi számlák adatait.

A harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP mínusz 2,6 százalékát, mínusz 252 milliárd forintot tett ki.
    

A jegybank közölte: az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2017 harmadik negyedévének végén a GDP 72,4 százaléka, 26 956 milliárd forint volt.
   
Az államháztartás nettó tartozása a GDP 62,7 százalékát, 23 317 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedévének végén.
   
2017 harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 405 milliárd forint volt.  
   

A kötelezettségek terén - az előző negyedévekhez hasonlóan - számottevően növekedett a hosszú lejáratú értékpapírállomány, a fő hitelezők ebben a negyedévben elsősorban a háztartások és a hitelintézetek voltak.
   
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 114 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentős mértékben nőtt a hitelintézeteknél elhelyezett betétállomány.
   
A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 4,6 százaléka volt a szeptember végéig terjedő egy éves időszakban.
   
A háztartások pénzügyi eszközei közül a harmadik negyedévben a legnagyobb mértékben a hosszú lejáratú állampapírok növekedtek, és jelentős volt a készpénz, valamint a részvények és részesedések növekedése is. Kisebb mértékben növekedtek a betétek és a nyugdíjpénztári tartalékok.
   
A harmadik negyedévben a háztartások kötelezettségeit tekintve jelentősen bővült az ingatlanhitelek és kisebb mértékben a fogyasztási hitelek állománya, míg az egyéb tartozások számottevően csökkentek.
   
Az MNB közölte: a nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP -0,6 százalékát, a külföld nettó finanszírozási képessége a GDP -2,7 százalékát érte el 2017 harmadik negyedévével záruló egy évben.

http://profitline.hu/Romlott-az-allamhaztartas-netto-finanszirozasi-kepessege--373026

Így alakulnak a reálkeresetek

Reálkeresetek alakulása Magyarországon, 1992-2016 nettó reálkereseti index, előző év = 100 http://profitline.hu/Igy-alakulnak-a-realkeresetek-372995

Megveszi az FGSZ Földgázszállító az állami Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t

Az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nek értékesítik a magyar-szlovák gázvezetéket működtető Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT Zrt.) üzletágát, illetve az értékesítés lezárását követően a cég 100 százalékos állami tulajdonrészét.

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározat szerint az üzletág vételárát 34 milliárd forintban, a részvényekét 11,966 milliárd forintban határozzák meg.
A tranzakciót ellátásbiztonsági szempontok indokolják, versenyeztetés nélkül hajtják végre – derül ki a határozatból.

A kormány döntése értelmében az Európai Bizottsággal történt egyeztetés szerint nem jelenhet meg a vételárban az Európai Energiaügyi Gazdaságélénkítő Programból a magyar-szlovák földgázszállító rendszer megépítésére folyósított támogatás.

A vételárból a megállapodás zárásáig előtörlesztik az MGT Zrt. hiteleit.

A kormányhatározat megfogalmazza, hogy a vevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy egy éven belül nem küldi el rendes felmondással az MGT Zrt.-től átvett munkavállalókat.

A Magyar Gáz Tranzit Zrt. a magyar-szlovák szállítóvezeték megépítésére és üzemeltetésére 2012. január 1-jén alakult meg, 2014 szeptembere óta állami tulajdonú társaság.

Az MTI korábbi információi szerint a 111 kilométer hosszú vezeték 2014 végére elkészült és 2015 közepén megkezdte a kereskedelmi üzemet. A 170 millió eurós (53 milliárd forint) beruházás az Európai Beruházási Bank és a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. hiteltámogatásával valósult meg, emellett az Európai Bizottság 30 millió euró vissza nem térítendő támogatást biztosított hozzá.

https://www.hirado.hu/belfold/gazdasag/cikk/2017/12/30/megveszi-az-fgsz-foldgazszallito-az-allami-magyar-gaz-tranzit-zrt-t/

Az év 5 legszomorúbb infografikája a magyar hétköznapokról

A KSH minden évben személyes interjúkkal adatokat gyűjt róla, honnan, mennyi jövedelmük van a magyaroknak, illetve mennyit és mire költenek. A felmérés eredményei közül némelyik eléggé elkeserítő képet fest a magyar társadalom állapotáról, főleg a számokból kirajzolódó hatalmas társadalmi különbségek miatt.

A szegények szegényednek, a gazdagok gazdagodnak

2016-ban (a friss kutatás arra az évre vonatkozott), a legtehetősebb háztartások tagjai fejenként közel tízszer annyi jövedelemből gazdálkodhattak, mint a legszegényebbek tagjai. A különbség ráadásul nemhogy csökkenne, az elmúlt években nagyot nőtt.

A legszegényebb háztartásokban az egy főre eső nettó jövedelem 0,4 százalékkal csökkent reálértéken

(vagyis az inflációt 2011-től figyelembe véve) 2010 és 2016 között. Eközben a legtehetősebb háztartásoknál 19,4 százalékos növekedés volt.

A legszegényebbek kevesebb szociális juttatást kapnak

A lakosság alsó jövedelmi tizedeiben a fölső tizedekhez képest kevesen dolgoznak, sok a gyerek (ezért is alacsonyabb az egy főre eső jövedelem), a munkanélküli, a közmunkás, az inaktív felnőtt. Így ezeknek a rétegeknek nagy szükségük lenne rá, hogy az állam szociális juttatásokkal enyhítse a lemaradásukat.

A legalsó tizedben a jövedelmek jelentős részét (több mint felét) szociális ellátások adják.

A szociális ellátások csökkentek 2010 óta,

összességében fejenként évi 213 ezer forintról 199 ezer forintra (és akkor az inflációról még nem beszéltünk).

Csak a legtehetősebbeknek van elég pénzük a jó élethez

A háztartások nagy részében a saját elvárásaikhoz képest nincs elég bevétel. Csak a legfölső tized háztartásai rendelkeznek akkora jövedelemmel, mint amekkorát a jó megélhetéshez elégnek tartanak.

Az átlagosnak tartott megélhetés szintjét már a 9. decilis háztartásai is megütik,

ugyanakkor az alsó négy decilis háztartásaiban nincs akkora jövedelem, mint amekkorát a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartanak.

A közmunkásokkal már nem fest olyan jól a munkanélküliség

Az elmúlt években számottevően csökkent a munkanélküliség, és nagyot nőtt a foglalkoztatottság. Ezt a kormány minden adandó alkalommal hangsúlyozza is, ám ha a közfoglalkoztatottakat a munkanélküliek és az inaktívok mellé vesszük, a kép már korántsem olyan rózsás (bár még úgy sem rossz).

A magyarok többet adnak ki hálapénzre

2016-ban a magyarok átlagosan fejenként 51 331 forintot költöttek az egészségükre, ez az összeg 2010-ben még csak 37 831 forintot. Az egészségügyi kiadások között drasztikusan nőtt a hálapénz összege: 2010-ben a magyar háztartások fejenként átlagosan 1 798 forintot fordítottak hálapénzre, míg 2016-ban már 2 881-et. Ez 60 százalékos növekedés, ami sokkal több, mint az összes egészségügyi kiadás 36 százalékos növekedése.

Magyarország leszakad a versenytársaitól

Távolabb lépve a hétköznapok szintjétől az látszik, hogy a magyar gazdaság túl lassan fejlődik.

Magyarország GDP-je (nemzeti összterméke) 2016-ban alacsonyabb szinten volt, mint 2015-ben,

és pont akörül, mint 2013-ban. Legalábbis, ha az egy főre eső GDP-t vásárlóerő-paritáson és az uniós átlag százalékában nézzük. (Vagyis ha figyelembe vesszük az egyes országokban használt pénz helyi vásárlóerejét, hogy a különböző országok adatai összevethetőek legyenek.) Az uniós átlag persze maga is nő, sőt lassan közeledik a nyugati gazdaságokhoz, ahogy a gyorsabban fejlődő keleti országok tolják fölfelé. A probléma, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag csak együtt mozog az uniós átlaggal, miközben régiós versenytársai közelednek hozzá, vagyis Magyarország leszakadóban van tőlük.

https://zoom.hu/hir/2017/12/30/az-ev-5-legszomorubb-infografikaja-a-magyar-hetkoznapokrol/

Titokzatosan változhat az áram ára januárban

Szakértők szerint januártól nem csökken a lakossági áramár annak ellenére, hogy az év utolsó napjai előtt még úgy tűnik, mérséklődnie kellene. Piaci szereplők arra számítottak, hogy a kormány megváltoztatja az árat szabályozó jogszabályt. Mészáros Lőrinc jól járhat.

Ahhoz, hogy megtudjuk, milyen áramárra számíthatunk januártól, rövid közgazdasági tanfolyamon kell részt vennünk, amellyel a Népszava szolgál. A lakossági számlán látható ár két részből áll: a áram mint termék előállítását fedező árból és az úgynevezett rendszerhasználati díjból, amit azért fizet a fogyasztó, hogy a szolgáltató eljuttatja az elektromos energiát az erőművekből a lakásáig.

A Magyar Közlönyben megjelent közműhivatali rendelet szerint a jövő év elejétől mérséklődik a számla utóbbi része, ami azt jelenti, hogy csökkennie kellene az áram árának. A piaci szereplők azonban arra számítanak, hogy a kormány még az év vége előtt emeli számla előbbi részét, azaz az áram mint termék árát. A kettő kiüti egymást, így a fogyasztó annyit fizet, mint eddig.

Ugyanakkor az áram termelésével foglalkozó cégek jól járhatnak. Hogy, hogy nem nemrégiben szerzett irányító részt egy ilyen vállalatban,  Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök földije. A Mátrai Erőműről van szó, amely az ország második legtöbb áramot termelő erőműve. A korábban sikeres cég eredményei az elmúlt években hanyatlottak, amin például azzal fordíthatnának, ha az MVM a jövőben többet fizetne az áramért a Mátrai Erőműnek.

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/titokzatosan_valtozhat_az_aram_ara_januarban.653730.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Most kiderült: 70 ezer magyar napi szinten jár külföldre dolgozni

Tavaly a foglalkoztatottak 64%-a lakóhelye településén dolgozott. A helyben dolgozók közül 445 ezer fő Budapesten belül, kerületek között ingázott. A mikrocenzus szerint 1 millió 585 ezer fő, a foglalkoztatottak 35%-a tartozott a naponta ingázók közé.

A naponta ingázók több mint fele, 900 ezer fő lakóhelyének megyéjén belül ingázott, 277 ezer fő a napi ingázás során átlépte a megyehatárt, de az adott régión belül járt el a munkahelyére - derült ki a KSH elemzéséből. További 182 ezer fő másik régióban dolgozott, mint ahol lakik, 72 ezer fő pedig külföldre járt át napi szinten dolgozni. Ezen felül 154 ezren változó településen dolgoztak, azokat a foglalkoztatottakat soroltuk ebbe a kategóriába, akik munkájukat naponta más-más településen végezték (pl. piacozó kereskedő, árubemutató).

 

Most kiderült: 70 ezer magyar napi szinten jár külföldre dolgozni
Klikk a képre!

 

Forrás: KSH


Az ingázókon belül tizenöt év alatt fokozatosan emelkedett a régión kívülre, illetve a külföldre ingázók aránya. A 2001-es népszámlálás a külföldre naponta dolgozni járók arányát még 1% alatt mérte (27 ezer fő), 2016-ban 4,6%-ra (72 ezer fő) nőtt az ingázókon belül a külföldre eljárók aránya.

Az országon belüli ingázás tekintetében nem változtak jelentősen az arányok, kivéve a külföldi munkavállalásnál, ahol nagymértékű a növekedés.



Két osztrák határ menti megye, Győr-Moson-Sopron és Vas naponta eljárói között voltak továbbra is legnagyobb hányadban a határ túloldalán munkát vállalók (24 és 13%). Jelentős növekedés volt tapasztalható Baranyában is, ahol a naponta ingázó foglalkoztatottak 6%-a külföldön dolgozott.

A helyben dolgozók aránya a fővárosban volt a legmagasabb (90%), a kisebb települések felé haladva csökkent. A naponta ingázók aránya ezzel ellentétesen alakult, a kisebb települések felé haladva nőtt: a megyei jogú városokban 16, a többi városban 39% volt, míg a községekben élők jelentős része, 63%-a végezte más településen a munkáját.

A foglalkoztatottak továbbra is Budapesten, illetve a jelentős regionális központot magában foglaló Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben dolgoztak legnagyobb mértékben lakóhelyük településén. A legmobilabb munkavállalók a főváros környéki megyék lakói (Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom), ahol legalább minden második foglalkoztatott másik településre járt dolgozni.

Most kiderült: 70 ezer magyar napi szinten jár külföldre dolgozni

Továbbra is minden megyét ingázási veszteség jellemzett, csak a fővárosban haladta meg a bejáró dolgozók száma az eljárókét. Az eljárók túlsúlya nagymértékben növekedett Zala és Csongrád megyékben, egyedül Hevesben volt csökkenő


Átlagosan egy településen a dolgozók kétharmadát továbbra is a helyben lakók, míg egyharmadát a bejárók adták. Ettől a megoszlástól eltért Pest, Heves, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron megye, ahol igen magas, 42−45%-os volt a bejárók részesedése. Pest megyében az eljárók aránya jelentős, ami magyarázhatja a bejárók magas arányát, míg a többi megyében több nagy foglalkoztató (pl. elektronikai, autóalkatrész-gyártó cégek) jelenléte vonzza a bejárókat.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/most-kiderult-70-ezer-magyar-napi-szinten-jar-kulfoldre-dolgozni.3.272069.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr413535583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása